Korunk 2013 (III. folyam 24.)

2013 / 1. szám = Nemzet/köziség/fölöttiség? - KÁNTOR LAJOS: Identitás/olvasatok

KÁNTOR LAJOS IDENTITÁS/OLVASATOK ■ „Ha egy nép biztos az identitásában, szinte soha­se gondol rá, ha bizonytalan, jóformán egyébbel sem foglalkozik.” Cs.Szabó László (azaz Csekefalvi Szabó, mert a Kereszturhoz közeli, Udvarhelytől sem távoli székely ősök - no meg az anyai ágon er­délyi szászok­­ leszármazottjaként született) e mondatával természetesen nem a pesti Műcsarnok 2012-es „Mi a magyar?” kiállításán találkoztam elő­ször. Londonban járva, 1973. június 4-én ajánlotta nekem a szerző, találkozásunk emlékére, jó barát­sággal a müncheni Új Látóhatár 1972.4/5. számából készült különnyomatot. Egy nép s a költészete című nagyesszéből tovább idézve, érdemes visszahelyez­ni szövegkörnyezetébe ezt a bizonyos mondatot. Közvetlen folytatása így hangzik: „Ki vagyok én? Mi a magyar? Erre a kérdésre annyi ádáz szenvedélyt pazaroltak a magyarok, mint mondjuk Oxfordban az erkölcsfilozófia vagy nyelvi logika vitáira. A né­pet belsőleg bizonytalanná tette rokontalansága Eu­rópa közepén, külsőleg egy sereg történelmi csapás, a maga hibájából, de balszerencse által is. Az ország jó négyszáz éven át számottevő középhatalom a Dunánál, királyai Bambergből, Bizáncból, Párizs­ból, Kijevből és Palermóból (két normann udvarból) házasodnak, de a tizenhatodik század derekától so­ha többé nem volt olyan független, mint Anglia vagy Spanyolország.” Már csak ebből az idézetből következően el­gondolkozhatunk azon, hogyan is állunk - akár ki­rályi, akár „közemberi” (Cs. Szabó) szinten - azzal a „vér szerinti” magyarsággal. Olvassunk bele má­sutt is ebbe a szövegbe, a magyar költészet kitűnő áttekintésébe. A „vezérkedéstől irtózó”, ugyanak­kor „törvényhozói tekintélyű” Arany János jellem-Nem a határok, következésképpen nem az állampolgárságok döntenek a nemzeti hovatartozásban, akár a nemzeti érzés hiteles voltában.m 2013/1

Next