Korunk 2013 (III. folyam 24.)

2013 / 12. szám = Peremművészetek - PERENYEI MONIKA: Az őrület archívumai

m 2013/12 PERENYEI MONIKA AZ ŐRÜLET ARCHÍVUMAI ...az angyalföldi intézet falain belül Rubens Szent Ignác előtt vonagló és Brueghel vitustáncot járó őrültjei vándorolnak az elmeorvosok szerkesztette fényképes albumok reprodukciói, a kezeltek rajzai és az igazgató rajzfüzetének 56 lapjai között. A 20. század hetvenes éveitől fokozato­san felszámolt elmegyógyintézetek pszichiátriai gyűjteményeket hagytak az utókorra. Ezek az elmeorvosi kon­cepció mentén formálódó vagy a felszámolás so­rán leletmentés eredményeként keletkező gyűjte­mények ma már leginkább kínzóeszközöknek mi­nősülő orvosi eszközökből, a betegek alkotásaiból és az intézetek tárgyi kultúrájának maradványai­ból állnak. Nincs két egyforma pszichiátriai gyűj­temény: ezek az intézeti orvosok szemléletét, am­bícióját és nem utolsósorban az adott társadalom­nak az elmebetegségekhez való viszonyát tükrö­zik. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény fordulatokban gazdag történetének­ elbeszélésé­ben Hans Prinzhorn neve, illetve a gyűjteménye­­zés kezdeteinél útmutatóként szolgáló könyve rendszerint felmerül, de vajon mennyire hatott el­mélete az intézeti elmeorvosok művészetszemlé­letére? Milyen hatások között formálódott az An­gyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet múzeuma, a forrásokban hol Selig-, hol pedig Elmebetegügyi Múzeumként említett gyűjtemény? A filozófiát és művészettörténetet hallgató Hans Prinzhorn 1908-ban doktorált a Bécsi Egye­temen, majd pszichiátriát tanult, és a pszichoana­lízis felé fordult a figyelme. E sokoldalú képzettsé­gének köszönhette, hogy 1919-ben a Heidelbergi Pszichiátriai Klinika igazgatója felkérte a betegek képeiből már több évtizede gyarapodó gyűjtemé­nyük rendszerezésére. A művészeti modernizmus és a lélek nyelvét is ismerő, a határsértésekre és a krízishelyzetekre mind művészeti, mind lélektani értelemben érzékeny művészettörténész szeren­

Next