Korunk 2018 (III. folyam 29.)

2018 / 9. szám = Kép/szöveg átjárások - TALLÓ - Zelei Miklós: A bözödújfalusi lakodalmas

125 A legtöbb lakos a falu közigazgatási központjába, a közeli Erdőszentgyörgyre (Sängeorgiu de Pädure, Sankt Georgen auf der Heide) költözött. 1992-ig tartott, amíg a völgy megtelt vízzel, s megszületett a híres fotótéma, a római katolikus templom vízszint fölé emelkedő­ tornya, amely azóta megsemmisült. A demokrácia fokmérője, hogy a templomok mennyire látszanak ki az elárasz­tott völgyekből? Az angliai Normanton templomát 1970-ben, a Rutland Water ne­vű tározótó elárasztásakor a helyi közvélemény megmentette a lebontástól. A til­takozók elérték, hogy a templomot beépítsék a gátba, így teljesen megmaradjon, s egy új tájkép része legyen. Nem múló emlékeimben splendid isolation névvel raktározom el a demokrati­kus - egykor csillogó - brit elszigeteltséget, amelynek figyelme az európai konti­nens hátsóudvari diktatúráira a világpolitika szempontjainak megfelelően terjedt ki. Ennek szellemében történhetett meg, hogy 1978-ban, amikor már évek óta tar­tott a milliók éheztetésével, bebörtönzésekkel, politikai gyilkosságokkal dúsított romániai falurombolás, Nicolae Ceaugescu Londonba utazott, hogy lovaggá üssék. Négynapos ünnepséget rendeztek a tiszteletére, úgy bántak vele, mint egy herceg­gel. Ráadásul a négy napból egy azzal telt, hogy az aranyozott, nyitott királyi hin­tóban, jobbján II. Erzsébet királynővel, Ceaușescu körbekocsikázta Londont és úgy integetett az embereknek, mintha ő lett volna Anglia királya. Lovagi címét kivég­zése előtt egy nappal vonták vissza. II. Erzsébet ebben a történetben közigazgatásilag is érintett. Ükanyja, gróf Rhédey Claudia (1812-1841) Erdőszentgyörgyön, Bözödújfalu későbbi központjá­ban született és ott is nyugszik, a református templomban. Bözödújfalu után az egykor románok lakta Szászavinc (Geamána) következett, amelyet, mint a mesében, réztó borított el. Először rézerdő fái száradtak ki, a gyö­kereik már érezték a közeli rézbánya mérgezett vizét. 1986-ban a bányahordalék áradása megkezdődött a felszínen is. A pszichedelikus színekben pompázó réztó­ból már csak templomtorony látszik ki. És már a bányában is alig van munka. Az ipari méretű költöztetés a 20. században nemcsak lakosságcserékkel, kite­lepítéssel, tömeges száműzetéssel folyt, hanem, amint láttuk, árasztásos technoló­giával is. Az Al-Duna szabályozásának - amelyet még gróf Széchenyi István kez­deményezett a 19. század első felében - következménye a magyar történelmi múltnak is részét képező kis sziget, Ada-Kalé (Ada Kaleh) eltüntetése. 1972-ben román-jugoszláv vállalkozásban épült meg a vaskapui vízerőmű gátja, ezután árasztották el a szigetet, valamint Orsova régi városrészét és három közeli falut: Koromnokot (Coramnic), Nagyzsuppányt (Jupalnic) és Tuffást (Tufári); ez utóbbi­nak voltak magyar lakói is. Összesen mintegy ötezer embernek kellett új otthont találnia. A nagy tervek rendíthetetlenek.Túlélnek rendszereket, országokat, világhábo­rúkat. Mi ennek a titka? Talán az, hogy birodalmak, államformák jönnek-mennek - de a Vállalat marad. Az új főkönyvelő kihúzza a régi fiókot és nagyot sóhajt. Er­re a tervre már a világháború előtt is rengeteget költöttünk. Akkor folytassuk! Ne vesszen kárba a befektetés. Dél-Tirolban (Vinschgau területen) három falu, Graun, Reschen és St. Valentin esett áldozatául 1949-50-ben egy olyan duzzasztógátnak, amelynek a tervezését még az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdték el. Úgy ter­vezték, hogy három tavat, a Reschenseet, a Mitterseet, Haiderseet kapcsolnak össze egy víztározó megépítése érdekében, majd kitört az első világháború. 1920- ban az olasz kormány engedélyezte, hogy a vízszintet a korábbi osztrák tervek sze­rint 5 méterrel megemeljék, de az építkezés álldogált. Azután pedig a második vi­lágháború akadályozta a munkálatokat, de 1947 tavaszán már lehetett folytatni, és nem is a régebbi elgondolás szerint, hanem sokkal nagyobbra törő tervekkel, jóval magasabb vízszintet célozva meg. A lakosság tájékoztatása arról, hogy mi fog tör­ténni és mikor, eléggé hiányos volt. Ha nem is annyira, mint később majd Roma-

Next