Korunk 2018 (III. folyam 29.)

2018 / 7. szám = Anyanyelv és irodalom - HISTÓRIA - Bezsenyi Tamás - Angyal Miklós: A mikrotörténelem kriminalisztikai olvasata

27. Apor Péter: Történeti antropológia. In: Bódy Zsombor - D. Kovács József (szerk.): Bevezetés a tár­sadalomtörténetbe. Osiris, 2006. 449-472. 28. Szűcs Balázs: A jelentések nyomában. Hermeneutika Clifford Geertz kései, teoretikus írásaiban. MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, Munkafüzetek 95. Bp., 2004. 29. Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Osiris, Bp., 2001. 226. 30. Charles Sanders Pierce: Guessing. The Hound & Horn. A Harvard Miscellany. 2. (April - June, 1929) 3. sz. 271-277. 31. Ginzburg 2011. 21. 32. Ginzburg 2011. 21. 33. Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Gondolat, Bp., 1990. 12-25. (a továb­biakban Foucault 1990.) 34. A punitív fordulat, a büntető populizmus képviselőinek megállapításai erre mutatnak a krimino­lógusok körében (David Garland: The Culture of Control. Crime and Social Order. Oxford University Press, Oxford, 2001­. 35. Foucault 1990. 26. 36. Paul Feyerabend: A módszer ellen. Atlantisz, Bp., 2002. 455. 37. A Foucault és Ginzburg közötti létező vita más természetű volt, alapvetően az archeologie du silence körül forgott. (David Levine - Zubedeh Vahed: Ginzburg’s Menoch­io: Refutations and Conjectures. Histoire Sociale / Social History 2001. 34. sz. 464. 38. Kertész Imre - Pusztai László: Quo vadis büntetőeljárás? Jogtudományi Közlöny 1992. 4. sz. 172. 39. Ginzburg 2011. 221-222. 40. Foucault 1990. 146. 41. Ginzburg 2011. 56. 42. Ginzburg 2011. 293. 43. Ginzburg 2011. 294. 44. Carlo Ginzburg: Az inkvizitor mint antropológus. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropoló­gia. Módszertani írások és esettanulmányok. Replika Kör, Bp., 2000. 151. (a továbbiakban Ginzburg 2000.­ 45. Ginzburg 2000. 149. 46. Luc Boltanski: Mysteries and Conspiracies: Detective Stories, Spy Novels and the Making of Mo­dern Societies. Polity, Cambridge, 2014. 1­40. 47. Magyarországon jelenleg csak katonaantropológia létezik, amelynek egyik meghatározó alakja Harrai Dénes. Azonban a nemzetközi tudományos diskurzusban a police anthropology nem csupán a kurrens rendőri szerveknél szolgálatot teljesítők értékválasztásaival, illetve identitásképződésével foglalkozik, hanem Harrai ez irányú munkáihoz hasonlóan a korábbi rendőrök életútjai, visszaemlé­kezései alapján a több évtizedes tendenciák, visszatérő formák egyaránt megjelennek. 48. Angyal Miklós: Gondolatok a kriminalista bíborszínű dolgozószobájából. Ügyészek Lapja 2015. 5. sz. 87-97. 49. A szerzők részéről ezt a visszafogott tárgyszerűséget az indokolja, hogy az eredetileg A Tangled Skein című novella később A Study in Scarlett néven jelent meg, ami magyarul egy lejterjakabnak kö­szönhetően először A bíborszínű dolgozószoba, majd egy csokorra való novellával A brixtoni rejtély címmel jelent meg. Az új Sherlock-sorozat készítője, Steven Moffat által újrakiadott írás pedig ma­gyarul már Tanulmány vörösben címmel jelent meg. 50. Stanton O. Berg: Sherlock Holmes: Father of Scientific Crime Detection. Journal of Criminal Law,1970. 3. sz. 446-452. 51. Capek 1965. 353. 52. Benda Gyula: Zsellérből polgár. Keszthely társadalma, 1740-1849. L’Harmattan, Bp., 2008. 53. Némiképp vitatom Szíjártó M. István kissé szigorú állítását, miszerint az angolszász mikrotörténelem képviselői, mint a legismertebb Natalie Zemon Davies a Martin Guerre visszatérése című írásával pusztán az eset minél pontosabb (re)konstrukcióját végezte volna el.­­Szíjártó M. Ist­ván: A mikrotörténelem Magyarországon. In: Erős Vilmos - Takács Ádám (szerk.): Tudomány és ideo­lógia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. Eötvös, Bp., 2012. 106.)

Next