Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 2. szám = Utópia - Czigányik Zsolt: Utópia és utópizmus: egy irodalmi és politikai fogalompár nyomában
XK 2019/2 21. Northrop Frye, i. m. 109-134. 22. Vö. Fátima Vieira: From the Political Utopia to the Philosophical Utopia. In: Czigányik Zsolt (ed.): Utopian Horizons. CEU Press, Bp., 2017. 63-76. 23. Friedrich Engels: Az utópikus és a tudományos szocializmus. (Ford. Bokányi Dezső) MSZP Könyvkiadó, Bp., 1919. 23 és 31. 24. Idézi Roger Páden: Marx’s Critique of the Utopian Socialists. Utopian Studies 2002. No. 2. 67. Szalai Miklós szerint Marx esetében az utópizmus nem egyértelmű, mivel őt elsősorban a létező kapitalista társadalom ellentmondásai érdekelték s kevésbé a kapitalizmus utáni társadalom részletei. Vö. Szalai Miklós: Utópikus-e a marxi szocializmus? Eszmélet 2015. 107. sz. 32-52. 25. Wayne Hudson: The Marxist Philosophy of Ernst Bloch. St. Martin’s Press, New York, 1982. 107. Ruth Levitas is az utópizmus tág értelmezése mellett tör lándzsát, amikor kijelenti, hogy „az utópia magva az, hogy az ember másfajta életre vágyik”. Ruth Levitas: Utopia as Method. Palgrave-Macmillan, New York, 2013. xi. 26. Lyman Tower Sargent: The Three Faces of Utopianism. 22. 27. Luisa Passerini: ‘Utopia’ and Desire. Thesis Eleven 2002. No. 68. 15. 28. Vö. Karl Mannheim: Sociology as Political Education. Eds. David Kettler - Colin Loader. Transaction, New Brunswick, NJ, 2001. 22. 29. Vő: Ideológia és utópia. (Ford. Mezei I. György) Atlantisz, Bp., 1996. 293-294. 30. Lyman Tower Sargent: Ideology and Utopia. In: The Oxford Handbook of Political Ideologies. Ed. Michael Freeden et al. Oxford University Press, 2013. 447. 31. Maureen Whitebrook: Politics and Literature? Politics 1995. No. 1. 55. 32. Uo. 57-58. 33. Vö. Paul Ricoeur: The Creativity of Language. In: Richard Kearney: Dialogues with Contemporary Continental Thinkers: The Phenomenological Heritage. Manchester University Press, 1984. 34. Maureen Whitebrook: i. m. 60, illetve 58. 35. Az első két példa népszerű disztópikus regényekre utal, melyekből sikeres filmek készültek a közelmúltban. Az Éhezők viadala trilógiát Suzanne Collins írta, és Gary Ross rendezésével készültek az adaptációi 2012- től; Lois Lowry 1993-as regényét pedig 2014-ben filmesítették meg Phillip Noyce rendezésében, míg Jókai Mór utópikus regényfolyama 1872-től jelent meg folytatásokban. 36. Vö. Lukács György: History and Class Consciousness. The MIT Press, Cambridge, Mass., 1971. 221. 37. Theda Skocpol: Social Revolutions in the Modern World. Cambridge University Press, 1994. 199. 38. Eric Selbin: Revolution in the Real World: Bringing Agency Back. In: Theorizing Revolutions. Ed. John Foran. Routledge, London, 1997. 123. 39. Grzegorz Maziarczyk: Huxley!Orwell!Bradbury Reloaded; or, The Campy Art of Bricolage. In: Imperfect Worlds and Dystopian Narratives in Contemporary Cinema. Eds. Artur Blaim - Ludmila Gruszewska-Blaim. Peter Lang, Frankfurt, 2011. 47. 40. Köszönettel tartozom Mate Nikola Tokiónak, amiért felhívta a figyelmemet erre a fókuszváltásra. 41. Részletesen lásd A szabadsághiány anatómiái című könyvemben (Akadémiai Könyvkiadó, Bp., 2011). 42. Részletesebben lásd Vesselin Budakov: Dystopia: An Earlier Eighteenth-Century Use. Notes and Queries 2010. No. 1. 86-88. 43. Krishan Kumar: Utopia’s Shadow. In: Dystopia(n) Matters. Ed. Fátima Vieira. Cambridge Scholars, Newcastle, UK, 2013. 19-22. 44. Uo. 19. 45. Uo. Anthony Burgess Gépnarancsának is voltak olyan olvasói, aki a regény főhősének világát hedonista utópiaként értelmezték, s Jonathan Swift Gulliver utazásainak utolsó könyvét, mely a nyihahák, a racionális lovak világába vezet, 1726-os megjelenése óta vita övezi: értelmezik felvilágosult utópiaként, de az intellektus egyoldalú uralma miatt keserű szatíraként is. 46. Russell Jacoby: Picture Imperfect: Utopian Thought for an Anti-Utopian Age. Columbia University Press, New York, 2005. 81. 47. Vö. Jean-Frangois Lyotard: The Postmodern Condition: A Report on Knowledge. Manchester University Press, 1984. xxiv. 22