Korunk 2021 (III. folyam 32.)

2021 / 12. szám = Kérdőjelek kényszerében. Vázlatképek a székelyek történetéből - TÉKA - Fazakas László: Szalonok - a kifinomult társasági érintkezés fórumai

ж 2021/12 SZALONOK - A KIFINOMULT TÁRSASÁGI ÉRINTKEZÉS FÓRUMAI Frank Tibor: Szalonvilág. A polgári érintkezés modernizálódása a 19. században ■ Magaskultúra, elegancia, kifinomult társalgás, haladó gondolkodás és társa­dalmi emancipáció - nagyjából ezek jellemezték a 18-19. századi szalonok világát. Erről az izgalmas, pezsgő, oly­kor pedig fecsegő és intrikus miliőről Frank Tibor történész írt nemrégiben fölöttébb olvasmányos és érdekfeszítő, mindazonáltal könnyed kötetet. Frank Tibor akadémikus, történész, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa a koronavírus-jár­­vány miatt elrendelt karanténidőszakot a lehető legkreatívabb módon használ­ta ki: írt egy könyvet. Egy könyvet, amely egy letűnt korszak elfeledett tár­sasági színterét, a szalonok világát tár­ja az olvasó elé. Mielőtt azonban bele­vágnánk a könyv tartalmi ismertetésé­be, tisztázzuk, mit is értünk szalon alatt. Ezt talán akkor tudnánk a legpon­tosabban körülírni, ha Frank Tibor könyvéből idézünk: „A szalon szó az olasz salone, eredetileg pedig a sala szóból származott, amely fogadótermet jelentett, ahol a meghívottak eszmét cseréltek. [...] A szalon -sa beszélge­tés­­ irányítója, mai szóval moderátora a salonniére, a szalont vezető hölgy volt. [...] A szalonokban művészek, írók, államférfiak, arisztokraták és tár­sasági emberek találkoztak oldottabb körülmények között. A szalonok sok esetben egyúttal a gyakorta asszimiláns zsidó házigazdák társadalmi integráló­dásának eszközei és színterei.” Tehát a szalon, mely nem összekeverendő a ka­szinókkal és a klubokkal - ezek ugyan­is sokkal szervezettebb társadalmi in­tézmények voltak, melyek működését szabályrendeletek határozták meg - a nemességhez és az értelmiséghez tarto­zó elit társasági fórumának tekinthető. Ugyanakkor tévedés lenne azt feltéte­lezni, hogy minden egyes szalon kizá­rólag a nemes eszmecserét és magasz­tos társalgást részesítette előnyben, né­ha ugyanis a rosszindulatú pletykák és intrikák keltetői voltak. Most térjünk vissza a könyvre, és nézzük meg, mit is tartalmaznak a feje­zetek. Frank Tibor történelmi bevezető­vel indítja kötetét, amelyben Magyaror­szág és Európa viszonyát taglalja, ponto­sabban a magyarok európaiságáról, to­vábbá a kontinenshez fűződő szoros szálakról mesél. Ezek mellett sorra veszi a korszak európai nagyhatalmainak po­litikai, társadalmi, gazdasági jellemzőit. Ezt követően az európai és a hazai nyelv fejlődését, valamint a német kultúra Magyarországra gyakorolt hatásait mu­tatja be. Végül pedig a kiegyezés után el­kezdett erőltetett magyarosítás végzetes következményeit vázolja. A Bevezető gyanánt című fejezet tökéletesen megfe­lel eredeti rendeltetésének. Tömör átte­kintő, ám mégis kellően informatív ah­hoz, hogy az olvasó kellőképpen átlássa az adott korszak társadalmi, politikai sa­játosságait, és ezáltal jobban megérthes­se a korabeli szalonok világát. A következő fejezetekben Frank át­tekinti a nagy európai fővárosok sza­lonvilágát, kezdve a leghíresebbel, a párizsival, aminek megismerésében Justh Zsigmond Párisi naplója (1888) is sokat segít. A szerző ezután kisebb ön­életrajzok révén Párizs legendás salon­­mférjeinek jellemzőibe nyújt betekin­tést, majd folytatja az európai nagyvá­rosok szalonjainak felsorolását. A­lon- Rózsavölgyi és Társa, Bp., 2020. 114

Next