Korunk 2021 (III. folyam 32.)
2021 / 12. szám = Kérdőjelek kényszerében. Vázlatképek a székelyek történetéből - TÉKA - Fazakas László: Szalonok - a kifinomult társasági érintkezés fórumai
ж 2021/12 SZALONOK - A KIFINOMULT TÁRSASÁGI ÉRINTKEZÉS FÓRUMAI Frank Tibor: Szalonvilág. A polgári érintkezés modernizálódása a 19. században ■ Magaskultúra, elegancia, kifinomult társalgás, haladó gondolkodás és társadalmi emancipáció - nagyjából ezek jellemezték a 18-19. századi szalonok világát. Erről az izgalmas, pezsgő, olykor pedig fecsegő és intrikus miliőről Frank Tibor történész írt nemrégiben fölöttébb olvasmányos és érdekfeszítő, mindazonáltal könnyed kötetet. Frank Tibor akadémikus, történész, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa a koronavírus-járvány miatt elrendelt karanténidőszakot a lehető legkreatívabb módon használta ki: írt egy könyvet. Egy könyvet, amely egy letűnt korszak elfeledett társasági színterét, a szalonok világát tárja az olvasó elé. Mielőtt azonban belevágnánk a könyv tartalmi ismertetésébe, tisztázzuk, mit is értünk szalon alatt. Ezt talán akkor tudnánk a legpontosabban körülírni, ha Frank Tibor könyvéből idézünk: „A szalon szó az olasz salone, eredetileg pedig a sala szóból származott, amely fogadótermet jelentett, ahol a meghívottak eszmét cseréltek. [...] A szalon -sa beszélgetés irányítója, mai szóval moderátora a salonniére, a szalont vezető hölgy volt. [...] A szalonokban művészek, írók, államférfiak, arisztokraták és társasági emberek találkoztak oldottabb körülmények között. A szalonok sok esetben egyúttal a gyakorta asszimiláns zsidó házigazdák társadalmi integrálódásának eszközei és színterei.” Tehát a szalon, mely nem összekeverendő a kaszinókkal és a klubokkal - ezek ugyanis sokkal szervezettebb társadalmi intézmények voltak, melyek működését szabályrendeletek határozták meg - a nemességhez és az értelmiséghez tartozó elit társasági fórumának tekinthető. Ugyanakkor tévedés lenne azt feltételezni, hogy minden egyes szalon kizárólag a nemes eszmecserét és magasztos társalgást részesítette előnyben, néha ugyanis a rosszindulatú pletykák és intrikák keltetői voltak. Most térjünk vissza a könyvre, és nézzük meg, mit is tartalmaznak a fejezetek. Frank Tibor történelmi bevezetővel indítja kötetét, amelyben Magyarország és Európa viszonyát taglalja, pontosabban a magyarok európaiságáról, továbbá a kontinenshez fűződő szoros szálakról mesél. Ezek mellett sorra veszi a korszak európai nagyhatalmainak politikai, társadalmi, gazdasági jellemzőit. Ezt követően az európai és a hazai nyelv fejlődését, valamint a német kultúra Magyarországra gyakorolt hatásait mutatja be. Végül pedig a kiegyezés után elkezdett erőltetett magyarosítás végzetes következményeit vázolja. A Bevezető gyanánt című fejezet tökéletesen megfelel eredeti rendeltetésének. Tömör áttekintő, ám mégis kellően informatív ahhoz, hogy az olvasó kellőképpen átlássa az adott korszak társadalmi, politikai sajátosságait, és ezáltal jobban megérthesse a korabeli szalonok világát. A következő fejezetekben Frank áttekinti a nagy európai fővárosok szalonvilágát, kezdve a leghíresebbel, a párizsival, aminek megismerésében Justh Zsigmond Párisi naplója (1888) is sokat segít. A szerző ezután kisebb önéletrajzok révén Párizs legendás salonmférjeinek jellemzőibe nyújt betekintést, majd folytatja az európai nagyvárosok szalonjainak felsorolását. Alon- Rózsavölgyi és Társa, Bp., 2020. 114