Korunk 2021 (III. folyam 32.)
2021 / 3. szám = Magyar migránsok, magyar emigránsok (18-20. század) - Gyáni Gábor: A nagy exodus
45 17. Puskás Julianna: i. m. 71. 18. Idézi: Pálvölgyi Balázs: i. m. 401. 19. jegyzet. 19. Faragó Tamás: i. m. 31-32. 20. Puskás Julianna: i. m. 83. 21. Fejős Zoltán: „Kaper kentri”. Magyar rézbányászok Amerikában. Korall, Bp., 2020. 49. 3. táblázat. 22. Uo. 45. 23. Puskás Julianna: i. m. 99. 9. ábra. 24. Uo. 101. 25. Hadd említsek meg legalább néhányat az elméleti szakirodalomból. Sune Åkerman: Theories and Methods of Migration Research. In: Harald Runblom - Hans Norman (eds.): From Sweden to America. A History of the Migration. University of Minnesota Press - University of Uppsala, Minneapolis-Uppsala, 1976. 56. Gellén József: Migrációs modellek. Egyetemes Történeti Tanulmányok, Debrecen, 1978. 157-181; József Gellén: Systems Approach to Emigration from Hungary before 1914. In: Julianna Puskás (ed.): i. m. 89-106; Charles Tilly: Áthelyeződött hálózatok (részletek). In: Sík Endre, vál., szerk.: A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Bp., 2001. 89-105. Douglas S. Massey - Joaquin Arango - Graeme Hugo - Ali Kaaoudi - Adela Pellegrino - J. Edward Taylor: Theories of International Migration: A Review and Appraisal. Population and Development Review 19, 3 (1993) 448-449. 26. Vö. „a nagykaposi szolgabíró jelentésében írja, hogy kedvező hírek érkeznek az Amerikába kivándoroltakról s így »vagyonszerzési remények« miatt indulnak útnak.” Braun László: i. m. 102. 27. Puskás Julianna: i. m. 103. 28. József Gellén: Geographical Origin and Community in Emigration from Hungary as Reflected in Parish Records in Early 20th Century. Magyar Történeti Tanulmányok XIX. KLTE, Debrecen, 1986. 39-55. Fejős Zoltán: A chicagói magyarok két nemzedéke 1890-1940. Az etnikai örökség megőrzése és változása. Közép-Európa Intézet, Bp., 1993. Különösen 59-142. Niedermüller Péter: A paraszti hagyomány utóélete, avagy a hagyomány lehetőségei (összehasonlító tanulmány). In: Hoppál Mihály (szerk.): Tanulmányok az amerikai-magyar etnikus hagyományokról 1. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 63-134. Julianna Puskás: Ties That Bind, Ties That Divide. One Hundred Years of Hungarian Experience in the United States. Trans. Zora Ludwig. Holmes & Meier, New York, 2000. 36-68. 29. Braun László: i. m. 100-114. Bagdi Róbert: Bereg és Ung vármegye migrációtörténeti összehasonlítása 1899-1913 között. In: Demeter Gábor - Bagdi Róbert (szerk.): Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban (1715-1992). Studia Historico-Demographica Debrecina I. Debrecen, 2009. 75-79. 30. A magyar szent korona országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899-1913. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat, 67. A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1918. 31. Bárdi Nándor - Pál Judit (szerk.): Székelyföld története. III. 1867-1990. MTA ВТК - EME - HRM, Székelyudvarhely, 2016. 130. A fejezet szerzője: Balaton Petra. 32. Egyed Ákos, i. m. 212, 216. 33. Ulf Brunnbauer: Globalizing Southeastern Europe. Emigrants, America, and the State since the Late Nineteenth Century. Lexington, Lanham, 2016. 44. (2.1. tábla) 34. Egyed Ákos: i. m. 214. 35. Puskás Julianna becslése szerint a hazaküldött pénz teljes összege az 1890-es évek elején 10 millió korona, a századfordulón 50 millió korona, az 1910-es években 200 millió korona lehetett. Puskás Julianna: i. m. 117-118. 36. A visszavándorlóknak többnyire 2-5 hold föld megvételére nyílt lehetősége, akik hosszabb időt töltöttek az Egyesült Államokban, akár 20-25 hold földet is vehettek maguknak. Puskás Julianna: i. m. 120-121.Továbbá Lendvai Miklós: A temesmegyei kivándorlás. Társadalomtudományi Szemle 1909. 6. 579-580. 37. A visszavándorlók többségének rendszerint 2-5 hold föld megvételére nyílt lehetősége, akik pedig hosszabb idő után tértek haza, akár 20-25 hold földet is vehettek. Puskás Julianna: i. m. 120-121. Ld. még: Lendvai Miklós: i. m. 579-580. 38. Puskás Julianna: i. m. 113-114. 39. Uo. 115. Temes megyei kivándorlók kapcsán a kortárs megfigyelő 1200 korona összes megtakarítást valószínűsít a ki- majd visszavándorlók körében. Lendvai Miklós: i. m. 581. Az Ung megyei állapotokhoz vö. Braun László: i. m. 104. 40. A tengeri kikötőhöz vezető vasúti utazás érzékletes szépirodalmi leírásához vö. Tamási Áron: Abel Amerikában. Szépirodalmi, Bp., 1971. Különösen 21-22, 33-41. A Hamburg-Amerika útvonalat „gyors hajón” hat nap alatt, postahajón tíz nap alatt lehetett megtenni. Fiuméból viszont 18-20 napig tartott a hajóút. Braun László: i. m. 104. 41. A részletekhez ld. Puskás Julianna: i. m. 136-146. Tara Zahra: i. m. 34-35. 42. Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1990. (reprint) 145-154. A 18. századi spontán megyék közötti vándorlásról - helyi léptékben: Györffy István: Nagykunsági krónika. Turul, Bp., 1941. 150-155. 43. Puskás Julianna: i. m. 86. 11. tábla. 44. Uo. 218-222; Fejős Zoltán: i. m. („Kaper”) 51-59. 45. Puskás Julianna: i. m. 199-202; Fejős Zoltán: i. m. („Kaper”) 59-66. Vázsonyi Endre: A főburdos és a Csodaszarvas. Valóság 1980. 3. 89-97. 46. Tara Zahra: i. m. 62. Szili Ferenc: A somogyi kivándorlók Amerika-képe és magyarságtudata a századforduló éveiben. In: Somogyi Éva (szerk.): Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. MTA TTI, Bp., 1991. 77. 47. Bolgár Elek: A kivándorlás (1908). In: Litván György - Szűcs László, vál. bev.: A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre. Gondolat, Bp., 19783. II. 46-47. Más kérdés, hogy nem minden amerikai magyar munkás kívánt és tudott bekapcsolódni az ottani munkásmozgalomba, akár még a sztrájkmozgalmakba sem. Vö. Fejős Zoltán: i. m. („Kaper”) 159-180. Puskás Julianna: i. m. 214-217. Ж 2021/3