Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 3. szám = Határ/helyzet/jelenség - HISTÓRIA CSAPODY MIKLÓS • „mély alapot jövendő nagyságnak.” Jancsó Béla: Érték, erkölcs, közösség
kotókedv” (Benkő Samu: Sorsformáló értelem). Bár a „jövendő nagyság” képe hamarosan semmibe foszlott, Jancsó és társai máig hatot alkottak, mert a reális helyzettudatból fakadó „új ideológiát” a kereszténység és a humanizmus moralitásával és a társadalom ismeretével támasztották alá. Kijárták a maguk teremtette etikaiközéleti iskolát, a gondolkodás átformálásáért folytatott küzdelmük egyszerre volt életre szóló ifjúkori élmény és erkölcsi elköteleződés. „A humánum: gyakorlat. Tett, cselekvés, de a kor határai-korlátai között végrehajtott aktus. A humánum nem az ember önszemlélete, hanem a lezártság megsemmisítése, nem a létfenntartás taktikája, hanem a változtatás stratégiája. Az etikai ember megelőzi a cselekvő embert, a cselekvő ember új etikai világot teremt. De az etikai ember a kor struktúrájának hordozója. Az ember így a mindig etikai burokban jelentkező tetteivel történelmivé változtatja át magát és világát.” (Bretter György: Humanizmus és struktúra) Nem „1929 nemzedékén” múlt, hogy törekvéseik derékba törtek, hogy nem valósult meg sem a humanizmus: az egymásra utalt erdélyi népek „békés együttélése” sem a struktúra: a „szerves fejlődésű”, szolidaritásra épülő kisebbségi társadalmi egység, ami „sajnos csak frázisokban van meg” (Erdélyi képzőművészek kiállítása). Az első világháborút követő évtizedekben így bicsaklott ki minden reformgondolat az anyaországban és az utódállamokban. Kibontakozásukat mindig megakasztotta a hatalom, a karriervágy és a kicsinyesség, hogy végül a történelem törölje el őket, gyakran azokkal együtt, akik hirdetőik voltak; a kormányzat Erdély jövőjét tekintve sem Bethlen Gábor eszét, Bánffy Miklós tanácsát követte, mielőtt a tehetetlenség „betokozódott” rövidlátása oda vezetett, hogy a háború végén Magyarország ismét összeroppant a vesztes oldalon. Irodalom és nemzetépítés ■ Tőzsér Árpád Vagyonos apáink című könyvében utal József Attila Arany Jánosversének zárószakaszára: „Hadd csellengjünk hozzád, vagyonos Atyánk! / Házhelyünk a puszta, kóbor a kutyánk, / Hadar a szárazság, pusztít az egér / s gőggel fortyog kásánk, de hát az mit ér?” Az Arany a fájdalmas apahiány verse, egyszersmind főhajtás „a futó időt” megkötő nagy költő hagyatéka előtt, a hagyomány bensőséges birtokbavétele. Tőzsér címválasztásának magyarázata, hogy a régiek, Balassi, Szenczi Molnár, Zrínyi, Vörösmarty, Arany, Madách és a többiek művei, akiknek örökét esszéiben szemügyre veszi, a nemzeti irodalom értéktárának legnagyobb kincsei közé tartoznak. Jancsó Béla a József Attila-vers születésekor, 1929 őszén már Benedek Elek hagyatékát, Makkai Sándor, Tamási Áron, Tompa László, Szántó György műveit méltatta, mert régi „vagyonos apáink” közül már gimnazista korában rátalált Mikes Kelemenre, Csokonaira, Berzsenyire, Keményre és Kölcseyre, Petőfire, Jókaira, Mikszáthra és Vajda Jánosra. Az európai irodalomból akkoriban Molieré, Voltaire, Balzac, Poe, Baudelaire, Wedenkind, Romain Rolland és az expresszionizmus, később Mereskovszkij, Reymont foglalkoztatta. Irodalomszemléletét a magyar klasszikusok, a Nyugat első nemzedékei és a 19-20. század világirodalma alakította. Kortársai, barátai közül a húszas évek végétől kritikusként főként Áprily, Kacsó Sándor, Makkai, Olosz Lajos és Reményik Sándor, Sipos Domokos, Szabó Dezső, Tamási pályáját követte, de írt Dsida Jenőről, Juhász Gyuláról, Karinthyról, Tompa Lászlóról és Mécs Lászlóról is. Irodalmi pályája a kolozsvári református kollégiumban kezdődött, zsengéi Beethovenről, Mikszáthról az első kisebbségi magyar diáklapban, az önképzőköri Reményben láttak napvilágot. Amikor Nagy Károly püspök az ifjúság új eszmei tájékozódását támadta, Jancsó válasza már az Erdélyi Fiatalok-eszmevilág jellemző vonását mutatta. Felfogása az egyetemes humánum, a nemzeti tartalom és az értékelvű népiség hangoztatásában közeli rokona annak a poétikus „humanista internacionalizmusnak”, melyet hamarosan Balázs Ferenc fogalmaz meg a Tizenegyekben. Jancsó vallomása szerint az internacionalizmus „nem bűn, hanem a leg- 2023/3 96