Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 3. szám = Határ/helyzet/jelenség - EGYED ÁKOS • Forráskiadvány az 1848-49-es „törvényesített” forradalomról és szabadságharcról
mint bármiről és bárkiről. Nem akarok az érzelmeimről pöntyörögni, mint akik Nádastól azt várták, esetleg emlékezzen meg szeretettel valakiről, akit szeretett, de időnként valósággal jájt. Úgy látom, az a részletezés, amelynek Radnóti Sándor az Emlékiratok könyvének hatalmas terjedelmét tulajdonítja (Erotikus kísérletek. Holmi, 1996/9), önmagába zárult, s a stílus, amit Nádas imitált, fokozatosan a sajátjává vált. A láttatás élessége megmaradt, de a magabiztosság sokat elvesz belőle, s a látszat, hogy ha részletezünk, akkor bizonyára (biztos!) igazunk van, hiszen mindent szemügyre vettünk, egyre kevésbé produktív, irodalmilag és emberileg egyaránt. „Nagyon sajnálom”, elsősorban Károlyi Csaba, másodsorban egy fiatalember miatt, aki most éppen olyan élvezettel olvasta újra az Emlékiratok könyvét, mint egykor, de távolítási gyakorlatokat végzett közben. 2023/3 120 FORRÁSKIADVÁNY AZ 1848-49-ES „TÖRVÉNYESÍTETT" FORRADALOMRÓL ÉS SZABADSÁGHARCRÓL Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Szerkesztette Hermann Róbert ■ A Nemzet és Emlékezet sorozatban az Osiris Kiadó (Budapest) 2022-ben közzétette Hermann Róbert forráskiadványát az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról. Bár erről a nagy kérdésről már számos forráskötet jelent meg, ennyire széleskörűen gyűjtött kiadványt eddig még senki nem állított össze, mint a kötet szerkesztője, aki a forradalom és szabadságharc történetének egyik legkitűnőbb kutatója és ismerője. A bevezető indoklásában ez áll: „a kötet nagyszabású kísérlet arra, hogy bemutassa a magyar 1848-1849 történetének legfontosabb eseményeit és törekvéseit; felvillantsa az elmúlt közel 175 év ezzel kapcsolatos politikai, közéleti, publicisztikai, történeti és irodalmi értelmezéseit”. A szerkesztő arra is törekedett, hogy „minden igazán fontosnak tekinthető irat” benne legyen a kötetben. A kötet szerkezete érdekes, jól felépített, több fejezetre tagolódik. A Források sorozatban (a 23-tól a 360-ig tartó oldalakat foglalja el) első az alapok, második az előzmények, harmadik a törvényesített forradalom, amelynek része a Batthyány-kormány időszaka, aztán az önvédelmi háború következik, majd a függetlenségi háború és a megtorlás. Egy új nagy fejezetet jelent a politikai, társadalmi és szépirodalmi emlékezet, ebben külön egység az 1849-1918 közötti anyag, aztán az 1919-1944, az 1945- 1990 közötti, végül az 1990-től napjainkig tartó szakasz. Jutott hely a hadtörténeti résznek, a nemzetiségi kérdésnek és a diplomácia történetnek is. A források közt kiemelt jelentőségű: a függetlenségi harc sorsát később eldöntő berlini szerződés (1833. október 18.), amelyben Ausztria, Poroszország és Oroszország „megfontolván a veszedelmeket, melyek Európának a közokiratokból és szerződésekből, különösen az 1815-ösökből megállapított rendjét folytonosan fenyegetik, egy akarattal elhatározták, hogy a politikájuk változatlan alapját alkotó rendszert megerősítik, és bensőleg meg lévén győződve arról, hogy a kormányok kölcsönös tá- Osiris Kiadó, Bp., 2022.