Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 3. szám = Határ/helyzet/jelenség - EGYED ÁKOS • Forráskiadvány az 1848-49-es „törvényesített” forradalomról és szabadságharcról

mint bármiről és bárkiről. Nem akarok az érzelmeimről pöntyörögni, mint akik Nádastól azt várták, esetleg emlékezzen meg szeretettel valakiről, akit szeretett, de időnként valósággal jájt. Úgy látom, az a részletezés, amely­nek Radnóti Sándor az Emlékiratok könyvének hatalmas terjedelmét tulaj­donítja (Erotikus kísérletek. Holmi, 1996/9), önmagába zárult, s a stílus, amit Nádas imitált, fokozatosan a saját­jává vált. A láttatás élessége megma­radt, de a magabiztosság sokat elvesz belőle, s a látszat, hogy ha részlete­zünk, akkor bizonyára (biztos!) iga­zunk van, hiszen mindent szemügyre vettünk, egyre kevésbé produktív, iro­­dalmilag és emberileg egyaránt. „Na­gyon sajnálom”, elsősorban Károlyi Csaba, másodsorban egy fiatalember miatt, aki most éppen olyan élvezettel olvasta újra az Emlékiratok könyvét, mint egykor, de távolítási gyakorlatokat végzett közben. 2023/3­ 120 FORRÁSKIADVÁNY AZ 1848-49-ES „TÖRVÉNYESÍTETT" FORRADALOMRÓL ÉS SZABADSÁGHARCRÓL Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Szerkesztette Hermann Róbert ■ A Nemzet és Emlékezet sorozatban az Osiris Kiadó (Budapest) 2022-ben közzétette Hermann Róbert forráskiad­ványát az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról. Bár erről a nagy kérdésről már számos forráskötet jelent meg, ennyire széleskörűen gyűjtött ki­adványt eddig még senki nem állított össze, mint a kötet szerkesztője, aki a forradalom és szabadságharc történeté­nek egyik legkitűnőbb kutatója és isme­rője. A bevezető indoklásában ez áll: „a kötet nagyszabású kísérlet arra, hogy bemutassa a magyar 1848-1849 törté­netének legfontosabb eseményeit és tö­rekvéseit; felvillantsa az elmúlt közel 175 év ezzel kapcsolatos politikai, köz­életi, publicisztikai, történeti és irodal­mi értelmezéseit”. A szerkesztő arra is törekedett, hogy „minden igazán fon­tosnak tekinthető irat” benne legyen a kötetben. A kötet szerkezete érdekes, jól fel­épített, több fejezetre tagolódik. A For­rások sorozatban (a 23-tól a 360-ig tartó oldalakat foglalja el) első az alapok, má­sodik az előzmények, harmadik a törvé­nyesített forradalom, amelynek része a Batthyány-kormány időszaka, aztán az önvédelmi háború következik, majd a függetlenségi háború és a megtorlás. Egy új nagy fejezetet jelent a politikai, társa­dalmi és szépirodalmi emlékezet, ebben külön egység az 1849-1918 közötti anyag, aztán az 1919-1944, az 1945- 1990 közötti, végül az 1990-től napjain­kig tartó szakasz. Jutott hely a hadtörté­neti résznek, a nemzetiségi kérdésnek és a diplomácia történetnek is. A források közt kiemelt jelentőségű: a függetlenségi harc sorsát később el­döntő berlini szerződés (1833. október 18.), amelyben Ausztria, Poroszország és Oroszország „megfontolván a vesze­delmeket, melyek Európának a közok­iratokból és szerződésekből, különösen az 1815-ösökből megállapított rendjét folytonosan fenyegetik, egy akarattal elhatározták, hogy a politikájuk válto­zatlan alapját alkotó rendszert megerő­sítik, és bensőleg meg lévén győződve arról, hogy a kormányok kölcsönös tá- Osiris Kiadó, Bp., 2022.

Next