Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 6. szám = Performativitás a művészetekben - CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN • Hangok a sorok között. A 18-19. századi énekelt költészet nyomában
2023/6 gálával, Pálóczi Horváth Ádámmal, akinek saját dallamai (ha beszélhetünk ilyesmiről) mind-mind egykorú közdalok és táncok alkatrészeiből állnak össze. A zenei és szövegalkotói vagy -rögzítői készség szinte sosem esett egybe, a 17. századból emiatt egyáltalán nem ismerünk olyan világi szöveget, amelyhez ugyanaz írná le a kottát, mint a betűket. Mondhatni: már a hagyomány virágkorában szükséges volt a zene és a szöveg önálló összekapcsolására, több forrás ismeretére, ami egyéni megoldásokhoz vezethetett inkább, semmint kanonizációhoz. Még a 18. századi sárospataki vagy erdélyi diákmelodiáriumok egyszerű kóruskottái között is ritka, hogy ugyanott hosszabb, épebb szöveget találjunk. Szinte úgy tűnik, a rögzítés már az alapoknál két ágra szakad. Nótajelzés ■ Legbővebb választékunk természetesen a kotta nélküli szövegekből van. A szerzők és a befogadók többsége egyaránt megmaradt a legkézenfekvőbb gyakorlatnál: nótajelzéseket használtak. Ennél egyszerűbbet ma sem tudnánk, így kortárs költők is alkalmazzák, ha meg akarják adni, milyen dallamra éneklendő a versük. Pontosabban azt, amire ők gondoltak. A régi praxis ugyanis megengedő volt, hiszen aligha ellenőrizhette bárki, hogy a művét az ország túlvégén valóban arra a dallamra éneklik-e, amire ő javasolta. Az eredeti dallamot nem mindenki ismerte; ennek gondjait jól ismerik a régizenészek, amikor például Balassi Bálint verseit próbáljuk dallamokkal párosítani. Az általa megadott nótajelzések egy része csak a melódia eredetét jelzi (olasz nótára, egy horvát virágének nótájára stb.), vagy olyan kezdősort ad meg sokféle nyelven, amelyhez nem tudunk pontosan egyező dallamot rendelni, mert ők se írták le se szöveggel, se kottával. Ilyenkor a helyettesítés a legtisztább megoldás, de aki otthonosan mozog egy adott korszak zenei stílusában, akár maga is írhat dallamot. Például Erdal Salikoglu mai török énekmondó Balassi Hogy Júliára találó és Minap mulatni mentemben kezdetű, eredetileg török nótajelzésű verseihez így szerzett saját zenét, követve a török a§ik-költők dallamvilágát. A nótajelzés-technika nemcsak a három részre szakadt Magyarországon virágzott, hanem a későbbi századokban is, holott a kulturális javak, így a dallamok mozgása is egyre könnyebbé vált. Talán épp a kötöttség hiánya, a viszonylag szabad szöveg- és dallamtársítás lehetősége nyomán maradt ilyen sokáig divatban. Ha meggondoljuk, ez is egy sajátos lehetőség a megzenésítésre, de nem magunk komponálunk dallamot, hanem a szóba jöhető kínálatból keresünk odaillőt. Úgy tűnik, a szótagszámbeli eltérések sem zavarták a régieket, mert a dallamot csak nyersanyagnak tekintették, s némelyikük valóban könnyen hozzáigazítható egy másik metrumhoz. Ha nem, akkor itt-ott „csikorgott”, de ezt az élő előadás nyilván lágyította. Arany János szerint Petőfi Részegség a hazáért című versének közkeletű dallama a Zsíros kenyér, szalonna kezdetű dicsekvő dalból eredt, s a két melódia valóban közeli rokona egymásnak, de jócskán át kellett szabni a 4 X 7-es közdalt Petőfi 8, 7, 8, 8, 7-es metrumú verséhez. Ide tartozik a már említett, nehezen körülhatárolható jelenség, a dallamszemiózis, amelyet természetesen nemcsak a vallásos énekek világában figyelhetünk meg. Lényege, hogy egyes dallamok kapcsolata állandósulhatott egyes szövegekkel, noha egyúttal mindkettő más hagyományláncokban is részt vehetett: a verset esetleg más dallammal is énekelték, a dallamot pedig - amire még nagyobb az esély - más szövegekkel is párosították. A szabad felhasználhatóságon 24