Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-07-01 / 1. szám

lékezik szerző I. István királyunk’ szép intésére, mellyel ez Imre fiának, ekez intézett könyvében (c. 4.), a magyar nemességre czélozva ad: Ibii tibi (deákul adjuk), fili mi, sint patres et fratres. Ex his vere nominem in servitutem redigas, vei aervum nomines; illi tibi militent, non ser­­viant.. . Si­eris iracundus, superbus, invictus... alienis tradent reg­­num tuum. „E szavak, jegyzi meg Degerando úr igen valóan­­■ a mikben a király alattvalói’ jellemét festi, nyolcz század’ elfolyása után is valók; mert a magyarok’ egész története e nemzet’ megtörhetlen erélyét, állan­dó ragaszkodását bizonyítja a szabadsághoz.“ Ezt tanúsítja szerző’ to­vábbi előadása is, mellyben Mária­ Theresia’ viseletét festi a magyarok’ irányában; ,,ki közelítése által elaltatta, kiket ősei meggyőzni nem tud­tak/­ Az Ítélet, mellyet II. Józsefről hoz­zá milly új és meglepő, szintolly való. Magyarország, mond, nem azért támadt fel ellene, mint helytelenül­ mondják sokan, mert reformokat akart, hanem mert egyoldalulag királyi hatalmával akarta azokat létesíteni. „Némelly német írók, kik nem isme­rik a szabadságot, ez a szabadság’ apostolává tették. Kétségkívül nemes eszmék vezeték őt, midőn a kiváltságokat megtámadta, a parasztok’ sor­sát megjavította. De reformjai épen nem voltak szabadelműek.“ S itt fel­­hozatik az országos és megyei gyűlések’ megszüntetése, tehát a király és országos rendek közt megosztott hatalomnak az egy királyban alkot­mány-ellenesen központosítása, a megyei hatóságok’ autonómiájának el­nyomása, ausztriai kerületi rendszer’behozatala, a német nyelvnek a nem­zetre erőltetése, miket aztán azon nevezetes ellenhatás követett, melly a belgiumi támadás által is segíttetett. József visszavonta rendszabályait, az alkotmányt jogaiba beiktatni ígérte. Illy elhatározási hatása a legális, érzékeny, nagylelkű nemzetre csalhatatlan volt. Kevés napok alatt a las­sanként meggyűlt sérelmek enyhültek; a boldog és szabad Magyarország háladatos leendett. De Józsefet elragadta a halál.“ Ez előadásra azt je­gyezzük meg, hogy József szabadelmü volt igen is szándékában, mert előtte „az ember“ minden volt, s az állodalom neki nem azért vala, hogy a fejdelemnek legyen kiken uralkodnia, hanem hogy általa az ember­ a­­nyagi jóléte, erkölcsi nemesedése és szellemi fejlődése biztosíttassák; de eszközei voltak nem helyesen választva, ezeket pedig nem kényúri viszketeg választatta vele, hanem azon, alapos vagy alaptalan — mit itt vizsgálni nincsen hely — meggyőződése, hogy emberszerető czéljait ko­rának országló elemei’ segedelmével létesitnie nem lehet. — E helyt köz­­bevetőleg igen helyesen jegyzi meg szerző, hogy a történetírók hazánk’ institutióit általában balul ítélik meg a távolból, midőn a magyar nemes­séget a külföld’régi nemességével zavarják össze, nem tudván hogy mint a spanyol, úgy a magyar nemességnek is egy tetemes része földmivelő, minél fogva a magyar állodalom nagy mértékben gravitál a democratia felé; s hogy ugyan ennél — mit szerző elfelejtett,— azon patriarchalis viszonynál fogva, melly Magyarországban az úr és paraszt közt létezett e nemesség méltóbban nevezheté magát nemzet­nek, mint korunk­ban egynémelly alkotmányos ország­ választói egyeteme; s hogy az arany bulla is nem annyira egy, néhány nemesnek engedményezett, kivált­ság, mint egy democratai chartának első lapja. József, folytatja, si­kert ér, ha a magyar alkotmányt az új kor­ szelleme szerint igyekszik ki­fejteni mint azt mai nap az országgyűlés teszi. Noha tehát szerző szi­gorúan ítél Józsefről, nem kerüli el figyelmét, mikép az általa elhintett eszmék idővel gyümölcsöztek, s a szabadság’ első szavai csakugyan a József’ korabeli emberek’ ajkairól hangzottak. — S idáig érkezvén a szerző, t. i. a József’ halálakor feltámadt nemzeti reactióhoz , mielőtt ennek előterjesztéséhez fogna, egy második fejezetben a „magyar jaco­­binusok*­ történetét adja elő, epizódként u. m., mert ez sem azon moz­galomból nem sarjadt elé, melly azt megelőzte, sem arra nem hatott, mi utána következett. S e téren őt egy második czikkben fogjuk követni. T. 2 ja k­­-ször A folyó esztendő május hó­­­ szerinti 1-jű napján­, Karloviczon tartott népgyülésen megválasztott bi­zottmány­­ s az ennek alárendelt más kisebb bizottmányok továbbá is fenmaradnak, s működéseiket folytatják mint addig, mig a’ karloviczi népgyülésböl ő felsége’­elébe kül­dött küldöttség vissza nem térend, vagy attól hiteles tu­dósítás nem érkezik. Azon esetre pedig, ha az érintett küldöttség mától számítandó tíz nap alatt meg nem jőne ezen határidő’elteltével a karloviczi bizottmánya ez alatt álló albizottmányok’ rendelkezésétől függő, s bárhol ösz­­szegyülve levő nép minden kifogás nélkül haza fog küldetni 2- szor Azon érintett karloviczi küldöttség ő felségé­től leendő megérkezéséig, vagy illetőleg az 1-ső pont’ér­telmében kitűzött 10 nap’ eltoláséig, valamint a karloviczi bizottmány’ tagjai, úgy a különböző helyeken összegyűlt néptömeg’ tagjai, minden megtámadás ellen biztosíttatnak, valamint a haza menni szándékozók bántódás nélkül tá­vozhatnak.1­3- szor Azon esetre, ha az ismételve érintett kül­döttség visszajövetele, vagy illetőleg a kitűzött tíz nap­ eltelte után sem akarna az egybegyűlve lévő nép békésen haza­oszlani, vagy addig is ezen egyességet bármelly pontjában megsértené, akkor a második pontban biztosí­­tott személyi bánthatatlansági biztosítás megszűnvén, mint nyilvános ellenség fognak tekintetni. 4- szer A mai naptól fogva minden honpolgár­ szemé­lye­s vagyona mindkét részről szentnek nyilváníttatik, a közlekedés, kereskedés, s utazás mind szárazon mind vi­zen biztosíttatik. 5- ször A végvidékiek és csajkások, úgy ezek liszt­jei is a kitett határnapig haza menni tartoznak, hogy igy a régi rend és engedelmesség addig is helyre álljon; s ebbe a bizottmány nem csakhogy semmi akadályt nem fog tenni, sőt a rend­ illy módoni helyreállítását teljes erejé­ből elősegíteni fogja. 6- szor A Bács megyében, Bánátban, s más helyeken összegyűlt katonaság s őrseregek nemcsak a kitett időig semmi ellenséges megtámadásokat nem tesznek, hanem minden honpolgárnak személyét s vagyonát minden nyelv s valláskülönbség nélkül biztosítani fogják. 7- szer A karloviczi bizottmány azonnal proclamatió­­kat leszen köteles mindenfelé a néphez bocsátani, mely­­lyekben tudtára fogja adni a népnek, hogy e jelen egyes­­ségben foglalt pontokat szigorúan megtartsa, bármelly val­­lásu s ajkú honlakosokkal szeretetben s békében éljen; a kedélyek’ izgatásával végképen felhagyjon s maga rendes foglalatosságai után lásson, melly a kir. biztosok’ részéről is meg fog tétetni. Kelt Újvidéken, jun. 24. 1848. Hra­­bovszky s.k., Csernovics s.k. Szerb nemzeti karlovi­czi főválasztmány 1848. évi jun. 17—24. Középponti vá­lasztmány’ t­ parini/ Satranimirnyi, Gyfipisst m.II. ..Tnannn­­vics rét. m.k., Vaszuievics Vasza m. k., Sztojatskovics S. m. k., Minkovics Pera m. k., Kazamat A. m. k., Kosztits Dem. m.k., Alexandrovics Szava m.k., Popovics Anaszt. m. k., Kolarovics E. m. k., Risztin Stefan m. k., Goicsics Jakov m.k., Joannovics József m. k., Zsivanovics Jakov m. k., Sztojcsics Péter m. k., Matik D. m. k., Zacharievics J. m.k. bizottmányi tagok, és Sztankovics Joan m.k. tollvivő. Az illy lépések’ helyeslése, vagy kárhoztatása az eredménytől függ. Mi nyugton bevárjuk a kikötött tíz nap’ lefolyását, nyugton, de nem tétlenül, nem készületlenül. Szegedtől lefele, a Tisza’ mindkét partján, hatalmas sereg áll egybegyülve. Ennek hátában még hatalmasabb tartalék-seregek; szemébe nézni a sors’ koczkája’ fordu­latának. — Junius’ 28-ban egy tapasztalt tábornok ment le a hős sereget diadalra vezérleni. Mi nem kötnénk olly egyezkedést, melly gyengeség’ szinét viselné; s ha nem volna lent már most is seregünk, melly a pártütést egy csapással semmivé tehetné, azt mondanék: semmi egyesség, semmi alku! Ám lázong­jatok dühös pártü­tők, míg a magyarnak koszos ereje össze­gyűl, s villámként sújt le hálátlan fejeitekre. Lázonghat­tok, s lépteitek’ nyomán ephemer pusztítás lángja terülhet el; de győznötök-niem lehet; keserves leend a kérlelhet­­len büntetés’ napja. Igy szólaiták­, ha még készületlenül volnánk. De mivel nem igy vagyunk ,az emberiség’ ösztöne mondatja velünk. Erőshüt; illik a nagylelkűség. S az engeszte­­lődés’ füstje ketdesebb isten előtt, mint a polgárvér’ pá­rolgása­­i. Azért bevárjuk az eredményt; k ármánytól nem tar­tunk, mert erősek vagyunk, s kiket hős hivatásuk szerint a kormány’­rendelése oda parancsolt, kiket a hazafius szent lelkesedés, elhagyva házuk’ békés tűzhelyét, fegyverbe gyűjtött;[a hazát megadeni, épen most, csak most ne hüljenek lelkesedésük,szent hevében; most,épen most ké­szüljenek­ mindenre,, készüljenek a legroszabbra; —csak néhány nap még, s vagy a békés kiengesztelődés, hála­énekét mondandják, a honnak polgárvértöl, megkímélt földön; vagy büntető ostorként sújtanak le, az igaz ügy’ győzhetlen erejével Mi járunk ez tyezkedés felett ítéletünkkel; hőseink pedig legyenek k’ési­t győzni. Még. Csak azt remlitjük*, miként tudva van, hogy ő felsége a carloviczi-conventiculum’ végzéseit kárhoztatva ,■ a küldötteket oda utasította, hogy a törvény iránti enge­delmességre visszatérjenek. -V:_____________ 'ft* A közlöny után. . A földmivelés, igaz .és kereskedési ministertől. Az austriai dohánygyártmányoknak az 1840dik évi maagyar beviteli vámjegyzék 474-ik tétele által engedélyezett, vámmentes behozatalát ezennel megszüntetvén, rendelem: Az austriai tartományokban készített és onnan közvetlen be­hozott dohánygyártmányok, úgymint dohány vágya, vagy tekercsbe, barnót tört állapotban, vagy ru­lakban, úgy nemkülönben dohány­liszt és por ! Spco mázsája 15 ftnyi beviteli vám alá van vetve. A külföldi behozott dohányczikkekért a változatlan fenálló beviteli vám mindenki által kivétel nélkül fizetendő. Az Ausztriában termesztett dohánylevelek’ behozatala és a ma­gyar’ dohány kivitele iránt a fennálló vámszabályok változatlan meg­hagyatnak. Jelen rendeletein jövő jul. hó 1-jén foganatba veendő. Budapesten, jul. 20. 1848. Klauzál Gábor: A kereskedési minister Mikelény Lajost lajtaszentmiklósi har­­minczadi írnokot, ugyanazon minőségben a bécsujvárosi harmincz­­adi hivatalhoz áttette. Képviselő urakhoz. A képviselő urakat ezennel vaji szerencsém megkérni, hogy Pestre megérkezvén, neveiket és szállásaikat a királyi főlovászmes­­teri irodában (Színháztér 3-ik sz. 2-ik emelet) lüszint beíratni szí­veskedjenek. Du Janoci ír*tv , * 1Ud.,­­ belügyminister Szem­ere Bertalan. Rendelet. Mai napig még több helyhatóság nem küldé be a nemz. őrs. összeírást. A beküldés’ megkönnyítésére a nemz. őrs. tanács által rendeltetik, hogy ez antól a névszerinti nagyobb terjedelmű össze­írás helyett, esek helységekként összíttételt küldjenek e, de a hely­ségek olly formán soroltassanak , a mint járásokban fekszenek. Az erre fordítandó figyelem annál inkább szükségeltetik, mert csak úgy leend lehetséges a zászlóaljak­ h­iczélszerűbb összeállítása, csak igy lehet meghatározni ez: vagy amaz helység, mellyik századhoz vagy zászlóaljhoz lenne sorozandó? Pesten, jun. 28.1848. B a­­ d a c c i. Nyilvános köszönet s hálás elismerés szavaztatik Egressy Sámuel honpolgárnak, ki lángoló hazaszeretetétől ösztönözve a nemzeti honvédsereg’szükségei’ fedezésére tulajdon vásznából 100 pár fejér neműt varratott, s a haditanács elnökségének beszállított Illy követésre méltó áldozattal a haza’ oltárára járultak több más érdemes hazaiak is, kik azonban megneveztetni nem akarván, a ha­zának be nem mutatta hatnak. A városi szinház’ igazgatósága pedig 9 ft 53 kr. pp. tett le, hason czélra forditandót. B a­­ d a c c i. KÉPZŐ MŰVÉSZET. Azon kérdést, melly taval a József-emléktársulatot még két nagyon egyenetlen részre osztotta: azokéra t. i. kik a szobrot „első rangú mű­vész“, és igy külföldi által kívánták készíttetni — s ez volt a többség; és azokéra, kik „hazai művész“ által, melly tovább látó kevesebbség érzéseit fejezte ki a Magyar Szépirodalmi Szemle, különösen sept 26-n kelt, figyelemre méltó czikkéb­en: ezen kérdést azóta megfejtette a kor, meg az átalakult világ. T. i. e társulat­ elnöke, Rottenbiller úr, a június 21-én tartott választmányi ülésben nyiltan kimondá, miszerint ez ügy olly phasisba lépett, mellyben az emlék immár csak magyar művész által készülhet. Noha a jelen perez ne­m engedi, hogy a múltkor’ érdemesnek szánt emlékek’ emelésével foglalkod­junk, s azért az említett társulat’ vá­lasztmányának teendői egy időre a befolyt pénzek ellenőrzésére s az alá­­írottak’ lehető beszedésére szorítkoz­nak: a kegyelet azon hazafi iránt, ki nem régen még a nádori székből védette igazainkat egy, országos éltün­ket emészteni folyvást igyekvő főkormány ellen, nem hűl ki szivünkből, csak rejtezik abban, mig egy óhajtott, s kiérdemlett szebb idő kedvezenb, s ismét örülni foghatunk jelenünknek, építni a jövendőségnek, s hálásan visszaemlékezni halottatokra, kik hű barátink voltak. A József nádor em­léke e szerint csak függőben marad; azon húsz ezer pft, melly a Schwan­thaler által készült rajzok’, mint a, s egyéb költségek­ fedezése után fen­­marad, ötszáztul is kölcsönképen az állodalom’ rendelkezése alá bocsát­­tatik; az említett gipszminta a nemzeti museum’ szoborcsarnokában fog felállittatni, és midőn béke lesz a honban, gondoskodni fogunk, hogy az emlék, melly Pest városa’ József terét ékesítendi, ne csak a hű nádornak, hanem a hazai művészetnek is emlékévé legyen. Hiszen nekünk Peren­­c­z­y­nek visszavonulta után is, a szobrászat’ körében egynél több jele­sünk fejlődik. M­a­r­s­a­­­k­ó tehetség’ és ügyesség’ tanujeleit adta azon szobrokban, miket a herminamezei emlékkápolnába készít. Az e­x­­ nem egy szobrával, mellyek közt Mátyás királyunké, immár remekelt, s Bécs­ben művészi jelességének teljes elismertetését élvezi. Czélkuti leg­szebb reményeket gerjesztő művekkel örvendeztetett meg bennünket... — Czélkuti? — Czélkuti Romában dolgozik jelenleg, talen­­tom­a folytonos kiképzésében; s urunk V. Ferdinand épen e napokban rendelt neki két évre hat hat­száz pft segédpénzt saját pénztárából. — Markó Károly európai hírű festésiünk is részesült épen most királyunk’ pártfogásában. Két gyönyörű képe készült derék földink** nek, mellyek’ egyike tengeri részt, másika egy campagnai vidéket, égi háború után kettős szivárvány alatt, mutat fel. Ő felsége azokat 1800 pfton vette meg a nemzeti museum’ számára. Éljen a király ! — Bizony szép volna , ha a pesti műegyesület is meg­gondolná magát, és ha eddig a magyar pénzt nem sajnálta külföldre kül­deni gyakran középszerű idegen művekért, midőn legalább is annyi be­csű honi műveket vásárolhatott volna, s igy nemcsak drága pénzünk ma­rad itthon, hanem honi talentumok is tápláltattak, buzdíttattak volna; ha mondom, meggondolván magát, királyunk’ példáját követné, s a hazai művészetet venné pártolásába ! Meglátjuk, nem vonul-e hatástalanul el mindeneket átrengető korunk e német közönösségű testület fölött; fal fog-e sikeretlen és áldástalan cosmopolitismusából ébredni, s érezni, hogy a művészet szép dolog ugyan, mert művei’ hatásában lélekmívelő, izlésnemesítő; de hogy a haza mindenek feletti mert ennek ereje és jóléte első feltétele egyszersmind szellemi emelkedhetésünknek , élvezéseinknek is egyszersmind. Felhívás: Hazánkban az annyira szükséges gyors- és málhaposták’ fel­állítását leginkább a rosz karban lévő utak akadályoztatják. Ezen akadályt czélszerű, az utak’ minőségéhez alkalmazott szerkezetű szekerek­, vagy kocsik’ használata által kevesbbé érez­tető­vé tehetni. Felszólittatatnak tehát hazánk’ iparosai, hogy a mennyiben olly alkatú szekereket, vagy kocsikat tudnának feltalálni, mellyek ’ hazánkbeli útakon postai szállításokra czélirányosabban használ­tathatnának, mint az eddigi postakocsik, azoknak tervrajzait akár közvetlenül, akár pedig a főpostaigazgatóságok’ és postahivatalok’ útján mielőbb a’ földmivelési, ipar és kereskedési ministeriummal közöljék. A gyors vagy málhapostákhoz használandó kocsik, vagy sze­kerek’ kellékei következendők: 1. Hogy bennök legalább három utazónak és egy postave­­zetőnek kényelmes ülése legyen. 2. Hogy az ülések egészen fedve, és az idők viszontagságai ellen tökéletesen védve legyenek. 3. A postavezető­ ülése úgy legyen alkalmazva, hogy az, az útra, kocsisra és átaljában a szállításra felügyelhessen; hogy tehát a vezető mindig előre, de nagyobb alkalmatlanság nélkül hátra is nézhessen; 4. Hogy ezenkívül a postakocsisnak ülése legyen, melly azonban­­fedetlenül is maradhat; 5. Hogy a levélcsomók és más nyálából a’ felvételére mintegy , 8—12 köblábnyi szekrénynyel (ládával) ellátva legyen, mellyhez az utazók’ háborgatása nélkül minden állomásnál könnyen hozzá­jutni, s abba a levélcsomókat elrakni lehessen, és hogy ezen szek­rény úgy legyen szerkezve, hogy abban a levélcsomók és nyalá­bok bárminő tartós esőzések*alatt is meg ne ázzanak; * 6. Hogy ezen szekerek minél könnyebbek, azaz aránylag kevesebb előfogattal könnyen vontathatók; •­­7. Az útközbeni igazítások és javítások’ kikerülése végett minél tartósbak, és 8. Minél biztosabbak legyenek, azaz netalántáni rablók általi megtámadás’esetében annak szekrényei s ládái egy könnyen fel ne törettezhessenek. 9. Hogy könnyen fel ne dűljenek, végre 10. Hogy rugókon feküdjenek, és csinos külsejüek legye­nek. — Egyébiránt óhajtandó, hogy a tervezők, rajzaikhoz, a mennyiben szükséges lészen, mind az egyes részek­hez használan­dó anyagokra, mind pedig az egész kocsinak és főbb részeinek mértékére, valamint arra nézve is írásbeli felvilágositást függesz­­szenek, elfogadnák-e, és mi azért a tervezett kocsiknak készítését? Budán, jun. 26-án 1848. A postaigazgatóság. Az országgyűlési szállások összeiratása s azoknak az or­szággyűlési tagjai közt leendő kiosztása ministerileg lévén rám bízva, — Pest’ háztulajdonosait és lakóit felszólítom, hogy a házanként történt összeíráskor bármi okból be nem irt, üres, vagy állatok nélkülözhető lakrészeiket nálam írassák be, s önkényt adják át or­szággyűlési szállásnak; nehogy az 1844:11. törvényczikk 9. és 16-ik §tj-ban megirt kényszerítő rendszabáshoz legyek kénytelen nyúlni. Az országgyűlés­ érkező tagjait pedig figyelmeztetem, mi­ként szállásuk iránt nálam folyvást intézkedhetnek, mivel már ed­dig 300-nál több áll üresen. Lakásom színháztér 3-ik ■íz, 2-ik emeletben. Ministen tanácsos, FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Magyarország napjainkban annyira átalakult, hogy ma szent István és nagy(?!Leopold királyaink, kik­nek a mennyek’ országában a netalán ott mulató venerabilis clerus még a múlt új év’ napján is szerencsét kivánhatott, az országokban uralkodó ősi stabilitáshoz, sem ismernének reá. S miután or­szágok’ helyzetét és alakját határok képezik, úgy hiszem, ezen átalakulás’ roppantságát hivebben festeni nem lehet, mint leírván határai’ változását. Nem tehetek róla, de soha sem hittem, hogy ha­zánk’ határai azok volnának, mellyeket a földirások és abroszok tűznek ki. Szerintem országunk’ nyugoti határa volt a dohány-mo­­nopolium, mellynek őrködni kelle, hogy földünkről semmi jó ne menjen ki, s a pozsoni országgyűlés, mellynek ügyelni kell va­­la, hogy honunkba semmi rész vagy tilos ne csusztassék be, de miután három, gyakran több évig össze nem gyűlt, nem gátolható, hogy Bécsből sok rész és tilos portéka, utoljára harmincz, bécsi decretumokba s a törvényességi álarczába rejtett administrator ne csempésztessék be, melly nagyszerű csempészet volt a későbbi határváltoztatás’ egyik oka. Éjszakra határosak voltunk Siberiával, honnan fö-lé kormányzóink melegítő bundákkal láttattak el, hogy magokat a minden becsületes ember’ szivében maguk iránt tapasz­talt hidegség ellen óhassák. Keletre határunk volt egy fekete sár-

Next