Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-09-23 / 73. szám
73. szám. HIBLAP JA Pesten, szombaton, September 23.1848. Megjelenik , hétfőt kivéve, naponként. Mindenféle hirdetmények felvétetnek ; négyszer halálozott sorért 3 pgö kr., kettős haséba sorért pedig 6 pgö kr. számittatik. Előfizetési díj félévre Budapesten házhoz hordással boríték nélkül postán borítékban hatszor küldve 10, kevesebbszer küldve 9 pgo ft. 8. Előfizethetni minden postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban: Egyetem-utcza, 90. szám, első emelet, előbb Almás!-, most a pesti takarékpénztár házában. PEST, SEPT. 21. Azon szavazattal, mellyel a bécsi országgyűlés többsége a magyar nemzet baráti kezét visszataszítá, a camarilla pálczát tört a dynastia jövendője felett. Azon birodalmi gyűlés, melly igy szavazhatott, többségében nem német többé. És a dynastia, melly ezen nem német többségre támaszkodik, megszűnt német hatalom lenni. Az austriai ház pedig, mihelyt nem német ház — semmi. — Bukását már írja a világ bírája. Az austriai ház csak a következő feltételek alatt ígérhetett volna magának még életet: 1- ör, ha a német nemzet elsőszülöttjének mutatja magát; 2- ér, ha népei szabadságával magát őszintén azonosítja; sor, ha Magyarország törvényes önállását a király esküjéhez képest szentül megőrizvén , a magyar nemzet rokonszenvét magának biztosítja. Az első feltétel nélkülözhetlen volt volna az austriai ház fenállásához, mert e nélkül a német nemzet nem lehet barátja, sőt azon austriai házat, melly a német alapot magától elveti, természetes ellenségének kell tekintenie, ollyannak kell tekintenie, melly a német egység természetes határainak megcsonkítására törekszik. A másik feltétel nélkülözhetlen azért, mert ha az austriai ház népeinek szabadságával magát ellentétbe helyezi, népeinek ellenségévé válik, s a népek azt nem szerethetik, ki nekik ellenségük. A népek hűségét csak szabadság árán lehet megvásárolni. A harmadik feltétel nélkülözhetlen, mert az austriai ház minden népei közt, csak a magyar az, melly a németektől, melly az austriai császártól nem akar legkisebbet is elcsempészni. A magyar nemzet csak lenni akar, az, a mi most. Ő tehát az austriai németségnek, s általában a német nemzetnek természetes szövetségese. Mig ellenben az austriai birodalomnak minden más népisége csak az austriai birodalom rovására emelkedhetik fel hatalommá. Arra pedig nem kell különös bölcseség, hogy átlássuk, miként az, ami az austriai birodalom dissolutiójára vezet, az austriai ház romlására vezet. A reactionalis camarilla, mind a három feltételt semmivé tette; mind a három alapot elrántotta a dynastia jövendője alól. És mégis olly vakság, olly köd veszi körül az austriai házat , hogy nem látná, miként a camarilla minden lépése; az örök enyészet sirja felé ragadja őt, midőn sérti a német elemet, sérti Bécs legbensőbb érzelmeit, s a magyar nemzet ellen a leghallatlanabb árulást követteti el, a beteg fejedelem neve alatt. Mi ennek kulcsa? Az-e, hogy a kit isten veszésre kárhoztatott , vaksággal veri meg; vagy az, hogy egy bizonyos aszszonyság nem győzi várni az órát, hogy császárnénak hivassék, habár Bécsbe, Austriába, Magyarországba kerüljön is; habár olly múlékony legyen is, mint a buborék ? ezt majd megítéli a história. Gondoljátok csak, hazánkfiai a beteg király nevével anynyira visszaélnek, hogy a király nevére hivatkozik a szerb rabló; a király nevében öldökli, égeti, pusztítja a magyart; a király nevében dicsértetik, protegáltatik a pártütő Jellacsich , ki az austriai házat per „Lump“ tradtálja; a király nevében bújtogatnak a tót emissariusok; a király nejében tzetnek a pánszláv propagandának minden bűnei; szóval: a király nevében van lázadás, pusztítás, rablás, pártütés. fg És a király nevében vakmerőséggel, szemtelenséggel vádoltatik a magyar országgyűlés azért, hogy az országot és a törvényt, melly a királyi széknek alapja, védelmezni meri, a lázadás, rablás, pártütés ellen. Hallatlan ! hallatlan! iszonyatos! És a camarilla, e hallatlan árulás sikerének előmozdítására, konkolyt, háborúságot szórt a magyar és az osztrák nemzet közé. Ezt nem tűrhetek. És küldünk küldöttséget Austria nemzeti képviselőihez, kik elmondják nekik: „Szomszédok, barátaink! Felszólaltunk szabadságtokért martiusban, midőn még ti magatokért nem szólhattatok.“ „A mi szavunk „volt a mécs, mellynek lángjánál szabadságtok fáklyáját meggyujtottátok.“ ,. A mint mi óhajtjuk, szeretjük szabadságtokat, úgy ti, sokkal nemesebbek, sokkal igazságosabbak vagytok, hogy sem a mi szabadságunkat irigyelhetnétek.“ „Nekünk e szabadság nem uj szerzemény; három száz éves régi jogunk, mellyre 14 király megesküdött.“ „Legyünk barátok, a viszonos szabadság, viszonos függetlenség alapján; miként őseink voltak, midőn a 17-dik század elején egymás jogainkat kölcsönösen biztosítottuk.“ „Mi e frigykötés ígéretét híven váltottuk be a martiusi napokban.“ „A camarilla közös ellenségünk. Ezen ördögi ellenség, a reactio ezen fenéje, meg akarja rontani köztünk a barátságot.“ „Mi nem engedünk szitogatásainak. Le a camarillával melly választó fal gyanánt emelkedik kezünkbe.“ „Mi jövünk, mint szabad nemzet szabad nemzethez; megerősitni a szomszédságos barátság frigyét, fejedelmünk egységének frigyét.“ „És nyújtunk nektek baráti kezet.“ „És mondjuk nektek: barátaink! fejedelmünk egy, beteg, magával tehetetlen; nevében elárulták hazánkat, de fejedelmünk; mi pedig szomszédok, a szabadságban testvérek vagyunk; sok érdektalálkozás köt egymáshoz; egyenlítsük, intézzük el azt, nemzet nemzettel, az igazságnak, méltányosságnak alapján, s örökítsük meg a régi frigyet.“ Ez volt megbízása küldötteinknek. A hottentótákhoz, a vad négerekhez szólanának igy, egy, nagy nemes nemzet képviselői barátságosan fogadnák őket. És amazok, ott Bécsben, kik magokat az austriai nemzet képviselőinek nevezik ? Mint házsártos, csárdás betyárok tehetnek csak hasonlót részeg fővel, azt mondják: „nem, menjetek! szóba sem állunk veletek; azt sem kérdjük, kik vagytok, mit akartok.“ Szégyen! gyalázat, barbár illetlenség ! Szégyen, gyalázat, nem nekünk, hanem azoknak, a kik a népjogról, akik azon tekintetről, mellyel nemzet nemzetnek tartozik, ennyire elfelejtkeztek. A világ népei ki fogják őket törölni a civilizált emberek sorából ; tekinteni fogják ollyannak, mint a részeg embert, kivel érintkezni mocsok. És aztán, olvassátok meg beszédeiket! Szerkesztő urat kérem, adja azokat minél terjedtebben. Hadd lássa a magyar világ azt a hyaena-politicát, melly egy testvér nemzet vérének örvend, egy olly nemzet vérének örvend, melly a törvény terén áll, s mellynek kebelét — hallatlan dolog ! — a király nevében marczangolják a rablók és pártütők, mellynek halálára a király közelében keverik az árulás méreg-poharát, s a mérget a beteg király saját kezével nyujtatják neki. Szegény, szerencsétlen király! De mikép történhetik ez ? fogjátok kérdeni ? mikép történhetek, hogy egy gyűlés, melly magát népképviselőinek nevezi, melly előtt e szónak „nép“ szentnek kell lenni; különben ha ezt nem respectálja, egy gyülevész csordává válik, melly maga tépte szét megbízó levelét. — Mikép történhetek, fogjátok kérdeni, hogy civilizált emberek, hogy népképviselők magokról ennyire megfelejtkeztek ? Mikép történhetek ?-------csak úgy, hogy a bécsi országgyűlés nem német országgyűlés többé. Szláv gyülekezet. És szenvedélyes. És szenvedélyénél fogva, észre nem veszi, hogy egy nagyravágyó asszony vontató kötelére jutott. Ha német volna , ezt nem teheté. A német civilizált. Ez barbár, illetlenül viselte magát. A német természetes szövetségese a magyarnak; ez ellenségesen viselte magát. A német a szabadságnak barátja; ez a reactiónak szolgál. Tehát igazán nem német többé a bécsi országgyűlés ? nem barátaim. Hogy nem az, mutatja a valódi német baloldal, melly küldöttségünk elfogadására szavazott. Ezek valódi németek; ezek értik a német érdekeket. A schwarz-gelbnek nincs nemzete; annak hazája a reactio. Mutatja ama 30,000 ember, melly küldöttségünket megtisztelé. Mutatják a democrat társaságok, ezen valódi német népképviselők, kik a lelkesedés hangján emelék fel az értelem szavát, a szláv országgyűlés többségének impertinens durvasága ellen. Mutatja az „Aula“, a német szabadságnak emez elsőszülött bajnoka, melly a mint feltüzé a német szabadság szövétnekét, úgy lobogtatja mindig híven, mindig rendületlenül, a reactionális ármányok minden zivatara közt. Népek istene! te rád hivatkozom, hol van a német elem Bécsben, ha nem ott, hol az országgyűlési baloldal, a nép ezerei, a német néptársaságok, és az Aula áll ? Köszönet nektek, nemes férfiak. — A magyar nem tűrt soha, nem türend soha népjogsértést, nem durva impertinentiát. Mi fogjuk tudni, mit kell cselekednünk. De nektek köszönet, nemes férfiak. Mi a ti sympathiátokat zálogul veszszük, hogy a kik veletek nem egy érdeküek, azok nem a német Austria érdekét képviselik. Nektek is sok leszámolni valótok van, úgy mint mi nekünk, és leszámolásunk alkalmasint közös leszen. Nekünk előbb egy feladatunk van. Győzni a háladatlan kigyó-fajon, melly hazánk kebelét rablóként dúlja, s mellynek a ti országgyűlésiek többsége tapsol. Ha győztünk, aztán majd mi is számolunk. Mi egyet tudunk, nagy bizonyosan. Ha a reactio a mi nyakunkra hágna, az lépcső volna neki, hogy a ti nyakatokra hágjon; s ha a ti nyakatokra hágna, lépcső volna neki, hogy a mi nyakunkra hágjon. Ügyünk közös. Ellenségünk közös. Közös a számadás, melylyet vennünk kell. Számítsatok reánk, nem fogunk hibázni a leszámolásnál. A chronograph pedig már írja e szavakat az isteni végzet könyvébe: „A melly napon a bécsi országgyűlés visszataszította a magyar küldöttséget, az napon megszűnt német lenni. A melly napon a bécsi országgyűlés megszűnt német lenni: isten a végzet könyvében keresztet húzott, az austriai ház jövendőjére.“. . Urak, kik a schönbrunni kastélyt lakjátok, vegyétek le a fekete-veres-arany szín zászlót. Mert az ott nevetséges satyra ! ** nök magában annyi éret, hogy magában a ház rendkívüli gyámolítása nélkül megmentheti a hazát; ha azt mondja, hogy igen, megnyugszik benne, ha pedig azt mondja, hogy nem, a háznak kell intézkedni a haza megmentése végett. E dolog megtudásáért a miniszerelnökhöz, ki nem volt jelen, először a jegyző, aztán a már előbb nevezett küldöttség bízatott meg a háztól. — Gh iczy jelenti, hogy a ministérium nincs megerősítve; egyébiránt e tekintetben a ministerelnök rövid időn a ház elébe terjeszti a szükséges szabályokat, addig hát a ház e dologban ne tegyen semmi lépést. Deák a miniszerek megerősítéséig az állodalmi titkárok által kívánja vitetni a dolgot. Madarász L. Kossuth indítványát pártolja. Kossuth szerint normális állapotban lehetne várni, s a dolgok vitelét az állodalmi titkárokra bízni, de jelen körülmények közt nem lehet várni, s a ministérium megerősítésének halogatása nem egyéb, mint az eddigi árulás manifestatiója. — Dobozy Kossuthot pártolja.—Deák: Ha a ministerelnök mellé 6—8 tanácsos adatik, azok csak zsibbasztják erélyét. — Ghiczy a ministerelnök meghagyásából jelenti, hogy Komárom városának a pénztár mostoha állapotja miatt most rögtön nem adathatik segélyül 300,000 p. frt, és hogy Komárom vára megtartása iránt a katonatisztektől nyilatkozatot kért, s ha megkapja, majd közleadi a házzal. E nyilatkozat a házat ki nem elégíté. Ezután olvastatott az austriai országgyűlés elnökének nyilatkozata a magyar országgyűlés küldöttségéhez, mellyben az austriai országgyűlés köv. két határzata foglaltatik 1) Az országgyűlés a magyar küldöttségre nézve a ház szabályaitól kivételt nem tehet, azaz nem fogadja el. 2) A magyar nemzeti gyűlés küldöttségét az országgyűlés elnöke felhívja, hogy közlendőjét írásban az elnök által közölje az országgyűléssel. — Erre a magyar küldöttség azon választ adá, hogy egyenesen az austriai alkotmányozó gyűléshez lévén küldve, nem érzi magát felhatalmazottnak, — hogy országgyűlési elnök úrral írásbeli közlekedésbe bocsátkozzék. Mire Kossuth egy megrázó beszédet mondott, mit annak idejében közlendünk. — Ezután néhány követ még a szőlődézsmáról beszélt; mikor azonban szavazásra került volna a dolog, a tagok elegendő számmal nem lévén, az ülés fél 1-kor eloszolván, d. u. 4 órára tétetett át. Sept. 15. 53-dik ülés a képviselőknél. Kezdete 12 órakor. A jegyzőkönyv hitelesítése után több rendbeli kérvény mutattatott be a háznak, többi közt az aradi és temesi oláhok a nevelési törvényjavaslat felfüggesztését, és az oláh congressus megtarthatását kérik. Gyergyay Ferencz a pest-kolozsvári vasút iránt formulázott határzatot nyújt be. —Drágós egy az Apafy fejedelem törvényei közt levő sértő kifejezés megszüntetése iránt törvényjavaslatot nyújt be; Szász Károly pedig a vízaknai hatóság tisztviselőinek örökösségét kívánja megszüntetni. Nyáry az úrbéri viszonyok megszüntetését rögtön kívánja tárgyaltatni. Patay, Kubinyi Ferencz pártolják. Kossuth Lajos: Tisztelt ház! Az ármánynak cselszövényei, amint nevelik a hazának veszélyeit, úgy megvallom, szinte növekedni érzem keblemben a reményt. Mint ember hiszek istenben, mint magyar hiszek nemzetemben, hogy minél nagyobb lesz az ármánynak alávalósága, annál bizonyosabb, hogy ezen nemzet szabad lesz mindörökkééljenzé-)- A legközelebbi perczekben, órákban a dolgok egész fordulata s azon kerékvágás iránt, mellyen a haza gépének menni kell, a képviselőház alkalmasint fel lesz híva határozni. Én most nem ezért jöttem a szószékre, hanem azért, hogy mint egyszerű magánpolgár beváltsam azon szót, mellyet hajdan ministerré neveztetésem első perezében a nemzetnek adtam: t. i. hogy minden gondoskodásomat arra fordítandom, hogy a nemesség, mellyben sok nemzeti elem, mellyben sok elszántság van, az úrbéri veszteségéért, melly veszteségnek meg kellett lenni, mert a népnek szabaddá kellett lenni, kármentesítessék (helyes). Ezen gondoskodásomat, mint magánember váltom be indítványommal, de hogy ha a háznak határozata hozzájárul, törvény lesz az, mellyel a pénzügyminiszer, akárki lesz az, végrehajtani tartozik, kegyes türelmét kérem a képviselőháznak, hogy egy pár szóval elmondjam philosophiáját tervezetemnek. (Halljuk). A dolog a körül forog, hogy jelenleg Magyarországnak adóssága nem lévén, hitelviszonyai is mihelyt a béke helyreáll, kétségtelenül legszilárdabban fognak állani, és én tényt mondhatok biztos adatok nyomán, hogy ha ezen nemzetnek kölcsönre lesz szüksége, most e pereben ugyan valamint más nemzet nem, úgy a magyar nemzet sem eszközölhetne; de ha lesz kölcsönre szüksége , a consolidált béke első perczeiben Európában egy nemzet sincs, melly nagyobb készséggel találkozzék Európa tőkepénzeseinél , mint a magyar. E részben ígéretet is bírok. Azonban e perezben valami érez értékű kölcsönt teremteni nem lehet. Más részről az úrbériséget elvesztett birtokosokat igen nagy részben adósságok nyomják , mellyeknek terhétől, hogyha megmentetnek, már igen nagy könnyítést nyertek, én tehát ezen szempontból kívánok indulni, t. i. hogy az úrbériséget vesztett földbirtokosoknak adósságai azon mennyiségben, ameddig t. i. egy vagy más birtokosnak kármentesítésre joga lesz , annak kifizetését a status vállalja által , azaz a hitelezők kötelesek legyenek az illyen birtokosnak adandó status, kötelezvényeket fizetés gyanánt tőlök elfogadni. Minden osztályok között eddig legkevesebbet, mondhatom, semmit sem vesztettük a tőkepénzesek. A szabadság, a közjólét, melly a szabadság alapján fel fog virágozni, nem ollyan bér, mellyet az istenek ingyen adnak. Azért a nemzetnek nem kell megijedni, egyátalában gyávaság volna megijedni, ha a szabadság megszerzése anyagi áldozatba vagy vérbe kerül is. Azért nem tartom méltánytalanságnak, hogy ha az ország minden lakosa kisebb nagyobb részben érzi azon áldozat kötelességét, mellyet a szabadság megszerzése magával hoz, e részben némi áldozat hárulhat méltányosan a tőkepénzesekre is. Azonban én óhajtom a dolgot akként intézni , hogy ők is pénzeik megkapására nézve több eszközök közöl választhassanak, és azt választhassák , melly nekik jobban tetszik. És ezért azon alapelven, hogy az úrbériséget vesztett földbirtokosok adósságainak kifizetése végett, azon összegig, meddig az ő kármentesítésök megy, ha adósságaik vannak, a hitelezők a státuskötelezvényeket tartozzanak elfogadni, választást kívánok hagyni a hitelezőnek, hogy vagy a consolidált 5°/„ statuskötelezvénye- A KÖZLÖNY UTÁN. — A ministerelnök, utólagos jóváhagyás, reményében a következő kinevezéseket tette: I.) A honvédsereg 2-ik zászlóaljához századosul: Egyed Ignáczot; főhadnagyokul: Vranovics Józsefet, Péterffy Jánost; hadnagyokul: Gabányi Istvánt, Bertalanffy Józsefet, Király Miklóst, Frideisz Ferenczet, Laczkovics Antalt, Gosztonyi Józsefet. A 4-ik zászlóaljhoz hadnagyul : Jedlicska Lörinczet. Az 5-dik zászlóaljhoz századosul: Kleinheitz Oskárt, hadnagyul: Pongrácz Antalt. A 7-dik zászlóaljhoz őrnagyul: Zinnern Károlyt. A 13-dik zászlóaljhoz főhadnagyokul: Lakatos Benedeket, Ditrich Lászlót; hadnagyokul: Zábráczky Ottót, Forster Bénit. A honvéd tüzérséghez hadnagyul: Megyaszay Józsefet. II. A pesti csatár zászlóaljhoz századosul: Csernák Ferenczet; hadnagyul: Diisnyei Imrét. III. A nemzetőrsereghez parancsnoki segédekül: Torontál megyében, őrnagy Bajzáth Vilmos mellé: Jaks Frigyest; Nagy-Kikindai kerületi őrnagy Nagy Sándor József mellé: Schwarz Györgyöt. ORSZÁGGYÜLÉS. Előleges közlés a képviselők házából sept. 22-kén. Minthogy a ministerelnöknek, vagy akármelly egyes embernek, jelen körülmények közt erejét haladja, hogy az egész kormányt egy maga vigye, Kossuth Lajos kívánná a miniszerelnöktől megtudni, hogy a felterjesztett miniszerek meg vannak-e már a felség által erősítve, és ha nincsenek, érez-e a miniszerel