Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-09-26 / 75. szám

— A szent tamási csata. September 21-én 1848. Az ezelőtti napokon történt hadi vagy csatatéri vizsgálatok után megindult a verbászi táborból a mozgó sereg estve 10 órakor, és éjfél tájban rendeltetési helyén csatarendben felállíttatott. Még viradta előtt megkezdődött az ágyúzás, melly a kis szüneteket kivéve , mellyeket mind a két rész három ízben egyegy óra negyedig tartott — délutáni 3 óráig szüntelen folytattatott. Az ágyútelep vezénylői, daczára az az előtti napon tett demonstratiónak , miszerint ők Bécsből kapott piacátok következtében , mellyben ő felsége kijelentette , hogy az összes monarchia integritása azt igényli, hogy a háborúskodások az aldunai vidéken megszüntettessenek, s a tüzérség tisztikara csak akkor felelend meg kötelességének , ha a csatában, melly ő felsége világos akarata ellen van, részt nem vészén. De a köztiszteletben álló hadügyminister, s Beöthy Ödön erélyes fellépésük által — a tüzér tisztek ebbeli szándékoktól elállván — kötelességüket teljesiték, úgy hogy már a csata kezdetén a különben házfedelektől megfosztott, s földdel fellett Szent Tamás kilencz helyen felgyuladt, de a gyuladás, mellyet a ráczok szorgalmatosan oltottak, pusztító kárt nem tehetett. A sorkatonaság, a honvédzászlóaljak, a székelyek , huszárok — kik részint rohamcsapatokra, részint az ágyútelepek védelmére voltak felállítva, s ezek közt a Lenkey huszárok , s ez a kis hős csapat, melly azt nyilvánította, hogy ők az utolsó emberig és csep vérig nem fogják engedni az őrizetük alá adott ágyúkat) bámulatos kitörést és elszántságot tanúsítottak, a 12 óra hosszant tartott folytonos ágyúgolyóknak kitéve — sem lankadtságot, sem kedvetlenséget nem mutattak. A háromszoros, süt vízzel ellátott sánczok két ízben ostromoltattak, Bakonyi ezredes kétszer nyomult előre, mindazonáltal a pusztító golyóknak engedni kénytelen volt, s derék vitézeivel visszavonult; a sánczokat később ismét egyetértve a többi rohamcsapatokkal újólag megtámadandó. Ez történt a csatorna balpartján sz. Tamás alatt, míg a jobb parton felállított, s a sánczokat szinte ágyúkkal ostromló dandárparancsnokság d. u. 1 órakor azon jelentést tette, hogy az ellenség Turiáról a sziregi, és a nagy római sánczokból, Szent Tamás segítségére előre nyomúlván, őket a jobb szárnyban valami 3000 emberrel s több ágyúkkal megtámadta, melly a megtámadási tervre nézve olly eldöntő hatással volt, hogy miután a csatornántúli ostromló sereg átlövetelére felállítandó hid a meg érkezett segítség által Sz. Tamás alatt fel nem állíttathatott, a seregek pedig már ekkor szinte 11 órát tűzben voltak, a munitiók pedig fogyni kezdtek — jobbnak találtatott, hogy a sereg ezúttal a régi helyeket megtartva visszavonuljon, mire a sereg a legjobb rendben, még csak le sem hangolva a verbászi táborba, azon határozattal vonult vissza, hogy az ostromot, újólag pihent erővel megkezdhesse. Én a csatatérről lovamról leszállva mint futár Budapestre utaztam — s úgy hiszem, mig ezen sorokat írom, a mi seregeink Sz. Tamáson ütötték fel fő hadiszállásukat. Az ostrom átalános vezetési tervét jól kiszámított stratégiai munkának lehet tekinteni, mi ellen , mint szinte az erélyes eljárás ellen, kifogást ki sem tehet. Azonban tagadni nem lehet, hogy ne lettek volna az ostrom ideje alatt pillanatok, mikor a rohanás sikerülhetett volna, de tekintetben véve egy részről, hogy ezen pillanat csak a kevés ideig tartott köd alatt lehetett, de ekkor egy átalános megrohanást rendezni lehetetlen volt, mert a köd olly vastag volt, hogy én is csak a lovam fejéig láthatok, ha pedig ekkor a rohanás részenkint történt volna meg, attól lehetet tartani, hogy az ellenség a rohamcsapatokat, mellyek csak részenként lettek volna előre nyomulandók, egyenként tönkre tette volna ; illy kedvező megrohanás történhetett volna még napfelkelte elött, de miután a tüzértisztek által tett demonstratió a sereg közt elterjedt, kiállhatott volna eleve jót arról, hogy a tüzérség a csata komoly pillanataiban meg fog felelni kötelességének , ezt tehát ekkor tenni nem lehetett Jelenleg tudva van a sereg hangulata, ennek morális és phisicai ereje, s ennél fogva minden hadi számítás jövendőre biztosabb lehetend. Ki Magyarhon első hadügyministerét a csatatéren úgy látta mint én, láthatta ennek komoly elszántságát, láthatta , milly egykedvűséggel állott és járt a halált süvöltő ágyúgolyók között, benyargalta a csatarendet, s személyes bátor megjelenése által lelkesítette a sereget. Midőn ágyúink előtt állottunk, ezeknek hatását szemügyre akarván venni, 34 ágyúgolyót számláltam, mellyek köztünk s fejünk felett repültek el, s még mi négyen, kik közülé voltunk s még maga a sánczok ostromló bajnoka is Bakonyi a halálos golyók előtt hajlongánk , a hadügyminiszer halált megvetve hidegvérűen állott, látcsövét sem vevén le szeméről. Megemlítendő még az is, hogy Mészáros a hídépítés alkalmával a vízbe ugrott, s a más partra úsztatott, a hídépítést ott vezetendő. A halottak számát bizonyosan tudni még nem lehet, azonban a folytonos tüzelést véve a vesztesség aránylagosan csekély. Jeney Józef, hadügyministeri segéd. — Pápán, sept. 20. Az elmúlt éjjel a főparancsnok Bezerédj Kristóftól rendelet jött, minélfogva nemzetőreink kiindulása felfüggesztetik. Ma reggel falragasztványok találtattak , mik által némelly lázítók fölingerelni akarák nemzetőreinket, hogy szent kötelességüket ne teljesítsék, azzal fenyegetvén, hogy elmenetelük esetében házaik tűz martalékává leendenek. A fegyveres gyakorlatok iránt mindeddig csak igen csekély részvét mutatkozik.—M. — Veszprém, sept. 22. Némellyek előtt megfoghatlan, a megyénkbeli őrsereg őrnagyai miért nem tették le mai napon az esküt az alkotmányra? Szeretnék tudni, mellyik törvény szerint felszabadítják a hit letétel alól? — R. — Német-Polány, sept. 22. Mai napon a pápai nemzetőrök közel kétszáz fő ide rendeltetett, hogy az itteni polgárokat , kik ,mint mondják, a zirczi papok által a szolgabiró elleni szófogadatlanságra ingereltettek, a törvény s a rend útjára utasítsák. A tiszta urak jobban tennék, ha népünket jogai s kötelességei felől kellőképen felvilágosítanák. — S. — Fiuméban sept. 14-én tartatott az első közgyűlés,Bunyevácz alispán elnöklete alatt. Az Agramer Zeitung szerint az elnöknek német és horvát nyelven mondott beszédét a gyülekezet nagy lelkesedéssel fogadta , s azonnal küldöttséget nevezett volna a város nevében a bánhoz, maga megadását nyilvánítani. Nekünk erre csak azon észrevételünk van, hogy alig hihető azon lelkesedés, melly a fiumeiakra erőszakoltatik, mintha ők a német és horvát nyelven tartott beszédeket örömmel fogadták volna. A ki ismeri az olaszok érzelmét a német, de még inkább a szláv elem iránt, az nehezen adand hitelt ezen ámító híreknek, de még a felett is szabadjon kételkednünk, valljon a városi népből, vagy pedig Bunyevácz bérlett embereiből állt-e ezen hires gyűlés, melly meghódolás mellett nyilatkozott. Ugyanazon hírlap szerint a mondott czélból a fiumei küldöttség sept. 19-kén már megérkezik Zágrábba. Ez előtt való napon, u. m. 18-án akasztatott fel a zágrábi rögtönítélő törvényszék négy parasztot, u. m. Herczeg Istvánt, 343 Sluzinecz Andrást, Bekina Józsefet, és Vuhácz Józsefet, kik a népet az uraságok , de különösen a bán ellen izgatták, az adót és hegyvámot megtagadták, a papot és szolgabirót megtámadták , s a Dráva melletti cordonra menni vonakodtak. Zágrábban sokkal jobban értik a módját, miként kell az engedetleneket rendre igazítani. Az alkotmányos szabadságunk elleni izgatók visszarettentésére itt sem ártana egy kis példaadás, s akkor úgy hiszszük , a felső vármegyékben izgató Hurbán , Szur és Hodzsának nem lett volna kedve becsapni az országba. Az Agramer gúnyosan és csúfolódva említi a magyar megyékben megkísértett újoncszedést, névjegyzékét is közli azon hatóságoknak, mellyekben az sikertelen maradt, vagy csak kevés eredményre vezetett; különösen megemlítvén Fehér és Vas vármegyéket és Buda fővárosát, Baranyáról meg épen azt mondja, hogy ott a nép az ellenség részére nyilatkozott. És utána teszi: ,Rosz kilátás a magyarokra nézve, kik az Árpád, és Hunyady korát visszaidézni kívánják.“ Ha teljesen valók volnának mindazok, mit az Agramer közöl , mi is hasonlóan, éspedig a fájdalom hangján kiáltanánk föl, de minket biztat a remény, hogy a magyar nép az Árpád és Hunyadi szent nevét gúnynyal illettetni nem engedi, s ha valaha , most fogja belátni hazafiúi kötelességét, és a hon megmentésére tömegestől fölkelend. — Az Agramernek többi, hitelt alig érdemlő közleményei közt az is mondatik, mintha Cernogoráczról az ottani Vladika nevében egy küldöttség ment volna a bánhoz, ígérvén, hogy első intésére 11 ezer fegyveres sereget küldene a horvátok segedelmére. — A csehek folyvást küldenek pénzbeli segedelmet a horvátoknak. Múltkor közlök gr. Sermage Dénesnek, a magyar ügy melletti nyilatkozataiért Zágráb megyében történt elfogatását, ugyanez történt sept. 19-én Kiszelyvel Verőcze megyei ügyvéddel, ki szinte csak azért, mert a magyar ügy mellett buzgott Zágráb megye börtönébe hurczoltatott. És mégis azt hazudják, hogy Jellacsich, és pártja tiszteli a külön nemzetiségeket, az ő szelíd kormánya alatt senkinek, ki más nyelven imádja istenét és hazáját, bántása nem történik, holott a tények ellenkezőt bizonyítnak. És mégis a magyart vádolják, hogy az nyelvét, s nemzetiségét egész dühösséggel terjeszteni iparkodik , pedig ki országgyűléseink történeteivel, s a magyar ministérium rendeleteivel megismerkedett, tapasztala, hogy itt is ellenkezőt bizonyítnak a tények, csak azon különbséggel, hogy mi igenis tiszteljük, talán igenis nagy kárunkkal túltiszteljük a közénk telepedett más nemzetiségeket, s egyik fő bajunk az, hogy a magyar igen is vendégszeretőnek, igen is megelőzőnek nevelteték. Ez lenne egyik oka, ha netalán nyakunkra fognának nőni egykor ellenségeink. De bizzunk istenünkben, bízzunk önerőnkben s becsületességünkben , és az alávaló árulók, ámitók, és rablók ellen diadalt nyerend igaz ügyünk. Szolnok, sept. 22. Kedves kötelességemnek ismerem, tudatni a hazával, hogy Szeged városa volt az, melly a rám ruházott tiszáninneni önkénytes mozgó nemzetörseregi vezérség alá első küldött 242 főnyi egyenruházott, fölszerelt és fegyverzett önkénytes csapatot, első valamennyi tiszáninneni törvényhatóság közöl, első a tetemes távolság daczára , és olly lelkes csapatot küldött, melly megérkeztekor a fegyverfogásban és mozdulatokban már váratlan készültséget hozott magával, melly Pataki századosnak és derék tisztitársainak becsületére válik. Szeged után Kassa város tarthat legközelebb igényt a közméltánylathoz. 15 teljesen fölruházott és fölszerelt tüzért, és 3 hidászt küldött, és egy ágyúhoz 6 lovat. A ló jó , és erőteljes ; a tüzérek pedig értelmes és lelkesült ifjak , kik f. hó 17-én este Szolnokra beérkezvén, négy honvéd tüzér keze alatt, rosz időjárás daczára is, ma sept. 21-ig már annyira betanultak új foglalkodásukba, hogy ezentúl újabb ujoncz-tüzérek tanítására fognak használtatni. Hogy illy ügyes embereket állított ki, ebben áll Kassa város érdeme. Szolgáljon e kevés szó méltánylatom kifejezéséül, a nevezett két város iránt, szolgáljon egyúttal ösztönül a lelketlenebb hatóságoknak. Heves megyében az egy Fehér Lajos ajándékozott lovat. Halasy Kázmér szolnoki jár.szolgabírónak el nem mulaszthatom erélyes segítségéért köszönetet mondani. — Görgei Arthur őrnagy. — Borsod vármegyében, mellynek lelkes fiait e napokban láttuk a fővároson át egyenesen az ellenség elleni táborba vonulni , mondjuk, ezen lelkes megyében is megkisérte a reactio ördögi mesterségét. Tudósítónk szerint ott a szendrei járásban egy gróf azzal bujtogatja a népet, hogy a ministeriumnak ne engedelmeskedjenek , őrseregbe ne álljanak mind addig, mig a király által fel nem szólíttatnak. E bujtogatásnak mi lett büntetése ? A gróf úr a bizottmány előtt bevádoltatott, de mivel a vádlott-------volt, fenyíték nélkül maradt. Hogy mi még sem tanulunk más példáján! lám Zágrábban nem kérdezték a bán ellen nyilatkozókat, gróf-e , mit befogták , sőt néhányat már fel is akasztottak. Pest, sept. 25. Örömmel tudatom a közönséggel, hogy az általam alakítandó szabad vadász csapatba Szontagh Gusztáv nyugalmazott kapitány beállani kész. Nem szükség magyaráznom,milly előnyt nyer e csapat, kitűnő valamint a stratégiában úgy minden egyéb tudományokban kimívelt, és már a volt franczia háborúban vitézül állott hazafinak egyénisége által. —Ujházy László, a szabad vadász-csapat alakítója. KÜLFÖLD. AUSTRIA. Bécs, sept. 21. A reactio köde, mellybe olly ügyesen burkolódzék, mind inkább oszlik. Vigyázzanak a cselszövök, hogy a felismerés napja ne legyen egyszersmind napja a kérlelhetetlen boszúnak, mellyet a letiprott népjogok, a megfertőztetett morális érzet, és a kigúnyolt nemzeti közbecsület olly sokáig tartó forralás után álland. A magyar országgyűlés küldöttségét az osztrák országgyűlés nem fogadta el, hanem, miután az el nem fogadás szavazat utján elhatároztatok, a küldöttség a ház elnökével értekezésre lön utasítva. Ebbe a küldöttség, természetesen , nem bocsátkozék, a ház elnökének Strohbach úrnak pedig néhány sorban tudtára adá, hogy illy eljárásra magát, jogosítva nem érzi, hanem hogy megvendi e hírt a magyar országgyűlésnek, mellynek köréhez tartozandik, Magyarország részéről a barátságos érintkezésnek más módja fölött határozni. E választ a küldöttség nevében egyedül b. Perényi Zsigmond irta alá. Az osztrák országgyűlés e tette vagy arra mutat, hogy az, elég erősnek hiszi magát, maga emberségéből is megalapíthatni egy soká nyomorgatott nép alkotmányos lételét, s így bízvást ellökheti magától a magyar nemzet rokonszenvét, vagy arra, hogy a reactio cselszövényeibe maga e ház is úgy bele van bonyolítva hogy csak annak járszalagán lehet mozognia. Én az utóbbikat hiszem. Megmondom röviden okaimat. Az osztrák nép, melly a kitűzés iskolájában nevekedett, s melly kedélyénél fogva is kész magát átengedni a vezetők akaratának, semmi törvényszerű javítást sem nyert előbbi állapotán. A mi könnyebbségre szert tett, az törvény nélküli, s azon méregkeverő pamarilla ellenében, melly a világos százados törvényekkel , a fejedelem esküjével és a nemzeti közbecsülettel is a legocsmányabb játékot űzi, semmi biztosíték sincs az Erlungenschaftok fentárására. Az osztrák nép nagy része érteni kezdi a körülmények súlyát , s már is jajveszékelve remeg a visszalökés iránti aggodalmakban. Azon két napi ülésben, mellyekben a magyar küldöttség fogadtatása iránt tartalék tanácskozás, mind azon képviselők, kik a magyar nemzet iránti rokonszenvnek nyilatkozványát adák, s kik nyíltan bevallották, hogy az osztrák alkotmányosság legerősb biztosítékai a magyar nemzet alkotmányos erejében fekszenek, kitörő helyeslésben; s az ellenkező nyilatkozatúak rászólásban részesültek. Csak meg kell olvasni a bécsi lapokat. Tegnapelőtt este az Aula és democratischer Verein nagyszerű fáklyás zenével tisztelé meg a magyar küldöttséget, és szónokuk, a democratischer Verein elnöke tenger néptömeg helyeslését aratta, midőn minden czikornya nélkül megmondta, hogy az osztrák ministeri padokon árulók ülnek, és hogy épen azok, kiket a nép souverain vállain emelt föl oda, árulják el az alkotmányosság ügyét. A reactionariusok feszített erővel gyűjtik a proselytákat a „Constitutionell monarchisch Gesinntek“ egyesületébe ezrek íratják be magukat. Jelük a sárga-fekete szín. Az értelmiség néhány nap óta a magyar ügyek iránt melegebb részvétet tanúsít a hírlapokban, melegebbet mint ennek előtte. És mindezek vallján nem világos okok-e arra, hogy az osztrák országgyűlés a camarilla kelepczéjébe került. A szláv elem így gondolkodik: csak nemzetiségem ügyét biztosítsam, habár despotismus járma alatt is ; a népjogok jármát könnyű lesz majd széttörni, — ehhez Europa nyujtand segédkezet. És okoskodása nem alaptalan. De a szegény osztrák nép el van ámítva, a csábítás és megvesztegés körmei között. És a sors könyvében úgy látszik megírva lenni, hogy véren kellene megvennie a szabadságot. Kábaság más reményt táplálni is. Az osztrák országgyűlésnek a magyar küldöttség irányábani magaviseletére a közrászólás ütötte rá a szégyenbélyeget. Kérlek, magyar hazámfiat, jegyezzétek meg magatoknak az osztrák kamara e magaviseletét. És a jóhiszemű nép e kamarától várjon üdvet? Ettől várja a szabadság felvirágoztatását! ? Ennyit a magyar küldöttség ügyéről. Nyitra megyének bizottmánya,a magyar külügyministériumnál, ma futár által azt jelentette , hogy a bécsi camarillától küldött emissariusok Nyitrában Hurbán tót pap vezérlete alatt a szláv elemet nyílt lázadásra gyújtotta. A hír nem azért borzasztott meg, mert a camarillától illyesmit nem vártam, hanem azért, hogy megyéink kormányai illyesek meggátlására erélytelenek. Uraim! ha magunk nem tartjuk meg hazánkat szabadnak , minthogy ég és föld ellenünk esküdött, minthogy apa forgatja fia szivében a kést, s minthogy apa lázit fia ellen rablókat és gyilkosokat , az isten sem tartja meg azt. E nyitrai tényről a magyar ministerelnök a lehető legbiztosb kútfők után lévén értesülve, bízom hazafiúságába, hogy a tüzet még gerjedésében elnyomandja. Itt nagyon rebesgetik, hogy a magyar országgyűlést eloszlatni, sőt még azt is, hogy a magyarországi képviselőket ide a bécsi kamarába parancsolni volna szándék. És vannak, kik illyesminek is hitelt adnak. Olaszországból hiteles emberek hozák hírül, hogy a magyar katonaság, ha a határőrvidékiek haza parancsoltatnak, okvetetlen hazájába térni erősen elhatározta. Mercz tábornok csele itt minden becsületes keblet fellázított. A komáromi tűzveszélyt is neki tulajdonítják, főkép ha igaz , hogy a Vilmos zászlóalj olly alattomosan szándéklott volna éjjel a várba belopózni. Uraim, példa kell, rettentő példa ! Midőn a nemzetet ellenség gyilkolja, midőn ellene messze elágazó összeesküvés tör, midőn a hú szivében apa forgatja a kést, akkor a szelíd bánásmód, vagy gyávaság, vagy öngyilkosság.—V. —Egyik derék bécsi lap „Der Radikale“ ezeket írja: Legújabb hírek: Az orosz követ eltávozott Turinbós kinyilatkoztatá, miszerint Oroszország a franczia interventio esetére egész hatalmát Austriának dispositiója alá teendi. A porosz és bajor követek szinte elutaztak és csak titkáraikat hagyák Turinban. Ugyan ugye Tehát innen magyarázhatók mindazon titkolózások, hazugságok és más nyomorúságos rendszabályok, mellyek hónapok óta Weissenberg külpoliticáját jellemzik. Ez tehát a mephistói lóláb! Orosz szövetség!! Sami gyönyörű democraticus (?) ministereink ilyenekben beleegyeznek ! Szégyen, gyalázat! De valljon hallgatni fog még ehhez is a Reichstag ? A Pillensdorf- Stadion-Lobomierski-Rieger combinatio sokat tehet, de képes leendő az austriai néppel azt is elfelejtetni, hogy Metternich megbuktatásának az oroszházi szítás vala főoka s hogy puszta gyanítása az orosz barátságnak buktatá meg Figuelmontot is? Azt hiszi a ministerium, hogy a nép már kifáradt, de vigyázzatok magatokra tikorcsgyermekei a revolutiónak! Mert daczára mindazon reactionalis kísérleteknek, mik ápr. 25-én, máj. 26-kán, aug. 23-án és sept. 13-kán nyilvánultak, daczára a camarillának Radeczky, Windischgrätz Jellacsich, Erb, Helfert és Bachnak; s daczára a Wiener Zeitung, Presse, Geisselnek,daczára a reactio méreglehelő és halált okádó kigyófészkének, a leskelődő királytigris és kaczagó hgenától fogva, egészen le a rágcsáló patkány és ugató mopszliig, mind Idában! —amartius emberei, a szabadság fiai, még mind ép erősek lélekben és tetterőben, havezszomjasok és biztosok győzelemben, számuk még most is légió! Vigyázzatok tehát magatokra, ti lelketlen zsarnokok, és ti az absolutismus nyomor creaturát, mi nem fogjuk előidézni a csatát, de ki sem térünk előle. Azt mondjátok ti : a nép kifáradt, én pedig mondom nektek: folytassátok csak igy nyomorult műveteket, s a felkelés napja nem késend, se nap, a számolás napja, borzasztó leend rátok nézve. — Bécs sept. 23-ról Írja az Alig. Oest.7t. esti melléklete, hogy Hawliczek csehkövet a föllázított csoporttal beütött Huri bánhoz szökött, hogy vad csordának második vezére legyen. Közöttük 18 szornost van. — Ki nem látná itt, igy kiált föl.