Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-12-27 / 153. szám
A felső és alsó táborból vett, és a honvédelmi bizottmány elnöke által, folyó hó 20-kán előterjesztetett, Közlöny 195. számában közé tett jelentéseknek nyomán kelt határozatai a képviselőházinak, mellyek a ház határozata következtében közhírré tétetni rendeltetnek. Ezen örvendetes hivatalos tudósítás után ugyan a honvédelmi bizottmány elnöke következő indítványok elfogadására kérte a képviselőházat fel: Jö, hogy a nemzet köszönetét mondva Görgei Arthur vezérnek, és vitéz seregeinknek, ezt az időszaki sajtó útján közhírré tétetvén az egész haza tudomására juttassa, s a képviseleti ház Zichi Lipót, Guyon, Görgei Kornél, Pusztelnik, Mák, Kmety, Pöltenberg, Kypke, Zetthoffer, Szegedi Imre, Türk, Inczédi László és egész 14-ik és Ernő zászlóalj, és a huszársereg hősies magaviseletének emlékét jegyzőkönyvébe iktatva e méltó elismerést az utókorra átszállítsa. 2or Hogy Zichi Lipótnak a harcz mezején tanúsított dicső és hősies magaviselete miatt Görgei tábornok által a csatatéren alezredessé történt kineveztetését, nem a szokott úton, hanem rendkivülileg maga a nemzet erősítvén meg, azt magáévá tegye. 3or Hogy miután a kormány az érdemkeresztek készítését már munkába vette, a magyar hadsereg minden vezérei a ház határozata által szólíttassanak fel, hogy úgy a múltra, mint jövendőre nézve azon tiszteknek és közvitézeknek érdemeit s neveit, kiket az érdemkeresztek általi kitüntetésre méltóknak tartanak, nem várva a keresztek elkészítését, a kormánynak jelentsék fel. 4- er Készíttessen a nemzet egy arany táblát, mellybe az utókor számára örökemlékfil azok nevei bevésendők lennének, kik a minden oldalról megtámadott magyar nemzetnek királyi eskü és törvényes szentesítés által is megerősített önálló nemzeti függetlensége és szabadságérti szolgálatban rendkivüli hű érdemekkel magukat kitüntették. 5- öt. Az Ernő zászlóaljnak a haditörténetekben csaknem példátlan önfeláldozását s rettenthetlen vitézséggel szerzett érdemeit a nemzet egy új zászló átadásával tüntesse ki, mellyre babér koszorús e hős feláldozás napja legyen örök emlékül hímezve; minthogy az említett hős zászlóalj — zászlójának elvesztét az ellenség soraiból számos feölettek által megboszulta — úgy másfelől saját kebelébőli hős elesettekkel dicsőítette. Végre 6- or. Hogy Nagy-Szombatnál a magyar nemzet önálló függetlensége és szabadsága védelmében a csatatéren dicsően elesettekért a nemzet halotti gyász isteni szolgálatot rendelvén, annak megtartását a nemzet képviselőinek összege jelenlétével ünnepesítse, és egyszersmind ennek megtartását az országban mindenütt elrendelje. A kormány elnökének ezen indítványai közakarattal mind elfogadtatván , azok létesítése részint a honvédelmi bizottmányra, részint pedig a ház elnökére bízatott, és a sereggel hivatalos közlése elrendeltetett. Egyúttal pedig a nemzet képviselői a hazai egyháznak ünnepélyesen kijelenteni elhatározák, hogy a magyar hazának minden hitű egyházi férfiaitól a nemzet méltán elvárja, miszerint magasztos hivatásuknak, mint hivatott népszónokok akként fognak buzgó készséggel megfelelni, hogy a haza és a szabadság szeretetének szent igéjét hirdetve, a népet a honvédelem okvetlenítette áldozatokra lelkesítvén minduntalanul és minden alkalommal állandó és elszánt kitűzésre buzdítsa. Mert a nemzet a hitben van, hogy e dicső hivatás teljesítésére a magyar egyház papjait a hazától nyert, és századok során át élvezett jótétemények hálaadásként kötelezik; másfelől pedig elvárja a nemzet, hogy a magyar egyház saját dísze és dicsőségének öregbítését a haza és szabadság szeretetének hirdetésével jövendőre biztosítsa. Továbbá ugyan a honvédelmi bizottmány elnöke hivatalosan jelentette, hogy a Kiss Ernő tábornoknak győzelemhez szokott vezérlete alatt harcoló alsó táborunk is e napokban vitézségének újabb jeleivel győzelmesen dicsőítette magát, mert az ördöghídjai, az alibunári és tomasováczi szerb táborokat diadalmasan szétvervén a magyar nemzet birtokába visszaszerezte, s a Jarkovácznál öszpontosult ellenséget megverte , miről addig is míg a tábornoktól részletes jelentés jönne, csak annyit említ, hogy ezen győzelmeket Kiss Ernő tábornok vitéz vezérletén kívül főkép Dam ia n ics ezredes, a ráczok rettegett ostorának köszönhetni. Ezen örvendetes hivatalos közlést a képviseleti ház örömmel fogadván, a csatatéren újabb és újabb érdemeket szerzett, Kiss Ernő és Damjanicsnak, valamint az egész hős seregnek köszönetet szavazott, a kormánytól részletes tudósítást várva, hogy e csatában kitűnőkre a nemzet ügyeimet felhlja, s azok méltó jutalmáról gondoskodjék. Jelentette a honvédelmi bizottmány elnöke azt is, hogy Schlick ellen Mészáros Lázár hadügyminiszer mint parancsnok mindennel ellátva már táborba szállt. Bem tábornok pedig a Kővár és Belső Szolnok megyékbe Somkúton túl Nyirest megszállotta. Hurbán pedig Magyarország határán túl űzetett. Ezen hivatalos jelentések tudomásul vétettek. Pázmándy Dénes elnök, Záborszky Alajos jegyző. A KÖZLÖNY UTÁN. Rendelet minden hatóságokhoz, helységekhez és egyházi lelkipásztorokhoz. Az országos honvédelmi bizottmánynak ide nyomtatott nyilt rendeletét azonnal pontos hűséggel teljesíteni mindenki a haza iránti szent kötelességének ismerje, s elmulasztásáért minden illető egyén legszigorúbb felelősség terhe alá tétetik. Kelt Budapesten, dec. 24-ikén, 1848. Az országos honvédelmi bizottmány. — Nyilt rendelet. Mellynél fogva a haza minden lelkészeinek meghagyatik, hogy ezen rendelet vételétől kezdve a reánk következő új év ünnepéig bezárólag, minden isteni tisztelet napján , a haza szabadsági harczában elesett lelkes hit honfiak emlékének a katholicusoknál s göröghitüeknél szent mise áldozatot szolgáltatni, a többi felekezetüeknél pedig isteni tiszteletet tartani el ne mulaszszák, s ez alkalommal mindannyiszor a néphez intézett proclamakiót *) a szószékről a népnek magyarázva felolvassák, s a népet a haza iránti tántoríthatlan hűségre lelkesítvén, abban a szabadságérzetet lelkesítsék, s előtte megfoghatóvá tegyék: mikép a legszebb polgári erény, a haza szabadságát védeni, mert a szabadság a népek legfőbb kincse, nyugalma, élete, melly nélkül az élet nem egyéb, mint egy terhes szolgaság, szóval e lelkészek hivatásuk s egyszersmind legszentebb polgári kötelességök szerint oda hassanak, hogy híveiknek lelkében a szabadság szent vágyát tetőpontra azt fokozva, ezerekben egy törekvéssé olvaszszák, miszerint legyenek méltók az ifjú szabadságra s kikerülhesők — hogy a sirodalmaikon felnövendő fűszálak utódaik átka szellemében lengjenek. Ha találkoznék a hon lelkészei között e rendeletet, azon szellemben, mellyet tartalmaz, foganatosítani vonakodó, a haza *)E proclamatio szerk. lapunk mai számárai mellékletül szétküldetett. — A 662 ellenségének fog tekintetni. Kelt Budapesten, dec. 22-kén, 1848. A honvédelmi bizottmány elnöke, Kossuth Lajos. — A honvédsereghez kineveztetnek. A 3-dik zászlóaljhoz: alhadnagyokéi: Szikszay Ferencz, Varga Ferencz. A 9-dik zászlóaljhoz századosokéi: Kása Lajos, Holman József. Főhadnagyokéi: Balog István, Csicseri Ágoston, Puky Ignácz, Czikó Bódi. Alhadnagyoké: Egressi János, Sassy István, Glevitzky Sándor, Papp Antal. A 17-ik zászlóaljhoz századoséi: Miskovics András. Főhadnagyoké: Kiss Sándor, Rudnyánszky Béla, Udvardy Péter, Hamar Ernő, Rátz Lipót, Molnár Caesar. Alhadnagyokéi: Szél Miksa, Kovács Vincze, Zalay Ferencz, Domby Márton, Szulovszky Gyula, Krúdy Kálmán, Bossányi Ferencz, Katona Gyula, Nagy Lajos, Török Ambrus, Horváth Gábor, Langer József. A 20-dik zászlóaljhoz főhadnagyokai: Schmidt Károly, Guzmán Károly. A 21-ik zászlóaljhoz főhadnagyé: Abonyi János. A 36-dik zászlóaljhoz számfeletti hadnagyé:Szabó János. Az utászkari 1-főzászlóaljhoz századosul: Breszlern Ernő. A Bocskai 52-dik zászlóaljhoz hadnagyokúi: Mezei József, Dánszky Dániel. A Hunyady 17 ik huszár ezredhez hadnagyokai: Berényi Antal, Erdélyi József. A bocskai 17-ik huszárezredhez főszázadosúl: Kaszab N., főhadnagyé: Erdős Péter. A 22-dik zászlóaljhoz hadnagyé: Megyessy Károly. — Közöltetik a vezérkari személyzet s hadseregi törzs és főtisztek illetményének kimutatása. — Az 5-ik huszárezredhez kineveztetnek főszázadosokat: Hermann Benjamin és Szabó Vincze. Alszázadosokúl: Pásztory Sándor és Fehér Ferencz. Föhadnagyokúl: Vidass Márton, Lettele Hugó, Pock János és Bálint József. Hadnagyokúl: Horváth , Andraszky Gyula, Gludevácz László és Németh György. — A 8-ik huszárezredhez kineveztetnek. Alszázadosnak Szomor Károly. Főhadnagyoknak: Abencourt Károly, Dobsa János, Bauhofer Lajos, Jeszenszky Sándor. Hadnagyoknak: Pulchárd Péter , Bácsi Hanzelli Lajos , Tergovtsics Ferdinánd, Kovács László, B ORSZÁeeffÍLÉ8, Kez-Dec. 23. 111-dik ülés a képviselőházban, hete d. e. 11 órakor. Tárgy: úrbéri kárpótlás. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök jelenté, hogy Pest városa 3-dik választó kerületéből Trefort helyébe Molnár György választatott követnek; továbbá jelenté, hogy a budai Erzsébetkapáczák folyamodást intéztek a házhoz, mellyben panaszkodnak, hogy fejedelemasszonyuk, Finch Mária, ki előbb a camarilla szolgálatában volt, felettük zsarnokoskodik, s bennük a természet legszentebb törvényét is elfojtani igyekszik (nevetés), s miután mind a prímáshoz, mind az esztergomi káptalanhoz sérelmük orvoslásáért hiában folyamodtak, kérik a házat, hogy nekik egy új fejedelemasszony választását szabályuk szerint engedje meg. (Helyes) Több rendbeli kérvény a kérvényt választmányhoz utasíttatott. A ház szolgáinak fizetése 50 párttal szaporíttatik. Ezután Lónyay Menyhért előadó olvasó a központi bizottmány jelentését az úrbéri kárpótlás ügyében, melly kör. hangzik: Az osztályok központi választmányának jelentése az úrbéri kárpótlás végrehajtásáról szóló országos határozati javaslat felett. Az osztályok központi választmánya szükségesnek véli, hogy addig is, mig az ország egyes vidékei a javaslat szerint osztályoztatnának s ezután kiszámíttathatnék azon összeg, melly az igazságot megközelítő arány szerint a birtokosokat egyenként illetné, minden birtokos előlegesen azon mennyiségig kármentesíttetnék, mennyi a legkevesebbet érő telektől kármentesítés fejében adótni fog. Ennélfogva a választmány által készített javaslat főbb elvét elfogadván, kimondatni javallja, hogy az ország minden kármentesítendő birtokosainak addig is, míg az osztályzat kidolgoztatnék, egy egész telek után 300, egy zsellér után 60 forint kármentesítési előlegezés adassék. Ezen s más az egyes §-okra vonatkozó észrevételek szerint a központi választmány következő szerkezetet hoz javaslatba: Országos határozati javaslat az urbéri kárpótlás végrehajtásáról. 1-ső Fejezet. A kárpótlási öszszegek kiszámításáról. 1. §. Addig is, míg az ország egyes vidékének kárpótlás tekintetbeni osztályzása véghez mehetne, s ezen arány szerint az illető birtokosok a kárpótlás egész öszvegéig kármentesittethetnének, minden egész telek után 300, minden házas zsellér után 60 forint előlegezés fog adatni. 2. §. A kárpótlás kiszámításánál főtekintet lévén, hogy az mielőbb végrehajtható legyen, a részletes becslés mellőzésével átalános osztályzatok alapíttatnak meg. A legmagasabb osztályba eső egész telekért 700, az utolsó osztályba eső egész telekért 300 főt kárpótlás fog fizettetni. 3. §. A százas és ötvenes számok képezvén az osztályokat, következő 9 osztály alapíttatik meg: 4. §. Ezen kulcs szerint a megyék, azok egyes vidékei s helységei osztályozásával, úgy a kárpótlás végrehajtásával, a képviselőház által választandó két, s a főrendek által választandó egy, öszvesen három tagból álló választmány bizatik meg, melly e czélra szükséges segédszemélyzettel fog elláttatni. Ezen választmány tagjai az országos ülésekbeni jelenléttől felmentetnek, munkálódásaik ideje alatt 10 forint napidíjt húznak. 5. §. Ha halálozás vagy betegség miatt megürült helyet betölteni kellene, az országgyűlés együttléte alatt az országgyűlés, azonkívül a kormány fogja a kinevezést gyakorolni. 6. §. Az országos választmány kézhez vévén minden országos összeírásokat és statistiai segédadatokat, az ország minden hatóságait, ha a körülmény úgy kívánja, vidékeit, illetőleg községeit a harmadik §. szerinti osztályokba sorozza. 7. §. Az illető hatóságok, a helyszínen az illető birtokos vagy meghatalmazottja, úgy a község elöljárói közbenjöttével és ellenjegyzése mellett, azonnal összeírják a hatóságban létező kárpótlandó telkek számát s azoknak birtokosait, ellátván a 10. §. szerinti észrevétellel. Melly összeírások az országos választmányhoz felküldetvén, ha észrevételnélkülieknek találtatnak, a kárpótlási előlegezés az illető birtokosoknak az osztályok szerint azonnal utalványoztatik. 8. §. Azon birtokosok, kik az illető hatóságok által felterjesztett jegyzék szerinti telkek számánál nagyobb számú telkeket bírtak, — a telkek számát s minőségét hiteles alakban kimutatásba foglalni, s az országos választmányhoz a hatóság útján felküldeni kötelesek. Ha a kimutatás alaposnak találtatik, az osztályzat szerinti kifizetés azonnal utalványoztatik. "9. §. Mind azon községek vagy egyes lakosok, kik az 1833- dik évi január 1-je napjától fogva magokat megváltották, ugyanazon eljárás szerint fognak kármentesittetni, mint kármentesittetnének az ilető birtokosok, ha a megváltás meg nem történt volna. 10. §. Ott, hol az úrbéri szolgálatok és kilenczed fejében pénzfizetés örökös szerződés útján volt behozva, s ezen öszveg huszszorozva kevesebbet tenne, mint az osztály szerint meghatározott egész telki váltságdíj: ezen szerződési kulcs szerint fog a kárpótlás eszközlésbe vétetni. — Ennélfogva az illy eseteket az illető hatóságok a felterjesztendő összeírásokban különösen kijegyzendők. 11. § A házas zsellérek kárpótlásául 60 forint határoztatik. Az i/1 résztelkek kárpótlásának legkisebb mennyisége hasonlókép 60 forint leend. 12. §. A házatlan zsellérekért semmi kárpótlás nem adatik. 13. §. Ha a zsellérek ház és belső telki birtokon kívül nem ideiglenesen szerződésen alapult földeket vagy úrbéri természetű irtványokat is bírnak, s ezektől bizonyos meghatározott napszámot teljesítettek, pénzt fizettek, vagy kilenczedet adtak, az illető földesurnak állami kötelességében, mind a szolgálatok, mind a zsellérek által leírt földek mennyiségét hiteles összeírás által kimutatni. — Melly esetben a helybeli úrbéri illetőség aránya szerint fognak ezen a zsellérek által beirt földek kármentesittetni. 14. §. Miután az eltörölt szőlődézmának kárpótlása az országos határozat értelménél fogva, nem az adott dézma és annak értéke után fog létesíttetni: a szülőföldek kárpótlására nézve is osztályok alapíttatnak meg; mégpedig az első osztályú szülőföld kárpótlási összegéül 80, az utósó osztályúnak 20 főt alapíttatik meg. 15. §. Ennélfogva következő 4 osztályok lesznek: 1- ső osztálybeli szőlő holdjáért 80 frt 2- ik ,, „ ,, 60 ,, 3- ik ,, ,, ,, 40 ,, 4- ik „ „ „ 20 „ 16. §. Az országos választmány, kézhez vévén minden segédadatokat , ezen osztályzatok szerint az ország minden szőlőtermő vidékeit osztályozandja. 17. §. A volt dézmabirtokosok hiteles alakban összeiratják a dézmás szőlők birtokosait, és a dézmált szőlők kiterjedését. Ha felmérések nem léteznének, összeiratik a szőlők kapásszáma, s ezután felvétetik, hogy egy 1200 négyszögöles holdra hány kapás esik. 18. §. Az országos választmány minden szőlőtermő vidékbe küld biztosokat, kik ezen összeírásokat megvizsgálják, s kijegyzik egyenkint azon szőlők kiterjedését, mellyek a telkes, vagy ennél kisebb illetőségű és 500 frt értéknél kevesebbet bírók által biratnak. Az ezen összegre eső váltságdíj tisztába hozván, az akkép elkészült összeírást a választmányhoz felküldik. — A választmány , ha az összeírás észrevételnélküli, a kifizetést utalványozza. 19. §. Azok, kik az országos határozat értelménél fogva a váltságdíj fizetni tartoznak, a volt dézmabirtokossal a kifizetés határideje felett egyezkednek, s a mikori fizetés s az időközi 5 száztéli kamatok iránt szerződést kiadni kötelesek. Azonban 10 évnél hosszabb időre a kifizetést halasztani nem lehet. Ha az egyesség nem sikerülne, a volt dézmabirtokos a f. évi 5°/0 kamatokat, és az összeg ]/io részét évenként szóbeli per útján megveheti. 20. §. Ha az illy szőlő birtokosa időközileg változnék is, ezen tartozás magán a szőlőn fekvőnek tekintetvén, terheli a szőlő jövendőbeli birtokosát. 21. §. A kivitelnél előadható kérdések elintézésével, az országgyűlés meghatalmazásából, az országos választmány bizatik meg. II. Fejezet: A kármentesítési összegek kifizetéséről. 1. §. A mint valamelly birtokos által kirt telkek száma §§-ok értelme szerint tisztába hozatott, az országos választmány előlegezés fejében minden egész telekért 300, minden zsellérért 60 forintnyi összeg kifizetését a pénzügyministériumnál utalványozza. 2. §. Az ország minden egyes vidékei osztályozásának végbementével ezen osztályzás eredménye szerint — a már összeírt s részben kármentesített telkek száma után minden egyes birtokos által még követelhető kárpótlás összeg kiszámíttatni s utalványoztatni fog. 3. §. A pénzügyministérium részéről a kifizetés történik : a) 5 százlélét kamatozó állományi adósságlevelek, b) a kisebb összegeknél rendes forgalmi jegyek, c) végre állományi kezelése alatt levő alapítványoknak tartozó birtokosok adósságai leszámítása által. §. Ennélfogva az állomány kiadand állományi adósságleveleket, mellyek100,250, 500 és 1000 frtnyi mennyiségüek lesznek, 5 százlélét kamatoznak, e végre fél éves kamatszelvényekkel láttatnak el, sorshúzás által eszközlendő évenkint egy százteli törlesztés által váltatnak be, egyenkint s számszerint az állományi adósságok nagy könyvébe beíratnak. 5. §. Ezen 5% adósságlevelek a pénzügyminiszer által, a bizottmány ellenjegyzése mellett adatnak ki, s az illető birtokosnak , ki kárpótlás fejében nyerendi, nevével láttatnak el. 6. §. Minden hitelezők az állomány által kiadandó kamatozó jegyeket egész névbeli értékükért elfogadni kötelesek. Azon hitelezők , kik szerződésig előleges felmondást kötöttek ki, a felmondás utáni határidő előtt is tartoznak a kifizetést elfogadni, ha a 6°/0 kölcsönöknél azon időre az egy száztéli kamat kifizettetik. 7. §. Ezen 5 °/0 állományi adósságlevelek nemcsak a közigazgatás és katonaság körében cautiók letételénél elfogadtatnak, hanem a bérbe adott kincstári javak vagy javadalmak haszonbéri öszvegei egyenesen s kirekesztőleg csak illy statuskötelezvényekkel lesznek fizetendők, s az illy módon bejövendő értékkelek, valamint szinte a kincstári s közalapítványi javaknak §§ szerinti eladásából bejövendők, a rendes törlesztés által beváltott jegyekkel együtt évenként megsemmisíttetni, s az állomány adóssági nagy könyvéből szám szerint kijegyeztetni fognak. 8. §. A 2. §. b) pontja szerinti kisebb összegeknek forgalmi jegyekkel kifizetése végett felhatalmaztatik a pénzügyministerium 18 millió öszvegig, e czélra, kamatlan pénzjegyeket kibocsátani. 9. §. Ennélfogva mindazon kármentesítendő birtokosoknak, kiknek összes kárpótlási követelésük 2000 ftot meg nem halad, szabadságukban állandó állományi kötelezvények helyett papirospénz általi kifizetést kívánni. 10. §. Mindazonáltal megjegyeztetik, hogy a kamatlan pénzjegyeknek e czélra leendő használata csak akként engedtetik meg, hogy a kamatlan pénzjegyek kibocsátásában azon 61 millió forinton túl haladni, melly összegre a pénzügyministernek hitel nyittatott , semmi esetben se legyen szabad. 11. §. A 2. §. c) pontja szerint azon kármentesítendő birtokosok , kik valamelly állományi felügyelet és kezelés alatt álló közalapítványból kölcsönöztek, ezen kölcsönből azon összeg mellyet az állománytól huzatni, kárpótlás fejében követelhetnek, le fog 1-ső osztály 700frt. 2-ik 99 650 99 3-ik )) 600 99 4-ik 99 550** 5-ik 99 500 99 6-ik 9* 450 99 7-ik 99 400 99 8-ik 99 350 99 9-ik 99 300 99