Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-12-27 / 153. szám

A felső és alsó táborból vett, és a honvé­delmi bizottmány elnöke által, folyó hó 20-kán előterjesztetett, Közlöny 195. számában közé tett jelentéseknek nyomán kelt határozatai a képviselőházinak, mellyek a ház határozata kö­vetkeztében közhírré tétetni rendeltetnek. Ezen örvendetes hivatalos tudósítás után ugyan a honvédel­mi bizottmány elnöke következő indítványok elfogadására kérte a képviselő­házat fel: J­­ö, hogy a nemzet köszönetét mondva Görgei Arthur ve­zérnek, és vitéz seregeinknek, ezt az időszaki sajtó útján közhír­ré tétetvén az egész haza tudomására juttassa, s a képviseleti ház Zichi Lipót, Guyon, Görgei Kornél, Pusztelnik, Mák, Kmety, Pöltenberg, Kypke, Zett­hoffer, Sze­gedi Imre, Türk, In­c­z­é­d­i László és egész 14-ik és Ernő zászlóalj, és a huszársereg hősies magaviseletének emlékét jegy­zőkönyvébe iktatva e méltó elismerést az utókorra átszállítsa. 2­­or Hogy Zichi Lipótnak a harcz mezején tanúsított dicső és hősies magaviselete miatt Görgei tábornok által a csata­téren alezredessé történt kineveztetését, nem a szokott úton, ha­nem rendkivülileg maga a nemzet erősítvén meg, azt magáévá tegye. 3­­or Hogy miután a kormány az érdemkeresztek készítését már munkába vette, a magyar hadsereg minden vezérei a ház ha­tározata által szólíttassanak fel, hogy úgy a múltra, mint jöven­dőre nézve azon tiszteknek és közvitézeknek érdemeit s neveit, kiket az érdemkeresztek általi kitüntetésre méltóknak tartanak, nem várva a keresztek elkészítését, a kormánynak jelentsék fel. 4- er Készíttessen a nemzet egy arany táblát, mellybe az utó­kor számára örökemlékfil azok nevei bevésendők lennének, kik a minden oldalról megtámadott magyar nemzetnek királyi eskü és törvényes szentesítés által is megerősített önálló nemzeti függet­lensége és szabadságérti szolgálatban rendkivüli hű érdemekkel magukat kitüntették. 5- öt. Az Ernő zászlóaljnak a haditörténetekben csaknem példátlan önfeláldozását s rettenthetlen vitézséggel szerzett érde­meit a nemzet egy új zászló átadásával tüntesse ki, mellyre babér koszorús e hős feláldozás napja legyen örök emlékül hímezve; minthogy az említett hős zászlóalj — zászlójának elvesztét az ellenség soraiból számos feölettek által megboszulta — úgy más­felől saját kebelébőli hős elesettekkel dicsőítette. Végre 6- or. Hogy Nagy-Szombatnál a magyar nemzet önálló füg­getlensége és szabadsága védelmében a csatatéren dicsően eleset­tekért a nemzet halotti gyász isteni szolgálatot rendelvén, annak megtartását a nemzet képviselőinek összege jelenlétével ünnepe­­sítse, és egyszersmind ennek megtartását az országban mindenütt elrendelje. A kormány elnökének ezen indítványai közakarattal mind elfogadtatván ,­­ azok létesítése részint a honvédelmi bizottmány­ra, részint pedig a ház elnökére bízatott, és a sereggel­ hivatalos közlése elrendeltetett. Egyúttal pedig a nemzet képviselői a hazai egyháznak ünnepélyesen kijelenteni elhatározák, hogy a magyar hazának minden hitű egyházi férfiaitól a nemzet méltán elvárja, miszerint magasztos hivatásuknak, mint hivatott népszónokok ak­ként fognak buzgó készséggel megfelelni, hogy a haza és a sza­badság szeretetének szent igéjét hirdetve, a népet a honvédelem okvetlenítette áldozatokra lelkesítvén minduntalanul és minden al­kalommal állandó és elszánt kitűzésre buzdítsa. Mert a nemzet a hitben van, hogy e dicső hivatás teljesítésére a magyar egyház papjait a hazától nyert, és századok során át élvezett jótétemé­nyek hálaadásként kötelezik; másfelől pedig elvárja a nemzet, hogy a magyar egyház saját dísze és dicsőségének öregbítését a haza és szabadság szeretetének hirdetésével jövendőre biztosítsa. Továbbá ugyan a honvédelmi bizottmány elnöke hivatalosan jelentette, hogy a Kiss Ernő tábornoknak győzelemhez szokott ve­zérlete alatt harc­oló alsó táborunk is e napokban vitézségének újabb jeleivel győzelmesen dicsőítette magát, mert az ördög­­hídjai, az alibunári és tomasováczi szerb táborokat diadalmasan szétvervén a magyar nemzet birtokába visszaszerezte, s a Jarko­­vácznál öszpontosult ellenséget megverte , miről addig is míg a tábornoktól részletes­ jelentés jönne, csak annyit említ, hogy ezen győzelmeket Kiss Ernő tábornok vitéz vezérletén kívül főkép D­a­m i­a n i­c­s ezredes, a ráczok rettegett ostorának köszönhetni. Ezen örvendetes hivatalos közlést a képviseleti ház örömmel fogad­ván, a csatatéren újabb és újabb érdemeket szerzett, Kiss Ernő és Damjan­icsnak, valamint az egész hős seregnek köszö­netet szavazott, a kormánytól részletes tudósítást várva, hogy e csatában kitűnőkre a nemzet ügyeimet fel­hlja, s azok méltó jutal­máról gondoskodjék. Jelentette a honvédelmi bizottmány elnöke azt is, hogy Schlick ellen Mészáros Lázár hadügyminiszer mint parancs­nok mindennel ellátva már táborba szállt. Bem tábornok pedig a Kővár és Belső Szolnok megyékbe Somkúton túl Nyirest megszállotta. Hurbán pedig Magyarország határán túl űzetett. Ezen hivatalos jelentések tudomásul vétettek. Pázmándy Dénes elnök, Záborszky Alajos jegyző. A KÖZLÖNY UTÁN. Rendelet minden hatóságokhoz, helysé­gekhez és egyházi lelkipásztorokhoz. Az országos honvédelmi bizottmánynak ide nyomtatott nyilt rendeletét azonnal pontos hűséggel teljesíteni mindenki a haza iránti szent köteles­ségének ismerje, s elmulasztásáért minden illető egyén legszigo­rúbb felelősség terhe alá tétetik. Kelt Budapesten, dec. 24-ikén, 1848. Az országos honvédelmi bizottmány. — Nyilt rendelet. Mellynél fogva a haza minden lelké­szeinek meghagyatik, hogy ezen rendelet vételétől kezdve a reánk következő új év ünnepéig bezárólag, minden isteni tisztelet napján , a haza szabadsági harczában elesett lelkes hit honfiak emlékének a katholicusoknál s göröghitüeknél szent mise áldozatot szolgáltatni, a­ többi felekezetüeknél pedig isteni tiszteletet tartani el ne mulasz­­szák, s ez alkalommal mindannyiszor a néphez intézett proclama­­kiót *) a szószékről a népnek magyarázva felolvassák, s a népet a haza iránti tántoríthatlan hűségre lelkesítvén, abban a szabadság­érzetet lelkesítsék, s előtte megfoghatóvá tegyék: mikép a leg­szebb polgári erény, a haza szabadságát védeni, mert a szabadság a népek legfőbb kincse, nyugalma, élete, melly nélkül az élet nem egyéb, mint egy terhes szolgaság, szóval e lelkészek hivatásuk s egyszersmind legszentebb polgári kötelességök szerint oda hassa­nak, hogy híveiknek lelkében a szabadság szent vágyát tetőpontra azt fokozva, ezerekben egy törekvéssé olvaszszák, miszerint le­gyenek méltók az ifjú szabadságra s kikerülhesők — hogy a siro­dalmaikon felnövendő fűszálak utódaik átka szellemében lengjenek. Ha találkoznék a hon lelkészei között e rendeletet, azon szellemben, mellyet tartalmaz, foganatosítani vonakodó, a haza *)E proclamatio s­z­e­r­k. lapunk mai számárai mellékletül szétküldetett. — A 662 ellenségének fog tekintetni. Kelt Budapesten, dec. 22-kén, 1848. A honvédelmi bizottmány elnöke, Kossuth Lajos. — A honvédsereghez kineveztetnek. A 3-dik zászlóaljhoz: alhadnagyokéi: Szikszay Ferencz, Varga Ferencz. A 9-dik zászló­aljhoz századosokéi: Kása Lajos, Holman József. Főhadnagyokéi: Balog István, Csicseri Ágoston, Puky Ignácz, Czikó Bódi. Alhad­nagyoké: Egressi János, Sassy István, Glevitzky Sándor, Papp Antal. A 17-ik zászlóaljhoz századoséi: Miskovics András. Fő­hadnagyoké: Kiss Sándor, Rudnyánszky Béla, Udvardy Péter, Hamar Ernő, Rátz Lipót, Molnár Caesar. Alhadnagyokéi: Szél Miksa, Kovács Vincze, Zalay Ferencz, Domby Márton, Szulovszky Gyula, Krúdy Kálmán, Bossányi Ferencz, Katona Gyula, Nagy La­jos, Török Ambrus, Horváth Gábor, Langer József. A 20-dik zászlóaljhoz főhadnagyokai: Schmidt Károly, Guzmán Károly. A 21-ik zászlóaljhoz főhadnagyé: Abonyi János. A 36-dik zászló­aljhoz számfeletti hadnagyé:Szabó János. Az utászkari 1-főzász­lóaljhoz századosul: Breszlern Ernő. A Bocskai 52-dik zászlóalj­hoz hadnagyokúi: Mezei József, Dánszky Dániel. A Hunyady 17 ik huszár ezredhez hadnagyokai: Berényi Antal, Erdélyi József. A bocskai 17-ik huszár­ezredhez főszázadosúl: Kaszab N., főhadna­gyé: Erdős Péter. A 22-dik zászlóaljhoz hadnagyé: Megyessy Károly. — Közöltetik a vezérkari személyzet s hadseregi törzs és főtisztek illetményének kimutatása. — Az 5-ik huszárezredhez kineveztetnek főszázadosokat: Hermann Benjamin és Szabó Vincze. Alszázadosokúl: Pásztory Sándor és Fehér Ferencz. Föhadnagyokúl: Vidass Márton, Lettele Hugó, Pock János és Bálint József. Hadnagyokúl: Horváth , An­­draszky Gyula, Gludevácz László és Németh György. — A 8-ik huszárezredhez kineveztetnek. Alszázadosnak Szomor Károly. Főhadnagyoknak: Abencourt Károly, Dobsa Já­nos, Bauhofer Lajos, Jeszenszky Sándor. Hadnagyoknak: Pulchárd Péter , Bácsi Hanzelli­ Lajos , Tergovtsics Ferdinánd, Kovács László, B­ ORSZÁeeffÍLÉ8, Kez-Dec. 23. 111-dik ülés a képviselőházban, hete d. e. 11 órakor. Tárgy: úrbéri kárpótlás. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök jelenté, hogy Pest városa 3-dik választó kerületéből Trefort helyébe Molnár György választatott követnek; továbbá jelenté, hogy a budai Erzsébetk­­apáczák folyamodást intéztek a házhoz, mellyben panaszkodnak, hogy fejedelemasszonyuk, Finch Mária, ki előbb a camarilla szol­gálatában volt, felettük zsarnokoskodik, s bennük a termé­szet legszentebb törvényét is elfojtani igyek­szik (nevetés), s miután mind a prímáshoz, mind az esztergomi káptalanhoz sérelmük orvoslásáért hiában folyamodtak, kérik a há­zat, hogy nekik egy új fejedelemasszony választását szabályuk sze­rint engedje meg. (Helyes) Több rendbeli kérvény a kérvényt vá­lasztmányhoz utasíttatott. A ház szolgáinak fizetése 50 párttal szaporíttatik. Ezután Lónyay Menyhért előadó olvasó a központi bi­zottmány jelentését az úrbéri kárpótlás ügyében, melly kör. hangzik: Az osztályok központi választmányának je­lentése az úrbéri kárpótlás végrehajtásáról szóló országos határozati javaslat felet­t. Az osz­tályok központi választmánya szükségesnek véli, hogy addig is, m­ig az ország egyes vidékei a javaslat szerint osztályoztatnának s ezután kiszámíttathatnék azon összeg, melly az igazságot meg­közelítő arány szerint a birtokosokat egyenként illetné, minden birtokos előlegesen azon mennyiségig kármentesíttetnék, mennyi a legkevesebbet érő telektől kármentesítés fejében adótni fog. En­nélfogva a választmány által készített javaslat főbb elvét elfogad­ván, kimondatni javallja, hogy az ország minden kármentesítendő birtokosainak addig is, míg az osztályzat kidolgoztatnék, egy egész telek után 300, egy zsellér után 60 forint kármentesítési elő­legezés adassék. Ezen s más az egyes §-okra vonatkozó észrevételek szerint a központi választmány következő szerkezetet hoz javaslatba: Országos határozati javaslat az urbéri kár­­pótlás végrehajtásáról. 1-ső Fejezet. A kárpótlási ösz­­szegek kiszámításáról. 1. §. Addig is, míg az ország egyes vidé­kének kárpótlás tekintetbeni osztályzása véghez mehetne, s ezen arány szerint az illető birtokosok a kárpótlás egész öszvegéig kár­­mentesittethetnének, minden egész telek után 300, minden házas zsellér után 60 forint előlegezés fog adatni. 2. §. A kárpótlás kiszámításánál főtekintet lévén, hogy az mielőbb végrehajtható legyen, a részletes becslés mellőzésével áta­­lános osztályzatok alapíttatnak meg. A legmagasabb osztályba eső egész telekért 700, az utolsó osztályba eső egész telekért 300 főt kárpótlás fog fizettetni. 3. §. A százas és ötvenes számok képezvén az osztályokat, következő 9 osztály alapíttatik meg: 4. §. Ezen kulcs szerint a megyék, azok egyes vidékei s helységei osztályozásával, úgy a kárpótlás végrehajtásával, a kép­­viselőház által választandó két, s a főrendek által választandó egy, öszvesen három tagból álló választmány bizatik meg, melly e czél­­ra szükséges segédszemélyzettel fog elláttatni. Ezen választmány tagjai az országos ülésekbeni jelenléttől felmentetnek, munkálódá­­saik ideje alatt 10 forint napidíjt húznak. 5. §. Ha halálozás vagy betegség miatt megürült helyet be­tölteni kellene, az országgyűlés együttléte alatt az országgyűlés, azonkívül a kormány fogja a kinevezést gyakorolni. 6. §. Az országos választmány kézhez vévén minden orszá­gos összeírásokat és statisti­ai segédadatokat, az ország minden hatóságait, ha a körülmény úgy kívánja, vidékeit, illetőleg köz­ségeit a harmadik §. szerinti osztályokba sorozza. 7. §. Az illető hatóságok, a helyszínen az illető birtokos vagy meghatalmazottja, úgy a község elöljárói közbenjöttével és ellenjegyzése mellett, azonnal összeírják a hatóságban létező kár­­pótlandó telkek számát s azoknak birtokosait, ellátván a 10. §. szerinti észrevétellel. Melly összeírások az országos választmány­hoz felküldetvén, ha észrevételnélkülieknek találtatnak, a kárpót­lási előlegezés az illető birtokosoknak az osztályok szerint azon­nal utalványoztatik. 8. §. Azon birtokosok, kik az illető hatóságok által felter­jesztett jegyzék szerinti telkek számánál nagyobb számú telkeket bírtak, — a telkek számát s minőségét hiteles alakban kimutatásba foglalni, s az országos választmányhoz a hatóság útján felküldeni kötelesek. Ha a kimutatás alaposnak találtatik, az osztályzat sze­rinti kifizetés azonnal utalványoztatik. "9. §. Mind azon községek vagy egyes lakosok, kik az 1833- dik évi január 1-je napjától fogva magokat megváltották, ugyan­azon eljárás szerint fognak kármentesittetni, mint kármentesittet­­nének az ilető birtokosok, ha a megváltás meg nem történt volna. 10. §. Ott, hol az úrbéri szolgálatok és kilenczed fejében pénzfizetés örökös szerződés útján volt behozva, s ezen öszveg huszszorozva kevesebbet tenne, mint az osztály szerint meghatá­rozott egész telki váltságdíj: ezen szerződési kulcs szerint fog a kárpótlás eszközlésbe vétetni. — Ennélfogva az illy eseteket az il­lető hatóságok a felterjesztendő összeírásokban különösen kijegy­­zendők. 11. § A házas zsellérek kárpótlásául 60 forint határoztatik. Az i/1 rész­telkek kárpótlásának legkisebb mennyisége hasonlókép 60 forint leend. 12. §. A házatlan zsellérekért semmi kárpótlás nem adatik. 13. §. Ha a zsellérek ház és belső telki birtokon kívül nem ideiglenesen szerződésen alapult földeket vagy úrbéri természetű irtványokat is bírnak, s ezektől bizonyos meghatározott napszá­mot teljesítettek, pénzt fizettek, vagy kilenczedet adtak, az illető földesurnak állami kötelességében, mind a szolgálatok, mind a zsel­lérek által leírt földek mennyiségét hiteles összeírás által kimutat­ni. — Melly esetben a helybeli úrbéri illetőség aránya szerint fog­nak ezen a zsellérek által beirt földek kármentesittetni. 14. §. Miután az eltörölt szőlődézmának kárpótlása az orszá­gos határozat értelménél fogva, nem az adott dézma és annak ér­téke után fog létesíttetni: a szülőföldek kárpótlására nézve is osz­tályok alapíttatnak meg; még­pedig az első osztályú szülőföld kárpótlási összegéül 80, az utósó osztályúnak 20 főt alapíttatik meg. 15. §. Ennélfogva következő 4 osztályok lesznek: 1- ső osztálybeli szőlő holdjáért 80 frt 2- ik ,, „ ,, 60 ,, 3- ik ,, ,, ,, 40 ,, 4- ik „ „ „ 20 „ 16. §. Az országos választmány, kézhez vévén minden se­gédadatokat , ezen osztályzatok szerint az ország minden szőlő­termő vidékeit osztályozandja. 17. §. A volt dézmabirtokosok hiteles alakban összeiratják a dézmás szőlők birtokosait, és a dézmált szőlők kiterjedését. Ha felmérések nem léteznének, összeiratik a szőlők kapásszáma, s ezután felvétetik, hogy egy 1200 négyszög­öles holdra hány ka­pás esik. 18. §. Az országos választmány minden szőlőtermő vidékbe küld biztosokat, kik ezen összeírásokat megvizsgálják, s kijegy­­zik egyenkint azon szőlők kiterjedését, mellyek a telkes, vagy ennél kisebb illetőségű és 500 frt értéknél kevesebbet bírók által biratnak. Az ezen összegre eső váltságdíj­ tisztába hozván, az akkép elkészült összeírást a választmányhoz felküldik. — A vá­lasztmány , ha az összeírás észrevételnélküli, a kifizetést utalvá­nyozza. 19. §. Azok, kik az országos határozat értelménél fogva a váltságdíj­ fizetni tartoznak, a volt dézmabirtokossal a kifizetés határideje felett egyezkednek, s a mikori fizetés s az időközi 5 száztéli kamatok iránt szerződést kiadni kötelesek. Azonban 10 évnél hosszabb időre a kifizetést halasztani nem lehet. Ha az egyesség nem sikerülne, a volt dézmabirtokos a f. évi 5°/0 kama­­tokat, és az összeg ]/io részét évenként szóbeli per útján megveheti. 20. §. Ha az illy szőlő birtokosa időközileg változnék is, ezen tartozás magán a szőlőn fekvőnek tekintetvén, terheli a szőlő jövendőbeli birtokosát. 21. §. A kivitelnél előadható kérdések elintézésével, az or­szággyűlés meghatalmazásából, az országos választmány bizatik meg. II. Fejezet: A kármentesítési összegek kifizetéséről. 1. §. A mint valamelly birtokos által kirt telkek száma §§-ok értelme sze­rint tisztába hozatott, az országos választmány előlegezés fejében minden egész telekért 300, minden zsellérért 60 forintnyi összeg kifizetését a pénzügyministériumnál utalványozza. 2. §. Az ország minden egyes vidékei osztályozásának vég­bementével ezen osztályzás eredménye szerint — a már összeírt s részben kármentesített telkek száma után minden egyes birtokos által még követelhető kárpótlás összeg kiszámíttatni s utalványoz­­tatni fog. 3. §. A pénzügyministérium részéről a kifizetés történik : a) 5 százlélét kamatozó állományi adósságlevelek, b) a kisebb összegeknél rendes forgalmi jegyek, c) végre állományi kezelése alatt levő alapítványoknak tar­tozó birtokosok adósságai leszámítása által. §. Ennélfogva az állomány kiadand állományi adósságle­veleket, mellyek­­100,250, 500 és 1000 frtnyi mennyiségüek lesznek, 5 százlélét kamatoznak, e végre fél éves kamatszelvé­nyekkel láttatnak el, sorshúzás által eszközlendő évenkint egy százteli törlesztés által váltatnak be, egyenkint s számszerint az állományi adósságok nagy könyvébe beíratnak. 5. §. Ezen 5% adósságlevelek a pénzügyminiszer által, a bizottmány ellenjegyzése mellett adatnak ki, s az illető birtokos­nak , ki kárpótlás fejében nyerendi, nevével láttatnak el. 6. §. Minden hitelezők az állomány által kiadandó kamatozó jegyeket egész névbeli értékükért elfogadni kötelesek. Azon hite­lezők , kik szerződésig előleges felmondást kötöttek ki, a felmon­dás utáni határidő előtt is tartoznak a kifizetést elfogadni, ha a 6°/0 kölcsönöknél azon időre az egy száztéli kamat kifizettetik. 7. §. Ezen 5 °/0 állományi adósságlevelek nemcsak a köz­­igazgatás és katonaság körében cautiók letételénél elfogadtatnak, hanem a bérbe adott kincstári javak vagy javadalmak haszonbéri öszvegei egyenesen s kirekesztőleg csak illy statuskötelezvények­kel lesznek fizetendők, s az illy módon bejövendő értékkelek, va­lamint szinte a kincstári s közalapítványi javaknak §§ szerinti el­adásából bejövendők, a rendes törlesztés által beváltott jegyekkel együtt évenként megsemmisíttetni, s az állomány adóssági nagy könyvéből szám szerint kijegyeztetni fognak. 8. §. A 2. §. b) pontja szerinti kisebb összegeknek forgalmi jegyekkel­ kifizetése végett felhatalmaztatik a pénzügyministerium 18 millió öszvegig, e czélra, kamatlan pénzjegyeket kibocsátani. 9. §. Ennélfogva mindazon kármentesítendő birtokosoknak, kiknek összes kárpótlási követelésük 2000 ftot meg nem halad, szabadságukban állandó állományi kötelezvények helyett papiros­pénz általi kifizetést kívánni. 10. §. Mindazonáltal megjegyeztetik, hogy a kamatlan pénz­jegyeknek e czélra leendő használata csak akként engedtetik meg, hogy a kamatlan pénzjegyek kibocsátásában azon 61 millió forin­ton túl haladni, melly összegre a pénzügyministernek hitel nyitta­tott , semmi esetben se legyen szabad. 11. §. A 2. §. c) pontja szerint azon kármentesítendő bir­tokosok , kik valamelly állományi felügyelet és kezelés alatt álló közalapítványból kölcsönöztek, ezen kölcsönből azon összeg mellyet az állománytól huzatni, kárpótlás fejében követelhetnek, le fog 1-ső osztály 700frt. 2-ik 99 650 99 3-ik )) 600 99 4-ik 99 550** 5-ik 99 500 99 6-ik 9* 450 99 7-ik 99 400 99 8-ik 99 350 99 9-ik 99 300 99

Next