Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-09-17 / 68. szám

jövőjéről, é­s lm most egyenízíni látjuk Üdvözletére zarándokol­ni az európai hatalmasságok követeit Párisba, mint egykor a ke­leti királyokat Jeruzsálembe. De hisz rég is megmondta Heine, hogy Páris az új világ Jeruzsálemé. S ha valljon a köztársaság nem az üdvözítő-e ? megmutatja a jövő. OLASZORSZÁG, Nápoly. Marseillebe érkezett hírek sze­rint a nápolyi király rövid időn megkezdi Sicilia meghódítását. Aug 30-kan kilencz gőzös több hadi­hajókkal indult meg a nápo­lyi kikötőből Reggióba sok hadi szerekkel, és 12 ezer katonával, kiknek tetemes része schweizi. Nem sokára újabb seregek indul­nak utánuk, s a 30 ezerre nőtt tábor, több oldalról fogja Siciliát megtámadni.­­ Nagy csodálatot szült, hogy e hadmenet ellen sem a franczia, sem az angol ügyvivőség nem szólalt föl, de mégis e­­rősen hiszik, hogy szegény Sicilia nem fog zsákmányul esni a bourbon boszúnak. — Par­ma. A parmai s piacenzai herczeg szózatot bocsá­tott ki Weisztroppból Szászországban, mellyben fejedelmi jogai­hoz erős ragaszkodását kijelentvén, az ideiglenes kormányok min­den rendeleteit eltörölve, helyesli a Radeczky által fölállított ide­iglenes katonai kormányt. Ez ellen Marmora Sándor, az olasz előseregek parancsnoka, tiltakozást tesz, miután e két herczegség önkényt szabad akaratból Sardiniához akar csatoltatni. Elválik, ha valljon a népek ma is embercsordának tekintetnek-e, kiknek sorsa nem önmagoktól, de néhány gazda királytól függ ? — Piacenziá­­ban ragályos kór ütött ki az ottani osztrák katonaság között, s igen sokakat elsodrott. — Róma. A követkamarában aug. 26-kán egy terjedelmes okirat olvastatott föl, melly magába foglalja a követtetni óhajtott egész politicának főszempontjait. Nevezetesen : az Olaszország sorsa fölött tanácskozandó gyűlésben a pápai szék kellőleg képvi­seltessék; Ferrara s Comachio várerősségekből vonuljon ki az osztrák katonaság; egész Olaszország függetlenné tétetvén Lom­bardia s Velencze szabad uradalmakká legyenek; a pápa közben­járást tegyen Nápoly és Sicilia között; az egész sereg hadi lábra tétessék s idegen seregek is zsoldba vétessenek stb. Ezen fölter­jesztés azonban nem igen sok sikert láthat aratni, mert — mint már említők — a kamarák nov. 15-ig elhalasztatván, a legfonto­sabb kérdések iránt határozni nem lehetett.­­ Mi ugyan azt hisz­­szük, hogy főleg újabb háborúskodás esetében az országgyűlés minden pápai vagy miniszeriális tilalom ellenére is össze fog ülni. Mert az még­is gyalázatos megcsúfolása lenne a nemzet fenségé­gének , ha midőn saját élete fölött koczkát vetnek a hareztéren, neki még joga sem lenne összegyűlni s tanácskozni a hon megszabadítá­sáról. Mi sem a római kormányt illy gatnak, hogy akadályzaná, sem a népet olly ezudarnak, hogy azt nem merné tenni, nem gondoljuk. NAGYBRITANNIA. A királyné beszéde, mellyben leginkább a Francziaországgal­ megújított diplomatiai viszonyok iránti ro­konszenvét emelé ki, a journalisticának különböző megjegyzésekre­­­lenségben nem szunyadozandanak, szolgáltatott alkalmat. A Times ekkép nyilatkozik: Ezen beszéd a béke szellemétől áthatva megsemmisíté amaz idegen politicusok gonosz sejtelmeit, kik Angliában egy az európai harmóniát fenye­gető Minervát véltek találni. Illy viszonyokban, mint a mostaniak, a királyné nyilatkozata nem csekélység. Több mint félszázaddal ezelőtt Európa szinte dülőfélben volt. De milly nagy a különbség. Most nincsen egy érezhangú Burke, ki Anglia lovagjait a jaco­­binus Francziaország szeszélye ellen felharagítsa, nincs egy Pitt és Coburg, kik a királyok és fejedelmek dühét fellobbantsák, s a mi legtöbb, nincsen azon tömérdek szép arany, melly némelly fran­czia irók szerint az első franczia forradalom dicső gyümölcseit elhervasztotta. Mi jelenleg nem elegyedünk a francziák dolgába. Ha nekik kedvük telik forradalmakban, ha gyönyörködnek alkot­mányok készítgetésében, — ám legyen, de ha a világnak respu­­blicát akarnak recommendálni, akkor mi őket önpéldájukra intjük. A királyné örvend — folytatja a Times — hogy Anglia a többi hatalmasságokkal együtt képes leend a szárazoni kérdéseket kie­­egyenlíteni. De, jegyzi meg erre e lap, ha ezen békét hirdető sza­vakon örvendünk, nem kell elfelejtenünk, mikép Anglia interven­­ciójának leginkább a respublicai takarékosságig körül nem nyir­bált tengeri és szárazoni hadereje biztosítja a kellő súlyt. (Itt Cobden politicájára van e­élzás.) Ezen trónbeszéden — úgy folytatja az említett lap — egy fél tuezet száműzött idegen képviselő volt je­len. A karzaton a franczia munkát organizálni akaró férfi is jelen volt, ki kétségen kivül megvetéssel nézett ezen tarka lordi tömeg­re, melly véleménye szerint nem egyéb, mint egy a proletáriusok elnyomása végett alakult aristocratai liga. De ha Louis Blanc a mi sociális gépezetünket jobban ismerné, akkor könnyen átláthatná, miképen a mi peereink nagyobb része az ő annyira szeretett né­péből származott, és a proletarismusból csak saját szorgalma s­ok érdeme által emelkedett föl. Nálunk az aristocratia népelemű , a nép pedig aristocraticus, s igy a két elem egyesülve őrzi a sza­badságot és közbátorságot. MOLDVA és OLÁHORSZÁG, Bukarest, septemb. 6. A Sztambulba utazott oláh küldöttség, mint azt egyik tagnak két nappal ezelőtt ide érkezett levele tanúsítja, a nagy urnás még nem udvarlott. Az eddigi el nem fogadhatásnak oka állítólag az ottani nagy égés volt. Azonban, e hátráltatást maga a küldöttség is hajlandóbb az orosz befolyásnak s az eddigi oláh ügynök arisz­­tard­i fondorkodásainak, mint a tűzvésznek tulajdonítani. Hogy Titon­et Comp. csűrés csavarás által, a küldöttség elébe minden kitelhető akadályt gördíteni fog, azt minden, ki elött egyfe­lől az aranyszarv ingatagsága, másfelől pedig a névai csökönösség és ármány ismeretes,­­ könnyen megjövendölhette. Az egyik fél bőrét féltve, akarna is, nem is; a másik fél ellenben, hol tigris, hol rókabőrbe burkolva, mindenáron kitörést akar előidézni, gyanít­ván, hogy az itteni reactionáriusok s emissariusi chameleonok tét— 312 Felelős szerkesztő: Bajza Jóssef. — Nyomtatja: Kozma Vazul. (a*« Híra a magyar középponti vasútoni menetórákról, 184 B il­t­­1­á­s 1­8­19 September 1-je napjától további rendeléséig. MIM i­i Wh* an -KUK&^BN&r icEBS^v Pestről Váczra 7 órakor reggel. 3 órakor 30 perez délután. Váczról Pestre 8 órakor 30 perez reggel. 5 órakor 45 perez délután. A magyar Pestről Szolnokra. 6 órakor 30 perez reggel. 1 órakor 30 perez délután. Szolnokról Pestre 6 órakor 45 perez reggel. 1 órakor 45 perez délután, középponti vasút igazgatóságétól. (317) Óvás. (1,2) Véges figyelembe venni, miszerint az illy apróságok az ajánlkozókra nagy benyomást gyakorolnak, és hogy V­ÉSZK. lineáris közös dézmás szőlőből járandó dézma-jövede­­lem, melly utóbbiakból évenként körülbelöl 40 akó bordézma szokott bejőni; nemkülönben mészárszék s korcsmajövedelem, két vízi malom , mellynek egyike feles­­, 255 hold erdő, 60 évi vágásra felosztva, 20% úrbéri egész telek, s 13 zsellér után az 1848-ik évi 9. t.czikk értelmében kármentesités dija. Épületek jelesen: mészárszék, úgynevezett száraz korcsma felső szőlőnél egy emeletes borház, az erdő alatt ma­jorsági épület erdei lakkal, s magtárnak készült pad­dal s kerülő lakkal. Gyöngyös-Tarjányban : majorsági szántóföld körül­­­belől 310% hold, majorsági rét 30 hold, majorság erdő 971% hold 100 évi vágásra osztva, majorság szőlő 12 hold, dézmás 291 hold szőlőből járandi dézma, melly körülbelöl 600 akót tesz; korcsma­i mészárszék-jövedelem , egy közös vizi malom , külső s belső majorsági telek 12­8 hold, 11 */a egész úr­béri telek s 56 házas zsellérek kármentesítési díja külső majorsági s gazdasági, úgy a régi kastélyná levő épületekkel s tiszti lakással. Ezekre nézve meg­jegyeztetik , hogy időközben behozott úrbéri összesí- stés s tagosztály által a fenn elősorolt részletek hely­zetükre s mennyiségükre nézve változást szenvedtek. Gyöngyös-Patán : majorsági szántóföld mintegy 327% hold, majorsági rét 94% hold, majorság ferde 1767% hold száz évi vágásra osztva, közös mé­szárszék, közös korcsma s pálinkaégetés haszna, ma­­gán-földe alkalmas épületekkel, két magán s egy kö­zös vizi malom, dézmás 46 holdnyi szőlőkből járandó járandó dézma-jövedelem, melly körülbelöl évenkén­t 550 akóra megy; négy lineális szőlődézmából bejön szokott 50 akó jövedelem, négy lineális közös földet is kertek jövedelme, 15 egész úrbéri telek s 12 há­zas zsellérek kármentesítési díja, cselédlak major­sági s gazdasági épületekkel. Kelt Egerben september 1 - ső napján 1848. Kürthy Ferencz végrehajtó alszolgabizo­­nyosság, hogy a részrehajlásnak minden színe elma­radjon. Pesten, aug. 25-kén 1848. Figdor J. és fiai. Trinius Bernát és társ Lipcséből. Simonius Pál Baselböl. Für­te­n­b­­e­r­g János G. - ház nevében. H­e­r­z­­ Izsák. Halbauer János G. Lipmann G. Bécsböl. Schrader testvérek Aachenből. M. van Dooren Bécsböl. Steinikel R. Bécsböl. Gülchen Art. Eupenből. (312) Bírói árverés. Az országos s közalapítványi b. Brudero-féle adós­ságok födözésére biróilag lefoglalt b. Brudern-féle Heves megyei visontai, gyöngyös-tarjáni s gyöngyös­patai részjószágok árverésére. Heves megyei volt fő­szolgabíró Gosztonyi János ur által f. évi augustus 28-kára kitűzött határidő, közbejött akadály miatt meg nem tartathatván, annak eszközlésére f. évi oct. hó 1-ső napját több utána következő napokkal bírói­lag kitűzöm olly megjegyzéssel, hogy az árverés a lefoglalt visontai részjószágokra nézve ugyancsak Vi­­sontán az előbb említett napon fog megkezdetni, s annak befejezése után a marasztalási összegből fede­­zetlenül maradandó észletre nézve fog a gyöngyös­­tarjáni s­iazai lefoglalt részjószágok iránt folytattatni, olly előleges óvással, hogy a hitelező alapítványok részéről az árveréskori vevők irányában sem a meg­veendő javakra, sem az árverésbeli vételi összegre nézve szavatosság bármi czím alatt el nem vállaltatik. Az árverés alá bocsátandó javak pedig e követke­zőkből állanak: Visontai: 790 hold majorsági szántóföld 12 tag­ban, s 5 hold majorsági epres kert, 12 hold major­sági rét, 52 hold mintegy 520 kapást tevő majorsági szőlő két hasábban , 180 hold dézmás szőlőből, s 4 Gőzhajók járása septemberben 184­8. Pestről Bécsbe mindennap reggeli 6 órakor. .. Eszékre vasárnap , kedd és pénteken reggeli 5 órakor. (287) (6) A dunagőzhajótársaság főügyvivősége. Weibel Károly pesti könyvárusnál kaphatók. Magyarország legújabb és legpontosabban kidolgozott földabroszai minden nagyságban. Árok 20 kr, 30 kr, 1 ft 30 kr, 2 ft, 5 ft egész (319) 9 ft 20 krig. (1,1) Megjelent és kapható Borsos Józsefnél, sétatéren , Széchenyi-ház 2-ik emeletében . Az első magyar országgyűlés megnyitása a képviselők házában Pesten, 1848-ik évi julius 5-kén. Kőrajzolatban. Tervezte Borsos József. Köre rajzolta Bet­tenkoffer Károly. Ara­chinai papiron 5 pgöst. Einidll Gusztáv nemzeti könyvke­reskedésében Pesten , úri- és kigyóutcza szög­letén kapható. Az erődítés tudománya. Irta Sztrokay Elek, főhadnagy az V-dik számú magyar huszár-ezrednél. A szerző arczképével és 8 kőmetszetü táblával. Ára borítékba fűzve 1 ft 30 kr ez. p. Coriolanus. Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. Csinos borítékba fűzve 1 st ez. p. A kik köszvény, rheuma, görcsben szenvednek, gyökeresen meg fognak szabadulni. Ezen­nel meghivatja valóságos feltalálója, Sprocll orvos, ujvilágútcza 623. sz. a. 1. em. 5. szám. (161) (12) Pest megyei Apostag helységben elhunyt néhai Rajos Sándorné tömegéhez tar­tozó , s Apostag mellett a Dunán jókarban levő m­a- 1 o m f. évi sept. 24-dik napján , délelőtti órákban a hely­szinén árverés útján el fog adatni. (318) (1,3) Bérbeadandó mészárszék. Nógrád hatóság II. Oroszi mezővárosában folyó évi October 1-je napján egyetlen egy mészárszék, hozzá­csatolt­­ házhelylyel 1849-iki január 1-je napjától három egymás után következő évekre árvereztetni fog. A feltételek az ottani gazdatisztnél, az uradalmi iro­dában megtekinthetők. (315) (3,3) Lapunkra jövő October első napjától évnegyedes előfizetés nyittatik. Az előfizetési díj ezen évnegyedre (octobertől de­cember végéig) Budapesten házhoz hordással boríték nélkül 4 ft 30 kr, postán borítékban hatszor küldve 5 ft 30 kr, kevesebb­­szer küldve 5 ft pengő pénzben. Helyben egyedül a szerkesztő- s kiadóhivatalban fizethetni elő, vidéken minden postahivatalnál. A különben támadható kiadási zavarok és postai késedelmek kikerülése végett a czímeket hibátlanul s tisztán olvasha­tóig , valamint átalában az előfizetéseket jókor beküldetni kérjük. Még néhány teljes számú példánynyal szolgálhatunk. Miután alólírottak a „Közlöny“ hivatalos lap 56-ik számában közrebocsátott álladalmi gyapjúárverési hir­detés következtében­­, évi augustus 22-kén a pénz­ügyi ministeriumnak egy kérelmet nyújtottunk át, mellyben a részrehajlás minden színének kikerülése te­kintetéből az ajánlkozásokat csupán egy a végre kinevezett bizottmány és az ajánlko­zók jelenlétében kívántuk fölbontatni, miután továbbá írásbeli pecsételt ajánlatunkat a mára kitűzött álladalmi gyapjúárverés iránt a státusjavakat kezelő főnök úrnak tegnap azon világos megjegyzéssel kéz­­besíttettük, hogy az, az árverés napján csupán a mi jelenlétünkben bontassék fel, mit a főnök úr meg is ígért, miután a F i­g­d­o­r J. és f­­­a­­ház ez iránti ajánlatát az illető főnök úrnak ugyanazon megjegyzéssel kézbesítette könyvvivője Englän­der S. és Loisch­ Eduárd úr által; ma pedig, midőn az árverési szobába léptünk, ajánlatainkat cso­dálkozásunkra és megütközésünkre, a főnök úr ígé­rete daczára, már felbontva találtuk: kényszerítve látjuk magunkat illy eljárás ellen mostanra és jövőre ünnepélyes óvást tenni, minthogy az írásbeli ajánla­tok csődületénél mellőzhetlenül szükséges, hogy az ajánlkozások hivatalos bizottmány és az ajánlkozók jelenlétében bontassanak föl, s a legnagyobb ajánlat e szerint megállapíttassék. Ki­nyilatkoztatjuk továbbá, hogy ez óvás által senkit sér­teni nem akarunk, hanem a szigorú nyilvánosság kí­vánatét egyedül a jó rend és kellő végrehajtatlanság érdekében tegyük. Megemlítendőnek tartják még azt is, hogy midőn a bizottmány egy tagja Vodianer és fia ajánlatát kereste, az illető főnök úr azt iro­dájából volt kénytelen elhozatni, ámbár bizonyosan csak a véletlennek tulajdonítható, hogy épen ez ajánl­­kozás maradt el, s e tévedést egyikünk sem kívánja az említett főnök elleni vádnak tekintetni, mégis szűk­ Az igazat megvallva, ki a körülményekkel megbarátkozott, az eme hiénás kiszámításra az alaptalanság bélyegét annyival is inkább rá nem sütheti, mivelhogy a hereség és nepolismus arany­korát nem feledhető boérok tartózkodás nélkül mondogatják , mi­szerint „ők készebbek az orosz kancsukát csókolgatni, mint a kormányon levő Csokojok — ez az itteni apróbb birtokosok gúnyneve — parancsainak engedelmeskedni.“ Az egy pár nap óta Brailából ide becsempészkedett s szol­gálatot hajhászó számos arnautok vallján nem azért tódultak-e ide, hogy annak idejében e ritka honszeretetet kellőleg támogassák? A jelen kormány azon derék honfiúi nyilatkozatot (?) mint látszik, figyelemmel kiséri, s éberségét tanúsítandó a vándor mada­raknak — vulgo arnautoknak — nagy részét befogatta; de , a nélkül hogy őket a városból kiutasítaná, kezességre kibocsátotta. E szelídségért mi leend a jutalom ? — vederemo. A belügyi iroda főnöke, titkár Romanesko tegnap éjjel 1l 12-re haza kocsizván, egy lövést kapott, de a seb, — minthogy a sebes hajtás miatt a golyó fejének csupán hátulsó részét érhette — nem veszedelmes. A banditás tény végrehajtója még nem tuda­­tik. A jobbak kedélyei levezetvék — a fanarióta gázfajzat, és a reactió önzéssel saturált helota keblű hőseinek fanyar ajkain pedig tudási mosoly lebeg.*) LEGÚJABB. Sept. 16-án a képviselők esti 6 órakor tartott ülésében felolvastatott a fejedelem sept. 15-én Schönbrunnban Kelt­s István nádorhoz intézett levele, mellyben a ministerium lemon­dása elfogadtatik; Batthyány Lajos föltételeire, mik alatt elvállalni ígérte az uj ministerium alakítását, s mik közt Jelasich visszapa­­rancsolása is foglaltatik, a fejedelem még most nem képes nyilat­kozni ; az előbbi ministerium némelly tagjainak eljárására soha­sem adandja megegyezését; János főrignek a horvát viszonyok kiegyenlítése nem sikerült; az országgyűlés két hónapja hogy e­­gyütt ül, még­sem tett e dologban semmit; az országgyűlés né­melly határozatai által lelépett a törvényesség teréről, jelesül el­­határzá az 5 pstos bankjegyek kibocsátását, ö felsége megerősí­tése nélkül; megkezdő a katonakiállítást toborzás által, ö felsége megerősítése nélkül, mi több, egyik határzata által a sorkatona­ságot zászlója hűtelen elhagyására bírni nem átallotta. Batthyány Lajos illy körülmények közt létéve a miniszerelnökséget, de Nyá­­ry, Kossuth, Madarász László felhívására, hozzájárulván a ház bizalmának irántai kijelentése, nehogy az ország egy pillanatig is kormány nélkül maradjon, a miniszerelnökséget ismét elvállalta, és az elnök kijelentése szerint, az új miniszerek névjegyzékét a holnapi ülésben terjeszti a ház elébe. *) Minden úgy megy ott is mint nálunk. Szegény szomszédaink! ugyan­csak egy csónakban evezünk. Hol a jóltevő kéz, melly biztos partra kormányozand ? — A szerk.

Next