Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-09-29 / 78. szám
es — Münsterben a királyi lakot rendezik. Ha netalán a királynak Berlinből el kellene távozni, ide akar vonulni. — Köln. Az itteni egyesületek egybeforrtak, közösen elhatározták, hogy: 1. A frankfurti nemzeti gyűlés azon tagjai, kik többséggel szavaztak, hazaárulóknak nyilváníttassanak. • A frankfurti barrkádküzdök érdemet szereztek maguknak a haza iránt. — Hanauban republicanus lázadás ütött ki. FRANCZIAORSZÁG. Páris, Sept. 18-kán a halálbüntetés teljes eltörlése iránti vita folytattatván, a tanácskozás semmi nevezetes, szónokot vagy beszédet nem mutatott. Charon képviselő indítványt tön, hogy ez, örökös s magányfogságra változtassák, de a ház nagyobb része a választmányi szerkezetet pártolva, minden módosítvány elvettetett, s a halálbüntetésnek politikai vétségekért leendő alkalmazása eltöröltetett. Az alkotmány 6-ik ez, úgy szól: ,,Franczia földön nem lehet senki rabszolga.“ — Minden vita nélkül elfogadtatott. 7- ikczikk: „mindenki szabad vallásgyakorlattal bir, s az állomány minden vallást egyenlően pártfogol. Egyedül a törvény által ilyeknek elismert vallási szolgák húznak jövedelmet az állománytól.“— E czikk helyett Pierre Lerout csak ezt inditványzá tétetni „mindenki szabad vallásgyakorlattal bir,“ vagy is hogy ez által az egyháznak az állománytóli teljes elszakadása mondassák ki. Minden község, vagy egyes, tartsa vallásszolgáit, s az állomány semminemű befolyást ne gyakoroljon a vallásszolgákra. Indítványát hosszú, s unalmas beszéddel védő szónok, de a ház előtt kevés viszhangra látszott találni, s minden részletes vita nélkül megtartatott a szerkezet. De ezt korántsem kell úgy venni, mintha talán az indítvány absolut igazsága, akár elegendő fogékonyságot, akár elismerést nem találna, a nép vagy nemzeti gyűlés keblében; ennek oka inkább az, mivel a ház minél előbb megalapítva szeretné látni az alkotmányt, s fél illy nagyszerű elvek vitatásával a kedélyeket újabb izgatottságba hozni, vagy a legyőzött pártot netalán a köztársaság számos ellenségei táborába játszani. 8- ik czikk: „A polgárok jogaihoz tartozik társulatokat alkotni, békésen fegyver nélkül összegyűlni, kérelmeket tenni, s gondolataikat sajtó által vagy más úton nyilvánítani. E jogok gyakorlatának csak a mások joga, szabadsága, vagy a közbátorság szab határt. A sajtót semmi esetben nem lehet elővizsgálat alá vetni.“ — E czikkhez Montalembert (hires világi jezsuita, ki ma is papi kormány alá szeretné az egész világot keríteni) adalékul inditványozá a szabad oktatás jogát is sorozni, vagyis, hogy minden badarbeszédű, s a valódi fölvilágosultság elleni eszmékkel saturált papok és szerzetes rendek az ifjú kedélyt hamis vallási túlbuzgósággal, s rabszolgai alázatossággal megmérgezzék, szép jövő várna a köztársaságra! — Beszédében megtámadá az uj kornak csaknem minden nagyszerű s nemesi eszméit, mert szerinte vallástalanná tették a népet, pedig szerinte minden más csak mellékes dolog, s a népek szerencsés életének egyedül ingatlan alapja, a vallásosság. — Mintha egy pater guardian beszélne — délután. A vallás sok jótékony hatással bir az egyes, vagy állomány boldogságára, — de korántsem az , mi 6 század előtt vllt. Ma többé sem az erkölcstannak, sem a polgári életnek nem egyedüli forrása. Egyik tényezője a nemesi életnek, de nem maga az élet. Nem czél, mint egykor, — hanem eszköz az emberi boldogság közelebb érésében. — Szónok beszédét sem végezheté a ház nyugtalan ingerültsége miatt, s a vita elhalasztatott. Azonban inditványa nagy kissebbségben maradand. — A sept. 19—ki ülésben legelőször a havonkénti elnökválasztás lévén szőnyegen, M a r ras t nagy szótöbbséggel ismét elnökké választatott. — Ezután a már minap enlitettük Algír gyarmatosítása került szőnyegre, s az inditványzó hadügyminister Lamoriciére által sok ügyességgel támogattatván — minden nagyobb módosítás és vita nélkül elfogadtatott. Kiemelé Lamoridére, hogy azon ellenvetés, mellynél fogva inkább a Francziaországban még miveletlenül heverő föld népesíttessék, nem helyes fogalmon alapszik, mert e föld kietlen vagy egészségtelen fekvése miatt sem a kereskedésre, sem az iparra nem fog annyi s olly rögtöni nyereséget fejleszteni, mig az algíri föld ősi telepe, mellynek termékenysége rövid időn, s az egész országra jótékonyan fog hatni. Szerinte a gyarmatosítás szerencsés sikere végett kettőre van szükség : hogy tőkék ruháztassanak belé, s ezt tegye az állomány , s hogy egyszerre számos munkás kezet nyerjen, ezt magukkal viszik a települendők. — Az egész gyarmatosításra 50 millió frtot határoz az ország, mellyet 3 év alatt a telepítvényekbe részenkint fog befektetni a hadügyminister. 1848-ban csak 12 ezer ember szállíttatik át. — A települendők közöl, kik földmivelők akarnak lenni, családjuk számához, s a földminőséghez képest ki-ésebb nagyobb részletekben földet nyerendnek, s minden előkészületekhez a szükséges anyagot és eszközöket. — Kik iparra s kézművességre szánják magokat, szinte segélyt nyerendnek szükséges ipartelepeik s műhelyeik fölállítására, szabadon szövetkezhetvén a nagyobb közmunkák elvállalására. Az állomány általi segélyzés csak 3 évig tart, mialatt tartozik minden települő magát azon szükségesek megszerzésével ellátni, mellyek további életét s boldogulását biztosítandják stb. — E törvényjavaslat valósításával Francziaország nem csak kereskedésének s iparvállalatainak nyit új forrást, de míg egy részről a gyarmatosítás által eltávolítja kebléből a proletarismus szerencsétlen gyermekeit, kikre itt csak nyomor, vagy alamizsna várt, más részről birodalmát megerősíti Afrikában, s egészen új, most talán még előre sem látható pályát nyit e világrésznek, terjesztvén itt az európai műveltség s civilisatio üdvös malasztjait. És mi hiszszük, Francziaország hatalmát Afrikában nem egyedül anyagi érdekek szemügyéből fogja kizsákmányolni, mint péld. az angol Keletindiában, hanem Carthago helyén újabb fénytornyát építendi saját nagyságának, mellynek jótékony világa mind mélyebben mélyebben hatand be Afrika vadságülte pusztáiba. OLASZORSZÁG. Sicilia. Messinában a tűz, s az utczákról az egész vidékre kivitt vérengzések csak sept. 10. s 11-kén kezdett elaludni, s csillapulni. Egy része a lakosságnak visszatért, s a városi kormány alakíttatott a fővezér által. A Vezuvio gőzös s más siciliai hajók is a nápolyiak kezére kerültek. — A hadihajók 12-kén délnek elutaztak, s még nem tudni, hol vagy mi czélból fog kikötni. — A florenczi „Patria“ szerint Sicilia további elfoglalása vagy kipusztítása a franczia, angol s orosz követek közbenvetésére egy időre el lesz halasztva. — De e hír még nem bizonyos. — Lombardia. Paduában Weiden tábornok erős parancsot adott a fegyverviselés ellen, s mindenki tartozik fegyverét a katonai kormánynak átadni. A ki ellenkezik katonai törvényszék elé állittatik, s 24 óra alatt meglövetik. Ő te boldog Italia, s te szelíd sas — Austria ! — Velencze. Sept. 6-ról, Della Marmora tábornok Weiden osztrák fővezért tudósítván, a piemonti seregek eltávozásáról, egyszersmind óvást tett a Velencze ellen netalán intézendő ostrom ellen, miután ezt a fegyverszünet meg nem engedi. — Ennek ellenére az ostromzárt (blocade) Austria csakugyan megtévő, s az ostromtól is inkább a külhatalmaktóli félelem, mint a fegyverszünet ereje tartóztatja őt vissza. Mert Bundin franczia admiral nem rég kérdést intézvén kormányához, mitévő legyen az esetre, ha Austria Velenczét ostromolja? feleletül azt kapta, hogy ezt mindenáron akadályozza meg. 356 — Parma. Hiába adott ki kecsegtető leiratokat a herczeg a nép sehogy se fül hozzája, s az egész tartomány polgári kormány nélkül vak, mert nem találkozik ember, ki mig minden katonai törvények alatt áll, elvállalná a községi hivatalokat. A polgárok tömegestől költöznek ki a tartományból az osztrák katonai uralkodás ellen. De mit gondol ezzel a fejedelem — nem elég dicsőség-e, hogy ő visszahelyeztetett birtokába, s talán érette a szabadság esik ki a nép birtokából ? Őh fejedelmek, mikor szűntek meg már rendesen önzők, s néha köszívűek is lenni ? 11 PORTUGALLIA. Donna Maria trónja a legtöbb európai királyi székek sorsát osztja: nagyon gyönge lábon áll, s mint a szomszéd spanyol trón, két ellenkező szél közt inog, a miguelisták egy oldalról, más oldalról pedig a republicanusok rázzák kegyetlenül; az elsőbbeknek a mostani királyi ág nem eléggé legitim, és az azt támogató alconstitutio nagyon is szabadelvű; az utóbbiak — és ezek a nép nagy többségét képezik — azon talán bal (?) meggyőződésben vannak, hogy a monarchia bárminő széles democraticai alapra tétessék is, végtére absolutismusba fajul, s megjöttnek látják az időt, midőn a nép által, vagyis választottjai által kormányoztassék. Donna Maria nagyban fáradozik a pártok kibékítésében egy coalitionális ministerium alakítását kisértvén meg, de mnában, az annyiszor megcsalatott néppárt emberei úgy kerülik az udvart, mint az epemirigyes kórházat, s vonakodnak az annyiszor megszegett királyi szónak hitelt adni. TÖRÖKORSZÁG. A National egy konstantinápolyi levelet közöl, mellynek lényegesebb része következőleg hangzik: Az oláh mozgalom, melly Európát olly szép reményekkel biztatta, fájdalom, a czár kemény akaratán megtört. Az oláhországi ideiglenes kormány a portától támogatva a legszebb ösvényen indult, s a civilisatio életfája mármár zöldülni kezdett, de az éjszakról támadt rideg szél elhervasztotta azt, Törökország Európától elhagyatva , magában nem bírván az orosz hatalomnak ellentállani, kényteleníttetett visszavonulni. Az oláh forgalomban két elv forgott fen: a haladás és visszalépés elve. A porta, mellyet a világ retrográdnak nevez, az első mellett küzdött, Oroszország pedig a másik mellett, s Európa Törökországot elhagyván az autocrat eljárását helyeselte. Európa ezt nem bátorsághiányból, hanem kétszínűségből cselekedte. Európa sokszor interveniált a syriai dolgokban is , mellyekkel semmi összeköttetése nem volt de itt, mivel e harcz a czárt illeti örömest hitette el magával Nesselrode circulairjét, hogy t. i. ezen fejedelemségek ügye nem európai hanem csak a török és orosz közti kérdés. A levelező megmutatja, miszerint Oroszországnak nem volt semmi joga e fejedelemségek belügyeibe sem békekötések, sem a népjognál fogva beleavatkozni. Ha a porba és a két oláh fejedelemség a belszerkezetben akarnak változást eszközölni, ahoz az orosznak, mint protectornak semmi köze. Európa mindezt jól látja, s tudja, mikép az oláh forradalom legjobb alkalmat nyújtandott neki az orosz keleti hatalom megtörésére, s a porta támogatására , de a haladást előmozdítani nem akarván, jobbnak látta szemeit behunyva inkább a czár manifestumának hinni, mi nem egyébb, mint egy báránybőrbe öltözött farkas. A levélíró csodálkozva boszankodik , hogy Europa s különösen Francziaország a portát illy szent ügyben elhagyta. Mi ezt természetesnek találjuk, mert nézetünk szerint, Európa ezen hangulata Cavaignac kormányra jutásának tulajdonítható. A párisi respublica a szinte végkép elszunyadott népeket is fölébresztette a jármok szétzúzására,de szabadságot harsogó hangja bilincszörgéssé változott át. Maga Paris rablánczok közt szenvedve a haladásnak indult népeket visszaijesztette, és hoszasabb időre elbátortalanította. Felelős szerkesztő: Bajza József. (244) H£i r a n á s a magyar középponti vasútoni menetórákról, 1848—ki September 1-je napjától további rendeléséig. H SSz:w Tvifl Pestről Váczra Pestről Szolnokra. 7 órakor reggel. 6 órakor 30 perez reggel. 3 órakor 30 perez délután. 1 órakor 30 perez délután. Váczról Pestre Szolnokról Pestre 8 órakor 30 perez reggel. 6 órakor 45 perez reggel. 5 órakor 45 perez délután. 1 órakor 45 perez délután. A magyar középponti vasút igazgatóságé Figyelmeztetés. Alulírt a tiszt, olvasó közönséget arra figyelmezteti, hogy az „UNGAR“ czimű hírlapot megvette és semmi esetre megszüntetni nem akarja, hanem ezentúl megfeszített erővel, bővített tartalommal fogja ugyan a lapot folytatni, annál is inkább, minthogy találkoztak egyének, kik a közönség ámítására számítva, egy hamis „Ungar-t akarnak kiadni-Az „Allgemeine Zeitung von und für Ungarn“ helyett tehát alulírt lapja DER UGAR, ALLGEMEINE ZEITUNG FÜR POLITIK UND BELLETRISTIK czím alatt fog megjelennni. Mi hírlapom tartalmát, irányát és előfizetési árát illeti, arra nézve a szerkesztőség az „Allgemeine Zeitung von und für Ungarn“ programjához fogja magát tartani. Hogy egyelőre az olvasó közönségnek megmutassam , miszerint mindennemű áldozat hozatalára lapom érdekében kész vagyok. Klein Armin urat, az „Ungar“ volt tulajdonosát és szerkesztőjét, szerencsés voltam új vállalatom részére mint segédszerkesztőt megnyerni. — Leveleket hírlap számára e czím alatt küldetnek be: „An die Redaction des Ungar, Allgemeine Zeitung für Politik und Belletristik, Zwei Adlergasse Nr. 141.“ Budapest, sept. 26-kán 1848. Kozma Vazul, az „Ungar, Allgemeine Zeitung für Politik und Bellet (328) tristik kiadó-tulajdonosa. (1,4) Felső tudományokban házi tanító ajánlkozik. — V. J. státzio-utcza, 599-dik száma. Pesten. (342) (3,3) Alólirt tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy nála mindennemű kész férfi-öltönyök, úgyszinte nemzetöri egyenruhák 15—20 ezüstjzért készen kaphatók, és a megrendeléseket pontos és jutányos ár mellett teljesíteni kész Bajusz József, (235) (1,0) egyetem-utcza, Szirmay-ház, 491. sz. a. A kik köszvény, rheuma, görcsben szenvednek, gyökeresen meg fognak szabadulni. Ezennel meghivatja valóságos feltalálója, Sprocl orvos, ujvilágutcza 623. sz. a. 1. em. 5. szám. (161) (14) T ÉS 1 Dunagőzhajózási jelentés. Alálírt főügyvivőség jelenti, hogy a gőzhajók járásai Pestről lefelé a ministerium parancsa következtében megszüntetnek. Pestről felfelé minden nap indul egy gőzös, és pedig October 1-jétől kezdve reggeli 7 órakor. A Tisza-viznek alacsony állása miatt a gőzösökkeli közlekedés még nem folytatthatik. Pest, sept. 26-án 1848. Az első kir. szab. Duna-gőzhajózási társaság főügyvivősége. (352) Árverési hirdetmény. d.2) Istenben boldogult Szalay Imre apát s veszprémi kanonok tömegéhez tartozó arany- s ezüstnemüek, szobabútorok, hintók, somlai s balaton-melléki borok ,stb. f. évi October 9-kén s következő napjaiban közárverés útján, készpénz-fizetés mellett, Veszprémben eladatni fognak. Mire a venni kívánók ezennel meghivatnak. Kelt Veszprémben, sept. 25-kén 1848. Felszólítás a ,KÉPES ÚJSÁG 4 előfizetésére. Miután ez időszaki lap némelly kedvezőre változott körülmények után azon helyzetben van, hogy valamint egy részről olly közérdekű s csinos ábrákat hoz, hogy azok is már eleget tesznek az előfizetési csekély árért, de szintúgy másrészt a szöveg is úgy van mindenkor alkalmazva, hogy az az olvasóközönségnek csak hasznos és tanulságos mulatságul szolgálhat: annálfogva reméli az áldozatot nem kímélő kiadó, hogy a jövő october 1-től megnyíló évnegyedes előfizetés folytán a honi művészetet és irodalmat pártoló családatyák s olvasók közöl minél többen fognak előfizetni ez egyetlen illynemű magyar folyóiratra. Előfizetési ár évnegyedre postán 3 ft 12 kr p. p. Kassa, septemberben 1848. A kiadó: SANCTIO PRAGMATICA Birányi Ákostól. Megdönthetlen okokkal bizonyittatik be többi közt hogy Magyarország nem köteles Austriát semmiféle háborúiban segítni. A röpirat két részből áll: első, vagyis történeti, jelesen azon ármányok s vesztegetéseket rajzolja , mik által a sanctio pr. létesült; a másik, vagyis a jogi, a kérdéses törvénynek egyszerű öröködési természetét mutogatja. Kaphatni minden pesti könyvárusnál; ára 6 kr p. p. Emich Gusztáv nemzeti könyvkereskedésében Pesten , úri- és kigyóutera szögletén kapható. Szurony vitán gyalogság számára ; t. i. a puskának vífegyver gyanánti használata gyalog és lovas ellen. Irta Gál Sándor, a sorkatonaság oktatási szabályzata alapján. Ara fűzve 20 kr ez. p. Coriolanus. Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. Csinos borítékba fűzve 1 sz ez. p. Az erődítés tudománya. Irta Sztrokay Elek, főhadnagy az V-dik számú magyar huszárezrednél. A szerző arczképével és 8 kőmetszetü táblával. Ára borítékba fűzve 1 ft 30 kr ez. p. Búvirágolt. Jenöfitől. Borítékba fűzve 20 kr ez. p. Lapunkra jövő October első napjától évnegyedes előfizetés nyittatik. Az előfizetési díj ezen évnegyedre (octobertől december végéig) Budapesten házhoz hordással boríték nélkül 4 ft 30 kr, postán borítékban hatszor küldve 5 ft 30 kr, kevesebbszer küldve 5 ft pengő pénzben. Helyben egyedül a szerkesztő- s kiadóhivatalban fizethetni elő, vidéken minden postahivatalnál. A különben támadható kiadási zavarok és postai késedelmek kikerülése végett a czímeket hibátlanul s tisztán olvashatóig , valamint átalában az előfizetéseket jókor beküldetni kérjük. Még néhány teljes számú példánynyal szolgálhatunk. Nyomtatja: Kozma Vazul.