Kossuth Népe, 1945. április-június (1. évfolyam, 1-50. szám)

1945-05-04 / 5. szám

t* Kossuth Népe 1945. május 4. Az amerikai külügyminiszter a német ajánlatokról Washington, május 3. (AFP) Az amerikai külügyminisztérium megerősíti a hírt, hogy Nagy-Britannia és Amerika svédországi követe átvette Himmlernek a feltétel nélküli megadásra vonatkozó ajánlatát. A jegyzéket április 24-én este, svéd időszámítás szerint 11 órakor nyújtották át a két miniszternek. Az ajánlat szerint a németek felajánlották a nyugati front feladását, beleértve Hollandia, Norvégia és Dánia kiürítését. Himmler ebben az ajánlatában azt a reményét juttatta kifejezésre, hogy folytathatja a harcot keleten és jegyzékében kiemelte, hogy ajánlatát csak a nyugati szövetségeseknek adja. Truman elnök április 25-én a válaszra vonatkozóan, megállapodott Churchill miniszterelnökkel. Elhatározták, hogy csak olyan megadási ajánlatot fogadnak el, amelyet mind a három nagyhatalomnak nyújtanak át és ha annak elfogadása esetén a német seregek a harcmezőn is megadják magukat a szövetséges parancsnokoknak. Truman elnök és Churchill miniszterelnök április 25-én közölték határozatukat Sztálin marsallal, aki április 26-án adott válaszában az amerikai elnököt értesítette, hogy a németeknek nyújtandó választervezet szövegét elfogadta. Április 27-én az amerikai követ jelentette, hogy a három nagyhatalom válaszát közölték a svéd külügyminiszterrel és hogy Bernadotte a szövetségesek jegyzékével elutazott Himmlerhez. Május 2-án délután két órakor Bernadotte megjelent a svédországi amerikai követségen és kijelentette, hogy a szövetségesek jegyzékét átnyújtotta, választ azonban nem kapott. (MTI) Dachauban meggyilkolták Ferenc József kedvenc unokáját, a bécsi „vörös hercegnőt“ A felszabadult Bécsből kapjuk a hírt, hogy a hírhedt dachaui táborban meggyilkolták Windischgrätz Erzsébet hercegnőt, a bécsiek híres „rote Prinzessinjét“. Egy érdekes és bátor nő életét oltották ki a náci gyilkosok a dachaui tábor villanyvezetékes drótkerítései mögött. Windischgrätz Erzsébet hercegnő, Ferenc József kedvenc unokája, Rudolf trónörökös leánya, apja nyugtalan vérét örökölve, már egész fiatal leány korában fellázadt a bécsi udvar hagyományai ellen. Adler Viktornak, az osztrák szocializmus nagynevű harcosának előadásait látogatta és 1916-ban belépett a szociáldemokrata pártba, ő volt az első és utolsó szocialista Habsburg. A lapkihordó naponta megjelent a bécsi Burgban, hogy a főhercegnőnek kikézbesítse a párt hivatalos lapját, az Arbeiter Zeitungot és Erzsébet főhercegnőnek naponta meg kellett küzdenie az udvari intrikákkal, amelyeknek természetesen középpontjában állott Mindenki ellensége volt az udvarban, de nem sokat tehettek ellene, mert a császár mindent elnézett kedvenc unokájának, Ferenc József halála után azonban, hogy végre kitessékeljék az udvarból, férjhez adták Windischgrätz Ernő herceghez, a legkonzervatívebb osztrák főúrhoz. Erzsébet főhercegnő a forradalom kitörése napján azonnal kivonult a Windischgrätzek ősi palotájából, elvált Windischgrätztől és nőül ment régi, fiatalkori szerelméhez, Petznek Rudolf népiskolai tanítóhoz, a mödlingi köztársasági védőrség parancsnokához. Ettől az időtől kezdve a „vörös hercegnő“ (a bécsiek ugyanis csak a „die rote Prinzessin“ néven emlékeztek meg róla) az osztrák nőmozgalom egyik vezető harcosa lett s a szervezetekben buzgón agitált, dolgozott. Dollfuss kormányrajutásakor visszavonult a politikai tevékenységtől, egy ideig rendőri felügyelet alatt állt, de nem történt bántódása.. Schuschnigg bukása után, mint annyi másnak, neki sem volt már ideje menekülni, védőrizetbe vették és Dachauba szállították, ahol az éhezésbe és kínzásokba belehalt. — Tömeges tífuszvédőoltások a IX. kerületben. A fenyegető járványra való tekintettel a kerületi elöljáróság a IX. kerületi kommunista párt támogatásával a lakosságot 6-tól 60 éves korig nemre való tekintet nélkül beoltja. Az oltás három alkalommal történik és díja oltásonként 10 pengő. A szegények az oltásért kártérítési díjat fizetni nem tartoznak. Az oltások május 8., 15. és 22-én, kedden, az Ipar u. 3. szám alatti fővárosi polgári fiúiskolában, május 4., 11. és 13-án, pénteken, a Telepy u. 21. szám alatti fővárosi polgári fiúiskolában és május 5., 12. és 19-én, szombaton, a Lónyay utcai református gimnáziumban mindenkor délután 3 és 6 óra között történnek. Letörik a fuvardíj-uzsorát A polgármester — a közellátási kormánybiztos határozata értelmében — a főváros részére igénybe vett lófogatú járóművek után fizetendő térítés összegét szabályozta. Ennek értelmében egésznapi fuvart véve alapul, a főváros az egyfogatú parasztszekérért 190, a kétfogatú parasztszekérért 250, az egyfogatú társzekérért 380 és a kétfogatú társzekérért 500 pengőt fizet Az árszabályozásra a mérhetetlen fuvardíj-uzsora adott okot. Mint ismeretes, egy kocsiért fél napra 2—3000 pengőt is elkérnek az alkalmi fuvarozók, ami vagy teljesen lehetetlenné teszi az egyes ipari és kereskedelmi szakmák működését, vagy pedig óriási mértékben megdrágítja a fuvarozott árut. Vas Zoltán kormánybiztos éppen ezért elhatározta, hogy a fuvardíj-uzsora ellen fuvarozási eszközök beszerzésével veszifel a harcot. A fuvarozási szakmának lehetővé teszi kipusztult lóállományuk részbeni pótlását és ezért — egyéb segítség mellett — 4.000.000 pengőt állított a bankok útján fenti cél szolgálatába. Emellett maga is vásárolt 3.000.000 pengő értékben lovat, amelyből 34 pompás muraközi ló már útban is van Budapest felé. Magyar nyilasvezérek dorbézolásai Pozsonyban Jaross, Kemény, Rajniss, Oláh és a többi „testvér“ arany napjai Október tizenötödike, Szálasi uralomrajutása természetesen nem találta készületlenül a pozsonyi magyar nyilasokat sem, akik Bécsből kapták az utasításokat, mit kell cselekedniök. A Gestapo azonnal megszállta a magyar követség épületét, Kuhl Lajos követet a lakásán internálták, a követség vezetését pedig ideiglenesen egy Felber nevű magyar (?) vette át, míg később, mint ismeretes, Forster bárót nevezték ki erre a tisztségre. Felber úrnak hivatalbalépése után első dolga volt német karhatalommal feloszlattatni a szlovákiai magyar pártot és betiltatni annak hivtalos lapját, a „Magyar Hírlap“-ot. A pártvezér, gróf Eszterházy János — bár nem nevezhető demokratának —, gyűlölt alak volt a pozsonyi hitleristák szemében, mert pártjában nem honosította meg a horogkeresztes eszméket és a szlovák parlamentnek ő volt az egyetlen tagja, ki annak idején nem szavazta meg a faji törvényeket. Eszterházy személyének háttérbeszorítása és a párt feloszlatása után Felber úr parancsára Deák-Zólyomi Norbert, Bogányi Kálmán és Ludvig Aurél vezetésével megalakult a szlovákiai magyar nyilaspárt, amelynek hivatalos lapja a „Kurt Eggert S. S. rohamosztag“ kiadásában megjelenő „Magyar Szó“ volt. A szlo,vákiai magyarságnak semmi közössége sem volt ezzel a párttal, alig pár száz tagsági könyvet adtak ki és a „Magyar Szó“-t a kutya sem olvasta. Gyöngyélet a pozsonyi lokálokban Míg a helybeli magyarság néma undorral fogadta a nyilasok tevékenységét, addig Sopronból naponta lelkes vendégek érkeztek drága luxusautókon, meglátogatni elvbarátaikat.. Kemény György külügyminiszter úr vezetésével jártak át a kirándulók bevásárolni és szórakozni az olcsó Pozsonyba. Rajniss Ferenc, Oláh György, Jaross Andor és a többi „testvérek“ népesítették be a drága lokálokat, nagy dáridókat csapva. Pénzük volt bőven, hiszen gondoskodtak róla, hogy a pesti bankok készpénzkészletet és verejtékes munkával szerzett kis vagyonkájukat idejekorán elszállítsák a magyar fővárosból A vendéglátó gazda szerepét gyakran Sano Maci, a Hlinka-gárda hírhedt főparancsnoka töltötte be, akiről köztudomású volt, hogy éjszakai mulatozásaira aktatáskában vitte magával a bankjegyeket, mert nem szeretett zavarba jönni. De nemcsak a pozsonyi magyarok, hanem az akkor már legnagyobbrészt a németellenes „nemzeti ellenállás mozgalmának“ híveiből álló szlovák közönség is mély megvetéssel fogadta a lakkcsizmás, zöldinges gyászvitézeket, akik gondtalan semmittevésben nagyszerűen és vidáman éltek s hála az elsikkasztott közpénzeknek, semmiről sem kellett lemondaniuk, ami jó és drága volt... s míg ők a lokálokban vagy záróra után, elvbarátaiknak a zsidóktól elvett villáikban dőzsöltek, Pozsony utcáin a hazájukból erőszakkal elhurcolt, rongyos és éhező magyar honvédek vonultak bevetésre a morvaországi front felé. A fasisztaellenes körök közundorának tárgya főleg a még szlovákiai politikus korából jól ismert Jaross Andor volt. Rajniss „jó“ szíve Azóta persze már rég eltűnt Pozsonyból az egész díszes társaság, lehet talán az osztrák hegyekben bujkálnak vagy az osztrák-svájci határon keresnek remegve titkos csempészösvényeket — hacsak el nem fogták őket, miközben e sorok íródnak. Mentalitásukra jellemző, hogy mikor Rainissal közölték, hogy a Hlinka-gárdisták Rózsahegy közelében feleségével együtt meggyilkolták Antal Sándort, az ismert magyar költőt és baloldali újságírót, az egykori híres nagyváradi Holnapos társaság egyik alapítóját , Rainiss úr pöffeszkedve kijelentette:__nevti kár értük... Evvel a három szóval parentálta el Ady fiatalkori barátját és költőtársát.... Csak kitartás... Majd a Rajnissért se lesz kár. Andor Leon. — A Hirdető Iroda Tulajdonosok Egyesülete ápr. 28-iki ülése egyhangú határozattal kimondta, hogy ezután mint a KOKSz önálló szakosztálya folytatja működését. Az egyesület felhív minden hirdetési iparigazolvánnyal rendelkezőt, hogy az igazolási eljárás végett a KOKSz irodájában, Vas u. 16. haladéktalanul jelentkezzék. i „Ítélt a nép" és a Werbőczy-szobor összetörve, porba hullott. Ha nem is tudjuk helyeselni af eféle jelenségeket, ebben az esetben mégis igazságot kell szolgáltatnunk a szobordöntő embereknek. Nem lehetünk tekintettel a mű szépségére, a szobrászművész alkotására. Ez a szobordöntés nem esztétikai, hanem politikai művelet volt. Werbőczy „Hármaskönyve“ írásba foglalt katekizmusa volt a rendi Magyarország jogfosztó uralmának. A jobbágysorban senyvedő népmilliók könynyes átkait ez a törvénykönyv akarta a hatalom szavával elnémítani Werbőczy jelképe annak a gyilkos politikai rendszernek, amely a magyarok tízezreit tette földönfutókká. Május elsején nem csupán a szobor dőlt össze, hanem megsemmisült minden erőszak és jogfosztás, amely összefüggött a középkori magyar rendi uralom törvényhozójának nevével. Ady sorai jutnak eszünkbe: Elmegy a kútágas, marad csak a kútja, No meg a Werbőczy híres pereputtya. Árvult kastély gondját kóbor kutyaőrzi, Hivasd a törvénybe, ha tudod, Werbőczyt És a sajtó? • • • Sürgős volt az ügy, de... Ha a nagykátai hóhér elfogatása és a mai nap között eltelt néhány hétre gondolunk, talán mégis lehetett volna egy-két órát a fővárosi sajtó értestésére szánni. A magyar égbolt alatt elviharzott ezer esztendő egyik legbestiálisabb tömeggyilkolásnak bűnhődése, nem bizalmas magánügye az igazságosztó szerveknek — közügy is! A demokratikus szabad közvélemény tájékozatlanul — talán megbántva is — áll szemben a megtörtént ténnyel. Nem vagyunk barátai annak, hogy a kivégzések a jövőben a nagy nyilvánosság előtt történjenek, de a sajtó teljes kirekesztésére nem találhatunk magyarázatot. Futárokat indítottak az ítéletvégrehajtó, a népügyész és a népbíróság elnökéért, feltétlenül lett volna mód arra is, hogy a közvélemény tájékoztatására hivatott szerveket legalább részben meghívják, őszintén megvalljuk, szívesen lemondunk minden ilyenfajta látványosságról, viszont a magyar közönség tájékoztatása hivatásunk és kötelességünk. Ennek a közönségnek megnyugtató tényekre van szüksége s ez az, amivel jelenleg nem szolgálhatunk. Reméljük, hogy az illetékes szervek a jövőben nem kívánnak ebből rendszert csinálni (nbi.) * Alméfahemdé Néhány évvel korábban forgalombahozott Honvéd cigaretta eredeti rendeltetése szerint kizárólag a honvéd legénység és nem tényleges tiszthelyettesi kar ellátására szolgált. Most villámgyors razziák folynak a kereskedésekben található Honvéd cigarettakészletek után. Ezeket mindenütt lefoglalják és nyugta ellenében elszállítják a razziázó honvédek. Hogyan juthatott a honvéd legénység cigarettája az üzletekbe és az utcai árusokhoz. Katonai raktárak, gazdasági hivatalok voltak a Honvéd eredeti „lelőhelyei“. Innen „mentették“ Hitlerékhez a nyilasok a fejvesztett decemberi menekülésnél elrabolt készleteket. Amit magukkal vinni nem tudtak, jó áron eladták. „Feketepiaci“ jelenség, hogy a Szimfóniánál eredetileg három és félszer olcsóbb Honvédet mostanában körülbelül ugyanolyan áron hozzák forgalomba, így az illetékmentes Honvéden sokkal többet keresnek. Már amíg keresnek. Mert honvédeink rövidesen „behívják“ valamenynynt...