Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)
1945-08-26 / 97. szám
Mai Zsebhíradónkban teljes heti rádióműsor Ára 3 pengő, melléklettel 6 pengő 1. évfolyam 97. szám, 1945 augusztus 26. vasárnap MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Jönnek!. • • (F. F.) Az őszi hangulatban, a téli álomra készülődő, álmodozó magyar falvakban egymáshoz rohangásznak a szomszédok. Viszik az örömhírt. Könnyezve, elfulladva. Hallod, Julika! Jönnek haza! Írja az újság is! Tán már úton is van a Pista! A Gyuri! A Jóska! Tapodják a sarat, lehullott falevélcsomókat — a hírvivők. Lassan mozgásba jön a falu. Kapuk előtt, kemencék mellett, boglyok tövében, másról sem beszélnek, mint arról, hogy jönnek haza a hadifoglyok. Keserves évek után az első szívmelegítő örömhír. Asszonyok, lányok, anyák és apák torka szorul el, ölelgetik egymást. Istenem.. Csakhogy megértük. És ezalatt: ütött-kopott, hadihasználatban elnyűtt, golyóktól átlyuggatott vagonokban húznak haza, szerencsétlen, idegen érdekekért harcba kényszerített fiaink. Nézik a tájat — lesik, mikor pillantják meg az első magyarnyelvű állomást, az első magyar vasutast. Szívdobogva, türelmetlenül néznek bele az éjszakába. Nem alusznak, hánykolódnak a szalmán és boldog izgalommal tervezgetik, hogy lepjék meg szeretteiket? Hogy közelítsék meg a házat? A kerten keresztül, a hátsó palánkajtón, vagy fussanak be gyorsan a szekérbejárón? Várjon mit szólnak majd, ha meglátják? Fűts, masiniszta! Fűts! * Az orosz fogolytáborokból útban vannak a vonatok. Becsapott, elszédített magyar katonákkal. Nagyobb részben becsületes szándékú, jóhiszemű fiúkkal, akik csak most döbbennek rá arra, hogy milyen árat kell fizetnünk a guruló márkákért, amiket számolatlanul vettek fel azok, akik a szörnyen ostoba harcba hajszolták a magyar katonát. Csak most, ha majd visszanéznek, ha visszalapozzák a magyar történelem legsivárabb, legszomorúbb lapjait, csak most látják majd tisztán, mi történt itt az elmúlt évek alatt. Miért kellett nekik ilyen keserves áldozatot hozni. Miért kellett annyi magyar fiúnak vérét csurgatni és az itthoniaknak olyan sok fájdalmat, keserűséget szenvedni... Súlyos volt a lecke — súlyos volt a szédület. Majdnem belepusztult az ezeréves ország Hajszálon múlott, hogy a halálos kór nem végződött halállal. ... Elmúlt. Gyógyulunk. Most a hazatérőkön múlik, hogy a gyógyulás meggyorsuljon. Várja őket a munkapad, a kalapács, a véső , a férfierőt szomjohozó fáradt falú, tanya. A bébit otthon mm és a amten* Pocking: a legnagyobb magyar hadifogolytábor a német határ közelében. A vidék elragadóan szép, égbenyúló, hóval borított hegyóriások tövében él több mint 20.000 magyar fogoly. A hadifoglyok itt úgy élnek, mintha nem is volnának fogságban. A külsőségekben ugyan bizonyos fokig megvan a szabványos tábori élet jellegzetessége, így őrség áll a kapuknál és táborparancsok is megjelennek, azonban a foglyoknak jogában áll, hogy munkát vállaljanak 20 kilométeres körzeten belül. A gyenge élelmezést is azzal javítják fel, amit az osztrák lakosoktól természetben kapnak. Fejadagjuk ugyanis azonos az osztrák polgári lakosságéval, azaz1100 kalória naponta. Mivel azonban az év végére az osztrákok már számolnak az UJVRRA-szállítmányok beérkezésével, télre és a jövő tavaszra az osztrákok ellátása, ha nem is lesz bőségesebb mint a mienk, mindenesetre valószínű, hogy a minimumot mindenki meg fogja kapni. Amikor még Szálasi-pribékek dirigáltak A magyar bizottság megérkezéséig a tábor parancsnoka Ternegg vezérezredes volt, aki a Szálasiuralom alatt az úgynevezett honi hadsereget vezette. Hogy ez mit jelentett, ezt akkor sem tudta senki, mindenesetre ezen a jogcímen még hosszú ideig rendelkezéseket adott ki a táborban lévő közel negyven maggyai alakulat részére. Ugyancsak itt volt Heszlényi (Heissler) altábornagy is, a 3. hadsereg egykori parancsnoka, aki oly szégyenletes szerepet játszott a múlt őszi eseményekben. Az angol-amerikai hatóságok sok embernek a szerepével és viselt dolgaival nem voltak teljesen tisztában, mert legnagyobb részük szélsőséges anglofil gondolkodásúnak vallotta magát. A magyar bizottság felvilágosításai alapján azonban igen sok nyilast és az előző rendszerben kompromittált személyt — köztük Ternegyet és Heszlényit is — letartóztattak, a következő alakulatok gyűjtötték össze: 1. légvédelmi tüzérhadtest, az 1. és 2. tüzérosztály, a Szent László-hadosztály, az 1. híradóosztálly, a 3. hadsereg törzs, a gépkocsizó tanezred, a ruházati szertár, a gyorshadtest egy része, a rohamtüzérosztály, a harckocsi kiképzőcsoport és ezen kívül igen sok repülőalakulat, illetve földi személyzet A többi gyűjtőtábor A pockingi táboron kívül nagy gyűjtőtáborok vannak még Regensburgban, Linzben, Nürnbergben, Münchenben, Rohrbachban, Pfarrkirchenben, Ulmban, Klagenfurtban, Landshutban, Rottenburgban, Saalben és még több mint 25 helységben. A kimondott táborokon kívül még népes csoportok tanyáznak szerte Ausztriában és Németországban. Visselburgban például a Ford Művek, a szombathelyi posta, a földművelésügyi minisztérium Ilosvay államtitkárral és a miniszterelnökség IV. osztálya tartózkodik. A téli sportjáról híres Kitzbühelbe a Baszkárt nyilas vezetősége és személyzete költözött Salzkammergut egyik legszebb részén, Gmundenben a festői fekvésű Traun-See partján tanyáznak a csendőrök (I., II., VII. és VIII. csendőrkerület), a fűzfői nitrokémiai ipartelepek és a Juhász-Gamma gyár elmenekült személyzete. Donauwöhrt mellett Bergstettenben találjuk a világhírű magyar lótenyésztés két klasszikus méntelepét, a bábolnait és a kisbérit. A remek állatok közül már sokat feldolgoztak virstlinek. Tann ugyancsak zsúfolásig van magyarokkal. Itt látható a 17-es és a 60-as bevonulási központnak,a csendőrhíradó osztálynak, a 102-es gyorsbombázónak, a honvédelmi minisztérium elnökségének és egy trénoszlopnak a személyzete. A magyar bizottság tárgyalásainak eredményeképpen a katonáknak és polgári személyeknek ez a többé-kevésbbé kedélyes ausztriai „sommerfrische“-je most már a végéhez közeledik és az önkéntes száműzötteket őszre hazahozzák. Az ausztriai fogolytáborokban levő magyarokat a határ közelében felállított internálótáborokban helyezik el és bizottsági vizsgálat fogja eldönteni, hogy suk kerülnek közülük kényszermunkára és kiket adnak át a népbíróságnak.—OWA Szegedre megérkezett az első hadifogolyszállítmány Oroszországból Első kítélés beszámoló az angolszász ellenőrzés alatt lévő magyar fogolytáborokról A magyar lótenyésztés büszkeségeiből virszlit gyártottak . Letartóztatták Ternegy nyilas vezérezredest, a legnagyobb magyar tábor volt parancsnokát Jövő héten jelenik meg a kényszermunkatáborról szóló rendelet A gyűjtőfogházban lesz az első tábor Az igazságügyminisztérium rendelettervezetet készített a kényszermunkatáborok felállítására és azok működési szabályzatára vonatkozólag. A tervezet szerint az első kényszermunkatábor a budapesti gyűjtőfogház elkülönített részében kerül felállításra mindkét nembeli elítéltek számára. Később a vidéki fegyintézetek mellett is állítanak fel kényszermunkatáborokat Az ilyen táborokba került elítéltek csakis kemény fizikai munkát végezhetnek, melyet a tervezet elsősorban az ország újjáépítésénél kíván hasznosítani. A kényszermunkabüntetés súlyosabb a fegyháznál és a szigorított dologháznál Utóbbitól — a tervezet szerint — abban különbözik, hogy míg a dologházra ítéltek az intézet falain belül végzik munkájukat, addig a kényszermunkáscsoportokat alkotnak és ott dolgoztatják őket, ahol a legnehezebb munkát kell végezniük. A rendelettervezet szerint a kényszermunkatáborok mellett munkatábori felügyelő hatóságokat állítanak fel. Ezek a hatóságok végzik a felügyeletet, javaslatot tesznek a feltételes szabadlábrahelyezés kérdésében. Ebben a felügyelőhatóságban a büntetőintézeti vezetőn kívül az öt demokratikus párt megbízottai és a szakszervezetek egy kiküldöttje foglal helyet. A tagokat a területileg illetékes főispán nevezi ki. A tervezetben foglalt szabályok szerint az elítéltek saját polgári ruhájukat tartoznak viselni, de ruházatukat feltűnő módon megjelölik, hogy szökést ne kísértessenek meg. Elaimenetük, levelezési és látogatási kedvezményeik azonosak a dologházi elítéltekével A kényszermunkatáborok lakóit elsősorban állami és közületi munkák elvégzésére használják fel, de megfelelő térítés ellenében magánosok — gyárak, üzemek — részére is kiadnak munkáscsoportokat. Érdekes része a tervezetnek, mely arról intézkedik, hogy a kényszermunkára ítélteket munkadíj is megilleti, melyet elsősorban rabtartási költségük fedezésére fordítanak, de módját ejtik annak is, hogy a munkadíj egy részéből az elítélt támogatásra szoruló családtagjait — feleséget, szülőt, gyermeket — részesítsék ellátásban. A rendelettervezetet jövő hét folyamán tárgyalják le a minisztertanácsban és valószínűleg jövő hét végén meg is jelenik. Németh József A packsos hatotvas kftéettímuajróa ítéltek