Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)

1945-09-04 / 104. szám

i­­nt szolgálja/ Itt is ármit behoz, elad­hatja, bármit keres, megtalálja Pártvezérek beszédei a választások előtt Szakasits: „Budapest a proletá­rok városa lesz“ A Szociáldemokrata Párt va­sárnap délelőtt népgyűlést rende­zett­ az angyalföldi Vasas Otthon­ban, amelynek ünnepi szónoka, Szakasits Árpád a párt országos főtitkára volt. Beszéde elején angyalföldi emlé­keit idézte és azután kijelentette: " Budapest a szegény embe­rek, a proletárok városa lesz, nem­­ez ingyenélők, a spekulánsok és a kapitalista henyélők városa. Ezt a várost a munkás-szolidaritás és a szocializmus nevében fogjuk felépíteni. Új várospolitikát kell tehát kezdeményeznünk és a munkásság befolyását kell bizto­sítanunk ennek a városnak a kor­mányzásában. A közös lista kérdésével kap­csolatban kijelentette, hogy a két munkáspárt között meg­bonthatatlan kell, hogy legyen a kapcsolat Én magam akarom a legszilár­­dabban — mondotta — a két párt együttműködésének zavartalansá­gát. Erről a helyről ki kell je­lentenem, hogy nem vagyunk hajlandók semmiféle jogtalansá­got, bármely oldalról jelentkez­nék is, eltűrni. Ismerem jól Rá­kosi Mátyást. Amíg Rákosi Má­tyás áll a Kommunista Párt élén, meglepetésekben nem lesz ré­szünk. A Kommunista Párt győri nagygyűlésén résztvett Korcsagin altábornagy, a Szovjet­ Unió hőse, a Győr megyében állomásozó szovjet erők parancsnoka, továb­bá Zuzin őrnagy és népes szovjet katonaküldöttség. Az ünnepi be­szédet Rákosi Mátyás mondotta, aki a nemzeti erők összefogásának fontosságát han­goztatta és kijelentette, hogy a legnagyobb súlyt arra helyezi, hogy szorosan együttműködjék a Szociáldemokrata Párttal. "A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a munkásság megtudta, hogy a két párt egységesen megy a választásokra, ott mindenütt a legnagyobb örömmel fogadta ezt a hírt. — A Kommunista Párt a t­i­­déken a munkásegység jelszavát a munkás- és parasztegység jel­szavával szeretné kibővíteni — folytatta beszédét Rákosi Má­­tyás. — De a párt véleménye az is, hogy nem­­szabad kizárni egyetlen húsz éven felüli női sem a választójogból. Beszéde további során a pa­rasztságot különösen érdeklő kér­désekkel foglalkozott, azután rá­tért a szomszéd államokkal való viszonyunkra. — A MKP őszinte fájdalom­mal látja — mondotta —, hogy az a mód, ahogyan Szlovákiában a ma­gyarokat kezelik, nem felel meg a demokrácia követel­ményeinek. Rákosi: „Tél beállta előtt haza jönnek a hadifoglyok“­ Sürgős szükség van olyan meg­oldásra, amely rövidesen helyre­állítja az egészséges jóviszonyt. Rákosi a délután folyamán Sopronba ment, ahol szintén ha­talmas beszédet tartott. Beszédé­ben különös súlyt helyezett a magyar hadifoglyok kérdésére. ■—­ Mi a magunk vonalán a Szovjet­ Unió felé kértük, hogy le­hetőleg minden hadifoglyot még a békekötés előtt engedjenek ha­za. Sztálin elvtárs, a magyar nép nagy barátja, meghallgatta és megértette a magyar népnek ezt a kérését és megvan a remény, hogy még a tél beállta előtt az összes hadifoglyok hazatérnek. A Független Kisgazdapárt a képviselőház üléstermében beszé­det mondott, amelyen Gyöngyösi János külügyminiszter elnökölt. Azután Tildy Zoltán országos pártvezér mondott beszé­det, amelyben a kisgazdapárt vá­lasztási programját körvonalazta. Ő is fájdalmasan emlékezett meg a csehszlovákiai hírekről, holott a demokratikus magyar népet a demokratikus szlovákságétól az életérdekek tekintetében semmi sem választja el . Magyarország akarja a test­véri együttműködést — mondotta Tildy — és mindent kész meg­tenni azért, hogy ez mielőbb meg­valósuljon. A szlovákiai események azon­­ban­ nem olyanok, amelyek a barátságos és békés együtt­működéshez vezetnének. Beszédének további részében kifejtette, hogy a Kisgazdapárt Tildy, a szlovákiai magyar­ság sorsáról szabadságot akar az ipari dolgo­zóknak, szabad embereket akar a szellemi élet minden frontján és szabad kisiparosokat és kereske­dőket akar. A választásokon nem támadásokkal akar eredményt el­érni, hanem az eszmény igazsága, amelyet vall a párt és amelyért küzd. Utána Nagy Ferenc újjáépítési miniszter szólalt fel, aki hangsú­lyozta, hogy a demokráciát ki kell terjeszteni a gazdasági életre is. Tervszerűséget kell felállítani a kormányzat és a gazdasági élet vezetői részéről az újjáépítésben. Amint az újjáépítés az egész nem­zet érdeme lesz, úgy a­ magyar jö­vendőért az egész nemzet felelős. A magyar parasztság azt üzeni a főváros munkásságának: kövesse a maga politikai meggyőződését, de legyen nyugodt, ha a munkás­ság egy része a Kisgazdapárt mel­lé áll, akkor se visszafelé halad, hanem a tisztességes és becsületes magyar fejlődés vonalára áll Utána Varga Béla, a Párt orszá­gos ügyvezető alelnöke és Csol­­noky Viktor, a Párt budapesti fő­titkára mondott beszédet. A Polgári Demokrata Párt vá­lasztói gyűlésén Szentiványi Sándor a Párt ügyvezető elnöke hangsú­lyozta, hogy szükség van a pol­gárság egységének megteremté­sére, de ennek nem az a célja, hogy osztályokra bontsa az orszá­got, hanem az, hogy a munkásság­gal együtt harcoljon a polgárság az új demokratikus Magyaror­szágért. Beszélt még Kőhalmy Anikó, Bródy Ernő és Hieronimi Pál. Honvéd nyugdíjasok ügyelmébe! Budán lakó honvéd nyugdíjasok részére az augusztus havi különbözet és a szeptember havi nyugdíj kifizetése Budapest, XL. Verpeléti­ út 1. szám alatt szeptember 4-én megkezdődik. Még nagyobb nehézségek is lesznek a kenyérrel de azokat is leküzdjük , ígéri a polgármester Szabadságot az iparnak és kereskedelemnek, harc a spekuláció ellen A Magyar Kommunista Párt V. kerületi szervezete szombaton délután kisiparos és kiskereske­dői nagygyűlést tartott a váci úti székházában, ahol Vas Zoltán polgármester érdekes beszédében többek között kijelentette, hogy „be fogjuk bizonyítani, hogy ti­zenkét hónap múlva egyetlen kavics sem lesz a fővárosban. A hidak kérdésével kapcsolatosan a jégzajlásig fel kell építeni az összekötő vasúti hidat és a Bat­­thyány­ téri cölöphidat." Nehéz­ségek vannak a kenyérrel. Kije­lenti azonban, hogy még nagyobb nehézségek lesznek, ezeket azon­ban le fogják küzdeni. Minden talpalatnyi földet meg kell mű­velni. " Az újjáépítés megkez­désével egy cél lebegett előt­tünk, hogy a kisipart és a kis­kereskedelmet fel kell támasz­tani. Ezért a kereskedelemnek és az iparnak a legnagyobb fokú sza­badságot adtuk meg. Tagnap még mindegy volt, hogy milyen mód­szerekkel támasztjuk fel az ipart és a kereskedelmet — folytatta tovább a polgármester —, a fel­­támasztás volt a fontos, ma már azonban van egy becsületes ke­reskedő- és iparosréteg és ennek segítségével megyünk­­ harcba a spekulánsok ellen. A polgármes­ter végül igazságos adópolitikát hirdetett s azt hangoztatta, hogy olyan kisiparra és kiskereskede­lemre van szükség, amely a sa­ját lábán meg tud állani első­sorban az összefogás, a szövet­kezés révén. Minden körülmé­nyek közt azt akarjuk, hogy a demokrácia győztesen kerüljön ki a választásokból. — Az állatgyógyszerek ára az 1944 október 15-i árak negyven­­szerese. — A legjobbat nyújtja és nem drágább az 50 éve fennálló Kovács E. M. Ferenciek­ téri üzlete, amely újból megnyílt a régi vezetés alatt. — Üde arcbőr, jólápoltság — Sherk Cold-cream! Az ujjéé pitéitDU RRY étteremben, Bpest, V., Wurm-u. 1 (Dunapart Kitűnő vacsorákhoz, már 6 órától RÁCZ BÉLA­­,W 'wmwijaw*' muntka! ......1 Hogyan fosztott­ák ki a Községi Élelmiszer üzem­i raktárait a „menekült44 fővárosi tisztviselőn Teherautótáborral vitte el a húst, zsírt, cukrot a „Mihályi-törzs“ kétszáz tagja A Városházára most szállingóz­­nak vissza azok a vezető tisztvi­selők, akik az összeomlás előtt Mihályi községbe menekültek. Aktákból és feljegyzésekből min­den kétséget kizárva megállapít­ható, hogy a nyilas érát kiszol­gáló fővárosi tisztviselők már novemberben megtettek minden intézkedést az elmenekülésre. Gróf Zay Imre tanácsjegyző, aki évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal vezetője volt, megszervez­te az úgynevezett „Mihályi-tör­­zset“, amely Mihályi községben ütötte fel tanyáját. A Mihályi különítményhez közel 200 köz­­igazgatási és üzemi tisztviselő tartozott, akiknek élelmezéséről Budapestről intézkedtek. A Mihályi-törzs élelmezéséről és anyagi támogatásáról Farkas Ákos polgármester külön rende­letben gondoskodott, amelyet a múlt évben december 12-én ad­tak ki. Akkor már annyi mene­kült volt Mihályiban, hogy ko­moly élelmezési és beszerzési ne­hézségek mutatkoztak és így szükségessé vált, hogy „az ottani székesfővárosi közigazgatási törzs­höz kirendelt alkalmazottak és hozzátartozóik élelmezését a törzs keretében felállított szükségkór­ház lássa el térítés ellenében“. Az élelmezésért járó térítés összegét naponként és személyenként 5 pengőben állapították meg. A törzs tagjairól tehát minden­­képpen jól gondoskodtak a buda­pesti központban és többek között az élelmezéssel kapcsolatos kiadá­sokra a törzs előleget is kapott és a törzs vezetője minden héten elszámolt a heti kiadásokról és az alkalmazottak által befizetett térítések összegéről. Az 5 pengős élelmezési összeg felét ugyanis a törzs tagjai fizették. A Mihályi­­törzs élelmezését szabályszerűen könyvelték a városházán és a törzzsel kapcsolatos adminisztrá­ciót az elnöki és a közegészség­­ügyi ügyosztályokon kívül a köz­ponti számvevőség, a székesfővá­rosi számszék és a Mihályi-köz­­igazgatási törzs tartotta számon. Akik elmenekültek... A Városháza nyilasításában ré­szes főtisztviselők Farkas Ákos polgármester­­körül csoportosul­tak. A menekülésre már hónapok­kal előre készültek s ezt bizonyít­ja az a körülmény is, hogy Mihá­lyi községet már november elején kiszemelték a Dunántúlra mene­külő nyilas fővárosi tisztviselők azilumának Ez a község azonban kicsinek bizonyult és menekülő­telepeket rendeztek be a szomszé­dos Markotány és Bödölye közsé­gekben. A menekülés részletekben, ki­sebb csoportokban történt. Zay Imre volt a szállásmester, akinek a jelentései nyomán történtek az elhelyezések. A menekülők kö­zött volt többek között Horváth László tanácsnok, Hoepfner Pál főmérnök, aki a Volksbund agilis tagja is volt, Dévény Andor fő­jegyző, Nagy Péter, Mohai főpol­gármester titkára, Rákóczi Jenő pénztári aligazgató, Becske Kál­mán alpolgármester, Laczházy Fe­renc segédhivatali főtiszt, Sótonyi Egon fővegyész, Horváth Vidor helyettes tanácsnok és még sokan, közel 150-en a vezető tisztviselők közül, akiket még az üzemi tiszt­viselők és más alkalmazottak egész régiója követett. A menekülő nyilas tisztviselők természetesen gondoskodtak arról is, hogy ne üres kézzel hagyják el Budapestet. Az élelmiszerek ki­szállításának megszervezője Far­kas László, a Községi Élelmiszer­­üzem igazgatója volt, aki teher­autókon rengeteg húsneműt, zöld­ségfélét, gyümölcsöt, téli szalámit, hüvelyest és cukrot rabolt el Mi­hályiba és a szomszédos közsé­gekbe, ahol valóságos áruraktára­kat állítottak fe. Szóval jól éltek a főváros kö­zönségétől ellopott élelmiszereken a városházi nyilasok, akik ezen­kívül elvitték Budapestről a teljes tűzoltófelszerelést, a kórházakból pedig rengeteg műszereket és gyógyszereket vittek magukkal és teljesen kifosztották az iskolai tanszerraktáraka­t. Az első Mihályi-fecske az igazolóbizottsáfi előtt Az elrabolt értékek ellenére úgy látszik mégsem érezték jól magukat a Mihályi-törzs tagjai, mert többen közülük elhatároz­ták, hogy visszatérnek Budapest­re és ha lehetséges, visszaülnek otthagyott íróasztaluk mellé. Egy hónappal ezelőtt kezdődött meg a Mihályi-fecskék visszaköltözést a budapesti Városházára. Egyelőre csak az agyonbombázott Város­háza folyosóin mertek jelentkez­ni. Feltűnt közöttük több volt ta­nácsnok és főjegyző, akik ismerős arcok láttára sietve eltűntek a vá­rosházi épület labirintusában, de jelentkeztek olyanok is, akik nyi­las formaruhában tartották rémü­letben annak idején a fővárosi ko­moly tisztviselőket. Szombaton már az igazolóbi­zottság elé mert állani Horváth Vidor főjegyző, aki a Szálasi-ura­­lom alatt a tanügyi osztály veze­tője volt. Horváth szintén a Mi­­hályi-törzshöz tartozott s úgy gondolta, hogy semmiféle bűnt nem követett el, tehát nyugodtan jelentkezhet szolgálattételre. Az igazolóbizottság azonban ellenke­ző állásponton volt és Horváthot állásvesztésre ítélte. Egyúttal pe­dig háborús bűnösnek minősítette és az ügy iratait áttették a nép­ügyészségre. Az igazolóbizottságok előtt egyébként ezen a héten még több Mihályi-tisztviselő ügye ke­rül tárgyalásra. Fodor Tibor Árak Tatabányán Egy MÁK-nyugdíjas küldte be ezt a kimutatást a tatabányai árakról. Meg kell jegyeznünk, hogy a levélírónak és nyugdíjas társai­nak a MÁK még mindig a régi nyugdíjat fizeti és ezekből a régi nyugdíjakból arra sem telik, hogy egy év alatt egyetlen libát vásá­roljanak. Nem kellene itt valamit sürgősen cselekedni? kenyér (2 kilós)------60 P. szilva--------------------70 „ paradicsom-------------50 „ paprika--------------------72 „ zsír----------------------1750 „ olaj--------------------- 800 h kenyérliszt-----------------12 „ 0-ás liszt----------------20 „ hízott liba--------------5000 .. Szimon István rendőraltábornagy az új­vidéki rendőrfőkapitány Székely Béla az eddigi vidéki főkapitány lemondott állásáról. A miniszterelnök Szimon Ist­vánt rendőraltábornaggyá nevez­te ki és megbízta a vidéki rend­­őrfőkapitányság vezetésével. A kinevezés a rendőrség köré­ben örömet keltett, mert Szimon Istvánt mint a demokratikus mozgalmak régi, harcos tagját is­merik és éppen ezért, bizalommal néznek működése elé.­­ A hagyma forgalmának szabá­lyozását a Burgonyahivatalra bíz­ták. Termelőtől hagymát csak az vásárolhat, akinek erre a közellá­tási miniszter engedélyt ad. A hagymavásárló kereskedők területi beosztást kapnak. |-QT0K0PITRÁQ Andrássy­ út 83. (Oktogon-tirue)

Next