Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)

1945-07-17 / 64. szám

1846 Július 17. A kormány kikéri az Ausztriában és Németországban megtalált magyar aranykincseket­ ­ Ismételten beszámoltunk arról, hogy a szövetséges hadsereg előrenyomulása során több helyen olyan arany­kincsek­re bukkantak, amelyek kétségtelenül magyar eredetűek. Nemcsak a Magyar Nemzeti Bank aranykészletéről van szó, hanem a nyi­lasok által a bankokból elhurcolt arany letétekről, valamint a zsidóvagyonok elfoglalása során összegyűjtött arany­kincsekről . Ezek az aranykincsek Ausztriában és­­ Németországban részint a Vörös Had- I sereg kezére kerültek, részint pedig az amerikai, illetve az angol hadsereg ál­tal felszabadított területen találták meg. A magyar kormány lépéseket tett az­iránt, hogy ezeket a nagyértékű arany­kincseket szolgáltassák ki és addig is megfelelő gondossággal őrizzék. Í Harc és építés a Szovjet­ Unióban Fényképkiállítás a Szépművészeti Múzeumban A Szovjet­ birodalom két arcát, a bé­kés építőmunkáét és a háborús erő ki­fejtését mutatja be az a szép és gaz­dag kiállítás, amelyet, a Magyar-Szov­­­jet Művelődési Társaság szombaton nyi­tott meg a Szépművészeti Múzeumban. A földszinti előcsarnokban a Szovjet­birodalom köztársaságainak életét és munkáját tárják elénk az ízlésesen és szemléltetően elrendezett­­ fényképek, míg a szomszédos nagyteremben, Sztá­lin generalisszimusz arcképe körül, szinte filmszerűen vonulnak fel előttünk a szovjet nép életének, a munkának és harcnak, az építésnek és háborús erőki­fejtésnek jelenetei. Látjuk az orosz munkást a gyárban, amint a béke és a háború hatalmas szükségleteit termeli a gépek mellett; látjuk a népet a kolh­ozok termékeny földjein, szántás-vetés, aratás, szüret közben; látjuk az orosz ifjúságot az is­kolákban, sportpályákon, szórakozóhe­lyein; látjuk az or­osz színházi és zenei kultúra egy-egy jellemző dokumentu­mát, a nagyvárosok lüktető életét; lát­juk a tudóst lombikjai, könyvei, kézira­tai fölé hajolva. De ezzel párhuzamo­san, a háború, a győzelem szolgálatában álló orosz nép is megmutatkozik előt­tünk: felvonulnak a nagy hadvezérek képei, a diadalmas Vörös Hadsereg hősi lendületű előnyomulásának, diadalmas harcainak kiemelkedő jelenetei, törté­nelmi állomásai. Sztálingrádtól Berlinig és az elégtételtől ujjongó szívvel látjuk, mint torolja meg a Vörös Hadsereg a német szörnyeteg elrettentő bestialitá­­sait... — ki tudná megmondani, me­lyikben adja a szovjet nép az önfeláldo­zás, az erők végleges kifejtésének cso­dálatosabb példáját: az építésben vagy a harcban? A kiállítás ismét közelebb hoz ben­nünket felszabadítóink, nagy szomszé­daink megismeréséhez. Aminthogy ez is volt a célja. .. .­. — A gyufa kincstári részesedése. A tizennégyszálas fanyelű gyufa csomagja után 30, a 15—56 szálas után 60, az en­nél nagyobb gyufacsomag minden meg­kezdett 56 szála után további 60 fillér kincstári részesedést kell fizetni.. Más­fajta gyufa után csomagonként 56 szá­lig 1.20 pengő, megkezdett további 56 szál után pedig újabb 1­20 pengő része­sedés fizetendő.­­ A „Magyarok" júliusi száma megjelent. Illyés Gyula, Nagy Zoltán és mások­ verseivel, Nagy Lajos és Thurzó Gábor novellájával, Rónay György Szabó Dezsőről, Kész­ Imre Szo­­mory Dezsőről, Gyergyai Albert Elek Artúrról, Cs. Szabó László Szerb Antalról emlékezik meg. Kardos László Irodalmunk időszerű kér­déseivel foglalkozik- s­taud Géza a budapesti színházak föltámadásáról számol be. Nagy, művészi orosz film­alkotás Hősköltemény egy nőről és a tenge­részekről Mafirt- Soyozintorgkino­­film Ma premier! CORVIN Kossutk népe. Közmunkába állott a honvédség Vezérőrnagy és ezredes együtt építi honvédeivel az új Duna-hidat A honvédségnek hatalmas munkás­sereggé való átalakulása egyik legki­emelkedőbb mozzanatához érkeztünk hétfőn, amikor az épülő új Duna-híd budai oldalán munkába állott az első 150 főnyi honvédcsoport, hogy a honvé­delmi miniszter rendelete értelmében rendfokozatra való tekintet nélkül testi­munkával tegyen eleget közmunkaköte­lezettségének. A déli órákba­n látogatjuk meg a Batthyány-térnél dolgozó honvédelmi minisztériumbeli csoportot. Az izzó napon serényen folyik a mun­ka. Félmeztelenre vetkőzve, rövidnad­rágban csákányozzák az úttestet, lapá­tolják a törmelékkupacokat és tolják a talicskákat, az egyenruha nem kötelező. A tisztek örömmel élnek ezzel a joggal, csak a legénység egyöntetű nadrágja és bakancsa jelent külön színfoltot e nagy munkásseregben. — Reggel háromnegyed 7-kor gyüle­keztünk szerszámokkal felszerelten — mondja Pápay-Faragó László alezredes munkavezető, — a mérnökök elosztot­tak bennünket és utána nyomban hoz­záláttunk a honvédség önként vállalt rohammunkájához. — Munkaidőnk nyolc óra. A legény­­ség délben a minisztériumból kiküldött meleg ebédet kap, a tisztek és polgári egyének maguk gondoskodnak ebédjük­ről. A mai 150-es csoportból 70 tiszt és altiszt, 50 legénységi, s 30 polgári egyén, nő és férfi vegyesen. A tisztek között van Szilágyi vezérőrnagy, a fegyelmi osztály vezetője, valamint három ez­redes . . . Szétnézve a csoportban valóban egy­másután ismerjük fel a magasrangú törzstiszteket. Számosan éppen egy va­gonba lapátolják fel a szemetet. Egyik ezredesen fekete szalon­nadrág feszül, felsőteste mezítelen. Az egyenruházat­­ból kivont fekete nadrág, amiben az el­múlt korszak tisztjei csak a bálakon mozogtak, most a közmunkánál szerepel kiselejtezve, jelezve, hogy a kiselejte­zett egyenruhadarabbal együtt végkép kimúlt a monarchia tiszt-típusa és he­lyette az új Magyarország demokrati­kus tisztjei együtt építik honvédjeikkel a nyilasok által romba döntött fővárost. Öcsy Rohammunka a Belvárosban A Belváros javul. Nem hagyja ma­gát, nem akar lemaradni a rohammun­kában. Vasárnap reggel fél 7 órakor már gyülekezett a Belváros apraja­­nagyja, hogy nemes versenyre keljen az I. kerülettel. Sok a szemét, a Bel­város lusta — ez volt a vád. Az elöl­járóság irányítása mellett, a tömb- és házbizalmiakkal az élén szorgos lapá­­toló­ had esett neki a romoknak, a sze­métnek. Élénk munka folyt a kora­reggeli órákban a szűk kis utcákon... Eredményeként szaporán gyűlt a hul­ladék az Egyetem­ téren veszteglő va­gonokban. A belvárosiak déli 1 órakor fejezték be a serény, jól sikerült roha­mot a szemét ellen. A 4­ 151 fegyőr — 14 puska Telt ház a Markó-utcában A Markó-utcai fogház épületében ki lehetne függeszteni a táblát: megtelt. A fogház, amelynek befogadóképessége normális körülmények közt 400 ember, je­lenleg 1158 letartóztatott bűnösnek ad szállást. Megszűnt tehát a foglyok ké­nyelmes elhelyezése, egy-egy cella zsú­folásig megtelt foglyokkal, s komoly gondot okoz a fogházvezetőségnek, hogy az újonnan letartóztatottakat hová he­lyezze el. A foglyok összeségére 151 főnyi fogházőrség vigyáz. A fogház­őröknek összesen 14 puskájuk van. Leg­nagyobb baj azonban, hogy fizetésük a létminimumnál jóval kisebb, havi 1305 pengő s bár még további 50 emberre feltétlen szükség van, ezért a fizetésért nem igen akad jelentkező. A Kossuth Népe munkatársa hétfőn reggel rövid látogatást tett a fogház épületében, megtekintette az őrség elhelyezését, a konyhát, ahol minden ragyog a tiszta­ságtól , ahol éppen készült a hétfői ebéd: babfőzelék húsz deka kenyérrel. Ezen az étkezésen kívül, önkosztot is lehet bevitetni, hetenként egy kiló ke­nyeret és 14 kiló felvágottat. A fogház­ban műhelyek vannak, ahol a foglyokat foglalkoztatják. Legnagyobb prosperi­tással a papírzacskóüzem dolgozik, itt naponta 20.000 papírzacskót készítenek a foglyok. Az igazságügyminisztérium börtön­ügyi osztálya a fogházvezetőség felter­jesztésére új m­unkarendet állított fel. Eddig a vizsgálati foglyokat nem lehe­tett munkára fogni, csupán azokkal dolgoztattak, akiknek ítéletük jogerős volt. Ezentúl a vizsgálati foglyok is munkába állnak és részint a fogház műhelyeiben, részint az „az arccal a vasút felé“ rohammunka keretében vasútépítő munkát fognak végezni. Ezekre a munkákra felhasználják a kö­zönséges és a politikai bűncselekmény miatt letartóztatottakat egyaránt, így például a volksbundisták, akiket néhány nappal ezelőtt egy budakörnyéki raz­zián fog­ak össze, már szintén­ beálltak a vasútépítés munkájába , tekintve, hogy számuk igen nagy, ha kényszer útján is, de kiveszik részüket az újjá­építésből. Lakóinak a bűnösök! • Csóka Lászlót, Debrecen volt nyilas polgármesterét letartóztatták. — Tíz­évi kényszermunkát kapott Siklósy István, a hírhedt Hain-féle rendőrség egyik detektívje. — Németh György nyilas Beszkárt-kalauzt 15 évi fegy­­házra ítélték. — Embereket hurcolt el Balázs Lajos házmester: ötévi kény­szermunka. — Nagy Lajos gyári munkás pártszolgálatos volt és Gestapo-lakáj: ötévi fegyház. — Bodor József nyilas lakatos zsidókat szedett össze: hatévi kényszermunka. — Dr. Hess Pál volt újpesti polgármestert tízhavi börtönre ítélték. A legszebb vitéz­ségi érem Egyetlen hatalmas munkatáborrá alakul át a honvédség — olvassuk a Kossuth Népe vasárnapi számában és olvassuk azt is, hogy Vörös János honvédelmi miniszter legújabb ren­delete értelmében Nagy-Budapest te­rületén levő honvédalakulatok le­génysége, altisztjei, tisztjei és polgári alkalmazottai a havi négy közmun­kanapot tartoznak természetben le­róni és a közmunkát pénzzel nem­­válthatják meg. A demokratikus kor szelleméhez méltó bölcs rendelkezés. Idegen test volt testünkben a K. u. k. hadserege, — idegen test idegen szellemmel és ezzel a szellemmel telítette honvéd­ségünket Gömbös Gyula, aki K. u­­k­­­ölyffel igyekezett a nemzettől tel­jesen különállóvá tenni a honvéd­séget. Honvédség és polgárság teljes egy­beolvadását biztosítja az új szellem, mely a honvédelmi miniszter rende­leteit áthatja. Az újjáépítés, a rom­­takarítás ma éppen olyan becsületes, kemény, nyílt, elszánt harc, mint az, melyet a csatamezőkön vívnak meg az ellenséggel. Ebben a harcban az elsőnek épp úgy a honvédnek kell lennie, mint az ostromlott várfalon. Példát mutatni a kemény kötelesség­teljesítésből, kétmarokra fogni a csá­kányt, a lapátot, nemes versenyre kelve mindenkivel, — ez lesz most a magyar honvéd legszebb feladata. És minden verítékcsepp, a munka köz­ben ráfröccsent minden sárfolt csak tisztábbá teszi azt az egyenruhát, melyet Sztójayék és Szálasiék gaz árulással igyekeztek bemocskolni. Közmunka közben a zubbonyra ta­padt folt lesz a demokratikus ma­gyar honvéd legszebb vitézségi érme. A moszkvai rádió Magyarországról Moszkva, júl. 16. A moszkvai rádió szemleírója Fjodo­­rov Nikoláj cikkét közvetítette. A legutóbbi hónapokban — írja — a Magyarországot környező területeken egész sor olyan esemény történt, amely minden tekintetben kedvezően hat ki a magyar demokrácia fejlődésére. A magyar demokrácia jövője szem­pontjából a legfontosabb esemény Kár­­pát-Ukrajna egyesülése az ukrán-szov­jet köztársasággal és egyúttal a Szov­­jet­ Unióval. Magyarországnak most több száz kilométerre nyúló közös hatá­ra van a két világrészre kiterjedő Szov­­jet­ Unióval. Kárpát-Ukrajna egyesülése a szovjet népek családjával felbecsül­hetetlen jelentőségű a demokratikus útra lépő Magyarország számára. A né­met fasiszta reakció veszélye már nem áll fenn és Magyarországot minden oldalról demokratikus országok veszik körül. Ez a tény nemcsak fokozza a magyar demokrácia fejlődési lehetőségeit, ha­nem ezen túlmenőleg kétségtelenné teszi biztonságát, egyúttal azonban nagy kötelezettségeket hárít a magyar demo­kráciára. Németország után talán Magyaror­szágon terjedt el legjobban a fasiszta fertőzés. Éppen ezért Magyarországon kell a legnagyobb eréllyel folytatni a fasiszta elemek maradványainak kisep­rését. A magyar demokratikus sajtó közleményeiből látható, hogy a takarí­tás nem mindenütt indult meg és nem mindenütt folyik kellő ütemben és ala­possággal. Az államélet igen fontos szervezeteiben ott ülnek, ha nem is az exponált fasiszták, de ott vannak azok­ pártfogói. Ha ez nem így volna, nem járhatnának ma is szabadon olyan em­berek, akik a reakció idején működtek. Ha ez nem így volna, máskép működ­nének a népbíróságok. Ha ez nem így volna, nem mernék az elsőfokú hatósá­gok egyes tisztviselői rémhírekkel meg­félemlíteni a földhöz juttatott parasztsá­got. Magyarországnak minden erőfeszí­tést meg kell tennie arra, hogy elvé­gezze a tisztogatást háza táján és félre­tegyen az­­útból minden akadályt, amely az ország demokratikus felépíté­sét gátolja. (MTI) — Hadifogságból visszatért katonák illetm­­énye. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, amelyben szabá­lyozza a hadifogságból visszatért hon­­véd­ségi személyek illetményeinek fo­lyósítását. Az illetményeket az állo­mánytestek gazdasági hivatala fizeti ki, ezért a visszatért hadifoglyok az ille­tékes állománytestüknél jelentkezzenek.. A

Next