Kossuth Népe, 1945. október-december (1. évfolyam, 127-196. szám)

1945-11-22 / 166. szám

Vádbeszéd - h­ír hírt beszéd Sulyok Dezső népügyész és Horváth Zoltán politikai ügyész párbeszédei az Imrédy főtárgyaláson Az Imrédy-per szerdai tárgya-­ lását reggel fél kilenckor nyitotta­ meg dr. Nagy Károly elnök, Dr. Sulyok Dezső nép­ügyész­­ emelkedett szólásra és több mint­ kétórás beszédben foglalkozott a­ vádlott cselekedeteivel. Beszédét azzal kezdte, hogy a szuronyok tetején nem lehet tar­­­tósan, kormányozni, mert csak az­ a kormányzás számíthat hosszú­ életre, amely népakaraton épült fel. Az új magyar demokrácia­ gyökéért akar verni és ezt csak­­ úgy teheti, ha igazságot szolgáltat­­ azért a sérelemért, amely a nem- •­rgést és a népet érte. „Halotti beszéd“ kéri a hallgatóságot, hogy tetszés vagy nemtetszést ne nyil­vánítson, mert voltaképpeni ha- ■ lotti beszédet mond. Egy rendszer halotti beszédét mondja, mely elszalasztotta azokat az al­kalmakat, amelyek arra kínál­koztak, hogy helyünket elfoglal­juk a világ szabadságszerető né­pei között Tőlünk nem kívánták,­ hogy szembehelyezkedjünk Né­­­metországgal, csak azt kérték, ne avatkozzunk aktívan a küzde­lembe. Még azt is elnézték volna,­­ hogy gazdasági javainkat oda­adjuk, mert úgyis ha nem ad­juk, elvették volna. A vádlott voltaképpen Hitler ötödik hadoszlopának embere volt és a világnézeti háború jelszavá­­val bomlasztotta a belső arcvona­lát, hogy azután az ország a né­metek ölébe hulljon. Egy névtelen levél Az ügyész ezután foglalkozott egy névtelen levéllel, melyet a bíróság elnöke a tárgyalás meg­kezdése előtt kapott Ez a névte­len levél a reakció szava és véle­ménye. Azt vitatja, hogy Magyar­­országon most nincs olyan fórum, amely ítélkezhetne Imrédy és társai felett. Megállapítja az ügyész, hogy a magyar nép kezdettől fogva elutasította a nácizmushoz való csatlakozást. Ezt tapasztalta kint a hadsereg­nél, a D­on­ mentén, de tapasztalta itthon is, hiszen az ellenállási mozgalom bebizonyította, hogy igenis vannak olyan férfiak, akik nem szegődtek a nácizmus szol­gáivá. Különben is Im­rédy és tár­sai nemcsak politikai, hanem kö­zönséges bűncselekményeket is el­követtek, mint például a zsidóel­lenes intézkedéseket, melyből üzletet csinálnak ás, ha Imrédyt személy szerint ezzel nem is vádolja, de ez nem mentesítheti őt a felelősség alól. Imrédy a Lucifer... Legjobban talán úgy jellemez­hetné a helyzetet, ha egy új je­lenetet imna az Ember tragédiá­jához, melyben Ádám szerepét Horthy testesítené meg, Imrédy pedig Luciferét. Ezután részletesen foglalkozik az ügyész vádbeszédében Imrédy politikai pályafutásával. Becsem­pészett a parlament elé egy két­szakaszos törvényjavaslatot, amely­ben teljhatalmat adatott magá­nak, majd mikor leszavazták, 1938 novemberében mutatkozott meg­ az igazi Imrédy-arc azzal, hogy kétszer utánaszámol­tatta a képviselőház elnökével a szavazó képviselőket, annyira ra­gaszkodott a hatalomhoz. Imrédy itt meggyűlölte a parlamentet, pedig gyűlölni nagyon tudott, hi­szen gyűlölte Horthyt és Bár­­dossyt is. a besúgó Ezután a népügyész részletesen foglalkozik a vád öt csoportjával. Az öt vádponton kívül vádolja Imrédy Bélát a tárgyalás anyaga alapján besúgás bűntettével is, mert egy idegen­­ hatalomnak olyan adatokat szolgáltatott ró, melyek az ország gazdasági és katonai erejét érintették. Foglalkozik végül az ügyész az illetékesség kérdésével is, meg­állapítva, hogy­­ a népbíróság illetékességéhez szó sem férhez­vatkoztak, hogy a történelem ítélőszéke mond cselekedetei fe­lett bírálatot. A népbíróság most valóban a történelem ítélőszéke. A magyarságnak most száz évig kell görnyednie és dolgoznia, hogy helyrehozza azt­ a kárt, amit Imrédy és társai a nemzetnek okoztak. — Imrédy Shylocknak szüle­tett, de nemzetes úr akart lenni. Ezért feláldozta az országot, — fejezte be nagyhatású beszédét dr. Sulyok Dezső ügyész. „Beállt törpék közé óriásnak** Horváth Zoltán politikai ügyész visszapillantással kezdi vádbeszé­dét. Az ellenforradalmi kormány — mondja beszédében — mely először valósította meg a fasiz­must a világon, nem tudott egye­bet tenni, mint hosszú éveken ke­resztül a maga uralmát igyekezett fenntartani. Nem, véletlen az, hogy ugyanaz a Kovarcz Emil, aki elkövette a Somogyi—Bacsó gyil­kosságot, huszonöt évvel később megásta százszáz ember sírját. En­nek a rendszernek két­ jelszava volt: az irredentizmus és az anti­szemitizmus, melyet sokan a bu­ták szocializmusának neveznek. Ebben a korszakban kezdődik meg a vádlott szerepe. Két lehe­tőség állott fenn Imrédy előtt, be­állhatott volna az igaz, becsületes emberek közé, de ez az út nehéz lett volna, mert ez a tisztesség és erkölcs útja. Volt egy másik út: beállni a törpék közé óriásnak. Imrédy Béla ezt választotta, ami­kor a Gömbös Gyula kormányá­ban szerepet vállalt. „Shylocknak született, de nemzetes úr akart tenni . Egyszer legyen valóban fe­lelős a felelős magyar miniszter, mert eddig mindig­ csak­ arra hi- „A csodálatos forra­­dalom felgyújtotta az országot** Imrédy Bélának még egyszer volt alkalma, hogy felismerje a helyzetet, 1938-ban, Magyarország legkritikusabb időszakában. Tu­datában volt a végső veszede­lemnek és ennek ellenére 1939- ben kiállt és a csodálatos forra­dalmat hirdette. Ezzel a csodála­tos forradalommal gyújtotta fel a­z országot. Hiába állt ellent a nemzet a német befolyásnak, ő engedé­lyezte a Volksbundot. Hiába nem­ volt antiszemita a magyar munkás, rákényszentelte azt sajtójával, ígéretet tett arra, hogy felveszi a harcot a szélső­jobboldal ellen és átállt­ a szélső­jobboldalra, ekkor követte el az első árulását. Beállt a sakálok sorába és szalonképessé tette a náciz­must. C Imrédy Béla volt­ az első úriem­ber, aki utat nyitott a nácizmus felé. ..Js­ árulta népét­, elárulta a kultúrát, elárulta katolikus hitét** Ezután Horváth Zoltán az Im­­rédy-féle földosztásról beszél, majd zsidóellenes uszításairól em­lékezik meg. Megemlíti, hogy se­lejtes emberekkel vette magát ikörül, összeállt írástudatlanokkal, politikai akarnékokkal Imrédy elárulta a szellemet, elárulta a kultúrát, tehát erkölcsöt ezen a téren sem mutatott Elárulta saját népét, mert az ő uszításai folytán pusz­tultak el a Don mellett a ma­gyar katonák százezrei. Imrédy Béla elárulta a ke­reszténységet és ez a harma­dik árulása. Méterszámra árusította ki ezt az országot, kiszolgáltatta a magyar népet a kémeknek. Amit Imrédy hat hónap alatt a németeknek ajándékozott. j-JF3K5PÍA RÁŰ Andrt"J-,n M lOktojootero«.; t CILCER PAPSR tä TELEFONJA: V„ DOROTTYA-UTCA 9 Legdrágábban vesz Märklint, vasutat CEMI­RA, IV., Ferenciek­ tere 5. Kakaóbabért kakaómasszáért és kakaóvajért legmagasabb árat vagy Fiskis csokoládét adunk. — Gyár:I­V., Csáky-utca 14. esűjteményt, magyar és kül­­s­páliföldi sorokat., tömeget jó áron vennék. Werner, Somogyi Béla-út 10 iKapu alatt.) jtóespijf jML iKísvtós* ». és T*a V_ Nidc.r­0. 5. fÉS'í'BpraSipÉI és ÉSBíÉt veszek. T I­­. L Y, Kecskeméti-utca a Festmén­yeket (hibásat is) külföldi megbizásból veszel. TILLY, Kecskeméti-utca 8. inÉÉlÉ! 1ÉÍBÍ K­ÍSISi Írógépért, számológépért, rádióért­­sérültekért csövekért, műszerekért, foto- és villamossági cikkekért, gramofonlemezért. Áruforgalmi, király­ u. 28. üzemképes pépjárműveket, autógumit, alkatrészt, üzemanyagot, veszek! TÓTH, Visegrádi­ utca 39. Bélyeget vess KASZAB Károly­ krt. 3 . Szerszámgépek, szerszámok vétel, eladás, Szemáhy. GERŐ SÁNDOR, VI.. Ó-UTCA 21. Aranyat, briliánst, ezüstöt veszek, eladok. Jegygifárüt, ékszert kelitek, javítások megvárható!.,­ól J 1. SCHWARZ aranyműves, Dohány-u. it. 1.­­ A pestvidéki törvényszék. Pk. VI. 3111. szám. Hirdetmény: A pestvidéki törvény­­szék közhírré teszi, hogy Grosz Marcell kereskedő, rákosligeti lakos részéről ez 1911:1. te. 74­.­­-a.alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag Auschwitzbon 1941 június hó 16. napján elhalt, Grosz Mercellné a I. Markó Margit rákosligeti lakos holtnak nyivánítása iránt az eljá­rást a mai napon megindította és az el­halt ügygondnokául dr. Erős József rá­koscsabai lakos, ügyvédet rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék az állítólag elhaltat és mindazokat, akiknek, az el­halt, élethani létéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az el­halt életbenlétéről értesítsék, egyszers­mind közöljék azokat az adatokat, ame­lyekből az állítólag elhalt életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság a nevezetett a jelen hirdetmény­nek a Budapesti Közlönyben történt egy­szeri beiktatását követő naptól számított 3 hónap eltelte után biróilág elhalálozá­sát fogja megállapítani. Budapest, 1945 ut.t október hó 37. napján. Dr Patóny Fái s. k. törvényszéki t. elnök. A kiad­mány hiteléül: Olvashatatlan s. k. t. kétszerese annak, amit Ma­gyarországnak jóvátételben hat év alatt kell lefizetnie. Ha Imrédy Bélát azzal vádolom, hogy sokszázezer gyilkosság el­követője, akkor kevéssel vádo­lom. A népbíróság ítélete kell, hogy leközösítse a nemzet tes­téből, ítéljen felette a magyar népbíróság bűneihez, méltó mér­tékben — fejezte be vád­beszédét Horváth Zoltán politikai ügyész. •Ezután dr. Káldy István védő tartotta meg védőbeszédét. Nem vitatja, hogy Imrédy háborús iz­gatást fejtett ki beszédeiben, de a németbarát politikát nem ő kez­deményezte. Szerinte téves a de­portálásokat összhangba hozni a zsidótörvényekkel. Imrédy mel­lett felelős az elmúlt húsz eszten­dős rendszer és annak minden po­litikai exponense. Az utolsó szó jogán Ezután Imrédy Béla szólalt fel az utolsó szó jogám Bizonyítani próbálta, hogy­­ tulajdonképpen a reformok útjára akart lépni és alkotmányos úton gyors újjítá­so­kat akart. Ez a terv érlelte meg­­ benne azt az elhatározást, amely 19 4 3 nov. 32.Isssd&Mépa 3 miatt most a diktatúrára való tö­rekvéssel vádolják. De ő — állít-t­ja — széleskörű felhatalmazást akart kérni a parlamenttől Azt állítja, hogy ha a konzervatív erő­ket sikerült volna legyőznie, ak­­­kor az ő törvényjavaslata lett vol­na az­ első sikeres lépés, mely a magyar föld népét földhöz jut­tatta volna. A magyar megújulás pártja létesítésével a kormány­párt és a szélső­­jobboldal közé beiktatott pár­­­­tot­ akart, amely lehetővé teszi a további al­kotmányos munkát. A nyilaske­­­resztes párttal nem keresett azon­nal kapcsolatot. Szerinte a ma­gyar megújulás pártja a parla­mentben komoly kritikai munkát végzett. Elutasítja azt a vádat is, hogy ő hatalomratörő ember lett volna. Dr. Nagy Károly elnök ezután­­bejelentette, hogy a tárgyalást­­ pénteken délelőtt tíz órakor foly­tatják, amikor a népbíróság ítéle­tét hirdetik ki. A Szakszervezeti Tanács küldöttség© a miniszterelnök előtt Nagyszámú munka­­küldöttség jelent­ meg szerdán Tildy Zoltán miniszterelnöknél. A küldöttséget Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára vezette, ak­i be­szédében hangsúlyozta, hogy a magyar szervezeti munkásság igen sokat vár Tildy Zoltántól. Kifejtette,­ hogy az ismételt fize­tésemelések csak látszatbéremelé­sek és é­s a munkások jobban éheznek most aratás után, mint aratás­­ előtt. Nem egyeztethető össze a mun­kásság érdekével, hogy az a nagy­tőke, amely teljes erejével szol­gálta a fasiszta társadalmat, ma is vezesse az országot. De éppoly megengedhetetlen, hogy ez a­­ csonka ország nyolcvanezernél­­ több közalkalmazottat tartson el Tildy Zoltán miniszterelnök vá-á­laszbeszédében bejelentette a Gazdasági Főtanács meg­­­­alakulását, amelynek rajta kívül Bán Antal •­­iparügyi és Gordon Ferenc pénz­ügyminiszter a tagjai. Közölte, hogy a kormány foglalkozik a bányaüzemek és malmok államo­sításának kérdésével. Intézkedé­sek történnek az állami appará­tus kiadásainak csökkentésére. A jövő elé nagyobb reménnyel néz­hetünk — fejezte be a miniszter­elnök beszédét —, már eddig is­­ több mint kétmillió hold terület­­ van bevetve. Ma mint megdrágult a traffic A pénzügyminiszter a szerdai nappal fölemelte a dohánygyárt­mányok árát Az új árak, zárójel­ben a régi árakat közöljük, a kö­vetkezők: Szivarok: Árpád 180 (15), Kedves 110 (65), Debrecen ISO (­50), Fairstes IS0 (40), Nikotex Faintos 1­30 (50), Csikós 110 (40). Szivarkák: Béke 100 (42), Ni­­kotex Béke 120 (48), Virgínia 90 (38), Szabolcs 70 (30), Magyar 89 (24), Munkás 45 (18), Nikotex Munkás­­50 (24). Dohányok: Virgínia 600 (250), Legfinomabb Magyar 560 (325), Finom Magyar 500 (300), Középfülöm Magyar 309 (125), Pipadohány 100 grammos 480 (200), 25 grammos 120 (50). Kétszeresére emelték a magánháztartások gázfelszerelésének bérleti díjait A Székesfőváros Gázművei a magánháztartásban lévő gázbe­rendezések, tehát a tűzhely, óra, sütő, vasaló, stb. használati díját a kétszeresére emelte. Az új díj­szabás­­november 17-étől érvényes. A polgármester elrendelheti, hogy a használati díjat hat hónapra előre fizessék a fogyasztók, ebben az esetben az időközben bekövet­kezhető emelkedéseket nem kell a fogyasztóknak megfizetnniök. Budapest ellátásának biztosítása Vas Zoltán, Budapest polgár­­mestere felkereste hivatalában dr. Bárányos Károly közellátási mi­nisztert. A közellátási miniszter és a főváros polgármestere a minisz­térium és a főváros szakértőinek bevonásával megvitatták Buda­pest ellátásának biztosítása céljá­ból szükséges intézkedéseket. Bolgár-angol kereskedelmi tárgyalások­ Sztainov bolgár küülgymini­sz­­ter bejelentette, hogy a bolgár és az angol kormány között új keres­kedelmi tárgyalások­­ indultak meg. Hozzátette Sztainov, hogy egyes árucikkek cseréje ügyében korábban folytatott tárgyalások annak idején azért hiúsultak meg, mert a bolgár kormány a válasz­tásokkal volt elfoglalva és nem írta alá a megállapodást a határ­időn belül.­­ Szekfű Gyula, Magyarország moszkvai követe elutazása előtt látogatást tett Rónai Sándor ke­reskedelemügyi miniszternél, hogy megbeszéljék azokat a kérdése­ket, amelyekben a moszkvai kö­vetség segítségére lesz a magyar külkereskedelemnek.­­ — Orvosi hír: Dr. Morvát­h. Ernő fogorvos és műtősebész deportálás­ból hazaérkezve, régi lakásán (IV., Somogyi­ Béla­ út 10., I. 1.) minden hétköznap délután fél 3—6. óráig rendel. t­ ALPAKRA |­­EVŐ RsnözöKn r^ndérldi, kávf.h&íf é« veS* ííl«V TELEFON: ::37—078. szekrény, kinti asztal, szék, porcél!»« választékba«, NER

Next