Kossuth Népe, 1945. október-december (1. évfolyam, 127-196. szám)
1945-11-24 / 168. szám
I évfolyam |«8. wiw. n©vemb®r 24. szombati w 4|AA mm • »kiuuputts Kossuth Népe MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP FŐSZERKESZTŐ: FELKAI FERENC Igazgató Úr! (N. A.) Kedves igazgató úr, először is vegye le szeméről a monoklit, amely sehogy sem illik az ön kissé, — hogy úgy mondjam — megviselt egyéniségéhez, másodszor, ha kérnem szabad, tegye le az igazgatói címet. Mind a kettő úgy áll önön, mint bocsánat az erős hasonlatért, tehénen a lengemagyar. Ne vegye sértésnek, kedves igazgató úr szerény soraimat. Személy szerint nekem kegyeddel az égvilágon semmi bajom sincs, csak a típussal, melyet képvisel és csupán elvi alapon szállok vitába kozunk egy egészségtelen tünetével, mely csúf csökevénye az összeomlott régi világnak. Ez a csökevény a cím- és rangkórság. Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg számára az ember a bárónál kezdődött. Itt Pesten két világégés után sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy ha már báró nem lehet, legalább igazgató legyen az ember, — ami ezen alul van, az a tömeg. Hát figyeljen ide, aranyos direktor úr. Én jól tudom, hogy kegyednek nincs semmiféle ipartelepe, nincsenek tisztviselői, csupán egyetlenegy éhbéren tartott öreg irodakisasszonya. Ön reggeltől estig ül a kávéházban és feketézik a patkószögtől a kátránypapírig minden elképzelhető árucikkel, elismerem, nem éppen megvetendő anyagi eredménnyel. Ön és az öreg irodakisasszony a „Vállalat“, melyen az igazgatói cím nyugszik, ha nem is olyan szilárd alapon, mint földgolyónk Atlas vállain. Ismerek Önön kívül még igen sok igazgató urat. Itt van mindjárt egy igen kedves ismerősöm. Hordár volt azelőtt. Ma direktor úr. Gyárigazgató — áll a névjegyén. Cipőkrémet gyárt, négy sápadtarcú, éhes munkáslánnyal egy levegőtlen, sötét pinceodúban. Ez a gyár. Új gyár. Fölötte az első emeleten van egy hat szobás elegáns lakás. A direktor úr lakása. Négy munkáslány lent a pincében és egy direktor fent, a hatszobás lakásban. A pesti igazgatók fele sem direktor, csak rangkórságban szenvedő pesti,akiket olyan távolság választ el a valódi igazgatóktól, mint mondjuk a kelkáposzta reális értékét annak árától. Mindezt csupán csak azért szükséges elmondani, mert a fogalmak leértékelése, elkoptatása felér egy erkölcsi inflációval. Az igazgatói cím és jelleg legalább huszonötharminc évi nehéz munkásév hátterét tételezte fel a múltban és a termelés fontos kulcspozícióját. Apró kis feketéző, tiszteletre, méltó zugügynök urak elégedjenek meg a szimpla „tisztelt című úr“ megjelöléssel és mondjuk a heti két libával és a velejáró hal*m-nytmtm ÍrássamL Cseh gazdák segítik Skokésishben is szlovákok által elhurcolt magyarokat Mit csinálnak a Cseh- és Morvaországba deportált magyarokkal? Gyuracska, az állami telepítésügyi hivatal magyar kitelepítésügyi osztályának vezetője nyilatkozatából már értesült a magyar közvélemény arról, hogy hová mennek azok a transzportok, amelyek a magyarlakta vidékek férfilakosságát szakítják el családjuktól. Tudjuk, hogy a magyar deportáltakat a szudétanémet gyárvidékekre viszik. Az elhurcoltakat Brünnben osztályozzák, külön külön csoportokba, aszerint, hogy ipari munkások, vagy mezőgazdasági munkások-e? Külön csoportba osztják azokat, akit két bányamunkák elvégzésére fizikailag alkalmasaknak találnak. Lehet, hogy Gyuracska erre az osztályozásra gondolt, amikor a „Cas“-nak adott nyilatkozatábankijelentette, hogy „a deportálói sok emberi módon történnek, Öa ért a magyar munkásokat útba- , indításuk előtt, valamint megér kezésükkor is egészségügyi vizs gálatnak vetik alá“. Megbízható jelentés szerint az elhurcolt magyarokat hadifogolyként kezelik, hasonlóképpen, mint a német hadifoglyokat. Munkájukért bért nem fizetnek s szermélyi okmányaiktól megfosztják őket. A mezőgazdasági munkálatok elvégzésére beosztott magyarok sorsa némileg nem olyan kilátástalan, mint azoké, akiket gyári vagy bányamunkára osztanak be. A mezőgazdaságokban dolgozók-ainak néha módjukban van meg-eiszökni annál is inkább, mert a a cseh gazdák ilyen kísérletek föllőtt szemet hunynak. Jellemző, hogy a szlovák kísérők azzal adják át a magyarokat a cseheknek, hogy „háborús bűnösök“, akik most tértek vissza hadifogságból. Sok cseh gazda halván, hogy a magyarokat családjuktól szakították el, hallgatólagosan beleegyezik, hogy a hozzá beosztott megszökjék. A cseh gazdák elmondották még a magyaroknak, hogy a szlovák részről kapott hírek szerint a „magyar vidékek teljesen elpusztultak, ott nincs semmiféle munkalehetősége, ezért küldik őket Csehországba. Egyes községekben a szlovákok a deportált férfiak családtagjait is öszszegyűjtik, úgyhogy 10—12 családot vonnak össze egy-egy házba. A csendőrség minden élelmiszert és ruhaneműt összeszed az összegyűjtött magyarok házaiban. ítélet az Imrédy-perben: kötél általi halál Az ítélet drámai indokolása — Vádlott és ügyész megfellebbezték az ítéletet A Zeneakadémia zsúfolásig megtelt nagytermében pénteken, negyed 11 után nyitotta meg dr.K Nagy Károly tanácselnök az Imrédy bűnper folytatólagos tárgyalását, melynek során az ítéletkihirdetésre került sor. Imrédy Bélát két fogházőr vezette a bíróság elé. Arcán izgalom tükröződik, amint meghajtja fejét a népbíróság előtt. A bíróság és a hallgatóság feláll és dr. Nagy Károly tanácselnök néma csendben kezdi meg az ítélet kihirdetését. • A népbíróság bűnösnek mondja ki Imrédy Béla vádlottat... Itt a személyi adatok, törvényparagrafusok, minősítések hosszú sorozata következik, majd elhangzik az ítélet rendelkező része: kötél általi halál, állásvesztés, a vádlott nyugdíjának elvesztése, politikai jogainak felfüggesztése és a bűnper során felmerült költségek áthárítása. Ezután a bíróság és a hallgatóság leül és a tanácselnök hozzákezd a terjedelmes ^indokolás ismertetéséhez. \ • ■ '.» az indokolás U* Elsősorban a hatáskör kérdései, fess**®» *s tedofetftfa. 4 MogSE alyitja, hogy a bűnper a 81—1945. ME. sz. rendelet értelmében a népbíróság hatáskörébe tartozik. Az indokolás ezután ismerteti az első világháború utáni politikai életet, a jobboldali politika fejlődését és ennek a politikának következtében felszínre került jegyének szerepét. Azáltalános jellemzés után az indokolás rátér az egyes vádbeli cselekmények el taglalására. Vádlott kiprovokálta a kéthatalmi döntést és az antikomintern paktumhoz csatlakozást, majd a teljesen német befolyás alatt megalakult Sztójay-kormányban tárcanélküli miniszteri állást vállalt. A tárgyalás során kihallgatott tanúk és ismerteti okmányok kétségkívül igazolják ezeket a vádpontokat és sem a vádlott védekezése, sem a védő által előterrjesztett bizonyítékok nem alkalmasak arra, hogy Imrédynek kárhozatos szerepét megcáfolják. Hríms ex. zsidók deposttilásában és kifosztásában De nemcsak ezek róhatok fel vádlott terhére — mondja az indokolás. — Magyar megújulás pártja néven demokráciaelenes fasisztapártei alseftott, továbbá a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetséget és belépett a Nemzeti Szövetségbe, mely tudvalévően a háborúban végsőkig való részvétel leghangosabb propagálója volt. A harmadik vádcsoport szerint bűnös Imrédy Béla azokban a megnyilatkozásokban, melyeket beszédeiben és hírlapi cikkeiben tett vagy sugalmazott és amelyekben féktelenül izgatott a Németország melletti kitartás és a háborúban való maradéktalan részvétel mellett. A negyedik vádcsoport szerint bűnös a vádlott azokban a zsidóellenes intézkedésekben, melyeket mint miniszter és az országgyűlés tagja részben kezdeményezett, részben pedig részt vett azok meghozatalában és végrehajtásában. A második zsidótörvényt az ő miniszterelnöksége alatt hozta meg a törvényhozás, míg a későbbi zsidótörvények kegyetlen végrehajtása arra az időre esik, amikor mint gazdasági csúcsminiszter szintén tagja volt a kormánynak, így tehát bűnös a zsidók deportálásában és a deportáltak kifosztásában is. ggf. mítált! LfOTJiCl és során az is, hogy vádlott már 1943 márciusában, majd később is összeköttetésben állott Weefenmayer Edmunddal, a német titkossszolgálat ügynökével, vot többízben megbeszéléseket folytatott és ezek között a megbeszélések, valamint az 1944 március 19-én bekövetkezett német megszállás között okozati összefüggés van. A vádlott bűnösségét meg kellett állapítani — mondja az indokolás —, attól függetlenül, hogy jó- vagy rosszhiszeműség vezette-e, mert a megállapított bűncselekményeknek nem képezi bénjtöledéki elemét a rosszhisalműség. Vádlottnak azt a védekezését, hogy a németek melletti kiállást földrajzi és gazdasági szükségszerűség követelte, a bíróság nem fogadhatta el, mert vádlottnak nagy gazdasági tudásával és kivételes műveltségével, valamint széles látókörével előre kellett volna látnia, hogy a németek a háborúból csak vesztes félként kerülhetnek ki. Tudnia kellett vádlottnak azt is, hogy a szövetségesek többízben kinyilatkoztatták a háborúnak a németek teljes leveréséig való folytatását. Vádlott ennek ellenére belevitte az országot a háborúba és ezzel a biztos pusztulásba, dacára annak, hogy a szövetségesek, de különösen Oroszország nem kívánt egyebet tőlünk, mint semlegességünk megőrzését. „Féktelen becsvágy és hatalomvágy“ Vizsgálat tárgyává tette a népbíróság azt is, hogy vádlottat mi vezethette e rosszhiszemű magatartásra. A tárgyalás során erre is fény derült a per anyagából. Féktelen becsvágy és hatalomvágy sarkalta őt cselekedeteiben, és vezette őt arra is, hogy régi elvbarátaival szakítson és magához nem illő alantas gondolkodást. jelentéktelen képességű személyiségekkel vegye magát körül és juttassa őket vezető pozícióba. Bázel magyarázható lelkiségének lezüllése is, ami abban jutott kifejezésre, hogy magyar politikus létére idegen hatalom képviselőjével kormányalakításról és saját miniszterelnökségéről tárgyaljon, ugyanakkor, amikor ez az idegen hatalom ellenkező politikai felfogású magyar állampolgárokat fogságba hurcolt. — Mindezek — fejezi be az indokolást — olyan súlyosan estek latba a cselekmények tárgyi súlyának megítélésénél és az alanyi bűnösség fokának megállapításánál, hogy enyhítő körülmények észlelhetésének hiányában egyedül a halálbüntetés kiszabása látszott indokoltnak. Az indokolás elhangzása utáni dr. Sulyok Dezsőnépügyész emelkedett szólásra és bejelentette, hogy az eltérő minősítés miatt fellebbezéssel él az ítélet ellen. Ugyancsak fellebbezett Imrédy Béla és védője is bűncselekmény megállapítása miatt és enyhít* érdekében. A népbíróság a fellebbezéseket elfogt**