Kossuth Népe, 1945. október-december (1. évfolyam, 127-196. szám)

1945-10-03 / 128. szám

­I. évfolyam 138. szám, 1945 október 3. szerda Lehullott levelek. (N. A.) Ahogy kavarog az őszi szél, egyre hordja az elsárgult, le­hullott faleveleket A szél kavar­gásában és a levelek zörgésében benne van a közelgő tél lehel­­lete. A száraz avar útján üzen nekünk: jövök már, hozom a fa­gyot, a dermesztő hideget Igen, a tél itt van a nyakunkon és­­ egyre sürgetőbben veti fel a kér­dést, mi lesz a sok levéllel, me­­­lyet a társadalom fájáról rázott le a vihar. Ezer és ezerszámra bolyonganak a nagyváros utcáin az avarszín arcú, éhségtől, nyo­mortól sápadt gyerekek. Ember­­palánták, akikre nem vigyáz sen­ki, nem tartoznak senkihez és hozzájuk sem tartozik senki. Koldulnak, cigarettacsikeket gyűjtenek, sőt, mint egy rendőri tudósításban olvassuk, betörések­ben segédkeznek. Piszkosak és szívdermesztően rongyosak. Ron­gyosak? A szó nem eléggé kife­jező. Inkább meztelenek. Hol hú­zódnak meg éjszakára, hol jut­nak egy harapás ennivalóhoz? Ki tudná megmondani. Ideje, hogy a hatóságok fel­figyeljenek erre az ijesztő jelen­ségre. A rendőrség dolga, hogy összeszedje őket és gondoskodjék számukra hajlékról és meleg ételről a gyermekmenhelyeken. Vagy a családok fogadjanak ma­gukhoz egy-egy ilyen elhagyott gyermeket és neveljék fel őket, mint hadiárvákat. Honnan ke­rültek elő ilyen nagy tömegben? A szülőket másfelé hajtották az elmúlt viharok. Bizonyára sok nem is tér vissza többé. Elpusz­tultak a haláltáborokban, az os­trom harcaiban, vagy elhajtották őket a nácik, amikor a nagy és véres népvándorlást rendezték, s most itt maradt az apátián, anyátlan gyereksereg otthon nél­kül, mint a fészekből kiesett madárfiókák, mint a fáról leso­dort levelek. Itt vannak, beléjük ütközöl nappal és éjjel. Mint az áradó csatorna, öntik el a város minden zegét-zugát. Elkísérnek útjaidon, mint az eleven lelki­­ismeret. A látványtól nem tudsz szabadulni otthonodban sem. Ezernyi és ezernyi égető pro­blémánk van, de érmék az éhező gyermekseregnek az elhelyezése mind között a legsürgetőbb. Sür­gősebb, mint a törött ablakok beüvegezése, mint a beszakadt háztetők cserepezése. Sürgősebb a mindennapi kenyérnél. Mert ez a sok otthonát veszített ember­fióka jelen életünk legfájdalma­sabb sebe és jövendőnk legna­gyobb veszedelme. Nem érdemel­jük meg addig az ember nevét, nem érdemeljük meg, hogy új levelek hajtsanak a társadalom fáján, míg róluk, az embererdő lesodort leveleiről nem tudunk gondosk­o­dni Magyarország nemzetközi helyzete egyre erősödik Nagy-Britannia helyreállítja Magyarországgal az üzleti összeköttetést Az elmúlt napokban a nemzet­közi közvélemény igen élénken foglalkozott Magyarországgal, el­sősorban az angolszász­­ sajtó és rádió, amely általában kedvező hangon beszélt rólunk és az utolsó hírek alapján minden különösebb optimizmus nélkül is megállapít­ható, hogy Magyarország nemzet­közi helyzete egyre erősödik, ami­nek természetszerűleg kedvező ki­hatása lesz úgy a békeszerződés, mint a különböző nemzetközi ke­reskedelmi egyezmények megkö­tésénél. Legújabban a svéd kor­mány értesítette a magyar kor­mányt, hogy fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat Ma­gyarországgal, mely kívánságnak a magyar kormány természetesen készséggel eleget tesz. Ugyancsak fenti állításunkat erősíti meg az angol rádió híre, amely szerint a londoni kereskedelmi hivatal közhírré teszi, hogy a postaü­gyi miniszterrel történt megállapodás értelmében általános engedélyt adtak ki, amely október 2-tól kez­dődően felhatalmazást ad a Ma­gyarországgal való Üz.teti össze­köttetésre. Brit és magyar cégek kölcsönös üzleti összeköttetésbe léphetnek­ A magánkereskedelem újrafelvétele még nem engedhető meg. A bankok és egyéb pénz­intézetek már most válaszolhat­nak magyarországi betevőiknek tudakozódásaira. A Nagy-Britan­­niában levő magyar tulajdon to­vábbra is az ellenséggel való ke­reskedelmet ellenőrző hivatal és az ellenséges tulajdon gondnoka kezelésében marad meg. A londoni külügyminiszteri kon­ferencia záróközleményének teg­napra várt kiadása elmaradt s mint a „Daily Telegraph“ írja, a külügyminiszterek megbeszélései még napokig eltarthatnak. Az an­gol sajtó általában kedvező tünet­nek minősíti a tanácskozások el­húzódását, ami szerinte annyit je­lent, hogy a külügyminiszterek nem akarnak minden kérdést ké­sőbbre halasztani s igyekeznek elvégezni, amit lehet. Angliában nem hiszik, hogy a záróközlemény, amely a konferencia mérlegét tartalmazza, sok végleges ered­ményről számolhat be, viszont megállapítható, hogy a légkör Londonban megnyugodott és így az első ülésszak értekezésein le­folyt eszmecserék mégis fontos értéket jelentenek a további ki­fejlődés érdekében. Némileg ellentétes ezzel a „Daily Express" jelentése, hogy­ a tanács valamennyi tagja hétfőn érintke­zésben volt saját kormányával, hogy megpróbáljon minden lehe­tőséget az értekezlet megmenté­sére. Valamennyi newyorki lap lel­­keshangú cikkben foglalkozik Zsukov tábornagy newyorki láto­gatásával. Ez az első eset — írják a lapok —, hogy egy szovjet tá­­b­ornagy egyszerű baráti látoga­tást tesz az Egyesült Államokban. A sajtó Zsukovban nemcsak a ra­gyogó hadvezért, hanem egyszer­smind kiváló politikust és az orosz kommunista párt vezetőtagját is méltatja. Jowit brit lordkancellár, Sir Hartley Shaw Ross főállamügyész és tizenöt más kiváló jogász e héten Berlinbe utazik, ahol a szovjetorosz, francia és amerikai jogászokkal közösen megbeszélik a legfőbb náci háborús bűnösök nürnbergi perének előkészítését. Eddig még nincs döntés arról, hogy a nagy pert Nü­rbergben vagy Berlinben tárgyalják. Lipót belga király feleségével hétfőn Svájcba érkezett. A király egyelőre Genfben telepedik le és még a Svájc felé való útja közben Salzburgból kiáltványt intézett a belga néphez, amelyben bejelenti, hogy külföldön várja meg, amíg a nemzet dönt a választásokon. Mint Párisból jelentik, Laval perének tárgyalását elhalasztották. 6 7 8 9 RE bocsátottak minden magyar al­kalmazottat — ezeket nem is tem gadhatja meg senki sem ,—, s be­vonták az összes magyar iparen­gedélyeket. 6 7 8 9 Folytathatnánk még az ember­telenségek felsorolását, egyelőre legyen elég ennyi. E kilenc pon­tot tisztelettel küldjük a londoni csehszlovák nyilatkozó úr címére, azzal, hogy várjuk rá a cáfolatot. Lehetőleg azonban nem nyilatko­zat, hanem bizonyító cselekedetek formájában. Mert a nyilatkozatok — legalább mi úgy látjuk — nem nagyon egyeznek a valósággal. Károlyi Mihály nyilatkozata A Reuter-Iroda szerkesztője beszélgetést folytatott gróf Ká­­­­rolyi Mihállyal, aki örömmel üd­vözölte Amerikának azt az elha­tározását, hogy elismeri az új magyar kormányt és annak a re­ményének adott kifejezést, hogy Nagy-Britannia rövidesen követi ezt a példát. — Az előző háború után — folytatta Károlyi Mihály — Nagy- Britannia magyarországi külpo­litikája „rossz lóra ült“. Kijelen­tette ezután, hogy a magyaror­szági földreform egyik, legfonto­sabb esemény az ország jelenkori történetében. A reform következ­tében hárommillió­s paraszt, akit eddig félig feudális földesuraik politikai szendergésben tartottak, most a politika arénájába lép. Ezek a parasztok a munkásosz­tállyal együtt, amelynek körül­belül egymillió tagja van, főtá­maszát fogják alkotni a demo­krata Magyarországnak. A továbbiakban Károlyi han­goztatta, hogy az egész Duna­­medence demokratizálódásának útjában csupán egyetlen akadály áll és ez a kisebbségi kérdés. A Szovjet megoldotta ezt a kérdést. Romániában és Jugoszláviában a magyar kisebbség megfelelő bánásmódban részesül. Egyedül Csehország akarja úgy megoldani a kérdést, hogy erőszakosan ki­űzi a nem cseh lakosságot. Cseh­szlovákiában 600.000 magyar él. Ezeknek kiűzése rendkívül nagy politikai problémát teremt Ma­gyarország számára, nem is be­szélve a gazdasági nehézségekről. Ekét húznak és követ törnek Szlovákiában az int magyarok Lefoglalták a magyarok üzleteit • Az utcákon csak reggel 7-től este 6-ig közlekedhetnek A napokban Csehszlovákia lon­doni kiküldötte azt a megnyugta­tó kijelentést tette, hogy meg­szűntek a szlovákiai magyarüldö­zések és ott — a nemzetközi ren­dezésig — a magyar lakosság a szlovákokkal teljesen egyenlő el­bánásban részesül. Nem tudjuk, a csehszlovák ki­küldött milyen­­intencióra csele­kedett nyilatkozata megtételekor, azt azonban igen — és­pedig szemtanúság alapján —, hogy a valóság mindennek éppen az el­lenkezője. Teljesen szárazon és tárgyilagosan a következőket kö­zölhetjük, mint valóságot a lon­doni nyilatkozóval és egyben Eu­rópa közvéleményével is: 1. A Csiliz-közben most folynak a szlovák telepítések. A telepesek természetesen mind magyar bir­tokokat kapnak, de a volt tulaj­donosok a birtokokért semmi kár­térítést nem kapnak, ellenkezőleg: internálják őket. 2. Az internáltakat részben a komáromi 2. számú erődben, részei­ben Érsekújvárott gyűjtik össze.­­ 3. Komáromban a 2. számú­­ erődben immár 14.000 magyar in­ternált tartózkodik olyan zsúfolt­ságban, mint a hajdani német megsemmisítő táborok szerencsét­len deportáltjai s oly embertelen elbánásban részesül, amire ugyan­csak a volt német deportált­ tábo­rokban találhatunk példát. Az in­ternáltakkal kora reggeltől késő estig követ töretnek a komárom— pozsonyi országúton, élelmet azonban — félcsajkányi levest — csak abban az esetben kapnak, ha egy-egy prizmányi (olyan kőra­kás, amilyen az országutakon lát­ható) követ megtörtek már. Ha nem, minden élelmet megtagad­nak tőlük. 4. Az internáltakat a legbrutá­­lisabban bántalmazzák. 5. E bántalmazások s a szörnyű éhség következtében a komáromi táborban naponta átlag három­négy ember hal meg. Ebben a tá­borban szenved Kóczán Mór csi­­lizradványi református lelkész is, Magyarország volt olimpiai ge­rely dobó bajnoka, több magyar pap és tanító társaságában. Vala­mennyien ingben és alsónadrág­ban törik az országúton a követ, mert felsőruhájukat elvették tő­lük. 6. Vannak olyan magyar inter­náltak is, akiknek még emberte­lenebb a sorsuk, így például igen sok helyen, mivel a szlovák tele­peseknek nincs elegendő igásálla­­tuk, a telepítést lebonyolító fegy­veresek arra kényszerítik a volt magyar birtokosokat, hogy maguk vontassák ki a földekre a trágyá­val megrakott szekereket s öten­­hatan hámba fogazva, maguk húzzák a telepesek ekeit. E sze­rencsétlen véreinket hát valóság­gal baromként használják fel az új birtokosok. 7. Mindezeken túl magyarnak Szlovákia egész területén reggel 7-től este 6-ig szabad csak az ut­cán mutatkoznia. Akit ez időn túl az utcán lelnek, könyörtelenül le­lövik. 8. A múlt héten a csehszlovák hatóságok lefoglalták s minden kártérítés nélkül szlovák tulaj­donba adták az összes magyar üzleteket s ha egy-egy volt tulaj­donos — előre érezve, mi követ­kezik — eladta üzleti berendezé­sét, véresre verték és internálták­­. A hatóságok letiltották az összes magyar bankbetéteket, el- Két fontos postai hír Húsz kilogrammra emelték fel a posta­­csomagok súlyhatárát A postavezérigazgatóság közli, hogy a postára adható csomagok eddigi 10 kilogrammos súlyhatá­rát 20 kilogrammra emelte fel A 20 kilogrammos postacsomagok forgalmában résztvevő 1183 posta­hivatal névsora bármely posta­­hivatalban megtudható. A posta házhoz szállítja a csomagokat A posta szeptember 17-ike óta Budapest területének egyes üzle­­tileg forgalmas részeiben ismét házhoz szállítja a csomagokat. A posta igyekezete arra irányul, hogy november 1-ig már Buda­pest egész területén házhoz szál­lítsa a postacsomagokat.

Next