Kossuth Népe, 1946. január-március (2. évfolyam, 1/197-74/270. szám)
1946-03-17 / 64. (260.) szám
Elkészült———— a Gellért-hegyre épülő monumentális szovjet emlékmű modellje Szombat délben Kisfaludy- Strobl Zsigmond Stefánia úti műtermében bemutatta annak a szovjet emlékműnek a modelljét, amelyet a magyar kormány a Cellért-hegyen fog leállíttatni. A műteremben megjelent Tombor Jenő honvédelmi miniszter, dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, Kővágó József polgármester és a Művészeti Tanács részéről Pátzay Pál szobrászművész. Az emlékmű tulajdonképpen két emberi alakból áll, egy szovjet harcosból és a győzelmet jelképező női alakból. A szovjet harcos modelljét Kisfaludy-Strobl már régebben elkészítette és bemutatta, szombatot a női alak ■készült el és a megjelenteket tekintették meg. Kisfaludy-Strobl Zsigmond elmondotta, hogy orossz részről , legnagyobb érdeklődéssel kíséril munkáját, maga Vorosilov mar Isail, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, is igen gyakran látogat el a műtermébe, ahol hosszú órákat tölt el s a legnagyobb szeretettel szól hozzá ij tervekhez és minden részlete személyesen beszél meg vele. It t a £ 1 fal t Hétezer nyugatra távozott „magyar“ tartózkodási engedélyért ostromolja a linzi városházát Kik azok, akiket nem bánt a honvágy ? A Linzben megjelenő „Oberösterreichische Nachrichten“ című lap egyik legutóbbi számában érdekes beszélgetést közöl a felsőausztriai telepítési hivatal vezetőjével, D. Krause őrnaggyal, aki elmondta, hogy az összeomlás után 900.000 idegen menekült vagy áttelepített külföldi tartózkodott a felsőausztriai tartományban és ezek hazaszállításának irányítására kellett felállítani a telepítési hivatalt. Azóta nagy tömegeket sikerült visszairányítani hazájukba, de jelenleg még mindig 210 ezer külföldi tartózkodik a tartományban, közöttük hétezer magyar állampolgár, akiknek februárban kapott utolsó tartózkodási engedélye májusig érvényes. Tekintettel arra, hogy az osztrák hadifoglyok jelentékeny része még nem tért vissza, Felső-Ausztriának a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkálatoknál mintegy 50.000 főnyi munkaerőre lesz szüksége, s ezen a címen a hazájukba visszatérni nem akaró idegenek újabb tartózkodási engedélyeket kérnek az illetékes osztrák hivataltól. A magyarok túlnyomó része a linzi városházát ostromolja tartózkodási engedélyük meghosszabbításáért. Jó lenne, ha a magyar hatóságok megérdeklődnek, kik azok a felsőausztriai gyászmagyarok, akik Linzben instanciáznak, hogy ne kelljen hazatérniök. Valószínűleg ismert neveket is találnánk közöttük. A pécsi katonai kerület az elmúlt évben 30 pesti gyereket nyaraltatott ingyen Zentai Vilmos nyilatkozik pécsi szemleútjáról Zentay Vilmos honvédelmi államtitkár sorra járja az országot, hogy megismerje és ellenőrizze a demokratikus honvédség intézményeit és szervezeteit. — Beszámolómat, — sajnos, — panaszkodással kell kezdenem Új honvédségünk legsúlyosabb problémája a pénzkérdés. A ruházatihelyzet nem kielégítő. A honvédeknek jelenleg csak a nyugatról visszatértektől átvett harmadrangú ruhanemű jut. Még kritikusabb a helyzet a lábbeli kérdésében. A honvédség ellátása általában kielégítőnek mondható — Örömmel állapítom meg, hogy fegyelem szempontjából semmi kifogás nem merült fel. A legénység és tisztikar között a legbarátságosabb viszonyt találtam. — A pécsi kerületben milyen a viszony a honvédség és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság meghatalmazottja, valamint a Vörös Hadsereg parancsnokai között? — kérdeztük. — Ezek a tényezők — hangzott a válasz — valóban megértő és baráti magatartást tanúsítanak honvédegységeinkkel szemben. Az együttműködés példásan harmonikus. Ezután az államtitkár elmondotta, hogy az elaknásított területen eddig 211.300 telepített aknát távolítottak el. Ugyancsak megtisztították az összes közúti és vasúti vonalakat. Ez a nagyszabású műszaki művelet áldozatokat is követelt Eddig 20 halottja, 7 súlyos és 17 könnyebb sebesültje van a pécsi kerületi parancsnokságnak. Ezek a honvédek hős munkát végeztek és életüket áldozták fel az ország újjáépítése érdekében. Búcsúzóul még elmondotta, hogy a 4. kerületi parancsnokság az elmúlt évben 30 szegény budapesti gyermeket nyaraltatott ingyenesen. A most következő nyáron talán már 60 gyermek ingyen nyaraltatását is meg tudják oldani. Huszonkét halálos ítélet a kolozsvári perben Kolozsvárott most vontak felelősségre egy nagyobb csoportot, amelynek tagjait azzal vádolták, hogy 1940-ben, a bécsi döntés után, amikor a magyar csapatok bevonultak Erdélybe, 260 románt legyilkoltak. A bíróság a vádlottak közül huszonkettőt halálra, nyolcat életfogytiglani elzárásra míg a többit hosszabb ideig tartó szabadságvesztésre ítélte. SSzekfil Gyula elindult Moszkvába A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szekfű Gyula rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter betegségéből felépülve, március 16-án reggel elindult moszkvai állomáshelyére. Öngyilkos lett Haushofer, Hitler geopolitikusa Paris, márc. 16. (AFP) Mint a brit rádió jelenti, Németország egyik fogházában a letartóztatásban lévő Haushofer Károly tanár, Hitler „geopolitikai intézetének“ alapítója feleségével együtt öngyilkosságot követett el. (MTI) Új csavargőzös járat A közlekedésügyi minisztérium közli, hogy a MFTR március 16- tól a Vigadó-tér és a budai Lánchídfő között átkelési hajójáratot indított meg. A járatok 7 órától 19 óráig negyedóránként közlekednek. A Vigadó-tér és az YblMiklós-tér közötti átkelési járatok a jövőben csupán a Petőfitéri pontonhídnak a közúti forgalom és az átkelő közönség részére, való lezárása esetén közlekednek. . . Mikor van gáz? Március 18-tól, hétfőtől kezdődően ismét meghosszabbodik a gázszolgáltatás ideje és pedig reggel hat órától nyolcig, délelőtt tíztől tizennégyig, délután tizennyolctól húsz óráig szolgáltatnak gázt. Gyufa a C-jegyre Az egyes lapokban megjelent téves közléssel szemben a polgármester ismételten közli, hogy a március havi élelmiszerjegyek „C“-jelű szelvényére egy doboz gyufát szolgáltatnak ki, tehát nem a „B“-szelvényre. • Érvényes a 23-as dohányjegy A Dohányjövedék közli, hogy március 18—24-ig a 23-as számú dohányjegy, a 23-as számú dohánypótjegy és a Munkás szivarka utalványok „E“ jelű szelvénye érvényes. ) Romlik az idő . | A Meteorológiai Intézet jelenti: ( | Budapesten szombaton délben a hő- ( I mérséklet 9 fok Celsius volt. ( Várható időjárás vasárnap estig: . 9 Mérsékelt, időnként élénk északi, : ) északkeleti szél. Borult idő, egy-két j ) helyen köd. A hőmérséklet fokozata- Csas süllyed. { — Dr. Kerék Mihály utóda: Hajdú István. A földművelésügyi miniszter dr. Kerék Mihály miniszteri osztályfőnököt, saját kérelmére, az Országos Földbirtokrendező Tanácsban viselt tanácstagsága, úgyszintén az Országos Földhivatal ügyvezető igazgatói tisztsége alól — buzgó és eredményes szolgálatainak elismerése mellett — felmentette és dr. Hajdú István miniszteri tanácsost az Országos Földhivatal ügyvezető igazgatójává kinevezte. „Csak egy független bírói testület emelheti fel szavát az antidemokratikus fejlődéssel szemben" Dr. Csorba János beszéde a közigazgatási bíróság teljes ülésén A Magyar Közigazgatási Bíróság március 14-én, csütörtökön tartotta évadnyitó teljes ülését, ahol a testület tagjai letették az esküt a köztársasági államformára. A teljes ülésen dr. Csorba János elnökölt és évnyitó beszédében a köztársasági államformáról szóló 1946. évi I. tc.-t méltatta. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy az első világháború után összeülő első nemzetgyűlés is egy széleskörű titkos választás alapján jött létre és államformát kellett adnia a nemzetnek. Míg a monarchia utódállamai, Ausztria és Csehszlovákia a köztársasági államforma mellett döntöttek, addig a magyar nemzetgyűlés a kormányzóság intézményét alkotta meg. Ennek a felemás államformának a hátrányai rövidesen jelentkeztek. A nemzetgyűlésnek az a része, amelyik a nagybirtokot akarta menteni, az akkori kormányra támaszkodva kiadta a jelszót, hogy a magyar népi tömegek éretlenek a titkos választójogra, de különben is a választójog egy közjogi kiváltság, amelyet csak az arra érdemes polgárnak szabad megadni és meg kell tagadni mindazoktól, akiknek közreműködésétől az államakarat kialakítása szempontjából kedvezőtlen hatás várható. A múltban a végrehajtó hatalom tartotta kezében a nemzetgyűlést A titkos választójog alapján öszszeült nemzetgyűlés nem volt hajlandó ezt a jogfosztást elvégezni, de hajlandó volt a kormány, amely a nemzetgyűlés feloszlatása után kiadta a 2200T922. M. E. rendeletet, amely Budapest és a törvényhatósági választókerületek kivételével a nyílt szavazást állította vissza és az állampolgárok jelentős részétől megvonta a szavazati jogot. Ezzel megindult a nemzetnek a retrográd irányba való fejlődése. A nagyrészt nyitt szavazás alapján választott országgyűlések lehetetlenné tették a demokratikus fejlődést, megkövesítették a nagybirtokot, izolálták a nemzetet a környező demokratikus államoktól. Magyarország mint egy feudalista, nagybirtokos ország szerepelt a demokratikus világ közvéleménye előtt és feltartóztathatatlan lett a nemzeti katasztrófa felé való rohanása. Csak egy független bíróság képes vétót mondani — Meg kell állapítanunk — folytatta ezután dr. Csorba János —, hogy az állami szervezetnek csak egyetlen testülete volt az, amely tisztán láta ezt a szomorú fejlődést és annak ellene szegült. Ez a testület pedig a Közigazgatási Bíróság volt. Amidőn az 1925 :XIX. tc. a Közigazgatási Bíróságra ruházta a képviselőválasztások feletti bíráskodást, a petíciós ügyekben hozott ítéleteiben a leglesújtóbb ítéletet mondott erről az egész választási rendszerről, erről az egész retrográd fejlődési irányzatról. Feltárta annak hibáit, visszaéléseit, nemzetrontó voltát az ország nyilvánossága előtt. A demokratikus Magyarország a legnagyobb örömmel és elégtétellel üdvözölte ezeket az ítéleteket és a Közigazgatási Bíróságot mint a demokrácia utolsó mentsvárát emlegette. Csak egy független bírói testület képes arra, hogy meglássa -e vétót mondjon a nemzet többségével szemben irányuló antidemokratikus fejlődésnek. A Közigazgatási Bíróság azzal a nyugodt öntudattal tekinthet vissza a nehéz és sötét időkben kifejtett működésére, hogy megtette mindazt, ami tőle tellett a veezetelem elhárítására, hivatásának tehát eleget tett és szerepe a történelem előtt tisztázva van. A nemzetek nem bírják ki a felemás megoldásokat Megállapíthatjuk tehát, hogy a nemzeti katasztrófa jelentős részében annak a következménye, hogy szerencsétlenül választotta meg az első nemzetgyűlés az államformát. A nemzetek nem bírják el a felemás megoldásokat. A kormányzói intézmény, amely ideiglenes megoldás és egy embert bizonytalan időre állít a nemzet kormányához, nem alkalmas a nemzetnek a vezetésére. Nemcsak az emberi gyengeségnél fogva, amely feltámasztja a dinasztiaalapítás ambícióját és ezen ambíció teljesülése kedvéért mindig hajlandó megalkudni az erősebbet a tömegek érdekeinek ellenére is, hanem azért sem, mert bizonytalanságánál fogva könnyen elveszti a kontaktust a széles néprétegekkel. Ha a világháború utáni első nemzetgyűlés nem a kormányzóság mellett dönt, hanem a köztársasági államforma mellett, elképzelhetetlen lett volna ez a retrográd visszafejlődés. Elképzelhetetlen, hogy egy rövid időre választott köztársasági elnök kormánya meg merte volna azt tenni, hogy egy rendelettel kizárja a nemzet széles rétegeit az alkotmány sáncaiból és visszatérjen a nyíltválasztásos rendszerre. A köztársasági államforma demokratikus fejlődést hozott volna, nem izolálta volna Magyarországot a környező államoktól, nem rekesztette volna ki a demokratikus fejlődésből, megalkotta volna azokat a szükséges reformokat, amelyek előreviszik az ország gazdasági, szellemi és politikai fejlődését, szoros együttműködést hozhatott volna létre az utódállamokkal, amelyekkel olyan nagy szükségünk van a gazdasági együttműködésre. És talán elkerülhettük volna ezt a katasztrófát, amely nemzetünket érte. Minden államforma mellett lehetnek belső feszültségek, a hasonló közjogi berendezkedésű szomszéd államok között is lehetnek időleges nézeteltérések, de a társadalmi és politikai fejlődés azonossága mindig egyik biztosítéka a szomszéd államok barát együttműködésének. Ezért kell örömmel üdvözölnünk és megfelelően értékelnünk az 1946:1. tc. megalkotását, a köztársasági államformát, ezért hisszük azt, hogy ez az államforma alkalmas lesz a demokratikus fejlődés biztosítására, egy új gazdasági fellendülés előfeltételeinek megteremtésére és a szabad demokratikus Magyarország felépítésére. — Számlálják a telefonbeszélgetéseket. A budapesti kézikapcsolású távbeszélőközpontok 1946 március 16-tól kezdve a helyi beszélgetéseket számlálják és egyenként díjazzák. Az öt percnél hosszabb beszélgetések öt percenként egy-egy, beszélgetésnek számítanak. rv. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR, Budapest, IX., Lónyay utca 30. 117. ÁLTALÁNOS AUKCIÓ KIÁLLÍTÁS: 1946. évi március hó 21-én, 22-én és 23-án 9—15 óráig, 24-én 9—13.30 óráig. ÁRVERÉS: 1943. évi március hó 25-től április hó 3-ig hétköznaponként 14 órai (március hó 25-én fél 11 órai) kezdettel a katalógusban feltüntetett sorrend szerint. KÖNYVKI ALIZTAL : 1943. évi április hó 4-én, 5-én és 3-án 9—15 óráig. KONYVÁRVERÉS: 1943. évi április hó 8-tól 10-ig naponként 14 órai kezdettel a katalógusban feltüntetett sorrend szerint. Az aukciót két részben tartjuk meg. Az első részben T. M. és G. Gy. lakberendezési tárgyai, a második részben egyéb magángyűjteményekből származó tárgyak kerülnek árverésre ÁRVERÉSRE KERÜLNEK. Festmények, rajzok, metszetek, szobrok, plakettek, keleti, arany-, ezüst-, ékszer-, porcelán- és üvegtárgyak, textilneműek, szőnyegek, bútorok stb. Katalógus a helyszínen önköltségi áron. Távbeszélő: 187—943. A legközelebbi 118. számú aukcióra a tárgyfelvételt 1943. évi április hó 20-án zárjuk le. Egyébként a tárgyfelvétel (könyvaukcióra is) hétköznaponként 8—15 óráig.