Kossuth Népe, 1946. január-március (2. évfolyam, 1/197-74/270. szám)

1946-03-17 / 64. (260.) szám

KÉT RIPORT A FIATALKORÚAK BŰNHULLÁMÁRÓL. Három pesti gyerek egy milliárdot szerzett — kamu* twusté a -- H t - É*£’ ^ lír IjNfiér St­inTrális tárgyalás — 15 éves szereplőkkel Három fiatal suhanc áll a sta­­táriális bíróság előtt. Alig múltak tizenöt esztendő­sek, lötyög rajtuk a labdaróc, fe­jüket idegesen kapkodják, míg a fogházőr leoldja kezükről a bilin­­teset. Zavartan, pislogva néznek a hallgatóság padsorai felé, ahol három fejkendős anya tördeli sírva kezeit és integet fe­léjük. Talán bátorítani akarják őket, bár maguk az anyák is bá­torításra szorulnának, amint resz­kető kezükkel takarják el könny­űztatta arcukat. Az eset egyszerű és minden ré­szében tisztázott A három gyerek este moziban volt negyedik társukkal és szívük bálványával, egy Lenke nevű 15 éves leánnyal. Valami vadnyugati filmet néztek meg. Mozi után azon tanakodtak, hogyan lehetne köny­­nyen pénzt szerezni. Hiszen, amit munkahelyükön keresnek, azt oda kell adni a mamának, mert drága a krumpli és az olaj. A tanácskozásnak megvolt az f eredménye. Elhatározták, hogy betörnek valahová és sok pénzt szereznek. De hová? Egyiküknek eszébe ju­tott, hogy tud a Humbach Sebes­­tyén­ utcában egy üzletet, ahol rengeteg cérna, pamut és egyéb drága holmi van. Megbeszélték Lenkével, hogy­­munka után­ (így mondják) hozzá viszik fel a rabolt halait és ott osztoznak. Lenke hazament, ők pedig elin­dultak pénzszerző körútjukra, a Vésőt szerezték, azzal leütötték be három lakatot és kifosztották az üzletet. , Egy milliárd pengő értékű árut vittek Lenke lakására. Ott elosztották a zsákmányt, majd mint akik jól, végezték dolgukat, hazamentek. Otthon azt mondot­ták, hogy sürgős éjjeli mimikájuk volt. Most itt remegnék a statáriális bíróság előtt. Rád Illés tanács­elnök jóságos hangon faggatja őket: — Tudtátok, hogy statárium van? Mindhárom egyformán vála­szol. Válaszukon látszik a fogház iskolája, mintha leckét monda­nának, úgy felelnek. — Nem tudtunk a statáriumról, s különben is már jártak a Rákóczi­­úton a villamosok, amikor betör­tünk. Azután jönnek a fogháziskola terminus-technikusai. — Tekintetes királyi törvény­szék! Nagyságos elnök úr! Az öreg vagányok jó oktató­munkát végeztek a fogházban, még a „királyit“ sem felejtették el a három gyerek szájába rágni. Újabb kérdés. —­ Mire kellett a pénz? Meny­nyit kerestetek hetenként? — Nyolcszázötvenezret és a ka­lóriát — hangzik a válasz. A há­rom fogházőr összenéz. Nekik nincs ennyi jövedelmük. — És Lenkéhez csak úgy bár­mikor felmehettetek? A válasz vállvonogatás, mintha csak azt mondanák, hogy elvégre nem élünk a múúlt században. Az ember (15 éves gyerek) csak fel­mehet a barátnőjéhez bármikor­Kihallgatják a­­ patronáns höl­gyet, majd a sértettet. Válaszuk­ból kiderül, hogy negyedik társuk volt S­IS- bűnös, ő volt a vezér,­­ hiszen ő már majdnem tizenhét éves. Meg is tudott szökni, ezideig nem került rendőrkézre. Folyik a kérdezés és a válaszo­lás, de azután egyszerre lemálik a három gyerkőcről a fogházisko­la minden máza, eltörik a mécses, nem tudnak egy értelmes szót sem kimondani, csak sírnak és sírnak velük együtt a hallgatóság padsoraiban az anyák. Három egyszerű asszony, arcukra van írva a tisztesség, a nehéz, napi munka, az ezernyi gond és a ten­gernyi bánat. Dr. Valkó Rezső ügyész vádbe­szédet mond. Csak paragrafusokat idéz, nem mond dörgedelmes sza­vakat Talán ő is apa és együtt­érez az anyákkal. Tizenötéves gyerekeknek nem szegezi neki az ügyészi retorika nagyágyúját. A statáriális bíróság visszavo­nul tanácskozásra. Az ügyész megengedi, hogy az anyák beszél­hessenek a három síró gyerkőccel és odaadják nekik a kosarakban hozott kis elemózsiát. Előkerülnek a nehezen előkapart főtt tojások, palacsinták és a gyerekek m­ohón falnak. Az egyik anya sírva for­dul a fogházőrhöz. —­ldgy­e nem akasztják fel őket? Azután elhangzik az ítélet. A bíróság irgalmas, talán nem is a gyerekekkel, hanem az anyákkal szemben. Fejenként hat évet kapnak. Sírva ölelkezés, a gyerekek ke­zére felkerül a bilincs, még egy utolsó csók és megindulnak a fog­ház felé. Németh József Janicsek inkább a fogházban maradt* # * Megrendítő látogatás a lipes­ vidékik­ fiatalkorú rabjai között A pesti utcákon gyermekban­dák kószálnak. Éhesek, rongyo­sak. Szülőjük nincs. Vagy kiver­ték az utcára őket Fosztogatják a pályaudvarokat, az üzleteket, homályos kültelki utcákon kive­szik a retikült az asszonyok ke­zéből. A pestvidéki forrás huzatos, félig-meddig romépületében het­venet őriznek belőlük. Szűk és piszkos a cella. Ször­nyű a levegő , és hideg van. Fűtés nincs, az ablakokon papír üveg helyett, nyitva kell tartani, mert az emberi testektől párás levegőben leválik a papír. A középen asztal, a földön szal­mazsákok és avit pokrócok ha­lomban. Megannyi rongykupac. És a sarokban rosszszagú vödör­. Ez javító nevelés? — Ebben a cellában minden­kinek van szalmazsákja — mond­ja az őr —, de a többiben kette­sével alszanak. Takaró? Kinek van, kinek nincs. Hozhatnának be kívülről, de egy se hozott Nincs ezeknek nemhogy pokró­cuk, de még egy váltás fehér­neműjük sem. Az egész társaság­ban egyetlen az önkosztos, ennek a hozzátartozói néha juttatnak valami ennivalót__ A fiúk ott állnak körülöttem feszes vigyázzban. Az arcuk fe­­ketéssárga. A ruha cafatokban lóg róluk. Sokan mezítláb állnak a kőpadlón. A szemük lázasan csillog. Konok, keserű, éles voná­sok minden száj körül. Egy rongy halmaz alatt beteg fekszik. A lába tele fagyási se­bekkel, talpraállni nem tud. — Mit csináltok egész nap? — Hát csak megvagyunk... be­szélgetünk... játszunk... Fölényes vállrándítás. Összenéz­nek. Valami végigcikázik az arco­kon. Képzelem a­­játékot­, a be­szélgetést idebenn. Megkérdezem a fogházfelügye­lőt: — Hát nem dolgoznak valamit? Csak így ülnek itt a cellában nap, hosszat? Hónapokig? Senki sem­mire nem tanítja őket! — Munkára nem lehet vinni őket, mert nincs elég őrszemély­zet. Egyszer kaptunk papírzacskó­ragasztást, amit megcsinálhatnak idebent. A ragasztáshoz ötven kiló krumplilisztet adtak, csinál­janak ragacsot. A fiuk pogácsákat gyúrtak belőle s megették az egé­szet. Azóta nincs több papírzacs­kó. Ami a tanulást illeti... nincs megfelelő helyiségünk. Rits pe­dig ugy­e senki se vállalkozik, hogy ide jöjjön be és itt tartson nekik órát. Ebben a cellában?! Tehetetlenül tárja szét a karját. — Hát bizony... az embersze­retet úgy látszik idáig nem terjed. — Nem kívánhatjuk azt senki­től se, kérem. — mondja rezig­­náltan a főfelügyelő. — Dehát ez szörnyű! Kamasz kölyköknek négy fal közé bezár­va lenni! így, Istentől és ember­től elhagyottan! Inkább a fogházban maradt Másik cellát Ugyanaz a hely­zet. Barlang, benne egy 13 éves falusi kisfiú, aki verekedés köz­ben agyonütötte a társát, egy 16 éves csupa csont és bőr­piaci tolvaj, egy másik 16 éves betörő és egy 15 éves, aki az anyjának zsírt lopott, egy 13 éves hunga­rista, és még 1­­ piszkos, „éhes gyerek.. ■regi iskola .70 ISKOLA AUTÓSZAKISKOLA Hatóságilag vizsgáztat felelősséggel. Csoportos és­ egyéni kiképzés modern autónkon, motorkerékpáron és a világhírű autóoktató filmmel. MŰHELYGYAKORLAT, KERBER autószakkönyvek. HIKADÉ, VI. ker., Teréz­ körút 7. • Tel. 224-862 AZ ÖN TALÁLMÁNYÁT IS az Ipari Szabadalmakat Értékesítő Részvénytársaság Budapest, IX., Zsil-uter 1. délelőtt fő-től d u, 5-ig, Tel: 184—668 értékesíti, hasznosítja Itt a sarokban mellhártyagyul­­ladásgyanús fekszik a vackon. A fogházőr egy vézna, szürkés­­sápadt kisfiút tol elénk. — Elst tessék megnézni! Ez a Jamicsek. Ittmaradt a társa he­lyett! Mi csak későn jöttünk rá. Ő már szabadult volna és más jelentkezett helyette. — Miért maradtál idebent? — kérdem a gyereket. Kifejezéstelen szempár néz rám: — Hát hová menjek? Nincs senkim. Sem apám, sem anyám. A barátom adott nekem egy ke­nyeret és megígérte, hogy ha most itt leülöm helyette, akkor, ha szabadulok, hozzájuk mehe­tek. A fiúk ruháit elteszik, hogy ha szabadulnak, legyen mit magukra húzzanak. A rabruhák, amiket itt kapnak, csak rongy darabok.. Cérna sincs hozzá, hogy meg­varrják. Cipő nincs, fehérnemű nincs, ruha nincs. Pokróc se. A legnagyobb baj az, hogy csalk a rendes rabkosztot kapják, az üres feketekávét, a csajka babot, a darab kenyeret, ami még az ilyen lakat alá rakott szerencsét­len fiatal farkasoknak is kevés. A fogházi vágyálom az, hogy az i­gasssá­gügymin­i­sztér­i­um engedé­­yezzen nekik napi másfél csajka babot. Dehát egyelőre ez még nem ment keresztül az aktator­nyokon. , A bírói elképzelés a javítőm®­velésről, az emberségről, a hasz­nos munkássá válásról nagyon szép. De lényeges a különbség a bíró jószándéka és a fogházban a valóság között. Izsáky Margit. ­— Kevin brit külügyminiszter kihallgatáson fogadta Bede István meghatalmazott minisztert és rendkívüli követet, Magyarország londoni képviselőjét. — A Tito tábornagyot szállító különvonat lengyel területre ér­kezett. Magyar területen Titót a Vörös Hadsereg képviselői fogad­ták és üdvözölték. A csehszlovák határon a csehszlovák kormány képviselői fogadták és kísérték egészen a lengyel határig.­­ — Női félhullát találtak a Lo­­sonczy­ utca 19. számú ház kapu­­aljában. A gesztenyebarna hajú, kerekarcú, 22 év körüli ápolt nő holtteste csak derékig volt meg. A szerencsétlen nőt több fejsze­csapással ölték meg, fogait is ki­verték szájából, majd gyilkosa a legnagyobb szakértelemmel vágta le combban mindkét lábát. Akik­nek hasonló női hozzátartozójuk eltűnt, jelentkezzenek a főkapi­tányságon, Nádor­ utca 13., II. 3. alatt. — A katonapolitikai osztály nyomozói átadták a népügyész­ségnek Baráth András főhadna­gyot, a hírhedt Szt István-körúti nyilasház parancsnokát, akinek lelkiismeretét rengeteg ártatlan ember élete terheli. A bestiális főhadnagy­ specializálta magát oly keresztények üldözésére, akik zsidókon segítettek.­­ Nagyarányú razziát tartott a gazdasági rendőrség katonai se­gítséggel az Aszódi­ úti lakótele­pen. A razzia során megtaláltak­­többszáz bála gyapotot, sok mo­torkerékpárt, fémlemezeket, ben­zint és egyéb értékes holmit, sőt lőfegyvereket, kézigránátot és sokezer töltényt­­is. A telepen lakó fegyverrejtegető Lantos Irmát Biró Kálmánt és fiát rögtönítélő bíróság elé állítják. — Bukarestben betiltották a „Dimineata“ című lapot, mert kö­zölte Petrescu és Maniu nyilatko­zatait. — Az arcbőr zsírosságának hatá­sos ellenszere a Sulfamyl kénpúder. — Egymillió font értékű herin­­get küld Anglia az UNRRA útján az európai szárazföldnek. — Halálozás. Torjai Béla gépész­­mérnök-folyamőralezredes, az el­lenállási mozgalom hősi halottjának március 14-ére tervezett temetése március 19-én, kedden délután fél 3 órakor fog a farkasréti temetőben megtörténni. Várkonyi Imre ny. gyön­ki főjegy­ző, a Jegyzők Orsz. Árvaházegye­­sületének tb. alelnöke és alapító tagja, március 15-én, 79 éves ko­rában, hosszas szenvedés után el­hunyt. Temetése március 13-án, hétfőn d. u. 1 órakor lesz a X. ker új köztemető halottasházából a róm. kat. anyaszentegyház szertar­tása szerint.­­ A szeszesitalok egyedárusági ára abszolút hektoliterenként 140 millió, az eretgyártásra, ipari és gyógyászati célra szolgáló finomí­tott szeszé 38, a víztelenített szeszé 40, a bor szesztartalmának emelé­­­sére szolgáló párlaté pedig 60 mil­lió pengő — A sajtol­ élesztő fogyasztói­­ ára kilogrammonként egymillió pengő, amihez még forgalmi adó számítandó hozzá. — A bány­an­yagbérek havi össze­gét március 1-től kezdve az eddi­ginek tízszeresében állapították meg. A legkisebb bányanyagbér ezek után havi 1.080.000 pengő. A szükséges többletet a bányatermé­kek eladási árának néhány száza­lékos pótlk­o­ásából fedezik. — A Philanthia országos hírű vi­rágüzlet bensőséges módon ünnepli özv. Földes Jánosné „Irénke“ al­kalmazottjának harmincéves szol­gálati jubileumát. Irénke 30 éven át lankadatlan szorgalommal és be­csületességgel látta el ügykörét. A szakmai cégek meleg szeretettel üdvözlik a jubilánst. a Svábhegy! Szanatórium, a szabadsághegyi Éden társasházban június elsején régi nívójához méltó keretek között újból megnyílik. Előjegyzéseket orvosi vélemény alapján máris elfogad. Városi iro­da: V., Fálk Miksa­ u. 12., kedd, csütörtök, szombat 11—1. Telefon: 124—742. — Az ország délszláv nemzeti­ségű és anyanyelvű lakosságát a március 18-iki állapot szerint ösz­­szeírják, mégpedig a szóbanforgó népréteg kulturális és egyéb nem­zetiségi jogainak fokozottabb biz­tosítása érdekében. — Tizenötévi fegyházra ítélték Hellebronth Vilmost Szálasi volt tárcanélküli miniszterét. — A Magyar Közgazdasági Társaság március 19-én délután fél négy órakor a Kereskedelmi és Iparkamarában (V.. Sze­­mere-u. 61 illést tart, amelynek tárgya dr. Domány Gyula előadása „Pénzpoli­tika“ cílen. —■ Letartóztatták Zeitzler vezér­ezredest, a német vezérkar volt főnökét — A nyilasok volt pozsonyi kö­­vetségi kultúrattaséját, Ferber Vik­tort tizenötévi kényszermunkára ítélte a népbíróság. — Lukács Ágnes rajzai: Auschwitz, női tábor. Magyar és angol beve­zető sorok után 24 bravúros tech­nikájú, de szörnyű rajz döbbenti meg, aki ezt a gyűjteményt végig­lapozza. Az auschwitzi borzalmak­ról sokat hallottunk, sokat olvas­tunk. Lukács Ágnes rajzai, ez­ a megrendítő élmény­gyűjtemény, mégis úgy fejen vág bennünket, hogy alig tudunk magunkhoz térni. Tudunk mindarról a vadállati ke­gyetlenségről, amely ehhez a hír­hedt helységnévhez fűződik. De így, ahogy egy művészlélek, művé­­szi eszközökkel és teljes hitelesség­gel vetíti elénk a deportálások szörnyűségeit, mégis és újra a le­sújtó hatásuk alá kerülünk. Lukács Ágnes, a művész, a legnagyobb el­ismerést érdemli meg. Lukács Ág­nes, a szenvedő ember, pedig rá­szolgált minden igaz ember őszinte könnyeire. A rajzgyűjtemény a Szocialista­ Cionisták Pártja kiadá­sában jelent meg. (e) IIUTÓVEZETŐISKGLI rjmVflQ személy-, teherautóra és motorkerékpárra Dnjmnni iií C Telefon: iHlm­HU hatóságilag vizsgáztat. — Autószakkönyvek. flUftULZI'U1 0. 226—693. legmagasabb napi áron vásárolunk' HpIöOli, vadbor! fischírrks© és társai VI., P­*ulaj[ Éds­yícé 2—ft |^«rb*n). — Telefoni 22*—40Si

Next