Kossuth Népe, 1946. április-június (2. évfolyam, 75/271-123/319. szám, 125-129. szám)

1946-04-02 / 75. (271.) szám

ff. évfolyam 75. (271) szám. 1945 április 2, kodd 50.000^­MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP főszerkesztő: FELKAI FERENC És mégis mozog a föld A Kossuth Népe vasárnapi cikke pontos és részletes informé cióval szolgált az utóbbi időben történt katonai behívások célja felől. A halaszthatatlan újjáépítési és jóvátételi munkálatok biz­tosítása teszi szükségessé a behívásokat,, mert az ország legfőbb érdeke, hogy ezen a két területen megfelelő mennyiségű munka­erő álljon rendelkezésre. Ez eddig rendben is van. De nincs rendben az a felelőtlen suttogás, ámítás, mely e kérdés körül keletkezett. A reakciónak minden eszköz jó, hogy nyugtalanságot keltsen és legszívesebben veszi igénybe a hazug propaganda fegyverét. Egyszer már le kell atámolni a közélet nyugtalanítóinak ezael a kártékony hadával, s azt hisszük, leg­helyesebb eljárás velük szemben az lenne, ha elsősorban a suí- togókat vennék igénybe az újjáépítési munka nehezebb részének elvégzésére. Elvégre elsősorban ők a felelősek azért, hogy ma újjá kell építeni az országot Hol voltak ezek a tisztelt súgó-búgó urak akkor, amikor a magyar fiúkat idegen célok érdekében szézezerszámra hajtották vágóhídra? Éveken keresztül mukkanásukat nem lehetett hal­lani, amikor a postások, közhivatali kézbesítők valósággal gör­nyedték a SAS behívók terhei alatt, amikor a parasztnak órák alatt kellett otthagynia a mindennél fontosabb mezei munkáját, a munkásnak a műhelyét, a kalapácsát, amikor az egzisztenciák tízezrei mentek tönkre a sűrű behívások miatt. Akkor nem nyug­talankodtak, akkor természetesnek tartották, hogy az emberek szó nélkül, vak engedelmességgel rohanjanak önvesztükbe, ter- í... . v t. ók, i.ogj o^ ’rr.ígásasálic­adjuk a segédkezet. Annál súlyosabb a bűnük most, amikor az ország újjáépí­tését akarják megakadályozni csak azért, hogy visszafordítsák az idő kerekét és megint a nép nyakára ülhessenek. Az elvesz­tett hatalom és pozíciók visaeaszerzése az egyedüli oél, mely őket vezérli és e cél mellett szemükben eltörpül az újjáépítés egyetemes érdeke. De nem fognak célt érni. Semmiféle ostoba, kiagyalt mesé­vel, gonosz rágalommal nem érik el, hogy még egyszer ők kap­ják kezükbe a hatalmat, mellyel oly csúnyán visszaéltek akkor, amikor az valóban a kezükben volt, amikor megmutatták, hogy . számukra nem az ország a fontos, hanem az egyéni érdek. Hiába minden mesterkedésük, az emberek többé nem hisz­nek nekik és nem találnak tömegeket, melyek követnék őket. Az ország pedig újjáépül, — de nem az ő számukra. Mert az idő halad és a föld mégis mozog. Április elseje Magy Ferenc miniszterelnök nagyjelentőségű beszéde a magyar nemzet sorsdöntő kérdéseiről 99A demokrácia végleges életforma9 amelyért érdemes élni9 dolgozni és9 ha Uell9 meghalni is“ A kormány gazdasági programja valamikor, azokban az időkben, amikor kevesebb volt a gond és több a kedély, a vidám ugratások-klasszikus napja volt. Mint ilyen, nem szerepelt piros betűkkel a naptárban, mégis bizonyos rangot viselt az esztendő hierarchiájában. Április elseje volt a kalendárium udvari bolondja. Kora reggel arra ébredtél, hogy megcsendül a telefonod (akkor ugyanis még volt), egy titokzatos hang örvendetes újságot közölt veled. Például, hogy megütötted a főnyereményt, vagy, ami még ennél is jobb hír volt 1944 előtt, hogy Hitler Adolf hirtelen meghalt. Hra kisvártatva rá is jöttél, hogy az egész nem volt egyéb, csak áprilisi tréfa, az ugrató mindenesetre elérte célját, és neked sem ártott vele: pár percig legalább boldog voltál. Legnépszerűbb mégis az a tréfa volt, hogy sürgős üzenetet kaptál: fontos ügyben azonnal hívd fel ezt meg ezt a számot. Persze, siettél felhívni, mire kiderült, hogy az illető szám a Lipótmezőé. Boszankodtál? Bizonyára. De köz­ben nevettél is. És ez a fontos. Ma ez az egykor oly népszerű ugratás is lehetetlen volna. Egyrészt: a Lipótmezőnek nincs tele­fonja. Másrészt: az embereknek nincs kedélye., Nem tudjuk, rriíyik a sajnálatosabb. . Pécs, ápr. 1. (A Kossuth Népe kiküldött munkatársától.) Szülő­megyéjének fővárosában, Pécsett beszélt vasárnap Magyarország' első párást miniszterelnöke, Nagy Ferenc. Az ünnepségek so­rozata kapcsolódott bele ebbe a ne gr éróekVkiéssel várt -.politikai megnyilatkozásba. Már Budapesten kezdődött a miniszterelnök, a kormány és a koalíció pártjainak ünneplése. Amikor a különvonat kigördült a Keleti-pályaudvar háborútépett üvegcsamokából, éljenzett az ősz- szegyűlt munkásság és az ünnep­lés nem szűnt meg egészen Pécsig. A közbeeső állomások fellobogóz­va várták a miniszterelnök vona­tát. Az állomásokon mindenütt összegyűlt a lakosság — pártkü­lönbség nélkül —, boldogan él­jenzett, lobogtatta zászlóját, fel­szabadultan énekelte a Kossuth- nótát, ünnepelte a saját soraiból kiemelkedett kormányfőt. Pécs zászlódíszben várta Nagy Ferencet, a vele együtt érkezett kisgazdapárti minisztereket, ál­lamtitkárokat és a kormánykoalí­cióban résztvevő pártok minisz­terdelegátusait, a kommunista KajJc Lászlót, a szociáldemokrata Ries Istvánt és a parasztpárti Keresztury Dezsőt. A kormány tiszteletére este a színházban díszelőadás volt — a Budai Nagy Antal c. paraszttragédiát adták elő —, majd utána vacsora volt a Katolikus Körben. A vacsorán felszólalt Nagy Ferenc miniszter- elnök is. — Nagy jelentőséget tulajdoní­tok annak — mondotta —, hogy ina Magyarország miniszterelnöke gV'.zv.rü pa. '.sztc-inbei . á.: wir szüleit Pécsett mindenütt ismer­ték. A demokrácia lehetővé tette, hogy a nép ügyeinek intézői a nép gyermekei legyenek. Ügy gondolom, ez komoly biztosítéka annak, hogy valóban demokra­tikus, a réginél sokkal boldogabb Magyarország épüljön fel. Felszólalt a vacsorán Rajk Lám Iá ben.gynWftoi a Magyar Kommunistapártot kép­viselte. Hajh László : Magyarországon leket több pá rt, de csak egy magyar nép van — A Független Kisgazdapárt | gyűlésére örömmel jött el. a Nem­zeti Parasztpárt, a Szociáldemo­kratapárt és a Magyar Kommu­nistapárt képviselője — mondta Rajk László. — Magyarországon lehet több párt, de csak egy ma­gyar nép és ennek az egy ma­gyar népnek csak egy Magyar- országa van. (Viharos taps.) Ám nemcsak ünnepelni, lelkesedni kell a koalícióért, hanem a de­mokratikus \pártok által közösen vállalt feladatokat most már ma­radéktalanul és közös erővel vég­re is kell hajtani. Vasárnap reggel zenés ébresztő figyelmeztette a lakosságot a nap különös jelentőségére: a Függet­len Kisgazdapárt nagygyűlésén j Nagy Ferenc miniszterelnök fog i beszélni. Nemcsak Baranyából, hanem Tolnából, Zalából, So- mogyból is különvonatok hozták a Kisgazdapárt híveit a pécsi nagygyűlésre. A vidéki és a hely­beli csoportok táblák, zászlók alatt vonultak fel a Széchenyi- térre. Az egész város — ezt majdnem számszerint lehet ven­ni — összegyűlt a Széchenyi- téren és az idetorkolló utoálcba, hogy a hangszórókon is továbbí­tott beszédeket meghallgassa. Ahogyan az emelvényen Nagy Ferenc és a többi kisgazdapárti kormánvférflak mellett helyet foglaltak a koalíció többi pártjá­nak miniszterei is, ugyanúgy ott voltak a hallgatóság közt a pécsi, szociáldemokraták és a kommu­nisták is rendkívül nagy szám­mal. Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde Lobogózzuk fel házainkat a febzabadu ás évfordulóján Kővágó József polgármester felhívást intézett a főváros la­kosságához, hogy csütörtökön, április 4-én. a felszabadulás év­fordulóját ünnepelje meg, házait, ablakait és erkélyeit lobogózza fel. Szerdán este 7 órakor zenés takarodó lesz, a zenekarok a, köztársasági elnök, a külföldi missziók tábornokai és a honvé­delmi miniszter lakája renádót adnak. e’ötr A nagygyűlést Pen Viktor teo­lógiai igazgató, a kisgazdapárt pécsi tagozatának elnöke nyitotta meg, aki azt hangoztatta, hogy az ország valamennyi dolgozója számára tisztességet, becsületes jólétet kell teremteni, mert anya­gi biztosíték nélkül demokráciát elképzelni sem leh^t. Általános figyelem és nagy taps közben lépett azután az emel­vényre Nagy Ferenc miniszter­elnök. — Az első világháború után visszanyert állami függetlensé­günket a népszabadsággal kellett volna alátámasztani — mondta a miniszterelnök —, de ennek ép­pen az ellenkezője történt. A de­mokráciának a munkásoldalról feltörő forradalmi megjelenését letörték, a parasztdemokráciát j szétzüllc:zlették, a reál-siót intéz-i ményesítették, a világ legüresebb,! legtartalmatlanabb és legléhább 'jelszavának, a szegedi gondolat­nak a jegyében. — Ezt az állapotot nem magya­rázhatja meg a reakció soha, — mondotta a miniszterelnök — sem a trianoni állapottal, sem a gazdasági válsággal, mert bár mindkettő sújtott bennünket, mégis a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy nem a nép kormányzott. Azért vetítettem a múltnak a képét, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy a de­mokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kí­sérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és végle­ges politikai életforma, amelyért érdemes élni, dolgozni és1 ha kell, m.eghalni is. (Viharos taps és él­jenzés.) Meg kell fogadnunk azt, hogy a nép kezébe adott hatal­mat soha többé nem engedj ük el­venni, sem erőszakkal, sem a mai helyzet nehézségeinek igazságta­lan felhánytorgatásával, sem szép szóval, sem ravaszsággal. Harcos demokráciára van szükség. Leg­alább olyan energiával kell har­colnunk a reakció ellen, mint ahógy a régi világ vezetői har- ítak a demokrácia ellen. A vallás és a politika 1 \ — A társadalmi béke biztosí- | tásál-ól kétféle vonatkozásban kí- jvánok szólni. Az. egyik egészen I természetes. Ez vonatkozik álta­lában a vallás és a politika egy­máshoz' való viszonyára. A de­mokráciában nincsenek rendi;:-.' - gek, így a politikai közéleti fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék