Kossuth Népe, 1946. április-június (2. évfolyam, 75/271-123/319. szám, 125-129. szám)
1946-04-02 / 75. (271.) szám
B adulás 19. rendiség nyomása tétwabaduidőt is jelenti, s te almpon tehát nincs meg 9 letetőség » politikai «létben Van séffivételre. Sajnálatosan lemsas, ha a« egy kár körén belül egyeselvnek a bíztates miItt helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. Viszont igaz örömmel látjuk a politikában az egyáz demokratikus képviselőit és a demokrácia, erősödésének tartják, ha abban a vállár-erkölcs is kifejezésre jut. (Éljenzés és taps.) — A másik vonatkozás a faji nagy felekezeti gyűlölködés. Az elmúlt hetekben egyes helyeken olyan tömegmagatartás nyilvánult meg, hogy abban a letűnt masfeáta világ ösztöneit láttuk megújulni. Figyelmeztetem a magyar társadalmat, ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatainak, mert egyrészről a világ legantidemokratikusabb tömeghangulatának nincs helye a magyar demokráciában, másrészt tűrhetetlen lenne, ha még egyszer megpróbálnának tüzet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjük megsütésére. Éppen ezért a kormány el van határozva arra, hogy a nemzet békéjét befelé és tekintélyét kifelé mindenképpen meg fogja védeni az Ártalmas kultúrharcokkal és a faji gyűlölködéssel szemben. Ehhez azonban a társadalom türelme és a demokrácia békeszeretete egyaránt szükséges. (Nagy taps és éljenzés.) . „Aáz egész nemzet a nagyobb darab kenyér reményében él“ A társadalom feladatainak vázolása után is parasztemberek kötelességeiről beszélt a miniszterelnök. Az égész nemzet a nagyobb darab kenyér reményében él. Ezért nemcsak a föld bevetésére két súlyt helyezni, hanem annak további művelésére is. Féltő gonddal kell nevelni és sziporítani az állatokat, ápolni a gyümölcsfákat. Amennyire helyesli a kormány a munkásegységet, a munkásság politikai összefogását és a szakszervezetekben megnyilvánuló gazdasági egységet, ugyanúgy kívánni kell a parasztegységet is, már a demokrácia egyensúlya ferde lenne, ha a magyar parasztság nem állana ki egységesen a maga jogainak érvényesítése érdekében. A magyar külpolitika Iránya . Április 4-én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép tdvezte hazánk földjéről az ellenséget. (Hosszantartó lelkes taps.) Ünnepi érzésekkel várjuk ennek a évfordulónak az eljövetelét, hogy örömünknek adjunk kifejezést és a megemlékezés virágaival díszítsük azok eselé az orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a szabadságért, a mi magyar szabadságunkért is. — A magyar külpolitika ter- mészetszerűleg elsősorban fordul a Szovjet Unió felé. Szomszédjává lettünk a hatalmas szervjetbirodalomnak. Kevés lenne annyit mondani, hogy érdekű rakttvel» való jóviszony, de kevés lenm« a hivatalos barátság». Arra van szükség, hogy népünk lelkében is erősödjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt A magyar kormány mindent elkövet a jóvátételi kötelezettségek pontos trlsegítéséért. Természet«**«! mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák, Egyesült Államok és Nagy- Britannia felére. A világfasizmus legyőzésében mindkét hatalomnak oroszlánrésze van. Őszinte hálával köszönjük meg mi USA kormányának, hogy a németek által elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták. Az a kérése sütnek a szenvedő, dbaemelkedésre vivő népnek, hogy ugyanilyen némáé gesztusra adják ki részr a korábban elhurcolt értékekben, nagyobb javainkat, így alányainkat is, hogy nagy néhseségekkel küzdő gazdasági életünk mielőbb a stabilitás állapotába jusson. Ez a kérésünk a többi megszálló hatalmakhoz, Angliáihoz és Franciaországhoz. * A magyar nép mindig őszintevonzalmat és barátságot érzett a déli szomszédnépek iránt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a reakciós magyar politika milyen súlyosan vétkezett a megtámadott Jugoszlávia ellen. Szilárd elhatározásunk, hogy a közelmúltnak ezt a keserű emlékét a magunk őszinte és reális barátságával el fogjuk feledtetni. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. — Romániával eddig sikerült a leberetségosabb viszonyt fenntartani. Ha a nemzetközi politika illetékes? fórumai előtt fel is merülnek közöttünk kérdések, ezek elintézése remélhetőleg nem zavarja meg a két ország közötti további jóviszonyt. Csehszlovákiátal kapcsolatban még vannak megoldandó kérdésekek amelyek lejárása csak kölcsönös őszinteséggel és jóakarattal lehetséges. A legutóbbi lakosságcsere egyteörésiyűt * a magyar kormány a legteljesebb lojalitással hajtja végi«, viszont féltő szeretettel nézünk a határon túl élő magyarok felé, akiknek sem, helyzetének alakulása természetes fokmérője lm a két ország közötti viszony alakulásátmfc. Auattriával a a legjobb viszony megteremtésére törekszünk. Egyelőre nincs komolyabb érintkezésünk, de nyilvánvaló, hogy a kapcsolatok felvétele után a két nép közötti érintkezés csak elmélyíti majd a jóviszonyt. A kormány gazdasági feladatai A kormány gazdasági feladatainak ismertetésére tért et azután a miniszterelnök. Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét csak úgy lehet rendbehozni, ha az állam segíti a paraszttá lett mezőgazdaságot, kézben tartja az ipari termelés kulcspozícióit, ha a magánkezdeményezés széleskörű előmozdítása mellett irányítja a magánipart, szíror ellenőrzést ,pásztorai, a fontok fotoját , egész gazdasági életet átfogó terv révén vezeti a szanálás útját. Ezt az átfogó állami tervet, a demokratikus Magyarország megalapozottságának tervét csak a dolgozó nép cselekvő támogatásával és közreműködésével lehet megvalósítani. A szénbányavállalatokon kívül államosítjuk a baxit- és alumíniumvállalatokat, a kőolaj termelő és feldogozó vállatatoscat villamos enőmistelepeset. A magyar békecélok — Ez a háború sok mindenre m megtanított bennünket, így megtanultuk — reméljük a dunai népek mindegyike megtanulta —, hogy a Dunamedence békéje nem valósulhat meg ex. egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. Mi levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg leszámoltunk a sovinizmussal. Ha Magyarország békecéljait kellene megjelölni, ezt, ebből a tanulságból levont következtetések irányítják a magyar békecélokat is. Nemcsak egy igazságos és észszerű magyar békére, de igazságos és észszerű európai békére, közelebbről dunai békére törekszünk, amelynek alapelveit az Atlanti Charta és a kelet nagy államférfiak, Lenin és Sztálin foglalták rendszerbe Csak egy ilyen béke nyújthat szilárd és biztos alapot a jövőre és a dunai államok gazdasági felvirágzására. Állami kezelésbe vesszük a főként jóvátételre dolgozó és az újjáépítés szempontjából döntő jelentőségű Weiss Manfréd-, Ganz- és Rimamurányi-vállalatokat a jóvátételi szállítások tartamára. Ezzel a kormány államosítási programját le is zártuk. A magángazdaság nyugodtan végezheti, de végezze is építő tevékenységét, hogy ne kelljen további rendszabályokhoz nyúlni. Ez év végére a földreformot befejtik, a feketekereskedelem letörésére és a közérdek érvényesítésére a kormány támogatni fogja a nép szövetkezeteit. A munkabérrendszer olyan átszervezéséről is gondoskodni kell, amely az egyéni teljesítmény növelését a munkásnak az elvégzett munkával és a termelés fokozásával szemben való érdekeltségét mozdítja elő. Mindent el kell követni a mezőgazdasági ipar fejlesztése és egész mezőgazdasági termelésünk átállítása érdekében. Ennek biztató jelét látjuk már abban, hogy az idei cukortermelésünk a múlt évihez képest nagy haladást mutat. Az anyaggazdálkodás és elosztás racionalizálása érdekében központi anyag- és árhivatalt állítanak fel, a külkereskedelem állami irányításának és ellenőrzésének elve alapján dolgoznak ki tervet az 1946/47-es gazdasági évre. A termény beszolgáltatási rendeletet szigorúan fogja a kormány végrehajtani, hogy biztosítani tudja aratás után az élelmiszerfejadagok felemelését. Ha a beszolgáltatás eredmény kielégítő lesz, a kormánynak módja lesz kiterjeszteni a jegyrendszer alapján történő ellátást a közszükségleti cikkekre, ruházatra, lábbelire. Elsősorban a dolgozók ellátását fogják biztosítani. Költségvetés és létszámcsükkentés — A rendes évi állami költségvetés előkészítésére a kormány negyedévenként adópengőben költségvetést ölhet össze. Ezentúl csakis a költségvetés alapján bocsát hiteleket ez egyes tárcák rendelkezésére. Kötelezni fogja a kormány az önkormányzatokat, hogy kiadásaikat saját bevételeikből fedezzék. Az év végéig mindenütt megszüntetik az állami támogatást, ahol a saját bevétellel való fedezés lehetséges. Az államháztartás kiadásainak csökkentése célából a kormány a köztisztviselők és a közületi alkalmazottak létszámát 02 1931-as létszám alá fogja apasztani. Ez az elhatározás nem kíván bővebb indokolást A kormány mindent elkövet, hogy elősegítse és biztosítsa az elbocsátandó alkalmazottak elhelyezkedését a termelőmunkában. Június 1-ig felülvizsgálják a nyugdíjasokat és csökkentik vagy megvonják a nyugdíjat azoktól, akiknek egészben vagy részben biztosított megélhetésük van. Revízió alá veszik a kényszernyugdíjazottak és a d®mokrácia ellenségeinek nyugdíjkérdését is. A külképviseleteknél is meszszemenő takarékosságot léptet életbe a kormány. A legkisebb létszámot állapítja meg és megvalósítja azt az elvet, hogy a szegény Magyarországot a külföldön képviselő követeknek és tisztviselőknek a legszerényebb életmódot kell folytatniuk. Igyekszik a kormány összevonni vagy megszüntetni a felesleges hivatalokat, állásokat és intézményeket, hogy ezzel is elősegítse az állami kiadások csökkentését. A jóvátételi megrendeléseknél a visszaélések meggátlására kiküszöbölik a rezsimunkát és a megrendeléseket egységár alapon adják fel. A Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi kormány ellenőrzése alá kerül és bankok egész ügyvitelét is állami ellenőrzés alá veszik. Az állam bevételeinek fokozása céljából kérlelhetetlen szigorral fogja sújtani azdócsalókat. A pénzügyminiszternek egy hónapon belül olyan adórendszert kell kidolgoznia, amely a nagy és könnyen szerzett jövedelmeket és a háborús vagyonokat erősen progresszív alapon fogja megadóztatni. Drákói szigorúsággalfogja sújtani a kormány a valutával és arannyal való üzérkedést. Értékálló pénz — A kormány szilárd elhatározása, hogy mielőbb értékálló pénzt ad az országnak. Ehhez az kell, hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítsuk. Szükséges az ipari széntermelés fokozatos növelése, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatoknál minden talpalatnyi földet bevessünk, hogy az aratás és cséplés idejében is jól végezzük el. Szükséges a kötöttgazdálkodó bevezetése, a legfontosabb nyersanyagok és közszükségleti cikkek ■árának rögzítése, jelentékeny árukészletek összegyűjtése az állam kezében és ily módon a reálbérek állandósításának biztosítása. A hadifoglyok és deportáltakkal kapcsolatos intézkedésekről számolt be ezután a miniszterelnök, majd a sváb kitelepítéssel kapcsolatban kijelentette, hogy rövidesen módosítják a letelepítési rendeletet — Érezze át a magyar szép a jövő nagyszerűségét — fejezte be beszédét Nagy Ferenc. — Ez az érzés adjonneki minden küzdelemben erőt a jövőben. A magam részére csak annyit kérek, hogy népem érezze őt, hogy minden igyekezetemmel az ő lelkét akarom beletvinni a kormányzásba én ha politikai bizalmát egyszer megvonja tőlem, szeretetében tartson meg akkor is, úgy, mint érte küzdő önzetlen fiát. A több mint két óra hosszat tartó beszéd ezzel befejeződött. A miniszterelnököt a közönség óriási tapssal, éljenzéssel köszöntötte. A nagygyűlés befejezése után a miniszterelnök megnyitotta a vármegyei múzeumban a „Moszkva“ fényképkiállítást, amelyet a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezett A közeléden 8. Szabó Istvén államminiszter, Nagy Ferenc paraszti családját ünnepelte. Amilyen ünnepi volt a fogadtatás, ugyanolyan szeretettel búcsúzott el Pécs városa és Baranya vármegye a visszautazó miniszterelnöktől. A pályaudvaron nagyszámú közönség jelölt meg és melegen ünnepelte ismét a miniszterelnököt, a kormány tagjait és a hozzájuk csatlakozott politikusokat, akik különvonaton utaztak vissza Budapestre. Szabó Béla Nagy Ferenc nem utazik Moszkvába Illetékes helyett megállapítják, hogy az egyik angol lapnak Nagy Ferenc miniszterelnök tervezett moszkvai utazásáról szóló tűr minden alapot nélkülöz. A Svábban internált mám® katonák hazaindultak Johlak Sándor államtitkár, hazahoztak kormánybiztos táviratot kapott a volt magyar katonai attasétól, hogy a Svájcban internált magyar katonáik egy svájci főhadnagy kíséretében április 1-én tehergépkocsin elindultak Budapestre és 3-án, vagy 4-én megérkeznek a magyar fővárosba. Mi lesz a budapesti szállodákkal? És az idegenforgalommal ? A Magyar Szálloda igazgatói elnöke a budapesti szállodák sorsáról és jövőjéről a következőket mondja: — Budapest, mint egykor világhírű hotelváros — mondja —, meghalt Nem is valószínű, hogy mint ilyet fel lehessen támasztani A nagyobb szállodáit közül mindössze öt van üzemben, nagyrészt olyanok, amelyeket külföldi érdekeltségeik révén helyre lehetett állítani. A többi és elsősorban a nagy dimaparti szállodák, csak akkor épülhetnek újjá, ha külföldi tőke kapcsolódik a magyar hotelszakmába. Ez azonban csak a békekötés után remélhető. Nem valószínű ugyanis, hogy Budapest, mint idegenforgalmi gócpont, hamarosan talpraállhat. Ennek több oka van. Egyrészt az, hogy azok a külföldiek, akik Budapestet fénykorából ismerik, nem akarják majd romjaiban viszontlátni. Másik — és még fontosabb ok — az a dermesztő atmoszféra, amely Magyarországgal kapcsolatban a külföld közvéleményében kialakult Ezt a demokráciánk feladata eloszlatni. És ha sikerül, remélhető, hogy a tőke is bekapcsolódik Budapestnek, mint világhírű idegenforgalmi városnak és gyógyhelynek feltámasztásába. A székesfőváros bizonyára mindent el fog követni, hogy Budapestet mint fürdővárost régi pompájának és kényelmének világszínvonalára emelje. Egyelőre leküzdhetetlen nehézségeket okoz újabb szállodák üzembehelyezésének a berendezés, fölszerelés hiánya út. Külföldről behozni bútort, ágyneműt, éttermi és egyéb fölszerelést egyrészt lehetetlen, másrészt megfizethetetlen. Ha az itthoni termelés megindul, a problémának ez a része is megoldódik. A nagyhagyományú magyar iparág megfeszített erővel dolgozik, mert élni akar. Ahol pedig életakarat van, ott — minden nehézség ellenére — idővel meg is indul az élet a romok felett. (-kast Záróra■* merthosszabbítás április 4-én A főkapitányság engedélyügyi osztálya a belügyminiszter utasítására a felszabadulás egyéves évfordulója alkalmából április 4-én, az összes vendéglátóipari üzemekben záróra meghosszabbítást engedélyezett A vendéglátóipari üzemek a záróra meghoszszabbítás iránti, kérvényüket a főkapitányság engedélyügyi osztályánál nyújtsák be. Cukrot kapnak a terhes és szoptatós anyák A polgármester felhívja a nagybudapesti terhes és szoptatós anyákat, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb eső anya- és csecsemővédő intézetben jelentkezzenek. Az intézetekben a terhes és a szoptatós anyák a Községi Élelmiszerárusító Üzem és az Általános Fogyasztási Szövetkezet fiókjainál hatósági áron 15 deka cukorra beváltható vásárlási igazolványt igényelhetnek. ■I HA KELI KOVALD már három nap alatt it FEST TISZTIT MOS garantáltan békebeli minőségben. — Gyár és főüzlet: VII., Szövetség-utca 37. szám. ______Telefon : 425—-S90. HANGSZER - XUKCÍ5RA - HÁDIÓ rétel-abdts legelőnyösebben Reményi V., Király-K. SSK Tel.: 22-43-77. %£$