Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-09-30 / 145. szám

< I ^2r(rda£msf 7ÉNÉ Wniutrcifet CSONGOR ÉS TÜNDE A Nemzeti Színház hapunyitása Kényelmetlen érzés, amikor a bíráló nem talál kifogásolnivalót. Amikor dicsérni kell anélkül, hogy egyetlen valamiről vagy valakiről kifogást mondhatna. A magyar színházkultúrának, valóságos ünnepe volt a NemzelP Színház kapunyi­tása. Vörösmarty költői szlnjdtékáról csak a hódolat hangján írhatunk, Kőben az alkotásban már megcsillannak a ké­sőbbi költő, a „Vén cigány“ Vörösmarty- iának mélységei. Annak ellenére, hoffy a ■mesejátékhoz illően boldog befejezéssel végződik. Both Béla rendezéséről, Varga Mátyás díszleteiről, Nagyajtay Teréz jelmezeiről cs Harangozó Gyula koreo­gráfiájáról csak az őszinte elismerés hangján számolhatunk be. Szörényi Éva Tündéje álomszerűén szép és álomszerűén valószínűtlen. Méltó partnere Básti La­jos Csongora. Gobbi Hilda Mirigye em­beri méretű varangyosbéka. Olty Magda Lcdérjében úgy játékban, mint hangban kifogástalan. Lukács Margit, mint Éj, káprázatos és nagy monológja a szavaló- müvészet remeke. Görbe János Balgája kenyér- és föklszagú. Somogyi Erzsi Il­mája ízesen tenyeres-talpas. Pataky Miklós halmára a vérszopó kapitalizmus jelképe lehet. Dávid Mihály fejedelme a zsarnoki önkény szinpadravetltése. Ba­lázs Samu tudósa tehetetlen beképzeltsé­gében megrázó. Pásztor János Bozóky István és Gábor Miklós, mint ördögfiak, szavakban és gesztusokban is káprázatos akrobaták. Külön kell meg emléke inunk Weiner Leó zseniális kísérőzenéjéről, amelyet teljes terjedelmében most hallottunk elő­ször. TVciner tökéletesen megértette, át- érezte és ki is fejezte Vörösmartyt. Igaz, hogy a felvonások közötti kísérőzene az akció gyorsaságát, amely a színjáték lé­nyege, meglassítja. Ezért azonban kár­pótol minket Weiner telizengésü, kife­jező muzsikája, amelyet Somogyi László kitűnő vezényletével játszott a Székes- fővárosi Zenekar, Égy érezzük, hogy ez­zel a zenével még teljesebb és tökélete­sebb Vörösmarty költői színjátéka. A színház vezetőségének is gratulá­lunk, hogy évadnyitó előadásul a „Cson­gor és Tundé“-t választotta. (c.) Hétfőn temetik Basilides Máriát Basilides Máriát hétfőn délotán 3 érakor ass Operaház előcsarnokából kísérik utolsó útjára a kerepesiúti temetőbe, ahol a fő- Táros által adományozott díszsírhelyen he­lyezik örök nyugalomra. Basilides Mária halála alkalmával az Operaház igazgató­sása gyászjelentést adott ki. „Csicsónénak három lánya" Előzetes jelentés a Fővárosi Operett­színház bemutatójáról A régóta esedékes első igazi „béke­beli“ nagyoperett bemutatóját nagy vá­rakozás előzi meg. A librettót Kellér Dezső és Békeffy István írták, a zenét lKomjáthy Károly szerezte, akinek Vz ..jubiláns“ 15-ifc operettje. A tlaralr az ostrom utáni nyáron játszódik a Kómai- [>art egyik pensiójában. A mese, egy modern mamáról szol, aki szellemes, vi­dám ós rendkívül furfangos lányos- mama, ügyesen elsózza mind a bárom lányát hozomány nélkül, egy szál se- lyemrnbában és végül következik a íiappy-end teteje — férjhez megy gyor­san ő maga ie. Ö a modern Csiesóné, bárom lányával együtt. A Fővárosi Operett színház úgylátszik komoly siker­nek szánja a darabot, mert az előkészü­letekből ítélve nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ez meg is valósulhasson. A fősze­replők: Honthy Hanna, Csikós Rózsi, Latabár Kálmán, Mdtray Mária, Goz- inány György, Solthy György, Somogyi Nusi, Kardos Magda és id. Latabár Ár­pád. Mátray Mária, a színház új üdvös­kéje, akinek szereplésétől nagyon sokat' várnak, Gozmány György egy amerikai kapitányt alakít, Latabár Kálmán pe­dig élete egyik legvidámabb szerepét játssza. Sikert jelent a parádés, igazi békebeli kiállítású, operett nagy szimfó- 'nikus zenekara, a fííícías-revüesoport, Komjáthy 16 gyönyörű zeneszáma és a 1 ízjelenetes forgószínpadra írt, techni­kailag is tökéletesein megoldott librettó. Bercsényi Tibor tervezte a díszleteket, Bródy Tamás a karnagy és a rendezés Tihanyi Vilmos mesteri munkája. Kíváncsian várjuk az október 5-re hí rdetott bemutatót, vájjon sikerült-e tényleg a Fővárosi Óperettszínháznak az új évad egyik nagy kasszadarabjához jutni. (t.) Karády Katalin szombaton, nagy siker­rel vendégszerepelt Debrecenben. Film­dalokat és irodalmi, müveket adott elő. * A Fővárosi Operettszínház szeptember 30-tól október 4-ig nem tart előadást. Az új darab premierje október 5-én este lesz „Csicsónénak három lánya“ címmel, amelynek érdekességo Mátrai Mária be­mutatkozása. ♦ A Pesti Színházban próbára tűzték Vasznry Gábor n) háromszemelyes víg- játékát Mezei Mária, Ajtói Andor és Búdat Imre főszereplésével. A vígjátékot Szász Károly rendezi. * A Magyar Színház új szezonját Békeffi István és Stella Adorján „Janika“ című háronifelvonásos vígjátékával kezdi Tú­rái Ida, Sárái János és Mihályi Ernő főszereplésével. Az előadás remlezőjo Hegedűs Tibor. * A Pesti Színházban ugyan még felt házakat vonz a „Lovaffiis ügy“, de hét­főn már megkezdik Vnszary Gábor: „Őszinteség“ című vigjátékának próbáit. Főszereplők: Mezey Mária, Ajtay Andor és Rádai Imre. * Minthogy Ajtay Andor a Pesti Szín­ház soron következő darabjának fősze­replője, a Medgyaszay Színház már csak rövid ideig tarthatja műsoron a nagy sikerrel felújított „Foketa Péter“-t, ezért hétfőn megindul a „Letraz“ vígjáték próbái, melyet Stella Adorján fordított és Hegedűs Tamás komponált hozzá ze­nét. A darabnak magyar címe még nincs, főszerepeit (lomha,szögi Ella, Feleky Kamill, Bilicsi Tivadar, Bárezy Kató és a régen látott Medgyaszay Vilma játsszák. A Városi Színház alagsorát mozivá alakítják át. Az átalakítási munkálatok már megkezdődtek. — Komoly művészi siker Rátkai Márta műsora a DUBARRY-ban. Sosztakovics emlékhangverseny Október hónapban megkezdődnek a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társaság kamara- hangversenyei. Az első hangversenyt októ­ber 4-én, este 7 órakor rendezi a társaság * Szentkirályi uccai szákházának dísztermé­ben „Sosztakovics emlékhangverseny“ cím alatt. Bevezetőt Szabó Fereno mond. A ha­vonta kétszer megismétlődő hangvereenye- íven zenei életünk legkiválóbb képviselői vállaltak közreműködést. Két vdlaszlottblr ósági tárgyalás is lesz a közeljövőben a Magyar Színház már elsimult válságával kapcsolatban: szerdán ítélkeznek a választott bírák azoknak a színészeknek az ügyében, aki­ket a. színház új igazgatósága nem szer­ződtetett és akik összesen 200 ezer forin­tot követelnek Both Bélától. A másik ügyben viszont Both Béla és pénzembere Gerő' Sándor a panaszos, akik Egri Ist­ván és pénzembere ellen indítottak eljd- rástl Hallgassa meg Rátkai Márta októberi ragyogó új műsorát a (Dunapart> Az Operaház megnyitó előadása Bartók: „Sirató ének és gyászinduló“ című zenekari művét Ferenosik János, utána a Kékszakállú herceg várát Lukács Miklós, majd a Fából faragott királyűt Kenessey Jenő vezénylésével hallottuk, A rendezés lompás, ki fogás talon, a zenekar munkáját kifogásoljuk, a Kékszakállú her­ceg fináléjában, ahol a hetedik ajtó meg­nyitása előtti fortissimo szinte sZéttépte Bartók ragyogóan felépített, egyik logfény- lőbb és mesterien megrajzolt zenei gondo­latát. Székely Mihály és Nénnethy Ella erő­teljes orgánuma elveszett a túl hangos Orchester harsogásában. A szenvedélye« muzsika legezonvedélyesebb crescendója is lehet kissé halkabb — különösen, ha éneket kísér. Tatár György hiányzott! Sailoi mű­vésziesen táneul, mozdulatai kjultunáltak, játéka csiszolt és technikája, tökéletes, de nem annyira átérzett, mint ahogy azt Ta­tár hercegénél megszoktuk. Az Operaház megnyitó előadása szép esté­vel ajándékozta meg a Bartók-muzsikát kedvelők táborát. Tabl Erviu Juhász Gyula: Néha azért tapsolnak egyik-másik színjátéknál, hogy egy kis cselekmény is legyen. „PÓDIUM STÚDIÓ" A Pódium Színház Békeffy Gábor, Ascher Oszkár és Fellegi Tamás vezeté­sével, „Pódium Stúdió“ néven szombat délutáni és vasárnap délelőtti előadáso­kat rendez. Az első műsorban két híres egyfelvonásos kerül bemutatásra: Mae­terlinck „Vakok“ és Anatole _ Francé „Történet egy szerencsés emberről“ című vig játéka, melyet finom és hangulatos zeneszámok tarkítanak. Ezek az előadások egyrészt fiatal tehet­ségek foglalkoztatását célozzák, akik mellett a főszerepeket Turay Ida, Mihá­lyi Ernő, Sarkad: Aladár, Alszeghy La­jos, Pongrác? Imre slb. vállalták. A ren­dezés munkáját Ráday Imre és Békeffy Gábor végzik. A nagy érdeklődéssel várt bemutató előadás október 6-án» vasárnap délelőtt 11 órabor lesz a Pódium Kabaré helyiségében. Az előadások másik célja. ; hogy minél szélesebb rétegek ismerked­hessenek meg a világirodalom remekei­vel. A „Vakok“ rendezője, Békeffy Gábor igen komoly teohnikai és művészi aka­dályokon ugrott át, amennyiben a kis színház felszerelése eléggé hiányos 'volt ahhoz, hogy a darab kívánalmainak tel­jesen megfeleljen. Igyekezete sikerrel járt, mert a szél-vihartól a hóesés szceni­kai megoldásáig, valamint egy komoly szerepet ,játszó“ farkaskutya „szerződ­tetéséig“ minden sikerült. Anatole France darabját Ráday Imre rendezi, aki kérdésünkre elmondja, hogy Ascher Oszkár életének első rokokó-jel­mezes komikus szerepét játssza, Túrái Idd pedig egy fecsegő „néma“ asszony szerepében talán legmulatságosabb ala­kítása előtt áll. (bi) így történt... Magyar fordításban „így történt“ a címe annak az angol-amerikai dokumentfilmnek, mely a Fórum filmszínház sajtóbemutató- já.n nagy sikert aratott. Megérdemelt ez a siker, mert a háború döntő periódusának, az angolszászok normandiai partraszállásának s nz utána következő eliízönlédnek filmkoc­kákra vésett története. Látjuk Eisenhower és Montgomery tábornokokat vezérkaruk élén, eléiiktárul az angol-amerikai háborús gépezet közel kétftsztendős készülődése az invázióra, a háborús technika gépkolosszu- sainak hátborzongató felvonulása, a német szörny letiprása. Látják, a bergenbelsoui koncentrációs tábor embertelenségeit s a felszabaduló népek őrjöngő örömét. Keve­sen vették észre a filmen Amerika legbát­rabb tábornokát, a kétpisztolyos öreg Pat­ton-t, akit katonái Blod-and-gats (vér és bátorság néven becéztek. Láttuk Churohilit is, csodálatosképpen — szivar nélkül — éa az amerikai ejtőornyősinvázió egyik bámu­latos akcióját Nymvegennél, ahol tíz perc alatt 40.(KiOO ejtőernyős katonát doblak ki a gépek. Hősi eposz ez a film, minden koc­kája maga az élő valóság. Nehezen lehet elfelejteni. (-bl) VASÁRNAPI LEVÉL ez operettről, amit az operában játszanak Tóth Aladár elmondotta programbeszé­dét a zenével foglalkozó újságírók előtt, tegyük hozzá: nagy sikerrel. Színházi emberek gyakran mondják: ülne csak az a fránya kritikus a mi helyünkön, majd meglátná, milyen nehéz a szinházcsiná- lás! Hát most az újságíró beült az igaz­gatói székbe, meg fogja látni (sőt alig­hanem máris látja), hogy csakugyan mi­lyen nehéz a színházcsinálás —- és jó színházat fog csinálni. Én bizony tudnék még egynéhány színigazgatói stall untot, amelyet ezid&szerint is jobban be tudnék tölteni újságíróval. No, de nem erről akarok írni, hanem Tóth programjának arról a pontjáról, amely szerint klasszikus operetteket is szándékozik musoBíba iktatni. Személye­sen feltelt kérdésemre., hogy erre mi szükség van, azt válaszolta: „Strauss Johann nemesebb zenét irt. mint Puccini, vagy Mascagni“. Amit én úgy ^ ériek, hogy a két sekélyes közül a kevésbé se- kéíyesct választja. Kérdés azonban: miért kell sekelyeset, könnyűt, népszerűt játszania egyetlen dalszínházunknak, amely vetéllftárs nél­kül áll és verekedések árán szélkapko­dott bérlete azt mutatja, hogy minden előadása zsúfolt ház előtt zajlik majd le, akármit is adnak? Az Operáháznak mo- nopolisztikus helyzete lehetővé teszi, hogy ne ö alkalmazkodjék a tötnegízlés- hez, hanem ellenkezőleg: irányítsa ser- dületlen tanítványait, a még néni, vagy csak kevéssé zencértőket; bérletének si­kere pedig szinte kényszeríti arra, hogy az operai közhelyeket küszöbölje ki mű­sorából s a modern és klasszikus zene­dráma legértékesebb alkotásait adja elő, ne a romantikus operai giccsek agyon­csépelt Szokványait. Éppen egy ilyen opera-konjunktnrában nyílik arra lehető­ség, hogy a „János vitéz“, „Cigánybáró“ s más — operetti viszonylatiéin kitűnő — művek helyett nagyszabású, komoly zenei feladatok élőm!ásót bízza gárdá­jára és meghallgatását közönségére. A „nehéz" és „könnyű“ zene küzdelme az Operaházban nem végződhetik a fülbe- mászás diadalával. Épater le bourgeois! Mérgelődjék a nyárspolgár, berzenked­jék a két botfül közölt elhelyezkedett zenei igénytelenség... ház aztán? Csak az lehet a vége, hogy megszokik. Meg­szökni úgyse fog, mert a szünetek alatti büffé-korzózást akkor se mulasztja cl, ha szünet előtt Bartókot, szünet után Mozartot játszanak. Ezt a megtépázott országot csak a legmagasabb feszültségű szellemi élet tarthatja meg egy jó értelemben vett európai színvonalon. Kolléga úr, legyen szigorú a dilettánsokkal és kérlelhetet­len a sznobokkal szemben! Biztos, hogy a végén ők adják be a. derekukat és a — fülüket. Szánthó Dénes Ujságrajzolók karikatúra-kiállítása nyílt meg a Szalmássy.jralérlában, Kossuth Lajos uccu IS. szám alatt. Húsz rajzo-lömfi- vészünk ötletes, a mai életet és a mai figu­rákat karakírozó rajzait és festményeit mn« tatja be ez a pompásan rendezett kiállítás, amelynek érdemleges méltatására a követe kezd számunkban visszatérünk. Juhász Gyula: Regényből is leírót szín-, müvet csinálni, még a kapanyél is elsül. „VISSZATÉRÉS“ Orosz filmbemutató a Scalabari Emberi és művészi. A történet motlvn« mait a legtisztább érzések selycmszál álból szőtte a forgatókönyv Írója és a kitűnő rendezés, színjátszás, fotografálás még fo­kozza a hatást. Főszereplője egy kisfiú, akinek van ts apja és. még sincsen — és aki elindul, hogy megkeresse az édesapját. Egy­szerűen, természetesen folyik a cselekmény, semmi nyoma az Indokolatlanul előránga­tott, hatáscsináló triikköknek. Gyakran lesz könnyes a szemünk, de gyakran szalad érzelmes mosoly az arcunkra. Elsőrendű színész játssza az apát, aki végre rátalál fiára, mert fia megtalálja őt. Pompás a da­cos, de könnyekben elcsnkló nagymama ala­kitója. És főként a kisfiú, akit még egy- szer meg kell említenünk, mert olyan töké­letes játékot produkál, hogy a felnőtt mű­vészek is megirigyelhetik. Realista és mű­vészi Ilim, nem hollywoodi giccs, hanem őszinte. Meggyőződésünk, hogy a közönség­siker sem fog elmaradni. Megnyílt a kitűnő konyhájáról közismert Németh étterein, söröző Balcsy Zsilinszky út 21 Délben menürendszer Este hangulatos zenés vacsora Asztalrendelés: T. 123—608. 123—938 ______________ t t

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék