Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)
1946-09-30 / 145. szám
I ^21(rda£msf ZENÉ Wnintroifet CSONGOR ÉS TÜNDE A Nemzeti Színház kapunyitása Kényelmetlen érzés, amikor a bíráló nem talál kifogásolnivalót. Amikor dicsérni kell anélkül, hogy egyetlen valamiről vagy valakiről kifogást mondhatna. A magyar színházkultúrának, valóságos ünnepe volt a Nemzeti Színház kapunyitása. Vörösmarty költői színjátékáról csak a hódolat hangján írhatunk. Ebben az alkotásban már megcsillannak a későbbi költő, a „Vén cigány“ Vörösmartyjának mélységei. Annak ellenére, hogy a ■mesejátékhoz illően boldog befejezéssel végződik. Both Béla rendezéséről, Varga Mátyás díszleteiről, Nagyajtay Teréz jelmezeiről és Harangozó Gyula koreográfiájáról csak az őszinte elismerés hangján számolhatunk be. Szörényi Éva Tündéje álomszerűen szép és álomszerűen valószínűtlen. Méltó partnere Básti Lajos Csongora. Gobbi Hilda Mirigye emberi méretű varangyosbéka. Olty Magda Ledérjében úgy játékban, mint hangban kifogástalan. Lukács Margit, mint Éj, káprázatos és nagy monológja a szavalóművészet remeke. Görbe János Balgája kenyér- és fökiszagú. Somogyi Erzsi Ilmája ízesen tenyeres-talpas. Pataky Miklós halmára a vérszopó kapitalizmus jelképe lehet. Dávid Mihály fejedelme a zsarnoki önkény színpadravetítése. Balázs Samu tudósa tehetetlen beképzeltségében megrázó. Pásztor János Bozóky István és Gábor Miklós, mint ördögfiak, szavakban és gesztusokban is káprázatos akrobaták. Külön kell megemlékeznünk Weiner Leó zseniális kísérőzenéjéről, amelyet teljes terjedelmében most hallottunk először. T Weiner tökéletesen megértette, átérezte és ki is fejezte Vörösmartyt. Igaz, hogy a felvonások közötti kísérőzene az akció gyorsaságát, amely a színjáték lényege, meglassítja. Ezért azonban kárpótol minket Weiner telszengésű, kifejező muzsikája, amelyet Somogyi László kitűnő vezényletével játszott a Székesfővárosi Zenekar. Úgy érezzük, hogy ezzel a zenével még teljesebb és tökéletesebb Vörösmarty költői színjátéka. A színház vezetőségének is gratulálunk, hogy évadnyitó előadásul a „Csongor és Tündé“-t választotta. (c.) Hétfőn temetik Basilides Máriát Basilides Máriát hétfőn délután 3 órakor ass Operaház előcsarnokából kísérik utolsó útjára a Kerepesi úti temetőbe, ahol a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezik örök nyugalomra. Basilides Mária halála alkalmával az Operaház igazgatósága gyászjelentést adott ki. „Csicsónénak három lánya" Előzetes jelentés a Fővárosi Operettszínház bemutatójáról A régóta esedékes első igazi „békebeli“ nagyoperett bemutatóját nagy várakozás előzi meg. A librettót Kellér Dezső és Békeffy István írták, a zenétKomjáthy Károly szerezte, akinek Vz .,jubiláns“ 15-i fe operettje. A darab az ostrom utáni nyáron játszódik a RómaiStart egyik pensiójában. A mese, egy modern mamáról szól, aki szellemes, vidám és rendkívül furfangos lányosmama, ügyesen elsózza mind a három lányát hozomány nélkül, egy szál selyemruhában és végül következik a flappy-end teteje — férjhez megy gyorsan ő maga is. Ő a modern Csicsóné, három lányával együtt. A Fővárosi Operettszínház úgy látszik komoly sikernek szánja a darabot, mert az előkészületekből ítélve nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ez meg is valósulhasson. A főszereplők: Honthy Hanna, Csikós Rózsi, Latabár Kálmán, Mátray Mária, Gozmány György, Solthy György, Somogyi Nusi, Kardos Magda és id. Latabár Árpád. Mátray Mária, a színház új üdvöskéje, akinek szereplésétől nagyon sokat várnak, Gozmány György egy amerikai kapitányt alakít, Latabár Kálmán pedig élete egyik legvidámabb szerepét játssza. Sikert jelent a parádés, igazi békebeli kiállítású, operett nagy szimfonikus zenekara, a filícias-revücsoport, Komjáthy 16 gyönyörű zeneszáma és a tízjelenetes forgószínpadra írt, technikailag is tökéletesen megoldott librettó. Bercsényi Tibor tervezte a díszleteket, Bródy Tamás a karnagy és a rendezés Tihanyi Vilmos mesteri munkája. Kíváncsian várjuk az október 5-re hírdetett bemutatót, várjon sikerült-e tényleg a Fővárosi Operettszínháznak az új évad egyik nagy kasszadarabjához jutni. (1.) Sosztakovics emlékhangverseny Október hónapban megkezdődnek a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság kamarahangversenyei. Az első hangversenyt október 4-én, este 7 órakor rendezi a társaság Szentkirályi utcai szákházának dísztermében „Sosztakovics emlékhangverseny“ cím alatt. Bevezetőt Szabó Ferenc mond. A havonta kétszer megismétlődő hangversenyelven zenei életünk legkiválóbb képviselői vállaltak közreműködést. Karády Katalin szombaton, nagy sikerrel vendégszerepelt Debrecenben. Filmdalokat és irodalmi műveket adott elő. * A Fővárosi Operettszínház szeptember 30-tól október 4-ig nem tart előadást. Az új darab premierje október 5-én este lesz „Csicsónénak három lánya“ címmel, amelynek érdekessége Mátrai Mária bemutatkozása.♦ A Pesti Színházban próbára tűzték Vaszary Gábor aő háromszemélyes vígjátékát Mezei Mária, Ajtói Andor és Budai Imre főszereplésével. A vígjátékot Szász Károly rendezi. * A Magyar Színház új szezonját Békeffi István és Stella Adorján „Janika“ című háromfelvonásos vígjátékával kezdi Túras Ida, Sárai János és Mihályi Ernő főszereplésével. Az előadás remiezője Hegedűs Tibor.* A Pesti Színházban ugyan még telt házakat vonz a „Lovasfűs ügy“, de hétfőn már megkezdik Vaszary Gábor: „Őszinteség“ című vígjátékának próbáit. Főszereplők: Mezey Mária, Ajtay Andor és Rádai Imre.* Minthogy Ajtay Andor a Pesti Színház soron következő darabjának főszereplője, a Medgyaszay Színház már csak rövid ideig tarthatja műsoron a nagy sikerrel felújított „Feketa Péter“-t, ezért hétfőn megindul a „Letraz“ vígjáték próbái, melyet Stella Adorján fordított és Hegedűs Tamás komponált hozzá zenét. A darabnak magyar címe még nincs, főszerepeitlomha,szögi Ella, Feleky Kamill, Bilicsi Tivadar, Bárczy Kató és a régen látott Medgyaszay Vilma játsszák. A Városi Színház alagsorát mozivá alakítják át. Az átalakítási munkálatok már megkezdődtek. — Komoly művészi siker Rátkai Márta műsora a DUBARRY-ban. Két választottbírósági tárgyalás is lesz a közeljövőben a Magyar Színház már elsimult válságával kapcsolatban: szerdán ítélkeznek a választott bírák azoknak a színészeknek az ügyében, akiket a színház új igazgatósága nem szerződtetett és akik összesen 200 ezer forintot követelnek Both Bélától. A másik ügyben viszont Both Béla és pénzembere Gerő Sándor a panaszos, akik Egri István és pénzembere ellen indítottak eljárást. Hallgassa meg Rátkai Márta októberi ragyogó új műsorát aDunapart ! Az Operaház megnyitó előadása Bartók: „Sirató ének és gyászinduló“ című zenekari művét Ferencsik János, utána a Kékszakállú herceg várát Lukács Miklós, majd a Fából faragott királyát Kenessey Jenő vezénylésével hallottuk. A rendezés lámpás, kifogástalan, a zenekar munkáját kifogásoljuk, a Kékszakállú herceg fináléjában, ahol a hetedik ajtó megnyitása előtti fortissimo szinte széttépte Bartók ragyogóan felépített, egyik legfénylőbb és mesterien megrajzolt zenei gondolatát. Székely Mihály és Némethy Ella erőteljes orgánuma elveszett a túl hangos Orchester harsogásában. A szenvedélyes muzsika legszenvedélyesebb crescendója is lehet kissé halkabb — különösen, ha éneket kísér. Tatár György hiányzott! Sailor művésziesen táncul, mozdulatai kiuluráltak, játéka csiszolt és technikája, tökéletes, de nem annyira átérzett, mint ahogy azt Tatár hercegénél megszoktuk. Az Operaház megnyitó előadása szép estével ajándékozta meg a Bartók-muzsikát kedvelők táborát. Tabi Ervin Juhász Gyula: Néha azért tapsolnak egyik-másik színjátéknál, hogy egy kis cselekmény is legyen. „PÓDIUM STÚDIÓ" A Pódium Színház Békeffy Gábor, Ascher Oszkár és Fellegi Tamás vezetésével, „Pódium Stúdió“ néven szombat délutáni és vasárnap délelőtti előadásokat rendez. Az első műsorban két híres egyfelvonásos kerül bemutatásra: Maeterlinck „Vakok“ és Anatole _ France „Történet egy szerencsés emberről“ című vígjátéka, melyet finom és hangulatos zeneszámok tarkítanak. Ezek az előadások egyrészt fiatal tehetségek foglalkoztatását célozzák, akik mellett a főszerepeket Turay Ida, Mihályi Ernő, Sarkadi Aladár, Alszeghy Lajos, Pongrácz Imre stb. vállalták. A rendezés munkáját Ráday Imre és Békeffy Gábor végzik. A nagy érdeklődéssel várt bemutató előadás október 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Pódium Kabaré helyiségében. Az előadások másik célja, hogy minél szélesebb rétegek ismerkedhessenek meg a világirodalom remekeivel. A „Vakok“ rendezője, Békeffy Gábor igen komoly technikai és művészi akadályokon ugrott át, amennyiben a kis színház felszerelése eléggé hiányosvolt ahhoz, hogy a darab kívánalmainak teljesen megfeleljen. Igyekezete sikerrel járt, mert a szélvihartól a hóesés szcenikai megoldásáig, valamint egy komoly szerepet ,játszó“ farkaskutya „szerződtetéséig“ minden sikerült. Anatole France darabját Ráday Imre rendezi, aki kérdésünkre elmondja, hogy Ascher Oszkár életének első rokokó-jelmezes komikus szerepét játssza, Túras Idol pedig egy fecsegő „néma“ asszony szerepében talán legmulatságosabb alakítása előtt áll. (bi) így történt... Magyar fordításban „így történt“ a címe annak az angol-amerikai dokumentfilmnek, mely a Fórum filmszínház sajtóbemutatóján nagy sikert aratott. Megérdemelt ez a siker, mert a háború döntő periódusának, az angolszászok normandiai partraszállásának s az utána következő előözönlédnek filmkockákra vésett története. Látjuk Eisenhower és Montgomery tábornokokat vezérkaruk élén, elénk tárul az angol-amerikai háborús gépezet közel kétesztendős készülődése az invázióra, a háborús technika gépkolosszusainak hátborzongató felvonulása, a német szörny letiprása. Látják, a bergenbelsaui koncentrációs tábor embertelenségeit s a felszabaduló népek őrjöngő örömét. Kevesen vették észre a filmen Amerika legbátrabb tábornokát, a kétpisztolyos öreg Patton-t, akit katonái Blod-and-gats (vér és bátorság néven becéztek. Láttuk Churchillt is, csodálatosképpen — szivar nélkül — éa az amerikai ejtőernyősinvázió egyik bámulatos akcióját Nymwegennél, ahol tíz perc alatt 40.KIOO ejtőernyős katonát dobtak ki a gépek. Hősi eposz ez a film, minden kockája maga az élő valóság. Nehezen lehet elfelejteni. (bl) Újságrajzolók karikatúra-kiállítása nyílt meg a Szalmássy,fralériában, Kossuth Lajos ucca II. szám alatt. Húsz rajzolóművészünk ötletes, a mai életet és a mai figurákat karakírozó rajzait és festményeit mutatja be ez a pompásan rendezett kiállítás, amelynek érdemleges méltatására a követő kezd számunkban visszatérünk. Juhász Gyula: Regényből is leírót szín-, művet csinálni, még a kapanyél is elsül. „VISSZATÉRÉS“ Orosz filmbemutató a Scalabari Emberi és művészi. A történet motívaumait a legtisztább érzések selyemszálásból szőtte a forgatókönyv írója és a kitűnő rendezés, színjátszás, fotografálás még fokozza a hatást. Főszereplője egy kisfiú, akinek van is apja és még sincsen — és aki elindul, hogy megkeresse az édesapját. Egyszerűen, természetesen folyik a cselekmény, semmi nyoma az Indokolatlanul előrángatott, hatáscsináló trükköknek. Gyakran lesz könnyes a szemünk, de gyakran szalad érzelmes mosoly az arcunkra. Elsőrendű színész játssza az apát, aki végre rátalál fiára, mert fia megtalálja őt. Pompás a dacos, de könnyekben elcsukló nagymama alakítója. És főként a kisfiú, akit még egyszer meg kell említenünk, mert olyan tökéletes játékot produkál, hogy a felnőtt művészek is megirigyelhetik. Realista és művészi film, nem hollywoodi giccs, hanem őszinte. Meggyőződésünk, hogy a közönségsiker sem fog elmaradni. Megnyílt a kitűnő konyhájáról közismert Németh étterem, söröző Bajcsy Zsilinszky út 21 Délben menürendszer Este hangulatos zenés vacsora Asztalrendelés: T. 123—608. 123—938______________ VASÁRNAPI LEVÉL ez operettről, amit az operában játszanak Tóth Aladár elmondotta programbeszédét a zenével foglalkozó újságírók előtt, tegyük hozzá: nagy sikerrel. Színházi emberek gyakran mondják: ülne csak az a fránya kritikus a mi helyünkön, majd meglátná, milyen nehéz a színházcsinálás! Hát most az újságíró beült az igazgatói székbe, meg fogja látni (sőt alighanem máris látja), hogy csakugyan milyen nehéz a színházcsinálás , és jó színházat fog csinálni. Én bizony tudnék még egynéhány színigazgatói stalluntot, amelyet ezidő szerint is jobban be tudnék tölteni újságíróval. No, de nem erről akarok írni, hanem Tóth programjának arról a pontjáról, amely szerint klasszikus operetteket is szándékozik műsorba iktatni. Személyesen feltett kérdésemre, hogy erre mi szükség van, azt válaszolta: „Strauss Johann nemesebb zenét irt, mint Puccini, vagy Mascagni“. Amit én úgy véltek, hogy a két sekélyes közül a kevésbé sekélyeset választja. Kérdés azonban: miért kell sekélyeset, könnyűt, népszerűt játszania egyetlen dalszínházunknak, amely vetéllytárs nélkül áll és verekedések árán szétkapkodott bérlete azt mutatja, hogy minden előadása zsúfolt ház előtt zajlik majd le, akármit is adnak? Az Operaháznak monopolisztikus helyzete lehetővé teszi, hogy ne alkalmazkodjék a tömegízléshez, hanem ellenkezőleg: irányítsa serdületlen tanítványait, a még néni, vagy csak kevéssé zeneértőket; bérletének sikere pedig szinte kényszeríti arra, hogy az operai közhelyeket küszöbölje ki műsorából s a modern és klasszikus zenedráma legértékesebb alkotásait adja elő, ne a romantikus operai giccsek agyoncsépelt szokványait. Éppen egy ilyen opera-konjunktúrában nyílik arra lehetőség, hogy a „János vitéz“, „Cigánybáró“ s más — operetti viszonylat ném kitűnő — művek helyett nagyszabású, komoly zenei feladatok előmását bízza gárdájára és meghallgatását közönségére. A „nehéz" és „könnyű“ zene küzdelme az Operaházban nem végződhetik a fülbemászás diadalával. Épater le bourgeois! Mérgelődjék a nyárspolgár, berzenkedjék a két botfül között elhelyezkedett zenei igénytelenség... hát aztán? Csak az lehet a vége, hogy megszokik. Megszökni úgyse fog, mert a szünetek alatti büffé-korzózást akkor se mulasztja el, ha szünet előtt Bartókot, szünet után Mozartot játszanak. Ezt a megtépázott országot csak a legmagasabb feszültségű szellemi élet tarthatja meg egy jó értelemben vett európai színvonalon. Kolléga úr, legyen szigorú a dilettánsokkal és kérlelhetetlen a sznobokkal szemben! Biztos, hogy a végén ők adják be a derekukat és a fülüket. Szánthó Dénes