Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-07-29 / 134. szám

A itt a forsttistabiixáció! Siflis Renie-Josin Payne slágerfilmje Itt a szórakozás stabilizáció! TELI SZERENÁD keddtől Royal Apollo 20­h Centu­r Fox-film MOZ­I­ja,mandantm.­ ZENEb mügéjét- Mit csinál nyáron egy magamfajta fáradt és elfoglalt ember, ha véletle­nül van este két lyukas órája? Egy fe­kete a Dunaparton? Az dőzsölés. Mozi? ‘-'ü­lledt levegő, öreg filmek. Színház! Egész télen nem volt nagy művészi esemény — mi lehet a kánikulában? Végigfutottam a színházi műsort. Ejnye: Madách Színház. Régen nem jártam még a környékén sem. Két év­vel ezelőtt, egy hasonlóan forró júliusi estén szegény Pünikösti Bandival sétál­tam az árkádok alatt. Tele volt hittel, lelkesedéssel. Szerette a színházát, az irodalmat, a szépet, a költőit és a me­részet. Nagyon értettük egymást. Há­ború utáni műsortervéről beszélt. Az egész történelmet meg kell írni, tíz darabban — mondotta. Elszintén és egyszerűen kell színpadra vinni mind­azt, ami velünk, emberekkel történt, amióta négy lábról két lábra álltunk. Lelkesen tervezett. Ennek két éve. Azóta egyszer voltam a Madách Színházban. Bántóan tehetségtelen ko­médiát láttam. Azaz csak egy-két jele­netet. Tovább nem bírtam. Lábbujjhe­­gyen menekültem. Szegény Bandi ide­gességében bizonyára belekarmolt odafönt egy csillag szárába. A gyenge kísérlet megbukott, a színház sorsa bizonytalan lett. Meg­indult a szokásos ostrom. Álmodozók és „öreg rókák“ fenték a lyukat Pün­­kösti Andor örökére. Végülis Hont Ferencé lett. A bukdácsolás idején tönkretett, jó­­hírű színháztól elszokott a közönség — az utóbbi hetekben azonban mind többen mondogatják: jól megy a Madách. Nézem a műsorát. Francia darab. Nem ismerem az íróját. Bevallom: nemcsak, hogy egy sorát sem olvas­tam, nem is hallottam róla. Roger Ferdinand!?... Megnéztem, őszinte leszek: a nézőtér zsúfolt vol­t, de nem sok bizalommal vágtam, hogy »Áthúzzák a függönyt. Ezért ne haragudjék meg Hont Feri. Egy tönkretett színházat nehéz helyre­­zök­l­emteni. Sokkal nehezebb, mint egy új színházat nyitni. A páholy bársonya, a székek huzata is tele­­szítja magát a bukás fanyar keserű­ségével. Sok türelem, tehetség kell ahhoz, hogy a nézőtér ismét leforró­sodjék. ... Negyedóra múlva elkényelmes­­kedtem a székben, éreztem, végre is­mét színházban vagy­ik. A művészien díszletezett, jól világított, ügyesen kihasznált színpadon fegyelmezett, kitűnően rendezett színészek, szelle­mes, okos, életszagú darabot játsza­nak. Percről-percre jobban leköt a darab, nincs egy felesleges mondat, minden arányos, ízléses, élvezetes. Szeretnék egy lelkes, szabályos pót­­kritikát írni a való­ban pompás elő­adásról és a szellemes darabról, de félek, untatnám az olvasót. Pedig er­ről a produkcióról mégegyszer írni kell, mert úgy érzem, mostohán bánt vele a sajtó. Ezt az előadásit több, sokkal több szeretettel, lelkesedéssel kellett volna tudomásul venni. Kima­gaslik ez­ az előadás sivár színházi életünkben. A darab korszerű, kedves, kellemes, derűs. Napjaink két nemzedékének a harcát mutatja be franciásan őszintén és franciásan okosan. Intelligens írás. Könnyed — és mégis mély. Az ember megszereti és szünetben nem a me­legről, nem a napi hírekről, hanem a darabról beszél. Sok szellemes, tap­solni való mondata van. Jelenetei pompásak, pergők. A színészek mind a helyükön vak­nak. Olty Magda ra­gyogó francia­ vígjáték színésznőnek bizonyult. Mértéktartó, végtelenül ro­konszenves és jótesően finom. Nagy •»•koré van. Partnere a fiatal Gábor Miklós,, amilyen tenyérbeszaladó Jam- P­o az első felvonásban, éppolyan megnyerő a harmadikban, mint meg­szelídített szerelmes diák. Nagy fel­adatok várnak rá. Tapolczay Gyula ezen a színpadon kirobbanó sikereket aratott, ő a „jogfolytonossága“ a régi Madách Színháznak. Erősen megfo­gyott,­­ de sikere régi arányú. Pa­tikus figurája: remek. És a többiek: a kitűnő Balázs Samu, Alszeghy Lajos, Antalffy József, Gáti György, — az icipicit túlzó — Pártos Géza, Rozsos István és Kárpáthy Zol­tán, mind kifogástalanok és megérde­melten tagjai a Madách Színháznak. Bocsásson meg az olvasó ezért a késői cikkért, de higgje el: nagy öröm az erőszakolt bolondságok és hacacárék tobzódása idején „Az új módszer“ si­kere, öröm, amelyről már csak azért is meg kell emlékezni, mert a színház mindig megbízható jelzőlámpája a társadalom gyógyulásának­­ vagy be­tegségének. Ez az előadás gyógyulást jelez. A Madách Színház méltó lett múlt­jához. Nem találtam meg Hont Feren­cet az előadás után — ezúton gratulá­lok a szép sikerhez. Felkai Ferenc EGY AGYONHALLGATOTT NAGY SIKER „­## a forint“ címmel ismét megnyitja kapuit a Magyar Színház, ezúttal­ kabaréval. Időszerűségként, amolyan pengő-teme­­tésféle folyik a színen. Gyenge, ká­nikulai humor. Nem vettük volna zo­kon, ha sokkal vidámabb temetésnek és a humor sokkal olvasztóbb kániku­lájának lehetünk tanúi. Ez, a szünet előtt, azon is múlott — többek között -i­, hogy a konferanszié, konferansz helyett — nem tudni miért — mese­délutánt tartott. Szünet, után a tréfák és magánszámok színészgárdája — Honthy, Gombaszögi Ella, Feleki Kamil, Boros, Keleti voltak a leg­jobbak. (_) Cristoph — az erő csodája Cristophot, az emberi erő csodáját, a cirkusz augusztus 1-én perezontálja a közönségnek. Ki ez az őserejű izomko­losszus és mit csinál Crisztoph, a vi­lágszám, akiit Breitbart utódjaként emleget a beavatott pesti artistavilág? A francia állampolgár, mint Tito volt partizánkapitánya, végigküzdve a ha­to­rút, most visszatér ismét világ­atrak­ciónak­, a metropolisok arénáiba. Rop­pant testű, 170 centiméter magas, 30 éves fiatalember, aki úgy bánik a vas­sínekkel és szakíthatatlan láncokkal, mint gyermek a jáítékszerével. Megnéz­tük. Előkészítő munkájában 30 milliméter átmérőjű vasrudakat puszta kézzel, nyaka és fogai segítségével hajlít mű­vészi formákba, kerékkötőláncot szakít, szöges deszkára fekszik, mellére üllőt helyez, melyen hat ember kovácsol egy­szerre. Egyik, nem csak erőt, hanem életveszélyt is jelentő mutatványánál egy elefánt sétál testén keresztül... Tovább sorolhatnék mutatványait:­­ valamennyi elképesztő, külön-külön az emberi erő kápráztató csodája. Cris­toph 25 percig­­dolgozott. Utána nem akartunk hinni szemünknek. Megjósol­juk: a közönség pontosan így lesz vele, a Cirkusz augusztusi műsorában. (X) Kántor Béla amerikai szerződése Kántor Béla, a neves szavafóm­űvész alá­írta szerződését, mely őt hathetes turnéra Amerikába szólítja. Felkerestük. Szerződé­séről a következőket mondja: Ensen Endrey, a newyorki magyar rádióéra ig­azgatója 1930-ban meghívott az amerikai magyarság körében tartandó elő­adókörútra. Ezt a tervet a közbejött világ­háború felborította. Váradi Márton, az amerikai Hungarian Film Cle Budapestre érkező megbízottja, amerikai utkatásra tud­­tomem kívül meghallgatott s utána ismét felajánlotta az amerikai körút megrendezé­sét. Váradi főként Jávor Pál szerződése és magyar filmek megvásárlása miatt jött Pestre. A felajánlott szerződést örömmel fo­gadtam el, annál is inkább, mert régi vá­gyása teljesedik azzal, ha kivándorolt ma­gyar Téreink közé kis nemzetünk nagy köl­tőinek mondanivalóit vihetem el. .. „Előbb lesz új amerikai film Magyarországon, mintsem gondolnánk“ Elsőnek jelentettük, hogy Hollywood felszámolja budapesti filmfiókjait és filmjei forgalmazását a 8 nagy holly­woodi gyár szövetkezéséből alakult, Motion Picture Export Association Incorporate nevű szervezetre bízza. Egy a hét elején érkezett hollywoodi távira közli, hogy a Notion Picture etc. Ma­gyarországon is átveszi az amerikai fil­mek forgalmazását és budapesti kiren­deltségének élére dr Palugyay Miklóst, a T­arner-fiók igazgatóját állítja­­— Annyi filmünk mindez, bizonnyal t­esz — mondotta Palugyay —, r­mmnyi­­ magyar piac normális szükségletei ki­s nyílt és sokkal előbb lesz, mintsem gondolnánk. Palugyay igazgató­­rövi­ksww. Párizsba ezután New Yorkba is elatozik, ahan­án főnöke, Irving Mass társaságában ér vissza. Igazgató válság a A Magyar Színházban A Magyar Színház régóta húzódó igazgató­ válsága pénteken váratlanul kipattant. Nyilvánosságra került, hogy Both Béla, a Magyar Színház engedélyes igazgatója, Egri István, az ismert fiatal jeles rendező és színész javára, lemon­dott színházi engedélyéről. Egri István tőkéstársával Gerd Sándor, a Magyar Színház gazdasági igazgatója, megkö­tötte­ a gazdasági szerződést s ezzel Both-al együtt augusztus 22-én ő is meg­válik a színháztól. Both, mint főrendező és igazgatóhelyettes a Nemzeti Színház­nál folytatja­­a művészi munkát. A Ma­gyar Színház új engedélye körül e pil­lanatban az a helyzet, hogy a Színész­­szakszervezet Egri István javára elfo­gadta a koncesszióról történt lemondást és a Művészeti Tanáccsal egyetértésben Egrit ajánlja a Magyar Színház új kon­cessziójára. Nagy Lajos: Falu (Szikra-kiadás.) Furcsa könyv, érdekes könyv, inkább szociográfia, mint regény. A falu átformálódását mutatja be a há­ború előtti időktől, az ostromon keresz­tül a legmaibb máig. Őszinte és bátor könyv. A falusi társadalom élesszemű és gyilkos tollú megfigyelője Nagy Lajos. Magyar festőművész: Trauner film­­díszleteiről számol be a „Carrefour“, amikor közli hogy „Magyarország adta Franciaországnak a Portea de la Nuit díszleteit, Trauner vizuális megvalósítá­sában“. Trauner díszletterveiben — írja tovább a lap — vonalai szigorúsága mögött féltékenyen ragaszkodik a film hangulatához. „Díszletező művészetét a közösség szolgálatába állította"... Vár­jon mit csinált itthon és azelőtt ez a Trauner nevű magyar festőművész! * Gamásiné Hah­a- Sári, a Szivárvány munkatársa, művészportréi sorozatában, a rádióban augusztus 3-án, szombaton 13.15 órakor „Ha Horváth Árpád élne“ címen előadást tart. Komáromi Pál nyilatkozik az Operaház igazgatói válságáról. — Az Operaház eddig soha nem látott népszerűségre tett szert. Az elmúlt évad huszonhét munkáselőadása bizo­nyítja, hogy ez a színház milyen lelkes és hűséges szolgálója az igazi demo­kráciának. —• Másfél év alatt hatvanöt különböző dalmű és balett került előadásra. Meg­teremtettem az Operaház kultúrkapcso­latait a Szovjet­ Unióval, Romániával ezenkívül állandó kapcsolatot hoztam létre az angol és amerikai zenei világ­gal. Ezek után ügyemben a döntést a demokráciára bízom. (i. e.) „Meg kell pukkadni!../" Értesülésünk szerint egy érdekes színfolt­tal gazdagodik a pesti ucon: megjelennek az Operettszínház kabaréjának plakátjai, ezzel az eredeti címmel: Meg t­ell pukkadni!... Színházi körükben napok óta találgatják: várjon a nézőknek kell-e a nevetéstől meg­pukkadni, vagy inkább azoknak kell meg­pukkadni, akikről a f kabarédarabok szólnak Olyan verzió is van, hogy a gyűjtőfőcím a mai pesti ember gondját-hajit perszifiálja ebben az esetben — mindenkinek meg kell pukkadni. A színház hét lakat alatt őrzi a szereplők névsorát és a forintos világ első napjaiban viharszerűsen akarja lerohanni a közönséget. Annyi kiszivárgott a színház, cél, hogy a pénteki premieren Nagykovácsi Ilona, Gombaszögi Ella, Rajna Aliz, Pártos Erzsi, Kornis Kató, Polgár Tibor, Rákkai, Komlóc, Gallért Lajos és Herczeg már biz­tos szereplői a vidám műsornak. (X) — Új bemutatót rendez szombaton a Spon­tcsarnok. Márkus Alfréd „Tessék be­szállni“ című artista-revüoperettje kerül színre. Az egykori nagysikerű darabot új átdolgozásban neves pesti színészek és artisták közreműködésével újítják fel. — Sikere van a „Vadvirág“-nak. A jó előadás híre titokzatos utakon azonban ismét eljutott a közönséghez. A nyári esték csillagsátora alatt, a kis szabadtéri színpad múltheti nyitásától ezideig min­den este zsúfolt nézőtér előtt játssza ope­rettjét. A főszereplők nevét megismétel­jük: Turay, Hlatky, Dajbukoii, Hámori Eta, Solthy, Nagyajtay, Tompa Pufi, Bársony, Bihari Nándor, Lantos István. ITT A FORINT! INDUL A MAGYAR FILM! A MAGYAR FILMIPAR RT. filmpályázatot hirdet egész estét betöltő játékfilm témájára. Szabad téma- és műfaj választás, haladó szellemű, demokra­azonban a film meséje­tikus legyen! I. díj 500 forint A jeligés pályaművek 1946. augusztus 31-ig a MAFIRF igazgatóságához (Budapest, Erzsébet körút 45) kül­dendők,, a részletes pályázati­ feltételek a MAFIRT- mozik előcsarnokában láthatók és azokat a rádió is­mételten közzéteszi.

Next