Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-08-16 / 137. szám

­­V­­ MIRE KÉSZÜLNEK A FŐVÁROSI SZÍNHÁZAK? Nyilatkoznak az igazgatók az új szezon terveiről Felkerestük a színházi irodákat. A közönség sok mindenre kíváncsi a* ■fii évaddal kapcsolatiban. Mir® készül­­ntdf a­­színil sisak ! Lesznek-e végre olyan bemutatók, melyekre felfigyel ez a szin­­hévjat, módfelett kedvelő város éa szí vé­nén »zárja le obab­apit a pénztárabiak­­nál. Vagy marad minden a régiben ! Toldozni, foldozni egyik sükekrtelenség­ét a máiikkal. Továbbra is kitaposott — «És vádjuk meg őszintén, rosszul kitapo­sott — ösvényen ballag-e a színház, vagy pedig lesz-e valami új, valami ki­ugró, nem mindennapi m­ezóvrfi olyan, ami nem sofelinos. Az Operaház új igazgatója, Tóth Aladár, az új seprű lelkesedésével vetette bele magát a munkába. P­rogramjának középpontjába az erpora­­rrodfilom klasszikusait helye® élükön Mozarttal, Verdivel, Wagnerrel. Ez a teasztikus program — mint mondja —, egyúttal magyar programot is jelent. Érvényt kíván szerezni jövőben az Opera­­háznál annak az Erkel Sándor-frite elv­nek, hogy a klasszikus operák előadá­sát mindenkor teljes próbának kell megelőznie. Reméli, hogy a Varázs­­fuvola, Fidelió, Mesterdalnokok, vagy a Falstaff elvadánose egyetemes költé­­st*A„ lassanként magához fogja vwa­­■mmS » különlböző közö­sségrétegeket. A Nemzeti Színház és a Nemzeti Kamaraszínház terveiről Major Tamás igazgató elmon­dotta, hogy a Nemzeti Színházat szep­tember 18-án nyitják a „Csongor és Tünde“ felújításával. A mesejátékhoz Weiner Leó írt nagy kísérőzenét. Utána Hemingway az „(k&dik hadoszlop“ cím® darabja következik, amely Madridban a spanyol polgárháború idején játszó­dik. Felújításra kerül a* „tonbmms és Cleopatra“ is Mészöly Dezső fordításá­ban és Major Tamás rendezésében. Cleopatra szerepét Bajor Gizi játssza. Mint távolabbi terv Gerhard Haupt­­massn „A bunda“ című drámája szere­pel. — A Kamaraszínház október ele­jén nyit Moliére a „Kotnyelesek" és a­­férjek iskolája“ című darabjaival. Mindkettő Erdődy János új fordításá­ban kerül színre. Valamit szeretnénk a Magyar Színházról is im. De ott nemcsak tervek nincse­nek, de jelen pillanatban igazgató sincs. Pályáztak, lemondtak, ismét pá­lyáztak, ismét lemondtak. A sok pályá­zat és lemondás között csak egy bizo­nyos, hogy a kitűnő együttes sorsa tel­jesen bizonytalan és bizonytalan a szín­ház megnyitása is. A Madách Színházban nem lesz nyári szünet. Augusztus vé­gén a színház észrevétlenül átmegy az új szezonba, Ostrovszky vagy orosz drámaíró „Holló a hollónak...“ című vígjátékának előadásával, Barters Gyu­lával a főszerepben. Aktualitást ad a darabnak, hogy most lesz a szerző ha­lálának 60. évfordulója. Egyébként elő­készületben van egy amerikai, egy Shakespeare és egy Pagnol-darab. Szó­val a szövetségesek mind a négy nem­zete képviselve lesz Hont Ferenc szín­házában. A színház dramaturgiai tisz­tét egyébként ősztől Kárpáthy Aurél tölti be, aki tervbe vette néhány elfelej­tett és mellőzött magyar író — így pél­dául Csiky Gergely — színrehozata­­lát is. A Fővárosi Operettszínház igagatója, Fényes Szabolcs, a nagy­operettre eszküszik. A főszezont már augusztus 17-én kez­dik Geyer és Kätscher „Gyertyafény­keringő" című operettjével, Sárdy Já­nossal, Rádaival és Turay Idával a főszerepekben. Ez a darab Londonban Siót éven keresztül ment. Nagyon sokat várnak tőle. Előkészületben van Kel­lér—Békefy—Komjáthy „Festi mese“ című operettje Honthy Hanna, Sárdy, Latabár-trióval. A színház olyan kiállí­tást akar adni ennek a bemutatónak, amilyen még nem volt Budapesten. Majd meglátjuk. Felújítják a „Szép Herénd“-t Zágon István átdolgozásá­ban. De van a színház fiókjában több olyan nagyoperett, amelynek mindegyi­kétől sikert várnak. A Vígszínház és Pesti Színház jövő évi szezonjáról próbáltunk beszél­getni Jób Dániellel. Próbálkozásunk ke­vés sikerrel járt, mert úgy látszik a két színház még nem dolgozta­­ őszi prog­ramját és készületlenül vágnak ma ki a szelem­filie. Sz­ó van arról, hogy a Víg­színház a béketárgyalások befejezése után visszaköltözik saját otthonába. Egyébkén­t pénteken a „Nebántszirág" reprizével próbálnak a kasszán javítani. Sokat várnak az operett címszereplőjé­­től, Németh Marikától, akinak «a­ lesz első fellépés®. — A Pesti Színház szep­tember első napjaiban Hunyadi Sándor Ifjovagias ügy" című darabjának reprí­­zével nyit. Mikor a további tározóerői érdeklődtünk, Jób igazgató sürgősen búcsúzott — iinenenek további tervek. A hifivéd a Színházban Várkonyi Zoltán lázasan dolgozik. Nagy programmal akarják megroh­ampatni az új szezont. Céljuk — mint mondja — jó irodalmat és jó darabot adni Első darabjuk Tolnai Klárival a főszerepben Arnouil: Buriáikéje. Utána Giraudoux „Trójában nem lesz háború“, majd Salacrou: Négykezes ét Coward: „Vidám kísértet", vég­ül Sherwood: „Nincs vissza­térés“ című­ elsővonalbeli darabjai kerül­nek sorra. De a program sokkal bővebb. Szerepel egy Csehov és egy Calderon darab, továbbá az Otelló, Jávor Pállal a címszereipban, de nem maradnak ki a magyar szerzők sem a műsortervekből, mert bemutatják Illés Endre, Thursó Nemzetközi Filmünnepély kezdődik augusztus 22-én Locarnóban. Az egyik nagyszálloda parkjában, szabadtéri szín­padon vettük is a legkitűnőbb nemzet­közi filmeket. Bemutatásra kerül az André Gide regénye alapján készült „La Symphonie Pastorale“ és a szépség és a vadállat“ című film, amelyet Jean Cocteau rendezett,és A Béke szemnhájowm tajfélon járatották 25-ször Nóti Károly és Marinus Alfréd „Vacsora Budán“ című nagysikerű dal­­játékát. Dayka Margit, Bordy Bella, Nagy István, Peti Sándor, Sziklai Sze­réna és Kővári Gyula játsszák, a fő­szerepeket. A párizsi Sarah Herhardt Színház fel­újította a Volpone-t, a Montparnasse Színház pedig a Makrancos hölgyet. ♦ Huszonkét ével ezelőtt 400 előadást ért meg Feld Mátyás „Mindenki kész“ című énekes bohózata. A szerző moderni­zálta a darabot és rövidesen újra szí­nre kerül Ábrahám Pál, Brodszky Miklós és Lajtai Lajos muzsikájával, Harmat Im­re, Heltai Jenő, Szenes Andor és Xellér Dezső verseivel. * „Noé bárkája“ címen, Prévert rende­zésében megkezdték Párizsban annak a filmnek forgatását, amelynek párbeszé­deit Pierre Laroche írta. * A dorogi bányász,ifjús­ág által ren­dezett szabadtéri előadást — melyen a többi között Rákosi Mátyás mint.szter­­eliökhely­ettes is résztvett " a nagy ,sikerrel való terimtettel augu­satta hó 20-án, Szent István napjára megismét­lik. Augusztus 20-án­ filléres vonatot in­dít a MÁV a dorogi szabadtéri elő­adásra.* A Nebántsvirág vígszínházi felújítá­sának egyik érdekessége, hogy az örök­szép operettet Európában most egyidejű­leg három helyen játsszák. Párizsijan most készülnek a n­ára, Moszkvában­, az 1000-ik előadásra. A Vígszínház a Nebántsvirág előadásaira szerződtette hangversenymesternek Garai Györgyöt, az Operaház első hangversenymesterét. * Keleti Lili zongoraművésznő Csaj­kovicz­ky B­rad­l versenyét játssza 16-án, vasárnap 6.15-kor a rádióban. ♦ A salzburgi ünnepi játékok alkalmá­ból „Salzburgi ünnepi játékok 1916“ fel­írással az osztrák posta külön bélyeg­­sorozatot bocsátott ki. Színészbál lesz auguszt-2­0 , szom­baton este 9 órai kezdőstől a Széchenyi strandfürdő terü­­letén, am­ely­e­n a fő­város legkitűnőbb művészei lépnek fel-Gábor, Szenes Piroska és Binódy János egy-egy darabját is. A MeAgyant­y Lík­ját Bewstzky, „Börcsögkisasszony" című zenée vígjátékávan­ kezdi szezonját, me­lyet a „H2-CS gyors“ című román víg­játék követ, amihez Márkus Alfréd itt sem él. A kis szgnház sean akar elma­radni a nagyok mellett , ezért tervbe vette egy kte­satikus eperre at felújítását. Valléc: „Tiszt urak a zárdában“ című operettjór­l van szó, h­elyben Turay Idát, Fejes Terit, Kiss Manyik Feleki Kamill és Binlesa Tivadart akarja az estső vonalba állítani a színház. » ■!­­Jocrfírt folytatott harcban. A Belvárosi Színház legkorelebbi programjáról Bárdos Ar­túrt kérdeztük meg. Tervek vannak, csak az időrendi sorrend nincs még megálkipitva. Bemutatóra került a Borneo és Julia, a Wolpone Franz Wer­, fei posthumue műve, a „Jakobovszki és az ezredes“ és Bate.»» Bélánsik egy nagy sikert ígérő darabja, melynek még nincs című. A­* őszi szezon szeptem­uyár elején kezdődik. Szerződbeítési tárgyalások nimcsoncsk, mert a színház kitűnő mű­vészgárdája — mondja a* igazgató — nem teszi szükségessé, hogy vendégek­kel biztosítsák a sikert. X. J. Az WM ik évi Goncourt-díjat, amelyet egy fogságot szenvedett írónak szántak, most egy háborúban született mit íróid­nak ítélték óén. Fi­uiteit Amb­riere, író és újságíró, aki WJC-tól tfil-ig német hadifogságban sínylődött, nyerte el „Grande* Vacastees" cm­ű művével. * Erdéiszi Mihály kapta meg újra a Jó­zsefvárosi Színházat. Ügyes ember. * A párizsi Szépművészeti Akadémia nagydíját, a Prix de Rome-ot, Joseph Fabrihart nyerte el. A második díjat Martine Charon és Robert Bmahuse kapta.* Egyszerre négy fiatal a*m­éirne­k férjét, vőlegényét vagy vőlegényjelölt­­jét „találták tel­ihez az utótabi időben foganatosított rendőri intézkedések. A férjek, vőlegényei­, illetve vőlegény­­jelöltei különböző közigazgatási intéz­ményeknél várják a szabadulást. A színésznők a pesti Broadway színházai között oszlanak meg. * Az „Életfogytiglan", Rács György drá­mája az ősszel Bécsben is színre kerül. A német átdolgozás Ágostoix Gerty mun­kája.• Írvadugttóuraik Wi­flametz „Fi£i~ című darabját Mándékszik síilújítani a Víg­­színház. A két főszerep eljátszására a Bukaretinben tartózkodó Bársony Rózsi­­val és Déner Oszkárral levelez az igaz­gatóság. * ­­o­z Az „Ady Kör“ megkezdte országos hangversenysorozatát A Szociáldemokrata Párt meghívá­sára, augusztus 9. 9, 1­1 és 11-i­ i Ka­posvárott, Pécsett te­lgai nagyközség­ben rendezte meg az „Ady Kör“ orszá­gos hangverseséiúkörútjának első soro­zatát. A művészegyüttes részére a MÁV igazgatósága külön autóbuszt bocsátott rendeelkezésre, melyet a következő mű­vészek átestak az egyesülettel: Nagy Izabella, Máte Jolán, Tiszai Magda, Cserfalvi Eliz, Ádám Éva, Csikós Esz­ter, Csányi László, Kántor Béla, Koréh Endre, Mindszenti István, Szántó Gyula és Tubi Ervin. A műsor számait Bankó Aladi­r zongoramisivénz kísérte. A Harc Guadalcanalért ! A Fórum Fünuttínház »ngusztus lv-én dél­előtt tartott* a „Guadalcanal“ diszbenuta­­tóját. Az amerika i filmgyártódnak • klasz- Kz.Il.-as altot­ál.­ai dokument­aim, «melynek meséjébe illeszt­ették se eredeti felvétele­ket, s lervudabb «meritel Japán dzsungel­­hr»reokból. * bare Onaflale-allálért. A flhn érdekeEM'íce ae eddig m­é^ nean látott d3»m­üretkopek nnrroxata. A áiflabemntAtán meffjelent a m&xyn­ kfl«* társ»*agrí elnök. Nagy Peren« mluisater­­elnök a kormány tagjaival. a Szövetséges Ellen­őr­ő IMkottMg­­*«Ml­ui »* angol­­amerikai misszió. ­ Az ismeretlen „közismert“ Mér megint későik. Ütts nyekergelik a régi bintornát, ami senkit nem érdekel­öz aminek felháborítóan leléstelen a hangja. Már megint a nemünkbe szúrnak — Min tápokon, hirlapkompttülkékben­, plakito­kon — azok az énfejyitő csuperlatium­ok, amieket a kölönféle színházi és hangver­­senyk­odik reklám­tollnokai tömjésezik körrül „atrakétóikat“. Már megint olvas­,­hatjuk, hogy a „krim­i“ és „közismert" és „páratlan" és „soha ilyen még nem volt“ művésznő és művész éneklés, szava­lás vagy táncolás céljából a közönség elé fog tolakodni, miért ha némyuljon el min­den bírálat. Amiből az is következik, hogy kötelező a viharos tapsorkán meg­rendezése. így a plakátok és a fizetett újságközlemények. Később aztán kiderül, hogy a „kitűnő“ férfiú vagy nő még csak „elégséges‘­nek ne minősíthető, a „köz­­ismert“ művészt legföljebb a színházi Iroda ismeri, a „páratlan“ viszont párat­lanul tehetségtelen. Egy azonban bizonytt, hogy dilettáns vasm­ersiségben és ízlés­telen reklámba® „soha ilyen műig nem volt". Ezzel a reklámmal félre akarják vezetni a jóhiszemű közönséget. Úgy spekulálnak, hogy - h­a valakit kitűnőként harangoz­nak be — a hallgatóság nem mer rossz kritikát gyakorolni, attól félve, hogy hozzá nem értésben elmarasztalják. Ha valakiről, pláne azt írják, hogy köz­ismert: a laikusok szégyelni fostják, hogy az illetőről eddig egy árva szót sem hal­lottak és azt saját tájékozatlanságuk rovására írják. A párás la® jelző peedig annyira fejbekulint, hogy éra nélkül tap­solni fognak a legközepesebb produkció láttára, vagy hallatára. A közönséggel azonban nem lehet bün­tetlenül ilyen csalafinta játékot rí­rni. A közönség kellően értékelni tudja, amit művészet címén tálalnak elébe. A közönség, amely megbecsüli a forintot, szigor­ú és hozzáértő bírálattal figyeli azt a produk­ciót, a­minek élvezéséért forinttal illetett. Lelkesedik a valóságos értékekért, de ha félrevezetik és becsapják, másodszer­ni már nem tűri ezt és a megérdemelt jelzőknek sem fog hitelt adni Azok tehát, akik meet Indulnak művtori pályáinkon. Intsék le ezt az Ízléstelen azuperlativnsz-orgiát. Érjék be az utólagos sikerrel. A közösség színnentartja az új művészi értékeket Kiránghatnak a­ rek­lámtrombiták, nekik és rajtuk nem lehet segíteni. Van egy klssazikus mondás, amely sasztni „a te könyvednek nem olvaséra, hanem Apollóra (assz. Ihletre) van m­.fiklése". Ami ebben az ereiben azt jelenti, hogy a leghangosabb és legiidérte­lenebb reklám sem hazu­d­. Juniker a tehetségtelenség jelenik meg a rivaldafény­ben, vagy a pódiumon. Gidódy Elit Tisztázatlan a főváros és a Belvárosi Színház Viszonya A főváros első forum­­ikölz mégyetése most készült el és azt pénteken és szom­b­ezeton tárgyalja a pénzügyi bizottság, a jövő héten pedig a főváros közgyűlése elé kerül. A költséggvetésben ed­ri'Allan szerepelnek a nagyü­zem­­ek, kisüzemek, ■a részvénytársaságok, csak a Belvárosi Színházat nem találjuk a fővárosi üze­mek között, holott ezt a műinté­zetet még a mú­lt évben megvásárolta a főváros. Szóval, a közsegített Belvárosi Színház nem szerepel a fővárosi üzemek között, mi­ntha a főváros vezetőség« nem vár­­lalva dönősséget a Bárdos Albér igazga­tása alatt működő színházzal. A főváros költségvetése azonban egé­szen mégsem feledkezik meg a Petőfi Sándor-uteai szí­n­házról, mert a 164. ol­­dalon kiderül, hogy a Belvárosi Színház segélyezésére ötvenezer forintot irányoz­­tatt­ elő. Egy színház szubvencionálásán­ nem sokt ötvenezer forint, me­rt hiszen ez az összeg 12 hónapra elosztva, alig jelent többet havi négyezer forintnál. A főváros azonban mégsem ajándékoz­hat ötvenezer for­in­­tot a Belvárosi Sz­í­n­­házniirt, amelynek vezetősége még arra nem méltatta a városháza illetékes ügy­osztályát, mint fölötte a hatóságát, hogy a szerződtetett tagok listáját bemutassa, hogy a jövő évi munkaprogramját is­mertesse. Érthetetlen, hogyha a Belvárosi Szín­ház a főváros egyik üzeme, akkor mér­ kap ez akvenciót, ha pedig általnak isme­retlen okokból már nem tartozik a fő­város azomal közé, ak­ikor viszont márt támogatják, bármilyen jelentéktelen összeggel ifi. Gyen címen 33 összes buck­­pesti színigazgatóik — akik deficittel dolgoznak —, anyagi támogatást kérhet­nek a fővárostól. Abban az esetben, ha mégis kiderül, hogy a Belvárosi Színház szerződésileg a főváros tulajdonát képezi, akkor viszont mért nincs beleszólása a színház ügyvitelébe a jogos tulajdonos­nak, a fővárosnak? F. T. — Eljegyzés. Eötvös Magda és Várnai Péter jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)

Next