Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-07-29 / 134. szám

MOZ I <a,3nrdaűtm.t ZENE«mügéjét­EGY AGYONHALLGATOTT NAGY SIKER Mit csinál nyáron egy magamfajta fáradt és elfoglalt ember, ha véletle­nül van este két lyukas órája? Egy fe­kete a Dunaparton? Az dőzsölés. Mozi? ‘-'iilledt levegő, öreg filmek. Színház! Egész télen nem volt nagy művészi esemény — mi lehet a kánikulában? Végigfutottam a színházi műsort. Ejnye: Madách Színház. Régen nem jártam még a környékén sem. Két év­vel ezelőtt, egy hasonlóan forró júliusi estén szegény Pünikösti Bandival sétál­tam az árkádok alatt. Tele volt bittel, lelkesedéssel. Szerette a színházát, az irodalmat, a szépet, a költőit és a me­részet. Nagyon értettük egymást. Há­ború utáni műsortervéről beszélt. Az egész történelmet meg kell írni, tíz darabban — mondotta. flszintén és egyszerűen kell színpadra vinni mind­azt, ami velünk, emberekkel történt, amióta négy lábról két lábra álltunk. Lelkesen tervezett. Ennek két éve. Azóta egyszer voltam a Madách Színházban. Bántóan tehetségtelen ko­médiát láttam. Azaz csak egy-két jele­netét. Tovább nem bírtam. Lábbujjhe- gyen menekültem. Szegény Bandi ide­gességében bizonyára belekarmolt odafönt egy csillag szárába. A gyenge kísérlet megbukott, a színház sorsa bizonytalan lett. Meg­indult a szokásos ostrom. Álmodozók és „öreg rókák“ fenték a fgukat Pün- kösti Andor örökére. Végülis Hont Ferencé lett. A bukdácsolás idején tönkretett, jó- hirű színháztól elszokott a közönség — az utóbbi hetekben azonban mind többen mondogatják: jól megy a Madách. Nézem a műsorát. Francia darab. Nem ismerem az íróját. Bevallom: nemcsak, hogy egy sorát sem olvas­tam, nem is hallottam róla. Roger Ferdinand!?... Megnézzem* őszinte leszek: a nézőtér zsúfolt volit, de nem sok bizalommal vágtam, hogy »Áthúzzák a függönyt. Ezért ne haragudjék meg Hont Feri. Egy tönkretett színházat nehéz helyre- zökflcemteni. Sokkal nehezebb, mint egy új színházat nyitni. A páholy bársonya, a székek huzata is tele- szíjja magát a bukás fanyar keserű­ségével. Sok türelem, tehetség kell ahhoz, hogy a nézőtér ismét teforró­sodjék. ... Negyedóra múlva clkényclmes- kedíem a székben, éreztem: végre is­mét színházban vágyóik. A művészien díszletezett, jól világított, ügyesen kihasznált színpadon fegyelmezett, kitűnően rendezett színészek, szelle­mes, okos, életszagú darabot játsza­nak. Percről-peTcre jobban leköt a darab, ninca egy felesleges mondat, minden arányos. ízléses, élvezetes. Szeretnék egy lelkes, szabályos pót- kritikát írni a valóiban pompás elő­adásról és a szellemes darabról, de félek: untatnám az olvasót. Pedig er­ről a produkcióról mégegyszer írni kell, mert úgy érzem, mostohán bánt vele a sajté. Ezt az előadásit több, sokkal több szeretettel, lelkesedéssel kellett volna tudomásai venni. Kima­gaslik er. a* előadás siváx színházi életünkben. A darab korszerű, kedves, kellemes, derűs. Napjaink két nemzedékének a harcát mutatja be franciásan őszintén és franciásan okosan. Intelligens írás. Könnyed — és mégis mély. Az ember megszereti és szünetben nem a me­legről, nem a napi hírekről, hanem a darabról beszél. Sok szellemes, tap­solni való mondata van. Jelenetei pompásak, pergők. A színészek mind a helyükön varinak. Olty Magda ra­gyogó francia-vígjáték színésznőnek bizonyult. Mértéktartó, végtelenül ro­konszenves és jóiesően finom. Nagy •»•koré van. Partnere n fiatal Gábor Miklós,, amilyen tenyérbeszaladó Jnm- P c az első felvonásban, éppolyan megnyerő a harmadikban, mint meg­szelídített szerelmes diák. Nagy fel­adatok várnak rá. Tapolczay Gyula ezen a színpadon kirobbanó sikereket aratott, ö a „jogfolytonossága“ a régi Madách Színháznak. Erősen megfo­gyott, — de sikere régi arányú. Pa­tikus figurája: remek. És a többiek: a kitűnő Balázs Samu, Alszeghy Lajos, Antalffy Józeef, Gáti György, — az icipicit túlzó — Pártos Géza, Rozsos István és Kárpáthy Zol­tán, mind kifogástalanok és megérde­melten tagjai a Madách Színháznak. Bocsásson meg az olvasó ezért a késői cikkért, de higyje cl: nagy öröm az erőszakolt bolondságok és hacacárék tobzódása idején „Az új módszer“ si­kere. öröm, amelyről már csak azért is meg kell emlékezni, mert a színház mindig megbízható jelzőlámpása a társadalom gyógyulásának — vagy be­tegségének. Ez az előadás gyógyulást jelez. A Madách Színház méltó lett múlt­jához. Nem találtam meg Hont Feren­cet az előadás után — ezúton gratulá­lok a szép sikerhez. Felkai Ferenc „/## a forint“ címmel ismét megnyitja kapuit a Magyar Színház, ezúttal; kabaréval. Időszerűségként, amolyan pengő-teme- tésféle folyik a színen. Gyenge, ká­nikulai humor. Nem vettük volna zo­kon, ha sokkal vidámabb temetésnek és a humor sokkal olvasztóbb kániku­lájának lehetünk tanúi. Ez, a szünet előtt, azon is múlott — többek között -r-, hogy a konferanszié, konferansz helyett — nem tudni miért — mese­délutánt tartott. Szünet, után a tréfák és magánszámok szinészgárddja — Honthy, Gombaszögi Ella, Feleki Kamii, Boros, Keleti voltak a leg­jobbak. (_) Cristoph — az erő csodája Crístophot, az emberi erő csodáját, a cirkusz augusztus 1-én perezontálja a közönségnek. Ki ez az oserejü izomko­losszus és mit csinál Orisztoph, a vi­lágszám, akiit Breitbart utódjaként emleget a beavatott pesti artistavilág? A francia állampolgár, mint Tito volt partizánkapitánya, végigküzdve a ha­te rút. most visszatér ismét világ-atrak­ciónak., a metropolisok arénáiba. Rop­pant testű, 170 centiméter magas. 30 éves fiatalember, aki úgy bánik a vas­sínekkel és sznkíihatatUin láncokkal, mint gyermek a j<ítékszerével. Megnéz­tük. Előkészítő munkájában 30 milliméter átmérőjű vasrudak^t puszta kézzel, nyaka és fogai segítségével hajlít mű­vészi formákba, kerékkötőláncot szakit, szöges deszkára fekszik, mellére üllőt helyez, melyen hat ember kovácsol egy­szerre. Egyik, pem csak erőt, hanem életveszélyt is jelentő mutatványánál egy elefánt sétál testén keresztül... Tovább sorolhatnék mutatványait: — valamennyi elképesztő, kölön-külön az emberi erő kápráztató csodája. Cris­toph 25 percig idolgozott. Utána nem akartunk hinni szemünknek. Megjósol­juk: a közönség pontosan így lesz vele. a Cirkusz augusztusi műsorában. (X) Kántor Béla amerikai szerződése Kántor Béla, a neves szaraiéinűvész alá­írta szerződését, mely őt hathetes tnrnéra Amerikába szólítja. Felkerestük, Szerződé­séről a következőket mondja: Ensen Endrey, a newyerkt magyar rádióéra Igrargatója t&3$-ban meghívott az amerikai magyarság körében tartandó elő­adókörútra. Ezt a tervet a közbejött világ­háború felborította. Várad! Márton, az amerikai Hungarian Film Cle Bndaprstre érkező megbízottja, amerikai ot&Mtásrn tud- tomem kívül meghallgatott s utána Ismét felajánlotta az amerikai körút megrendezé séf. Vár&dl főként Jávor Pál szerződése é* magyar filmek megvásárlása miatt Jött Pestre. A felajánlott szerződést örömmel fo­gadtam el, annál Is inkább, mert régi vá­gyasa teljesedik azzal, ha kivándorolt ma­gyar Téreink közé kis nemzetünk nagy köl­tőinek mondanivalóit vlhetem el. T. „Előbb lesz új amerikai film Magyarországon, mintsem gondolnánk“ Elsőnek jelentettük, hogy Hollywood felszámolja budapesti filmfiókjait ér filmjei forgalmazását a 8 nagy holl; woodi gyár szövetkezéséből alakult: Motion Picture Export Association Incorporate nevű szervezetre bizza. Eg; a hételején érkezett hollywoodi távira közli, hogy a Notion Picture etc. Ma gyarországon is átveszi az amerikai fil­mek forgalmazását és budapesti kiren­deltségének élére dr Palugyay Miklóst, Igazgató válság a AZagyar Színházban A Magyar Színház régóta húzódó igazgató-válsága pénteken váratlanul kipattant. Nyilvánosságra került, hogy Both Béla, a Magyar Színház engedélyes igazgatója, Egri István, az ismert fiatal jeles rendező és színész javára, lemon­dott színházi engedélyéről. Egri István tőkéstársdval Gerd Sándor, a Magyar Színház gazdasági igazgatója, megkö­tötte» a gazdasági szerződést s ezzel Both-al együtt augusztus 22-én ő is meg­válik a színháztól. Both, mint főrendező és igazgatóhelyettes a Nemzeti Színház­nál folytatja .a művészi munkát. A Ma­gyar Színház új engedélye körül e pil­lanatban az a helyzet, hogy a Színész- szakszervezet Egri István javára elfo­gadta a koncesszióról történt lemondást és a Művészeti Tanáccsal egyetértésben Egrit ajánlja a Magyar Színház új kon­cessziójára. Nagy Lajos: Falu (Szikra-kiadás.) Furcsa könyv, érdekes könyv, inkább szociográfia, mint regény. A falu átformálódását mutatja te a há­ború előtti időktől, az ostromon keresz­tül a legmaibb máig. Őszinte és bátor könyv. A falusi társadalom élesszemű és gyilkos tollú megfigyelője Nagy Lajos. Magyar festőművész: Trauner film- díszleteiről számol be a „Carrefour“, amikor közli hogy „Magyarország adta Franciaországnak a Portea de la Nuit díszleteit, Trauner vizuális megvalósítá­sában“. Trauner díszletterveiben — írja tovább a lap — vonalai szigorúsága mögött féltékenyen ragaszkodik a film hangulatához. „Díszletező művészetét a közösség szolgálatába állította"... Váj­jon mit csinált itthon és azelőtt ez a Trauner nevű magyar festőművész! * Gamásiné Halra- Sári, a Szivárvány munkatársa, művészportréi sorozatában, a rádióban augusztus 3-án, szombaton 13.15 órakor „Ha Horváth Árpád élne“ címen előadást tart. a TYarner-fiók igazgatóját állítja- — Annyi filmünk minder, bizonnyal! esz — mondotta Palugyay —, rnmmnys i magyar piac normális szükségletéi ki­•Uyíli és sokkal előbb lesz. mintsem joudotnánk. Palugyay igazgató -rövióksww. Párizsba ezután New Yorkba i» eiatoaik, »hón­án főnöke, Irving Mass társaságában ér vissza. Komáromi Pál nyilatkozik az Operaház igazgatói válságáról. — Az Oporaház eddig sóba nem látott népszerűségre tett szert. Az elmúlt évad huszonhét munkáselőadása bizo nyitja, hogy ez a színház milyen lelkes és hűséges szolgálója az igazi demo­kráciának. —• Másfél óv alatt hatvanöt különböző dalmű és balett került előadásra. Meg teremtettem az Operaház kultúrkapoeo latait a Szovjet-Űnióval, Romániával ezenkívül állandó kapcsolatot hoztam létre az angol és amerikai zenei világ gal. Ezekután ügyemben a döntést a demokráciára bízom. (t. e.) „Meg kell pukkadni!../' Értesülésünk szerint egy érdekes színfolt tál gazdagodik a pesti ucoa: megjelennek az Operettszínház kabaréjának plakátjai, ezzel az eredeti címmel: Meg toeli pukkadni!... Színházi körükben napok óta találgatják: vájjon a nézőknek kell-e a nevetéstől meg­pukkadni, vagy inkább azoknak kell meg pukkadni, akikről a fcabarédarabok szólnak Olyan verzió is van, hogy a gyüjtőfőcfm a mai pesti ember gondját-hajit perszifiáljn ebben az esetben — mindenkinek meg kell pukkadni. A színház hét lakat alatt őrzi s szereplők névsorát és a forintos világ elsC napjaiban viharszeríieu akarja lerohanni a közönséget. Annyi kiszivárgott a színház, bél, hogy a pénteki premieren Nagykovácsi Ilona, Gombaszögi Ella, Rajna Aliz, Pártos Erzsi, Kornis Kató, Polgár Tibor, Rákkal. Komlóé, Gallért Lajos és Herczeg már biz­tos szereplői a vidám műsornak, (X) — Új bemutatót rendez szombaton a Spon-tosarnok. Márkus Alfréd „Tessék be­szállni“ című artista-revűoperettde kerül színre. Az egykori nagysikerű darabot új átdolgozásban neves pesti színészek és artisták közreműködésével újítják fel. — Sikere van o „Vadvirág“-nak. A jó előadás híre titokzatos utakon azonban ismét eljutott a közönséghez. A nyári esték csillagsátora alatt, a kis szabadtéri színpad multheti nyitásától ezideig min­den este zsúfolt nézőtér előtt játssza ope­rettjét. A főszereplők nevét megismétel­jük: Turay, Hlatky, Dajbukdt, Hámori Eta, Solthy, Nagyájtay, Tompa Pufi, Bársony, Bihari Nándor, Lantos István. ITT A FORINT! INDUL A MAGYAR FILM! A MAGYAR FILMIPAR RT. filmpályázatot hirdet egész estét betöltő játékfilm témájára. Szabad téma- és műfaj választás, haladó szellemű, demokra­azonban a film meséje tikus legyen! I. díj 500 forint A jeligés pályaművek 1946. augusztus 3I-ig a MAFIRF igazgatóságához (Budapest, Erzsébet körút 45) kül­dendők,, a részletes pályázati-feltételek a MAFIRT- mozik előcsarnokában láthatók és azokat a rádió is­mételten közzéteszi. itt a foritttstahHlxáció! Siflis Renfe-Jofin Payne slágerfilmje Itt a szérakozássíabslíxáeió! TELI SZERENÁD keddtől Royal Apollo 2Ö(hCentu r Fox-film A

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék