Kossuth Népe, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-17. szám)
1947-01-02 / 1. szám
ggzetőt ugyanis tisztázni azt, hogy a legfőbb politikai kérdésben egyetért valamennyi koalíciós párt, nevezetesen abban, hogy a koalíció fenntartására szükség van. A többi felvetett politikai kérdés letárgyalására még nem került sor, de meggyőződésem, hogy a belső béke biztosításának magas szempontja a megegyezést ezekben a vonatkozásokban is parancsolóan írja elő a pártoknak. Egyetlen politikai kérdésben azonban semmiképpen sem szeretnékkétségeket hagyni és ez a reakció elleni küzdelem kérdése. A múltban sem tudtunk erről elevet reszélni, de utat sohasem engedtünk a reakciónak, ha csak nem akadtak egyesek, akik nem ismerve a pártvezetőség felfogását, vagy szembeszállva azzal, felelőtlen kijelentéseikkel azt a látszatot keltették, mintha a párt menedéket adna a reakciónak. A Kisgazdapártnak nem szabad magára vállalnia azt a vádat, hogy a múlt visszakozására irányuló törekvéseket nem üldözi ugyanolyan mértékben, mint a többi párt. A koalíción kívüli tényezét nem szabad erőhöz engedni . A koalíció fenntartásának két feltétele van. Az egyik, hogy békességben éljünk egymással és ennek érdekében félretegyünk minden olyan egyéni szempontot, amely egymással szembeállít bennünket. A másik, hogy gondosan őrködjünk, nehogy az összefogás politikáján kívül maradt tényezők koalíciónkat megbonthassák. Ha ez bekövetkeznék, hiába minden munka, hiába az élet természetes fejlődése. Ezeket a külső tényezőket nem szabad erőhöz engedni. — Az 1946. év nagy eredményei — folytatta tovább Nagy Ferenc — a magyar nép négy erényén alapultak. Az első a nép lelkiereje, amellyel a legnagyobb szenvedéseket is elviselte. A második józan értelme, amely megszabta a leszámolás és a megbocsátás mértéikét A harmadik szorgalma, ami azért jelent nagy biztatást, mert egy rendszer ereje úgy határozható meg, hogy a dolgozó rétegek milyen mértékben merik belevetni a maguk verejtékes munkájukat. A negyedik összefogási készségé, amely a „széthúzások népének” eddig nem volt jellemző tulajdonsága. A nyomorúság tanította meg arra, mekkora erő van az összefogásban. Ezt a készéget tehát táplálni kell, mert félni lehet attól, hogy amily mértékben enyhülnek gondjaink, oly mértékben bálványul majd el. Az elkövetkező évnek ugyanis még az összefogás évének kell lennie. A magam részéről mindent elkövetek, hogy ezt biztosítsam, ezt tekintem legtöbb feladatomnak. Biztosítani kívánom az egyes pártok érvényesülésére való tekintet nélkül és minden akadályozó erőt eltávolítandónak tartok, bármely pártban jelentkezzék is az. Ezután a békeszerződés súlyos terveiről beszélt a miniszterelnök és bizalmát fejezte ki, hogy elég erőnk lesz e terhek elviselésére. Feltételként szabta azonban meg, hogy rend,behozzuk külpolitikánkat. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy viszonyunkat minél szívélyesebbé tegyük a Szovjetunióval. A múlt többé nem vehet erőt a fejetten — Attól a gyűlölt rendszertől — mondotta —, amelytől éppen a párt zömét alkotó parasztság szenvedett a legtöbbet, a Szovjet szabadított meg bennünket. Ezt éppen úgy nem szabad elfeledni, mint azt, hogy seregei nem ellenségként, hanem győztes barátként jöttek be az országba és a szuverenitásnak olyan fokát biztosították számunkra a megszállás alatt is, amilyenre nincsen példa a történelemben. A barátság ápolása azonban a jövő szempontjából is fontos, mert tudomásul kell vennünk, hogy sorsunk az itt élő népek sorsához van kötve és a földnek ezen a táján mindörökre a Szovjet Unió lesz a legfőbb irányító hatalom. A Kisgazdapártnak kell a leghatározottabb lépéseket megtennie, hogy az országban a Szovjet iránti bizalom megerősödjék és hogy a Szovjet is megbízzék bennünk. A miniszterelnök ezután arra kérte pártját, hogy minden erejével igyekezzék elősegíteni a pártközi békét és óva intett mindenkit attól, hogy a párt politikai vonalával nem párhuzamos kidöntésekre ragadtassa magát. A magyar politikai élet modora és stílusa — mondotta — olyan lesz a jövőben, amilyenre most kiformálok. Ezután így fejezte be beszédét: — Szeretném, ha kevés olyan ember akadna az országban, aki fantasztikumra hajló lélekkel a múltat akarná ebbe az országba visszavarázsolni. A múltba visszatérés nincs és a múlt többé erőt nem vehet a jelenen. Nemzeti program a magyar jövő érdekében A miniszterelnök a rpip folyamán még egy nagy beszédet mondott, mégpedig a rádióban, ahol az elmúlt évet búcsúztatta. — Az elmúlt évben — mondotta — sok esztendő terhét kellett elviselnünk és sok esztendő szenvedéseit kellett vállalnunk. — A további boldogulás biztosításához reális tervek szükségesek nemcsak gazdasági, hanem kulturális és szociális téren is. A romokból épülő ország nem épülhet a véletlen szeszélye szerint. Ezeket a terveket mindenkinek vállalnia kell, szervezeteknek és egyéneknek egyaránt. Nemzeti programot kell végrehajtani és ezt a programot dús alkotó fantáziával kell telíteni, mert enélkül nincs magyar jövő. Brit-amerikai békebeli légi együttműködés Washington, január . Az amerikai hadsereg légierejének hatóságai kedden hivatalosan bejelentették, hogy megállapodást kötöttek a brit királyi légierővel abban a tekintetben, hogy a békeidőben is folytatják a légierőnek a háború alatt módszerekben, taktikában, felszerelésben és kísérletekben folytatott együttműködését. Az amerikai hadsereg légierejének szóvivője kijelentette, e megállapodás forma szerint is tető alá került, mégpedig a brit és amerikai tiszteknek az elmúlt hetekben Washingtonban folytatott eredményeképpen. A szóvivő szerint a megállapodás nem öleli fel a háborús együttműködés kiterjesztését, de biztosítja, hogy az együttműködés megszakítás nélkül megy tovább. ám Eisenhower elnökielölt? Washington, január 1 (Reuter) A washingtoni Times Herald szerint Eisenhower tábornok hajlandó indulni az 1848-as elnökválasztáson, ha a nép úgy kívánja. Eisenhower tábornok a floridai Miami környékén üdülő egy horgászókiránduláson tette a fellépésére vonatkozó célzást Az Egyesült Államokban az elmúlt pár hónap alatt egyre népszerűbbé vált Eisenhower jelölésének gondolata. („MTI") Ismét új kultuszminiszterjelölt a láthatáron Jugoszláv küldöttség érkezik Budapestre — A tájé'koztatási miniszter készíti elő 1948 centenáriuma Olvasóink megfigyelhették, hogy a Kossuth Népe utóbbi számaiban— pedig mostanában elég gyakran jelenünk meg — egyre újabb kultuszminiszterjelöltek felbukkanánásáról számol be. Nem azért, mintha, komolyan vennénk a váltakozó kombinációkat, de hát az újságíró kötelessége a hírközlés. Tény az, hogy Keresztury Dezső utódját még nem találták meg. A legújabb hírünk, hogy a Parasztéért Szabó Zoltánt, a kultúrált írót és ismert újságírót, a hivatalos Magyar Közlöny főszerkesztőjét jelölte a tárcára. Lehet, hogy ennél meg is maradnak. Jóslásokba azonban nem merünk bocsátkozni. Bán Antal és Böhm Vilmos hazaérkezett Szilveszter napján többhetes belgrádi tárgyalásairól hazaérkezett Bán Antal iparügyi miniszter és tarsolyában hozta az egyéves tartamra szóló magyar-jugoszláv gazdasági szerződést. Fogadására megjelentek a pályaudvaron Szakasits Árpád és Rónai Sándor miniszterek, Cirmil ezredes vezetésével a jugoszláv katonai misszió tagjai, a Szociáldemokrata Párt több vezetőségi tagja, az iparügyi minisztérium vezető tisztviselői és a sajtó képviselői A kormány nevében Szakasits miniszterelnökhelyettes mondott köszönetet Bán miniszternek eredményes munkájáért, akinak ennyit válaszolt: „Azt hiszem, jó munkát végeztünk Az újságírók kérdésére pedig közölte, hogy a közeljövőben jugoszláv küldöttség érkezik Budapestre, hogy a Belgrádban megkötött szerződést kibővítsék. Ugyancsak most érkezett haza Budapestre Böhm Vilmos stockholmi követünk. Böhm Vilmos, mint értesülünk, huzamosabb ideig itthon marad és részt vesz a hónap végén kezdődő szociáldemokrata kongresszuson. Költözködik a tájékoztatási minisztérium A tájékoztatási minisztérium, amely eddig a parlament épületében vendégeskedett, illetve hat kis számban szorongott, a közeli parkokban a Benczúr utca egyik tizenhatszobás palotájába teszi át székhelyét. A palotát a Szövetséges Ellenőrző Bizottság bocsátotta a minisztérium rendelkezésére. Mint a Kossuth Népe értesül, az új helyiségbe csak az adminisztrációs hivatalokat helyezik át, maga a miniszter és sajtószolgálata régi helyén marad, hogy így továbbra is lehetővé tegye az újságíróknak a központi fekvésű parlamentben való hírszerzést. A tájékoztatási miniszter egyébként új feladatot kapott: ő készíti elő 1848 centenáriumát. Huszonhét betörés miatt rendőrkézre került a nyugati svábcsempészbanda két vezére Barátnőjük lakásán fogták el a két veszedelmes gengszter A nyugati határszélen működő rendőrségnek az utóbbi időben sok munkát adtak azok a kitelepített svábok, akik visszaszivárogtak Magyarországra és itt bűncselekményeket követtek el. A rendőrség megállapította, hogy „svábvisszatelepítő“ bűnszövetkezet működik, melynek tagjai nagy pénzekért vállalkoztak arra, hogy a nyugatra telepített svábokat visszacsempésszék az országba. A banda fejének azonban mindezideig nem sikerült nyomárajutni, bár a szombathelyi rendőrfőkapitányság széleskörű nyomozást indított kézre kerítésére. A budapesti főkapitányság Másféi eklíőcsoportja Szilveszter napján elfogta Nagy József 24 éves pincért és Henke Sándor 26 éves pincért, akik a főváros területén és vidéken 27 betörést követtek el A többi között kifosztották a múzeumkörúti Gerő-féle divatáruüzletet, ahonnan mintegy 100.000 forint értékű textilárut raboltak. De több betörést követtek el Budán, valamint a környező peremvárosokban is. Ahol a betörés nem ment simán, ott pisztolyt is használtak és hosszú ideig rémei voltak a budapesti kereskedőknek. A Mag-csoport egyik tagja megtudta, hogy Henke Sándor és Nagy József a betöréstől származó zsákmányt Kurina Mária kisfuvarosuccai cigánynő lakásán raktározzák el Lesben állott és Szilveszter éjszakáján sikerült rajtaütni a két betörőn, előállította őket a főkapitányságra, ahol kihallgatásuk során töredelmes vallomást tettek. Nagy József ruhájainak átkutatása során érdekes levél került a detektívek kezébe. Édesanyja írta Szombathelyről és közölte fiával, hogy ne térjen vissza Szombathelyre, mert a rendőrség a svábok miatt keresi. Természetesen erre vonatkozólag is kikérdezték őket a rendőrségen és kiderült, hogy Nagy József és Hemke Sándor voltak a nyugati határszél sváb csempészbandájának fejei. Elmondották, nagy összegeket kerestek azzal, hogy a kitelepített svábokat visszacsempészték Magyarországra. Állandóan úton voltak Ausztria és Szombathely között és több mint kétszázesetben csempésztek vissza kitelepített svábot Magyarországra. Utóbbi időben azonban pangásállott be a sváb csempészési üzletben, ezért, áttettük működésük színhelyét Budapestre és üzleti betörésekre specializálták magukat. Kihallgatásuk után átkísérik őket, a rendőrség államvédelmi osztályára, hogy ott fényt derítsenek a sváb csempészési ügyekre. Henke Sándorról egyébként megállapították, hogy régi ismerőse a rendőrségnek, mert sorozatos betörésekért múlt év tavaszán már letartóztatták, de májusban sikerült megszöknie a Markó utcai fogházból. forj.)