Kossuth Népe, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-17. szám)

1947-02-24 / 10. szám

fiúirá?- % MOZ 1­­-­ ZENE minailés- KÖNNYŰ FIIÉDA Bemutató a Belvárosi Színházban Egy gyermek­bírósági tárgyalást lá­tunk három felvonáson keresztül. A kö­zönség egy részének majdnem egzoti­­k araszán­yiba megy ez a világ, a kamasz bűnözők, a züllött csitrilányok világa. A felnőttek társadalma a maga szem­szögéből nézi a gyereket és a majdnem embert, a kamaszt. Úgy is bünteti őket. Pedig minden, ami történik ezek­kel, a felnőttek bűne. Ezt bontja ki előttünk az amerikai írónő, E. Shelley sok jóakarattal, bátorsággal és sajnos, kevés mesterségbeli fölénnyel. Mert bár­milyen egzotikum a gyermekbírósági tárgy más, sokkal drámai­bb lett volna, ha maga a történet pereg le előttünk. Érdekli-e a mi közönségünket a témá­nak ilyen feldolgozása — az előadások során dől el. A jószándék kétségtelen. A darabnak mondanivalója, erkölcsi tartalma van. De az erkölcsi tanulság sokszor úgy lóg ki a szereplők szájából, mint a kö­zépkori szentekéből az imádságon sza­lag. A szereplők közül kétségkívül Keresz­tesi­­ Mária vitte el a pálmát. Elnyú­­zott proletárasszonya remek. Sikerült neki, ami az írónak nem mindenütt; eleven esetet varázsol a színpadra. Finom és jelentős színfolt Simányi Má­ria. Fulay Er­zsi egyelőre még csak ígé­ret, de már sokszor nagyon egyszerű és emberi tud lenni. Figyelemreméltó te­hetség. Karlay F­erenc már sokkal r­ossz­­szebb tart. Helyenként, egészen el tud mélyülni szerepében. Kár, hogy néha az affektációnak az árnyékát fedezi fel benne a néző. Dékány László kedves csirkefogója és Kertag Lili elszánt Ili éves kis uccalánya teszi teljessé­ a sze­replőgazdát. Kitűnő Dénes György. A darab előtt Károlyi Mihályné tar­tott bevezetőt. Kevesen ismerik úgy ezt a kérdést — a gyermekbűnözők kérdé­sét —, mint ő. Kristálytiszta logikával felépített beszédét lélegzetvisszafojtva hallgatta a közönség. Izsák­­ Margit Tagrevízió a­­Színészszakszervezetben A Színészszakszervezetet az utóbbi na­pokban sűrűn foglalkoztatta a színész­nyomor kérdése és a a felfogás alakult ki, hogy a szakszervezetnek­ egyetlen technikai megoldás áll rendelkezésére a helyzet enyhítésére, mégpedig a Ugreví­­zió. A Kossuth Népe értesülése szerint mindazoktól, akiknek az utolsó évben nem volt szerződésük, vagy akiknek po­litikai múltja ellen kifogás merül fel, még ha, a szakszervezet időközben fel is vette tagjai sorába, megvonja­ a tag­ságot. A filmszak­szervezet szintjén érdekes intézkedésekre készül és ez a magyar filmgyártás közeli megindulásával hoz­ható kapcsolatié. Az elhatározás az, hogy a filmeken csak olyan színészek fellépését engedik meg, akiknek politikai múltja feddhetetlen. Mi a helyzet a Magyar Színházban? A Magyar Színházzal kapcsolatban többi­ hír jelent ü meg­ a sajtóban. A színház ügye e pillanatban a következő: a színházat az üzemi bizottság vezeti Horváth Tivadar elnökségével. A szín­ház nagy nehézségekkel küzd, de a leg­minimálisabb üzemi költséget biztosítja a műsoron lévő ,,Mimóza“ színdarab. Megkönnyíti a­z üzem­i bizottság helyze­tét az, hogy Wertheimer és Brarly igaz­gató — a színház tulajdonosai — hala­­dákot nyújtottak a lakbérfizetésre és en­gedélyt adtak arra, hogy a társulat — nehogy kenyér nélkül maradjon — to­vább játszh­asson. Az a hír, hogy Sebes­tyén Mihály kapja meg a koncessziót, minden alapot nélkülöz. Figyelem! Te Serchiszaéle mindig Jem­eni PILÁTUS Bemutató a Vígszínházban Szívesen fogadom a „Kossuth Kép­“ szerkesztőségének megtisz­telő felszólítását, hogy, mint ven­­dégkritikus mondjak véleményt Felkai Ferenc új színjáték­áról, a „Pilátus“-ról, melyet pénteken este mutatott be a Vígszínház. Szívesen . . . mert magyar darab­ról és — egyszerűen szólván — jó darabról adhatok beszámolót, íme, egy magyar színpadi alko­tás, mely nem a ruhatárnál vég­ződik, hanem egész problémájával tovább rezeg a lelkünkben, künn az óceán, otthon és talán első ál­munkban is: várjon iti történt volna, ha közel kétezer év előtt Pilátus, judeai helytartó más ember lett volna, mint amilyen volt, s a „názáreti lázadó“ felett hozott ítéletében a saját ingatag emberségére hallgat, ahelyett, hogy a főpapok, a farizeusok a germán centurio és az üzletes Livini terrorjának enged! Ez a kérdés persze csak ben­nünk, közönségben vetődik fel, nem a szerző szegezi nekünk, aki éppen ezért, illetve ezért is: író. Aminthogy az egész kétezeréves probléma egy pillanatra sem haj­szolja a könnyen időszerűségre idomítható propagandahatásokat. A biblia, a vallás reminiszcenciái alighogy kísérő elemei a darab­nak, amelynek előterében nem is a Krisztus-drámát exponálja, ha­­nem­ Pilátus emberi és mondjuk történelmi drámáját s a helytartó személyes magatartásában: a ke­resztény kultúra fájdalomban fo­gant megszületését, két ezredév (és korunk) világdrámáját. És mindez a dráma nyelvén­­nem a publi­­cisztikáéat pereg le a színpadon, a játék feszültségében és reális közelségében, olyan tárgyilagos­sággal, mely állásfoglalásra készteti a nézőt­­ö, megvéd­je vagy elítélje Pilátust, aki maga is érzi, hogy igazságtalanul megütötte Jézust, vagy ami még több: meg­értse Krisztus szenvedéstörténeté­nek ezt a titokzatos alakit , aki nem volt elég bátor ahhoz, hogy jó legyen. Mindegy: a nagy, emberi dráma forr a színpadon és magas hőfok hevíti a mai érdeklődést, amiben jó fűtőként részes . Marthon Endre lendületes rendezői vezeté­sével — az előadás is. Pilátus: Mihályi Ernő. A magyar színpad­nak ez a szerepről szerepre fej­lődő jellemábrázolója józan mér­téktartással és a színészi ökonómia pontos lélek­fordulataival ,min­tázza elő egésszé a kereszténység történelmének ezt a bizonytalan, nagyon hiányosan körrajzolt sze­replőjét. A drámának fontos mel­­lékalakjai, Pilátus lelki vívódásá­nak megszemélyesített kifejezői: Erei, a zsidó táncosnő, aki Bul­a Elma megrázó alakításában, az él­mény nagy pillanatait varázsolja a színpadra. Pilátus feleségének, Claudiána­k kurta szerepében Or­solya Erzsi, aki a hit megható és meggyőző bensőségével illusz­trálja az átszellemült asszony meddő küzdelmét Krisztus meg­mentéséért. A fiatal Marius tiszta figurájának megmintázásával Pa­­lotay István illúziót keltő harma­dikként társul a két kitűnő nő­­szereplőhöz. Szakáls Miklós kihívóan kemény ra­jzú, germán-római katonája és a kapzsi Liv­ius figurája, melyet Gáti József hív néhány jelenetnyi életre a színpadon, továbbá Par­­ragh Éva, Bárdit György és Zoltán Pál­­kitűn­ő epizodistái az előadás­nak, amelynek Neogrády Miklós színes, stílusos díszlete ad dekora­tív keretet. Be­le Pál♦ A „Pilátus’' péntek «sti bemutatóján a­­ma­­gyar politikai, társadalmi és közéleti kitűnő­ségek szép számmal jelentek r­eg. Az egyik páholyban ott láttuk a köztársaság­ elnök­­hitvesét, aki a második felvonás utáni szü­netben elbeszélgetett a színmű írójával és Jób Dániellel, a színház igazgatójával. Ott volt Szakasits Árpád államminiszter és fe­lesége, Bán Antal, Bognár József és Rónai !**álla­pi miniszterek, Kéthly Anita, a nemzetgyűlés alelnöke, Balogh István ál­lamtitkár Vörös János nyugalmazott hon­védelmi miniszter és még sokan. A néző­­térn­ek olyan képe volt, mint az igazi víg­színház­ bemutatóknak, amikor a közéleti és irodalmi élet kitűnőségei adtak egymásnak találkozót. o­n­n'iMyJ­o l°)Ouu(°TfjU|ÍJ© Vegyen Florette rouge-ot aján­dék szájkendővel. A A Pódium-kabaré csütörtökig nem tart, előadást. Pénteken kerül színre az új műsor „Mesterdalnokok“ címen. *■ A Madách Színház egész héten az „Egerek és emberek“ című nagysik­rű Steinbeck-darabot játssza. * A Magyar Írók Szövetsége i­.stt . toki, délután 6 órakor irodalmi akadémiájá­nak keretiben előadóestet rendez, ame­lyen Rónay György és Vas István ,A műfordítás műhely­t­itkai“ címen­­ irta­nak szabad előadást. Hozzászólnak De­ Vecseri Gábor Falvay György, Képes Géza és Trencsényi-W­ldapfel Imre. * A Művész Színház nem tart előadást csütörtökön mutatja be a „Vidám kisér­et“ című vígjátékot. A La Fontaine Irodalmi Társaság a Fészek-klubban előadóülést tartott. Laczkó Géza elnöki megnyitója után Urbini Eszter, Várnai Zseni és Kassák Lajos verseikből olvastak fel. Doda Gá­borból regényéből adott elő egy részletet. Schöpften Gyula tanu­lmánnyal szerepelt a műsoron. Lóránt László , Don Qui­jotes című színművéből jeleneteket ad­tak elő" Rieher" Oszkár,­ Rá­kai Márton és a Hamaszéki-szavalókettős. Bús-Fekete László az egykor népszerű színpadi szerző, a közeljövőben hosszú távollét után Amerikából Budapestre lá­togat. Úgy halljuk több színdarabot hoz tarsolyában . A Medgyaszay Színház soron következő újdonsága, a Konunth Népe értesülése szerint, Fahidy József és Kolosváry Andor zenés vígjátéka, amelynek zené­jét Eisemann Mihály­ szerezte. A vígját­éik egy­ leány- és egy fiúinfernátus éle­tét mutatja be és a végén a két inter­­nátus k­özöl­ bizonyos koalíciót 16l­ éért.­ Alida Valii, a híres olasz filszi-és­ úfi, január végén­­ Rómából Hollywoodba re­pült, ahol igen előnyös szerződés várja. HORTHY HURRA, AZ „Uh JAMB“ legyőzte a színházi válságot Tomboló siker a Fővárosi Oparettsimh­ázban­ A­llay Andor, Csitaii Rúgni, Romlás Juci, iff. latabár Árpád, Nagy Istváti, Gozmány György, Kazal Szísz­ló, Wentay Ferenc a főszereplők Bekerfi - Szenemi­­­ka­­­térj­elragadt operettjében. AHORT PIROSKA AZ OFERIBAN . A bécsi Opera kiváló művésznője két­szer lépett fel a magyar Operaházb­a­n. Vasárnap „Carmen“-t énekelte. Az ő alakításában azt a szenvedélyes, forró­vérű, csak a pillanatnyi mámornak élő nőt kaptuk ,aki Bizet zened­rám­áj­án­ak igazi hősnője. Hangban épúgy, mint já­tékban, tökéletes alakítást nyújtott. Si­­mándy énekelte Don Josét, fiaskó Magda Micaélát, stílusosan és feltű­nésztéktően. A zenekart Kricsay vezényelte nagysze­rűen. Kedden a „Trubadúr“ Azuceháját énekelte Anday Piroska. Ezt a bosszú­vágyó, látomásoktól gyötört öreg ci­gányasszonyt époly színészi pla­szticitás­sal állította színpadra, mint a „Carmen“ szerepében a fiatalos szenvedélyt. Baczó István Manricója az előadás másik szen­zációja volt. Wargha Livia és Jámbor László is elismerésünket érdemelték ki. A családban marad A Medg­yasz­ay Színház bemutatója Vidám, kacagtató, pikáns francia bo­hózat. Talán kissé nagyon is pikáns és sokszor nagy­on a fejetetéjére áhított jelenetek sorozata. Item baj, A közön­ség nagyokat kacagott, amihez Hozzá­járult Stella Adorján fordítása is és ma ez is színházi érdem. Feleky Kamill, aki okt­­onos lázzal játszotta végig sze­repét, B­jcsy, Keleti és Sarkadi a fő­­mulattatók, Déry Sári olyan dekoratí­ven érzéki, hogy az m­ár lulzás. Kardos Magda nagyszerűen táncol. Szapáry Gam sokat fejlődött, jó vígjátéki szí­nésznő lesz. Vay Zias nagyszerű karak­­terszínéezne. Urbach Fái muzsikája, amelyre a verseket Kristóf Károly írta, fülbemászó. Lénárd Béla rendezte a darabot francia tempóban. Neogrády Miklós három gusztusos díszletet ter­vezett. FÉSZ­E­K-STU­D­I­Ó A kivételes művek kivételes előadá­sára alakult Fészek-stúdió második est­jén, Koram­ácos Sán­dor bevezető szavai után Illés István tartott újszerű elő­adást ,,Ecset, toll én volán“ címen. Bö­szörményi Nagy Béla egy Bartók-szoná­­tát­, aztán Lukács Pállal Brahms F-moll szonátát adta elő nagyszerűen. Balázs Béla „Elszánt színház" címen csevegett, szellemesen és a színházi produkció lé­nyegére világítva. Mezey Máriát új ol­daláról ismertük meg, mint nagyszerű előndőművésznőt. Egy Babits- és egy Józsiés Attila-verset­ adott elő. Jeminisz folándor közvetlenül, mintegy pro-domo beszélt a kritikus és az alkotóművész vi­szonyáról, aztán Lukács Pál játszotta el Jeffiuisz uracsára írt nagyszerű szóló­­szobátját. Roholszéky Béla és Rajna Aránita ismi­t szenzációt jelentett elil Bialik- és­ egy Szombati-vers szinte ze­nei interpretációjával. Szép­, kikérés­es.­ volt. HETI MOPEX-BEMUTATÓK »Az élet újra szép“. Rachel Field re­­génye nyomán készült film va.-voán művészi és hisszük, hogy maga az író sem képzelte jobban regénye alakjait. Könny­es nevetés, dráma és hangulatos jelenetek teszik felejthétenc-mié ezt a filmet, amielyben egy­ új férfisztár is lel­­.u­.k. Allan Lada, od­­eita­r borig való­ban gyönyörű. (Scala, Omnias „Aionia". A­ kiállítás pázái, a te­ech­nikai megoldás kitűnő: Doroshy Lámául hódít, Johst Hall, az új női ideái láttára a hölgyek lelkesednek a­ nézőtéren. A színek káprázatosak. A vulkánkitörés . ..San Francisco“­f&Idre Jgts­y és Mi. emlékeztet. (Corvin, Lippol.) . „Kió Kitt“. A'régi operett Döl cs­alján néhány zeneszám maradt meg. Egy kedves bányú női sztár, Katryne Kray­­son, Deánna' Durbinra' emlékeztet. A sztá­rok Voltaképpen Abbot és Costello. Aki szeret nevetni, nézze meg ezt a­ fil­met. (Várodi­ Színház.) Gyors­fény­kép :­ PÁRISI NAGY ÁRU­HÁZ -■ - -- -

Next