Kossuth Népe, 1947. április-június (3. évfolyam, 18-35. szám)

1947-04-05 / 18. szám

­Alaposan kifogtak a cigaretta­­csempészeken, akik valósággal el­­árasztották Pestet olcsó cigerettá­­val. Ez a hatalmas mennyiség onnan került elő, hogy az olcsóbb árú exportcigaretta egy része nem került külföldre, hanem már Pes­ten értékesítették s így károsítot­ták meg az államot. Most az állam eredeti é­lettel segített a bajon. Exportcigarettát az exportőrök ez­­után csak a határon vehetik át. Onnan próbálják visszacsem­pészni,­­ ha merik. ~ •* A textilüzletek kirakatai tele vannak hófehér pelenkákkal és feltűnő pelenkareklámokkal. ·Jó fel. A pelenka nagy üzlet lett. Annyi baba érkezését várják, mintha Budapesten az anyák egy ívben kétszer szülnének. * Villamoson láttuk. Botra tá­maszkodó öreg nénike próbál le­szállni, de sehogy sem tud kisod­ródni a nagy tömegből. A kalauz ölbekapja, a tömeg fölé emeli és ölben viszi le a kocsiról. * Sándorba, aki első elemista, ezt kérdi papájától: • — Mond­­d apukám, Budapesten csak egy árdrágító van, vagy min­den üzletnek meg van a maga kü­lön árdrágítójat Sándorba nyilván azt hite, hogy az árdrágítás külön foglal­kozás.* Ismét békebelien tiszták­at ve­vők. A kora reggeli pirkadásban — mint az ostrom elött, — szorgalmas kezek szüntetik a szemetet. A Köztisztasági Hivatalt illeti az el­ismerés, hogy rohamosan újjá­épülő fővárosunk ismét elfoglal­­hassa méltó helyét a lgtisz­ább párosok között Zsarolási manőver áll a Babanyecz-ügy mögött? A sajtót az utóbbi napokban bejárta a hír, hogy Babanyecz Balázs, a Do­­hányjövedék vezérigazgatója megválik állásától. Ez a híresztelés nagy meg­lepetést keltett, mert köztudomású, hogy Babanyecz Balázsnak elévülhetet­len érdemei vannak a hazai dohányter­­m­plér­is dohánygyártás gyors talpra- U­tolsa terén. Szinte a sesnmibili va­rázsolta újjá a magyar dohánykultúrát ás amikor még európaszerte a legna­gyobb cigarettaínséggel küzdenek, nálunk már jóideje korlátlanul kap­ható a szívnivaló. A távozás hírét tegnap a lapokban meg­cáfolták, a különös ügy azonban ezzel még nem ért véget; folytatása lesz a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének fegyelmi bizottsága előtt. Baba­nyecz ugyanis bejelentést tett a Szö­vetségihez és közölte, hogy a hazai cikkek sugalmazása olya­noktól eredt, akik előzőleg zsaroló kísérleteket tettek a Dohányjöve­­déknél Az Újságíró Szövetség a közeli napok­ban derít fényt a kínos ügyre. Százéves a svájci vasút A svájci vasutak augusztus 1-én fi­nneplik az első vasútvonal forga­lom­behelyezésének századik évfor­dulóját. 1847 augusztus 7-én adták át a közforgalomnak a svájci föl­dön épült magánvasútat, amely húszkilométeres távolságon Zü­ri­­ch­et, köti össze Badennel. Azóta a svájci vasutak, amelyeket néhány vonal kivételével 1898-ban államo­sítottak és most szövetségi kezelés­ben állanak, mind műszaki, mind pedig társadalompolitikai tekintet­ben példás intézménnyé lettek. Vegyen Florette rouge-ot Florette aiájbendővel. (X) MOZI HÁROM NŐVÉR Csehov színműve a Vígszínházban Azért — Csehov is tudott darabot írni! Sőt: kitűnően konstruált, élő emberekről mintázott drámát, mert író és költő is volt. Persze, a pesti okosok talán unalmasnak fogják találni ezt a­ négyfelvonásos sors­tragédiát Nem gondolnak arra ■— vagy talán nem is tudják —, hogy ez a színmű félévszázados és az ötven év­­előtti emberek mégis­csak mások voltak, mint napjainkban. Nem akar ez összehasonlítás lenni, de, Shakespeare, halhatatlan hőseit sem minősíthetjük mai emberek­nek. Ám Shakespeare mégis Shakespeare, mint ahogy Csehov is nagy költő és kitűnő színműíró, akinek még ahhoz is van bátor­sága, hogy férfiakat könnyeztessen és zokogtasson a színpadon. A má­sik motívum, amit a pesti okosok nem tudnak megérteni: a kisváro­siak örök nosztalgiája a nagyvárosi élet után. Ebben a színműben Moszkva az álomváros, amit sem a három nő­vér, sem álmodozó öccs soha nem ér el, mert két nővér beleszá­rad a vénleányságba, a harmadik egy egyszerű kaland romantiká­jába, a fiú pedig a községi tollnoki állás posványába fullad. Magyarba transzponálva: a dzsentri tragé­diája is lehet ez a színmű. A har­madik pedig, ami ellen a pesti oko­sok lázadozni fognak: Csehov köl­tői színművet írt, az emberéletben is bekövetkező nyárutó és­ ősz tra­gédiájáról. A három nővér és min­denki, aki az életünkbe sodródik, ennek a végzetesen gyászos emberi lemondásnak, amely ellen az utolsó ősz hajszálig lázadozunk, az áldo­zata. Az álmok megfakulnak, a vágyak be nem teljesednek és eljön az ősz, amely hervadt lombjaival mindent betemet. Higyyék el a pesti okosok: ez a legnagyobb em­beri tragikum. Vagy: ez is tragi­kum, ha ők nem is akarnak Hinni a költőnek. Az előadás?... Mezey Máriának vannak haragjai és mozdulatai, amik hangosfilmre kívánkoznak, a jövő generáció oktatására. Dayka Mar­git lekonkurrálta eddigi legjobb alakításait. Gombaszögi Frida per­­gamentszerűen szikkadt vénlány. Ragyogó, élményszerű az alakítása. Számíts Miklós lelkendezése és aztán szárnyszegettsége a sávét összeszorítja. Kitűnő, A vendég Tí­már József Antónius óta nem volt ilyen márványba mintázandó, Justh Gyula részeges katonaorvosával az élvonalba került. Ruttkay Éva olyan felháborító érdek­ nő, hogy az ember szeretné megfojtani. Benkő Gyula megrázó, Mátray József középiskolai tanára egymagában is egy egész kisváros. de a töb­biek is: Bárdy György, Ráthonyi Zoltán, Kende Paula és Bárdi Ödön­­ kitűnőek. A rendezésért, amely minden apró részletet kidolgozott, a fiatal, igen tehetséges Marton Endrét illeti elismerés. Nagysze­rűek Neogrády Miklós díszletei és Márk Tivadar jelmezei. Az előadás lett a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság nevében Darvas József mondott bevezetőt. A Csehov-szín­­művet Kosztolányi költői fordítá­sában hallottuk. Tanflady Elek A „PILÁTUS”­­ debreceni bemutatója Ünnepi külsőségek között és nagy si­ker jegyében zajlott is Fel­ol Ferenc szerdai premierje a debreceni Csokonai Színházban. A címszerepet annak buda­pesti alakítója, Mihályi Ernő játszotta, megérdemelt nagy sikerrel. A közönség szívesen fogadta a darabot és elisme­résének vagtapssal adott kifejezést. A debreceni bemutatót egyébként so­ron követik a nagy vidéki városok szín­házaiban történő „Pilátus"­-bemutatók. A színházi ankétunkat húsvétvasárnapi számunkban folytatjuk „Csak felnőtteknek!” (A Kamara Varieté új műsora.) A legjobb műsor, amit eddig ebben a kis színházban láttunk. Kissé borsos ugyan,­­ de szellemes. Az artistaszámok első­­rangúak. Hlatky Edit és Bellák Miklós viszik el a mulattatók pálmáját és kap­ják a közönség legnagyobb tapsait. Jól komédiázik Érd­­övy László, a mindig kedves Kéry Panni, Lugossy György, Pilisi Baba és Hazay Anny. Kántor Béla most is jól válogatta össze a­ verse­ket, amiket egyénien ad elő, a közönség lelkes tapsától kísérve. Feleky Fetter Frigyes festőművész f­estem­ény­es kiállítása nyílt meg a régi fűcsarnok Andrássy út 69. sz. alatti helyiségeiben.­­ A Madách Színház a Magyar Szín­ház dolgozói javára húsvéthétfőn dél­után előadást rendez a nagysikerű Ege­rek és emberek című darabból. Az elő­adás teljes bevételét a Magyar­ Színház dolgozói kapják. Húsvétvasárnap este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében kitűnő fővárosi művészek közreműkö­désével ünnepük Sebő Miklósnak, a népszerű dalénekesnek 25 éves művészi jubileumát. A műve­ elénkeli mind­azokat a slágereket, mely­eket 25 év alatt sikerre vitt. Békeffy László a legújabban nyert értesülés szerint májusban Budapestre érkezik. Itt tartózkodása alatt bekapcso­lódik a Pódium munkájába is. KÉTARCÚ Nő (Sorsi Apolló, Graim Atilan.) Keményebb témát vártnak Greta Garbó és Melwyn Douglas számára. Pedig Garbónak szánták ezt a filmet, hogy ledobhassa magáról a drámai mezt és simára fésült haját. Síel, úszik és táncol és megjátssza önmaga ellen­tétjét, a „könnyű nőt“. Mindezt látható élvezettel és kitűnően alakítja, méltó partnerével, Melwyn Duaglas-szal. A jó rendezés Cukor György érdeme, csak a jelenetek kissé hosszúak. Kitűnő a Csiki-Csóka szinte szatirikusan hatásos táncjelenete, mely egyetlen kiaknázat­lan gyöngyszeme ez egyébként lejára­tott témának. Nagyon szép külső fel­vételek és akrobata mutatványszámba­­menő sí száguldás komikuma egészíti ki a filmet, amelynek valószínűleg közön­ségsikere lesz. (Ares.) Arab éjszakák * (Corvin, Fórum, Seals) A kiállítás lenyűgöző, a szereplők többé-kevésbé jók. Humor és izgalom, hangulatosan váltja egymást, mivel a rendező valóságos vadnyugatot vará­zsolt a sivatag kellős közepébe. A kis Sabut örömmel üdvözöljük újra, mint tehetséges artistaszínészt. Maria Montex a színes filmek új bálványa határozot­tan szép és John Hall jól verekszik. A borkóstoló rabszolga művészi epizódjale­­nete az ü­gyeskerű rendezőt Cukor Györgyöt igazolja. (st. g.) Hiroshima A két világháború nem­edéke alig talál izgalmasabb, érdekesebb olvas­mányt a háborús szenzációkkal kap­csolatban, mint John Hersey „Hiro­sima“ című magasfeszültségű doku­­ment-riportját. Írói művészettel, egyéni stílusban tárja ránk hat em­ber életét, akik megmaradtak az atombomba pusztítása után. Az atom­bomba harcbavetéséről nem nyilvánít véleményt, csupán regisztrálja borzal­mas hatását, de ezzel mégis mond ennyit: soha többé háborút. A mélysé­gesen emberi könyv a j Dante kiadásá­ban jelent meg. Nagy sikerre számít­hat. Előnye a kiadásnak, hogy a könyv könnyen olvasható, modern tipográ­fiával készült. f­­ij Joggal nevezhetnénk B­udapestet a felelőtlen ígérgetők túrosának. A pesti ember csodálatos fölény­nyel tudja elfelejteni ígéreteit i­gen úgy, mint az adósságait, barátom megígéri, hogy köny­vet ka­p ajándékba. Nem is kér­tem tőle. Csak úgy­ magától ígérte meg. Igaz, hogy nem is küldte el. Egy másik barátom, egy harma­dik, egy negyedik, stb... Igen, a panasz ugyanaz. Egyik ígéret sem kerül beváltásra. Nem, nemcsak az én barátaimban van a hiba. Másnak a barátai is ugyan­ilyen felelőtlen ígérgetők. J­ajd, nos a panasz. És nemcsak azok pa­naszkodnak, akiknek ígéretekkel adósok maradnak, hanemt maguk az ígérgetők is, hiszen ők is gyak­ran csalódnak barátaik ígéretei­ben Csúf spekitis Sokkal neme­sebb lenne semmit nem ígérni, de mindent teljesíteni. / * Elnézzük a rendőröket, akik szolgálatuk alatt órákon keresztül cipelik a nagy, nehéz puskát. Mire való? Semmi célja nincs, hiszen itt bent a városban úgy sem igen használhatják. Csak teher. Gumi­bot és revolver jóiban megfele­l a célnak, mint a­­hosszú puska, melynek nyugalombahely­esését kérjük a főkapitány úrtól. ♦ Felháborító jeleneteknek va­gyunk gyakran tanúi az utcán. A túlterhelt társzekerek elakad­nak és a szegény­­párák kimerül­ten szuszognak a rúdnál. Nem bír­ják a terhet. Ekkor lép működés­be a korbács. A kocsisok vadul esnek lovaiknak és a járókelők megbotránkoztatására szörnyű ke­gyetlenséggel ütlegelik lovaikat. tudtunkkal érvényben van még a rendelet, mely tiltja a szekerek túlterhelését és az állatok kínzá­sát. De még egyszer sem láttuk, hogy a rendőrök megakadályozik volna. / ♦ Míg a belvárosi trafikok tömve vannak Magyar és Munkás ciga­rettával, a külvárosi negyedeié­ben az árudák nem juttathatnak azokból a dolgozóknak, mert a ré­szükre nem utalnak ki megfelelő mennyiséget. Így a kevéspénzű munkásság kénytelen drágább Cigarettát vásárolni, vagy a vá­rosba menni olcsóbb cigarettáért, mialatt a belterületi trafikokban ott hever az olcsóbb cigaretta. Még egy panaszunk volna: ha­ már forgalomba bocsátották a Tisza­virág cigarettát, miért nem lehet belőle elegendő mennyiséget­­ kapni. Az elromlott villanyóra leplezte le az Elektromos Művek sikká­ztó­it Az Elektromos Műveknél házi­vizsgálat során megállapították, hogy Dömötör Béla pénzbeszedő a csalásnak és sikkasztásnak raffi­­nált módját eszelte ki. Dömötör a félnek rendes összegről kiállított számlát adott, a számlamásolatot azonban, amelyet indigóval készí­tett, jóval­ kisebb összegről állította ki, a befizetéseket ennek alapján eszközölte. Ilyenformán néhány hó­nap alatt több mint 20­00 forintot tartott meg magának.­­ Megállapították, hogy költe­kező életmódot folytat, de össze is csomagolt azzal a céllal, hogy kül­földre ezökre­ Dömötört őrizetbe vet­ték. A furfangos sikkasztó csütörtö­kön délután került dr Bergmoser Ágoston vizsgálóbíró elé, aki előtt tagadni próbált, de azután beval­lotta a bűncselekmény elkövetését A csaláséit: nyomára egy elromlott villanyóra vezetett Amikor az óra működését átvizsgálták, ekkor jöt­tek rá, hogy nagy különbözet van az áramfogyasztás és a befizetett összegek között Dr Breiter János, a kitűnő fiatal zenetárad április 7-én, húsvéthétfőn délelőtt 11 órakor tartja szerzői mati­néját a Zeneakadémia nagytermében.

Next