Kossuth Népe, 1947. április-június (3. évfolyam, 18-35. szám)

1947-05-05 / 24. szám

Titanic-keringő­ ­!- A Madách Színház bemutatója — Mulatságos és fordulatos T. Musatescu trár­safelvonásos vígját­ék­a, melyet a Magyar—Román Társaság rendezésében mutatott be a Madách Színház. Nyáre­­polgári figurák mozognak a színpadon, olykor már bodiózativá karikírozva és a közönség hálás tapssal jutalmazza a sokszor burleszk jeleneteket. A vígjáték szabályszerű konstrukciója a régi Zi­­líthy-vígjátékokra emlékezet. A hatal­mas örökség, ami váratlanul hull egy hivatalnokcsalád ölébe, felkavarja egy­kori színtelen életüket: ez a darab lé­nyege és tartalma. A főszerepeket Greguts, Orsolya Erzsi, Vízvár­y Ma­riska és Bánki Gyula játsszák. A leg­egyenletesebb alakítás Rut­kay Éváé, aki egy béna mostohaleányt játszik, megható közvetlenséggel. N­­áy Károly díszletes ezepök, Bálint György rendez­zése azonban túlpoéntírozott és erősen hatásvadászó. (i. e.) Örök visszatérés Egy örökké időszerű emberi érzés témája a legújabb francia filmnek: a szerel­m. Jean Cocteau legendája fil­men, szinte halhatatlan értékű művészi alkotássá emeli a francia filmgyártás legújabb reme­két. A rendező Jack Delanoi s, aki elsőikben a Symphonic Pastoral-at mutatkozott be nálunk, tö­kéletességig leegyszerűsített eszközök­kel jut el a filmművészlet legmagasabb csúcsára. Vérbeli francia film, Madelaine So­­lonne, Jean Murat és Jean Marais hár­masa érthetővé teszi, hogy miért lett éppen ez a három művész, de főként Marais az amúgy­ra igényes francia közönség első számú kedvencévé. A névtelen sziget Orosz háborús­ film. Az új világ kl­­áb­kilójéért küzdő szovjet harcigépe­­set egyik fontos csavarja ez a sziget, mely az északi Jugos-tenger sarkvidéki f­enéj­áiban irányítja az orosz kereske­delmi, harci és légiflotta mozdulatait. Eredeti sarki tájakról készült felvéte­leket láttunk. Ahogy egy csepp vízben benne van az egész tenger, úgy ezen a szigeten élő néhány ember életében és munkájában látjuk az orosz nép erőfeszítését a Honvédő Háborúban. A szory sötét tónusa fellett, a sark­vidék jeges atmoszférájában, virágzik ki két e­mber szerelme. Derűs színfol­tok is tarkítják a filmet, mely vég­eredményben emléket állít az orosz katona bajtársiai szek­­ém­én­k és tánto­ríthatatlan hazaszeretetének. Külön dicsérjük a rendezőt és az operatőrt, aki nehéz fényviszonyok között töké­letes érzékkel készítette el művészi felvételeit. T. E. —iinsii ni min­­ nini' 11 ini !« «»■iim— Még most is minden héten 10 járókelőt megkérdez az uccán a tele­­fonautomata megbízottja és akinél akár csak egy telefonérmét is talál, azonnal kap 20 forintot Telefonérméje mindig legyen, eddig 10 JÁRÓKELŐ KAPOTT JUTALMAT Nyugodt lesz az álma, ha WA­TJ Halálgáz "­ poloskairtót használ. Kapható: Drogéria, illatszer­tár, f­estéküzletekben A TISZTESSÉGTUDÓ UCCALÁNY és egy Shaw-színjáték a Magyar Színházban A Nemzeti Színház vendégjátéka SARTRE Sm érdekel Sartre, az exisztenciá­­lizmus prófétáin­. De igenis érdekel Sartre, a színműíró. Az exisztenciiviz­­mu­st majd mások­ és máskor elinté­zik, ha elintézésre szorul, akár morá­lis, akár politikai tekintetben. De a színműíró Sartre bebizonyította, hogy tud drámai feszültséget teremteni a színpadon. Két képből álló színműve az első salvakban megütött fortisennó­­tól állandóan ereset adál a zárófüg­gönyig. Figurái komprimált életet él­nek. Lizzie, a színmű hősnője, nem a kaméliás hölgy és Maupassant figurái­nak új levonata, hanem olyanvalaki, akit a kapitalista álerkölcs és hazafias póz megszólít, holott szíve és „mester­sége“ szerint a másik oldalon volna a helye. „Tisztességtudó“ a kapitalista fehér társadalmi álerkölcs értelmében, akit befon a nagyképű, hazug frázis­­dekoráció, amo­lfyal önmagát ékesíti egy halálraítélt társadalmi réteg. Titkon azonban és mert rádöbben egy­némely aljasságokra, igyekszik meg­menteni a négert a lincseléstől. Tolnay Klári, az uccalámy, gesztu­sokban és hangban, trivialitásban és elérzékenyülésben tökéletes. Somlay Artúr szenátora olyan kenetteljesen „hazafias“, hogy az ember szeretné belé­­fojtani a szót. Ladányi Terelte elő­kelő gengszter-csemete, akinek fő­­érvei e családfája, a revolvere, és a ki­sportolt teste. Pataki Miklós négeré­ben egész fajának minden fájdalma és l­ldüzüttsége reszket..tmóricz­y Iván dísz­lete kitűnő keret a színműhöz, amelyet Benedek András fordításában hallottunk. titáné Shaw háromfelvonásos szín­­játékát hallottuk, Hevesi Sándor for­dításában, Dávid Gyula stílusos kísérő­zenéjével. Ezt a komédiát már 1914-ben játszották Budapesten. Shaw ragyogó szatírája mér az irodalomtörténeté. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy amíg Sartre odavágja az emberek sze­mébe, hogy rosszabbak vagytok a fene­­vadnál is, Shaw ez­en játéka be is bizo­nyítja a fenevadak humanistább maga­tartását. Androiklesz szabó szerepében J­átkai Márton a kacagás és megható­dás könnyeit csalta ki. Meghatóan egyszerű és emberi volt. A felesége, Sitke­/ Irén, méltó Shaw szellemi bom­báinak telitalálatára. Ladányi római kapitánya poroznivalóan piperkőc és puhány. A császár szerepeljen Kőmű­ves Sándor hangja az itfenségtől a ne­vetség s gyávaságig pompásan modu­lált. Pataki­ Miklós centuriója, So­mogyi Erzsi Laviniája és Moldi-Sz­abó Gábor Ferroviusa tökéletes. A többiek is, akiket a Sartre-dara­bbal együtt del­ért Endre nagyszerű rendezése fo­gott össze, kitűnőek voltak. Külön meg kell említenünk Boksán­yi akadémiai növendék oroszlánját, amely kifejelő akrobatikájával olykor már az élő felivad illúzióját keltette. Nagyejtay Teréz shawl jelmezei pompásan érvé­nyesültek Varga Mátyás stílusos dísz­leteiben. Csak a forgószínpad nem szerepelt kifogástalanul, amin — a hosszú időre bezárt Magyar Színház­ról van szó — nem is csodálkozunk. Erdődy Elek SHAW A francia lány (Scala, Átrium.) A franciák ismét remekeltek. A ki­tűnő rendező egy postakocsiba zsú­folta — Maupassant novellája nyomán — a forradalom utáni Franciaország középosztályát. Ez a saját dicsőségétől e­ kábult réteg behódol a porosz csiz­mának. Velük szemben ott áll a kive­tett nyilvános nő, aki egyedül képvi­seli a francia szellemet egy egész ál­­erkölcsös réteggel szemben. Maga a film kis remekmű­va a színész­ő­k kivé­tel nélkül nagyszerűek. Az Átrium filmszínházban jelenleg sikerrel fut a „Francia lány“ c. film. Utána Buda közönsége is élvezheti Jean Gobin és Marlene Dietrich „Halá­los Síelés" c. filmjét. Újdonságként említjük meg, hogy pesti diadalútja után szintén az Átrium tűzi műsorára az „Öt lépés Kairó felé" c. Stroheim­­filmet. A Fővárosi Operettszínház május 5-én játssza utoljára a „Mosolyor­­szág“-ot. A következő újdonság Bé­­kefi—Lestyán—Fényes Szabolcs három­­felvonásos operettje, a „Rigó Jancsi“, melynek technikai előkészületei szorít­ják le a műsorról a sikeres Lehár­­operettet Eladó kísértet (Városi Színház.) Szellemes és szórakoztató vígjáték a hazajáró kísértetről aki századokon át keres egy személyt, hogy azon meg­bosszulja a halandók részéről már feledésbe ment bűnöket. Egyben egész­séges szatíra is a pénz hóbortos tarai­ról. Mulatságos tekenetek egész sora, nagyszerű fényképezés és s kettős szerepben mutatkozó Robert Donat könnyű tavaszi szórakozást nyújt a közönségnek. (*. r-) Tolnay Klári május 1-től kezdve a Nemzeti Színházban is fellép. A Mű­vész Színház, hogy a pendliző Tolnay Klári mindkét szerepét eljátszhass, „A vidám kísértet" előadásait öte 8 órakor kezdi. Anita Best, a világhírű jazz­énekesnő, akit a háború alatt ki­­ü­ldöztek az országból, ismét vissza­tért és a Café de la Paix-ben estén­ként óriási sikert arat a legújabb jazzslágerekkel. Felejthetetlen szép esték a Du­­barry étteremben a Dunaparton. Kompolti Györgyi a legszebb ope­rettekből énekel, Rá:.­, Róla, a leg­jobb magyar cigányprímás kísére­tével. N­ÚTLE VÉ TjffiLAlias P-i I GYORSFÉNYKÉP PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ f j 11 Pénteken, 9-én este 7 órakor I&.K « i| ^ J Békeffi—Lestyátv^Fényes Szabolcs nagyoperettje %Xm I Ri­*o Jancsi Ml, A Fővárosi Operettszínházban t Costa Coréi fordításában színre kerül Bukarestben ki Ember tragédiája Amink a mintegy száztagú román vendégseregnek, amely napok óta Budapesten tartózkodik, egyik igen­ figyelemreméltó tagja Costa Coréi, a kiváló költő. Nevét a magyar kö­zönségnek azért is külön meg kell jegyeznie, mert már évtizede élén jár azoknak, akik Romániában a két szomszédnép barátságának v­sz­­szekovácsolásán fáradoznak■, lefor­dította Ady Endre és József Attila legszebb verseit és megjelentette azokat hazájában olyan időkben, amikor ezt a Királyhágón túl nem tartották különös érdemnek. De —­ ha ez egyáltalában lehetséges —– még ennél is pozitívebb módon ki-, állt a magyar-román barátság mel­lett. Antonesev legvadabb rém­­uralma idején cikket­ írt a magyar­román barátság szellemében. Ju­talma természetesen üldöztetés lett, Costa Carei egy ízben, már nyilat­kozott a Kossuth Népében. 1945-ben nálunk pendítette meg a felszaba­dulás után elsőnek a két nép köze­ledésének gondolatát. Erre hivatko­zunk, amikor új nyilatkozatot ké­rünk tőle és ő szívesen teljesíti kívánságunkat. — Mintegy tizenkét évvel ezelőtt — mondja­­- már együtt harcoltam a magyar írók egyik csoportjával, a Válasz gárdájával, a magyar- ro­mán barátság megvalósításáért. Ebbe a társaságba tartozott Ortutay Gyula is, akit most mint kultusz­­minisztert láthattam viszont. Ez azt bizonyítja, hogy küzdőtársaim végre itt is hatalomra kerültek, tehát győztünk. — Itt tartózkodásom egyik leg­nagyobb élménye egyébként, hogy, megismerkedhettem Bölöni György­­gyel, Ady Endre legjobb barátjá­val. Ez az ismeretség szívü­gyemmé vált, mint minden, ami Ady Endré­vel­­kapcsolatos. Én is novemberben születtem mint Ady és ha hinnék a csillagjóslásban, azt mondanám, hogy talán azért is hivatásom, hogy ennek, a nagy magyar zseninek tolmrácsolója legyek hazámban. —■ írótársaimmal egyébként el­határoztuk, hogy elutazásunk előtt elzarándokolunk­at Kerencsi teme­tőbe és megkoszorúzzuk, a nagy költő sírját. — Mint érdekességet még azt mondhatom el, hogy Ortutay kul­tuszminiszter két havi időre meg­hívott Magyarországra, hogy itt fe­jezzem be „Az Ember tragédiája” román fordítását. A meghívásnak örömmel eleget teszek és az a szán­dékom, hogy a Tragédiát még a kö­vet­kező színházi évadban előadjuk Bukarestben — fejezte be nyilatko­zatát Costa Caréi, Májer György. Fővárosi Nagycirkusz: Májusi megnyitó műsor délután 4 és este I. ERDŐ, PARK, STRAND Szentesúti kastély üdülő Kitűnő ellátás,polgárh­ázak. Szobafoglalás RAPID utazási Iroda, V. Harmincad ucea 2. Telefon: 165-641 Závodszky Zoltánná szül. Tábori Piroska temetése 5-én, hétfőn dél­után 1­4 órakor lesz a kerepesi úti temető halottasházából a Budapest székcsf­­ város által adományozott díszsírhelyen. Lelki üdvéért az en­gesztelő szentmiseáldozat május hó 6-án reggel 6-kor lesz a Regnum Marianum templomban (Damjanich ucca).________________________(X) ROMAFIX gumiharisnya helyett párja 36.— Ft + KELETI 1. + LABSERVICE IV, Petőfi Sándor ucca 17 Telefon: 196-495

Next