Kossuth Népe, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 36-89. szám)

1947-07-07 / 36. szám

« 1947 július 7 FŐSZERKESZTŐ: FELKAI FERENC III. évf. 36. szám M­egdöbbentő újjabb adatok a rákoshegyi halálház borzalmairól GYÚJTOGATOK (F. F.) Második tűzeset, amit az eddigi rendőri megállapítás szerint gyújtogatók okoztak. Sze­líd embernek érzem magam, de a tetteseknek, ha előkerülnek, nem találom elégnek a kötelet. Egy inaszakadtáig dolgozó or­szág, hangyaszorgalommal, tehet­séggel öss­zeeszkábált üzemeit ilyen gátlásmentes gonoszsággal pusztítani, a legkíméletlenebb, legaljasabb bűncselekmény. A­ny­agi keserves munkaóra, mennyi gond, szervezés és ötlet kellett ahhoz, hogy a romokból termelő­hely épüljön — és most néhány beteglelkű aljas fráter, előbújva a patkány fészekből tönkreteszi sok­ezer munkás, mérnök, szakember munkájának eredményét. Azt hi­szem, nincs a magyar társadalom­nak olyan tagja, aki ne tudná, hol kell keresni a gyújtogatókat. Nem a verejtékező építők között, hanem abban a csatornában, ahon­nan nem is olyan régen az egész ország felgyújtására és elpu­sztí­­tására ruccantak ki. Piromanicku­­sok? Szó sincs róla. Tudatos go­nosztevők, akik hajlandók voltak az ezeréves ország felgyújtására is, csakhogy komisz indulataik­­nak hódoljanak. Kártékony típu­sai a haladó, termelő, fejlődő em­beriségnek, és ellenségei minden­nek, ami szépség, érték, és munka. Belemarnak mindenbe, ami kultú­ra és mindenkibe, akiben tehetsé­ges versenytársat éreznek. A po­litika náluk csak fedőköpeny. Min­dig és mindenkor csak silánysá­guk érzete vezette és vezeti őket aljasságaikban. Nem olyan ré­gen még nyíltan gyilkoltak, ra­boltak, a­mi besurrannak egy­­egy nehezen helyreállított munka­helyre és gyújtogatnak. Lapító és hasonlelkű cinkosaik pedig összekacsintanak a lángok felett: figyelj „testvér“, hátha elég az egész demokrácia a tűzben... ... Pokolian á­jasok — és s­á­­nalmasan korlátoltak. Milyen boldog lenne az emberiség, ha et­től az alsórendű embertípustól meg tudna szabadulni. Pusztító bombák helyett inkább egy hasz­nos választóvizen törhetnék fe­jüket, a tudósok... A kiválasztás után majd csak rátalálna valamit a haladó társadalom, hogy távol­tartsa ezeket a sötét figurákat a rombolás lehetőségétől. Bartus Gézát, a rákoshegyi kegyet­len rablógyilkosság egyik tettesét szombaton délután átszállították az ügyészség Mankó utcai fogházába, miután a rendőrségen részletes be­ismerő vallomást tett. Ügyében hétfőn délelőtt a sta­­táriális bíróság ítélkezik. Bűntársa és unokafivére, Bartus Barta Lipót almérnök megszökött és kézrek­érítésére a­­ rendőrség" meg­tette a legszélesebb körű intézkedé­seket.. A­­rejtélyes és bonyodalmas gyil­kossági ügy ezzel azonban koránt­sem nyert befejezést, mert egyre in­kább valószínűvé válók, hogy a két Bartus nemcsak Dömötör József kecskeméti fogtechnikust tette el­ láb alól, hanem több más gyilkosság is terheli lelkiisme­retüket és vasárnap délelőtt a nyomozók­ egész légiója lépett munkába, hogy világosságot derítsenek az utóbbi évek legszövevényesebb bűncselek­mény sorozatára. Vasárnap megkezdték a halálház környékének felásását . Éj­szakai orgiákat rendeztek a Bar­tus testvérek a villában — Eltűnt titokzatos női látogatók — Tömeges gyilkosságot gyanít a rendőrség — Mit mondanak a szomszédok? A Kossuth Népe munkatársának helyszíni tudósítása ­ Vasárnap felásták a Zrínyi utcai halálház kertjét Vasárnap délelőtt a pestkörnyéki csendes község nyugalmát teljesen felzavarta az a rendőri intézkedés, hogy a Zrínyi­ utcai ha­l­ház és a szemben lévő romház kertjében és udvarában lapátokkal és ásókkal felszerelt munkáscsapat jelent meg, akik Deák József törvénybíró vezeté­­sével megkezdték a két udvar és a kertek felásását, mert a Munkatársunk beszélt a halálház környékén lakó szomszédokkal, akik elmondották, hogy a háromszobás, kényelmesen berendezett villában Bartus Géza egyedül lakott, de csak­nem napról-napra megfordult nála unokafivére Bartus Barta Lipót is. Csaknem minden esetben egy kékre lakkozott modern, áramvonalas autón érkeztek ki, melyen gyakran rajta volt az USA csillagos és sávos jelzése. Valahányszor megállt a gépkocsi a halálház előtt, utasai csak akkor szálltak ki, ha az autót már teljesen elsötétítették. Rendszerint hölgyvendégeket vittek magukkal, de ha azok hangosabban nyomozás adatai valószínűvé tették, hogy két elvetemült go­nosztevő lelkiismeretét több gyilkosság terheli és áldozataik a ház udvarán vannak elásva. Feltevés szerint nemcsak férfi, ha­nem női áldozatai is vannak a rá­koshegyi Landrauknak és estére, de legkésőbb a hétfői nap folyamán valószínűleg érdekes fejleményei lesznek a rendőri nyomozásnak: beszéltek, vagy nevetgéltek, a két Bartos erélyes hangon viszegte le őket. Elmenni csak ritkán látták a szomszédok a­­ hölgy vendégeket és most, hogy a kegyetlen rablógyil­kosság kiderült a környéken lakók babonás fé­lelemmel kerülik el a halálhá­zat, mert véleményünk szerint a két el­vetemült gyilkos a házban megfor­dult nőket is eltette láb alól. Bartus Géza egy ízben állítólag kijelentette szomszédai előtt, hogy más megélhetés hiányában lakását értékesíti, mint titkos találkahelyet. A háromszobás lakás a hozzátar­tozó és meglehetősen kényelmesen berendezett volt légoltalmi óvó­hellyel együtt igen alkalmas volt erre a célra és amint Bartus többször kijelen­tette, „előkelő ügyfelei itt nyugod­tan szerelmeskedhetnek, mert ide nem ér el a rendőrség keze.“ Női áldozatok? ­ Mit mondanak a szomszédok? Bartus állítólag felhajtókkal is dolgozott, akik a kártyaklubokból, éjszakai mulatókból „szállították“ lakására a kalandkereső férfiakat és nőket. A szomszédok szerint csaknem minden éjszaka hangos kacagás és jókedvű nótaszó hallatszott ki a gondosan elfüggönyzött ablakok mögül, de gya­kran előfordult az is, hogy velőtrázó sikoltások és hangos dula­kodás zaja szűrődött ki a titokzatos lakásból. Egyik reggel a szomszédok arra

Next