Kossuth Népe, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 36-89. szám)
1947-08-17 / 53. szám
Halálraítéltek a romszanatóriumi gyilkost HU Ára 30 kasiumNtPí MMMMMMMM 1947 AUGUSZTUS 17 VASARMAP 111. ÉVFOLYAM 53. SZAH. A 3-as lista a Szociáldemokrata Párté Halálos tömegszereiscsétlenség a Szabadság-hídnál Járdára rohant egy öttonnás teherautó . Egy halott *1 tizenkilenc sebesült Kinek állt kdeketni kérdezte minden gyilkosság után Párizs flyidi hírneves rendőrfőnöke és e kérdésből kiindulva rendszerint lakatot is tett a gyilkos kezére. Cui prodest? — kérdeztük mi is számtalanszor, mióta nyilvánosságra került, hogy súlyos zavarok, viszszásságok keletkeztek a választói névjegyzékek köről. A lesképtelenebb indokokkal hagytak ki közismert, demokratikusan gondolkozó választópolgárokat, ugyanakkor simán bekerültek a névjegyzékekbe nyilasok, vagy legalábbis szélsőjobboldaliak. Egy nagy demokratikus lapunk szerkesztőjét például azzal hagyták ki, hogy főtitkárja volt a hírhedt Bosnyák-féle zsidókutató intézetnek. Egy demokratikus írónkat pedig azzal vádolták, hogy egy másik fasiszta intézmény tevékeny tagja volt. Olyan hazugság, rágalom az egyik, mint a másik. A józanon, tárgyilagosan gondolkozó ember, akit nem zavarnak meg az álhírek, hidegen felteszi magának a kérdést, a kinek állott érdekében a választások idején ilyen durva manőverekkel megzavarni a lelkeket? — és azonnal tisztában van azzal, hogy ez éppen a demokratikus pártoknak nem állott érdekében, sőt kizárólag azok kompromittálására történt. Igenis, számtalan hazugság, felületesség fordult elő, de a családok zömét azok a nyilasok követték el, akik besodródtak a választási irodákba, összecserélték, meghamisították a kartotékokat és így használták fel az alkalmat egy kis politikai gyújtogatásra. Mert amilyen lelkiismertlenül gyújtogatják a gyárakat, ugyanúgy dobnak izzó csóvát a hiszékeny lelkekbe is. A tűzvész csak nekik használ. Ebből láthatjuk, hogy a magyar nép ellenségeit igazában hol kell keresni. A szombat délutáni rendkívüli nagy forgalomban a vásárcsarnokból özönlő közönség 3 óra előtt pár perccel hatalmas dobbanásra, majd velőtrázó sikoltozásokra lett figyelmes. Mindenki a hangok irányába rohant és az emberek megdöbbenve látták, hogy a hatos számú uáz előtt egy hatalmas teherautó rohan a járdán és mögötte vérben fetrengő emberek sikoltoznak segítségért. Azonnal értesítették a mentőket, akik négy nagy készültséggel vonultak ki a helyszínre hogy elsősegélyben részesítsék a tömegszerencsétlenség áldozatait. Két gyermek anyja , akinek férje a háború 18 árán vesztette életét. _ Abból élt, hogy kukoricaháncsból szatyorokat készített és a szerencsétlenség idején is ezeket a szatyrokat árusította a Tolbuchin körúton. Reggel hajóval jött be Hajós Évával együtt és ,a szerencsétlenség időpontjában már csak egy eladó szatyra volt Már éppen indulni akartak a hajóállomás felé, hogy le na késsék a hazainduló hajót Érdeklődtünk a Rókus- kórházban a tömegszerencsétlenség áldozatainak hogyléte felől és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Murányi Matild és Keressztényi Ilona állapota életveszélyes, míg Petres Lajos és Hajós Éva sérülései könnyebbek. Németh József: Borzalmas tömegkatasztrófa történt szombaton d. n. 3 órakor a Tolbuchin körúton. Egy öt tonnás teherautó felrohant a járdára, maga alá tepert 20 embert, majd fékevesztetten továbbrohant és csak a Vámház téren sikerült az ámokfutó kocsit megállítani. Egy halott és tizenkilenc sebesült Az egyik áldozaton, özv. Kramer Ferencné 37 éves dunabogdányi asszonyon már nem tudtak segíteni, mert fejét és mellkasát teljesen szétlapította a hatalmas gépkocsi és azonnal szörnyethalt. Keresztényi Ilona 61 éves nyugdíjas kispesti lakost, Petres Lajos 47 éves segédmunkást, Murányi Matild 60 éves hír ág. tisztviselőnő és Hajós Éva 16 éves háztartásbeli, dunabogdányi lakost életveszélyes állapotban, haldokolva szakították be a Rókus-kórházba. Tizennégy kisebb-nagyobb sérülést szenvedett áldozatot a helyszínen köröztek be a mentők s részben kórházba szántották őket és részben lakásukra bocsátották. Összesen húsz sérültje van a hatalmas arányú uccai leesettnek. _ A mentőkkel egyidejűleg érkezett meg a helyszínre a rendőri bizottság is, amely azonnal megtartotta az első baleseti vizsgálatot. A rendőri bizottság megállapította, hogy az Iirovits vendégláz"Mizem tulajdonát képező S 6980 rendszámú Ford-gyártmányú 5 tonnás teherautót Rácz Ferenc 26 éves sofőr vezette. Amint a gépkocsi a Tolbuchin körút 6. számú ház elé ért, a Pipa utcából egy lovaskocsi kanyarodott ki. A helyszínre kiszállott rendőri bizottság azonnal megvizsgálta a tömegbalesetet okozó tehergépkocsit. Megállapították, hogy amikor a teherautó a lovasfogatot ki akarta kerülni, hirtelen fékezett, de az olajfékberendezés felmondta a szolgálatot, mert az olajcsővezeték kipukkadt. Rácz Ferenc gépkocsivezető elmondotta, hogy az olajfékberendezés már régebben javításra szorult volna, ezt jelentette is a gépkocsi tulajdonosainak és úgy tervezték, hogy a jövő hét elején viszik be a kocsit javításra. A tehergépkocsi ki akarta kerülni a lovasfogatot, mert máskülönben egy szemben jövő villamosba ütközött volna. A kocsit a járda felé kormányozta, de nem maradt ura a kormánynak és így következett be a tömegkatasztrófa. Felrohant a járdára és a tömeg közé hajtott. Valósággal végigsöpörte a járdát, vérző és sikoltozó nők és férfiak hullottak jobbra-balra, de a teherautót még akkor sem sikerült megállítani, amely még mintegy ötven métert szaladt és csak a Vámház tér szabadsághídi oldalán sikerült megállnia. Mi okozta a katasztrófát? A gázoló sofőrt a rendőri bizottság előállította a főkapitányság központi ügyeletére, ahol azonnal hozzáfogtak részletes kihallgatásához. Elsősorban azt a kérdést igyekeznek tisztázni, hogy a gázoló sofőr valóban nem volt-e ura a gépének, vagy pedig meg akart szökni a borzalmas szerencsétlenség színhelyéről. A helyszínen volt tanuk azt vallották, hogy a sofőr teljes sebességre kapcsolt és mindenáron át akart szaladni a Szabadság-hídon-A tömegszerencsétlenség halálos áldozata özv. Kramer Ferencné 32 éves dunabogdányi hadiözvegy. Hétfőn érkezik Lengyelország új budapesti levele Alfred Fiderkiewicz Lengyelország új budapesti követe hétfől 15 óra 30 perckor érkezik Budapestre, a Keleti-pályaudvarra. ♦ Dr Alfred Fiderkiewicz hazáidban és külföldön, főleg tengerentúlon rendkívül népszerű én kő*. Kedvelt tudós, diplomata. 1986-ban született. Korán kapcsolódott be a politikába. A háború alatt a Gestapo fogságába került 40 Auschwitzba hurcolták. Itt érte a felszabadító szovjet hadsereg. A felszabadulás után Krakkó dsőpolgármesterévé választották, később külügyi szolgálatra hívták meg. Először Londonba, amit Kanadába kerülit, ezután nevessék ki Budapestre követnek.