Kossuth Népe, 1948. április-június (4. évfolyam, 75-147. szám)

1948-04-01 / 75. szám

Kigyulladt és bécs-buda­­pesti gyors étkezőkocsija Benden délben s Bécs felől érkező gy­ori vonat étkezőkocsija Győr kerdében kigyulladt. Az u utasok riadtan menekültek. A kocsit­­vitték Győrbe, ahol a tűzoltók másfélórás aranya­n is eloltották a tüzet. Munkaverseny Meg kell végre állnunk e szó mellett, mert új fogalom ez, valami, ami azelőtt nem léte­zett, amit a demokrácia te­remtett meg az ország újjá­építésére. Mert ez a verseny nem csupán a fizikai erő kér­dése, nem egyedül a kézügyes­ség dolga. Lelkesedés, akarat és tudás kell még hozzá, ön­feláldozó szeretet, hogy az egyéni teljesítmény a közös­ség javát szolgálja és nagy közösségi értés­ké váljék. A Munkaverseny magasan fölébe emelkedik minden más eddigi versenynek, mert nem öncél, nem puszta rekordjaví­tás, nem sportszenvedély, nem meddő agytérna és nem a ki­művelt izmok látványos össz­­játéka, de valamennyinél több, magasabb és nemesebb. Úgy gondolom, hogy a világ még nem lesz boldogabb attól, ha egy labdarúgó bajnok a leg­szebb gólt rúgja, vagy ha úszásban, futásban, magasug­rásban, birkózásban, boxolás­­ban egy-egy sportfenomén vi­lágrekordot javít, de még a sakkversenyek győztesei sem viszik előbbre az emberiséget, mert mindez nem több, mint öncélú verseny, szép és bámu­­latraméltó látványosság. De szívdobogtató érzés, mi­kor a Ganz-gyár munkásai ver­senyre hívják a NIK-vállala­­tok munkásait, hogy idő előtt készüljenek el a hidak, a ha­jók, a vagonok és a lerombolt gyárépületek, mikor a szövő­gyárak dolgozói kelnek ver­senyre, hogy több, jobb és szebb anyagot termeljenek és mikor versenyre indul a­ föld népe, hogy többet és jobbat ter­meljen­, hogy több és jobb ke­nyeret adhasson a gyárak munkásainak és az értelmiségi dolgozóknak. A munkaverseny alkotó és teremtő versengés, ez az igazi verseny a szó legnemesebb értelmében, mert javakat termel, magasabb életszínvonalra emeli a né­pet és építi­­az országot. A munkaverseny győztesei pedig új honfoglalók, akik ki­tűzik a lobogót egy meghódí­tott eredmény fölé, hogy utat mutassanak mindenkinek a legmagasabb cél felé. Ők az igazi hőrsök, mert vértelen győzelmet aratnak a nyers­anyag fölött, az élet eszközét, formálják belőle és gyorsabb ütemr­e serkentik az ország vérkeringését. A munkaverseny szebb és boldogabb hazát teremt a magyar dolgozók összesesé­nek ! Várba! Zseni Amerikai tisztek Harcolnak Görögországban Belgrrád, március 31.­ A l­ass-ügynö­kség közli a szabad szörög- rádiónak azt a híradását, hogy az epirusi harcokban a monarcho­ fasiszták oldalán amerikai tisztek is részt vesznek. Vas­sziliszi fasiszta tábornok es­yik napiparancsában nyíltan említi az amerikai tiszteknek ezt a részvételét a harcokban. Ál­kereskedelmi főmegbízott milliós csalásai Csehszlovákiában K­oroformos rablás a prága­­budapesti gyorsvonaton egy jólöltözött férfi, aki a­ leg­drágább szállóbon bérelt szo­bát és bejelentőlapján Czirner­­András magyar kereskedelmi főmegbízottnak írta be magát. Az állítólagos kereskedelmi fő­megbízott bemutatta meg­bízóleveleit, melyek jól sike­rült hamisítványok voltak és amelyekkel azt igazolta, hogy a legnagyobb magyar vállala­tok részeiről kapott megbízást exportüzletek kötésére. Egymásután kereste fel a pozsonyi, brürnni és prágai cégeket. Nagymennyiségű ma­gyar bort, élelmiszert, szalá­mit, gépalkatrészeket adott el nekik, természetesen csak pa­píron. Nem feledkezett meg azonban arról, hogy a ,,lekö­tött“ üzletekre megfelelő ösz­­szegű előlegeket, vegyen fel és a cégektől több, mint három­millió forintot csalt ki előleg­ként, a később szállítandó árukra. Egy napon az állítólagos Czirner András eltűnt Po­zsonyból és amikor a cégek­ Magyarországon érdeklődtek a lekötött áruk szállítása iránt, hogy megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy szélhámos ál­dozatai lettek. Egy héttel­­ ezelőtt a buda­­pesti prágai gyorsvonaton kloroformmal elaltattak és ki­fosztottak egy prágai nagy­­kereskedőt. A rendőrségnek az a feltevése, hogy a klorofor­­mos rablást az állítólagos Czirner András követte el, mer­t a kapott 7 személyleírás alátámasztja ezt a feltevést. A rabló kézrekerítésére mind­két ország rendőrsége széles­körű nyomozást indított. A pozsonyi remiőrprefektúra bejelentette a magyar rendőr­ségen, hogy három héttel ez­előtt Pozsonyban megjelent (Ma­zoo £'/£­, «ssii­MtträväAssaai POZSONY­BAU az alsótábla ülést tartott, amely helyben­hagyta a felelős minisztérium­ról szóló törvényjavaslatot. — PESTEN a Múzeum­ téren a hallgatóság lelkesedése közt ol­vasták fel a királyi kéziratot. Wesselényi Miklós is megje­lent és a nép hallani akarta a szemevvágát elvesztett nagy férfiút. Wesselényi rövid beszé­det is mondott. — A budai t­c­­eák neveit a forradalom hő­seinek nevére keresztelték át. — Petőfi „A király­hoz“ című költeménye megje­lent. — A Józsefvárosban le­tartóztattak egy kőfaragó­­legényt, aki jogtalanul töltött revolverrel járt. Nyolcnapi sú­lyos börtönt kapott. METTERNICH herceg egyik kastélyból a másikba mene­kült, hogy mentse életét. —­ A NÉMET fejedelemségek majd mind forradalmi állapotba ke­rültek. — FARMIBAN a je­zsuiták ingó és ingatlan bir­tokait állami tulajdonba vették. 1104#Ml Egyik Irgalom a másikat kö­vette húsvéthétfőn az Ügetőn. Három vizsgálatot is elrendeltek, amelynek eredményekén Hoff­mann Sándor hajtási engedélyét hatalmas formaváltozása miatt felfüggesztették. Jenő­ rossz futása miatt megindított vizsgálatot még nem fejezték be. Végül Dódéval kapcsolatban azt a vádat emel­­ték, hogy „nem ment a ver­­senyre", ez azonban nem igazolta ■dott be. A sok izgalom megtaka­rítható lenne, ha a versenyintéző­­ség minden tornaváltozás eseté­­ben egyöntetűen kérne magyará­zatot és a vétkezőket egyaránt büntetné. De kivételeket nem aka­­rarik látni! Egyre­­gyakrabban startolnak olyan lovak, amelyeket az idomá­rok nem­ jeleznek indulónak. Itt az ideje, hogy ez a fonák és a rangadóközönség érdekeit súlyosan sértő helyzet mggszsinják. Aki spekulációból félrevezeti a közön­séget —­ akár tulajdonos, akár idomár —, a legszigorúbb bünte­tést érdemli: azonnali hatállyal távolítsák el a pályáról. Cse­lil rr il ki­égetőesélyek: I.: Kati—Ibi, II.: Tábornok—Kényúr, HI.: Joli—A címer­hajtás, IV.: Pár­­fir—Nocsak, V.: Bármikor— Indokolt, VI.: Ümbrina—Rik­kancs, VII.: Gofrrl—Andrea D., VIII.: Betty—Kicsi, IX.:: Merész— Sopron, X.: Bezsőné—Hasty Gari. r Á­PRILIS Bolond hónap ez, kakuktollál a süvege mellett. Éjjel érkezik, lopva a kertek alatt, csörgő sarkantyúkkal veti fel a csen­det. Olyan, mint a féleszű tol­vaj, aki síppal-dobbal mászik a tyúkólba. A fák és bokrok, e bohém cigánylányok megörül­nek tőle s estétől reggelig ki­bontják zöld hajukat, hadd tépje ez a vad legény az ápri­lisi szél acél fésűivel. Csodálatos hónap, akár a­­ napkeleti mágusok varázsvesz­­szeje, amelyet varázsföldbe ül­tetnek s varázsvízzel locsolnak, hogy egykettőre sudárba szök­­ken, aztán megfonnyad, kérge megráncosodik s megvénül, amint elmúlik a varázs. így pattan elő az április a földből, amely még borzong a hó ha­lotti leplétől s a selymének zo­mánc tükrén fázós molnárpó­kok futkosnak reszketeg, inas lábakon, mint a holtfáradt hír­vivők, hogy megérkezett. Később átmelegszik, megin­dul a vérkeringése, meleg és baráti tányérral tapogatja a nyírfák ezüst derekát s azok zöld ezüstbe öltöznek, mert megértik, hogy ez az április a nyár fullajtárja, aki a nagy, pompás nászmenet előtt lohol s bukfencet vet örömében. Min­den átmenet, készülődés a nyár pogány ünnepére. A dombokon szőnyeget terítenek s azon hem­pereg az április, mert neki minden szabad. Ez az esztendő udvari bolondja, aki visszaszö­kik néha a tél jeges függönye mögé s amikor a nyár sértet­ten, méltóságosan felhőbe ta­karózik, kiölti piros nyelvét. Utóbb, két-három hét múlva, amikor már megjön az esze s úgy viselkedik, mint egy meg­fontolt ceremónia-mester, le­veti bohócruháját s zöld bár-­­­songba bújik, oldalán a hosz­­szit, arany fények gyíkleseje csillog. Csörgőit elhajigtítja s kürtöt ragad, dagadó futamok­kal játssza az első ütemeket abból a nagy hangversenyből, amelyet a nyár­­zenélt majd meg ezer hegedűvel. Ekkor már­­ megbízható, éjjel a fák között járó s torkon ragadja a sompoly­­gó éjféli fagyokat. Meghízik és tokát ereszt. Még egyszer felzendül és ci­gánykereket hány, papucsát az égbe hajigálja a nevető csil­lagok közé, szamárfület mutat és a komoly, vén tölgyeket m­egcsiklandozza a talpukon, hogy göccigve nevetnek, mint a falusi bírók a lakodalmi szó­noklat közben. De félszemmel már a háta mögé sandít, ahol kék selyem baldachin alatt a nyár , tündére lépdel, hajában ékkövekkel, az édes és bóditó május... L. K. J ­ Magyar küldöttség utazik a prágai Szokol-kongresszus­ra. A csehszlovák Szokol-egyesület elnöke közölte, hogy az­­ idei prágai Szokol-kor­gresszuson részt vesz a Szovjet­ Unió, Jugo­szlávia, Lengyelország,­­ Bulgá­ria, Trieszt, Magyarország, Ro­mánia és Albánia küldöttségei Az atomellenőrzés nem technikai, hanem politikai kérdés ~~ állapította meg Gromiko New York, március 31. A Tass jelentése szerint az Atomerő Bizottságban Gromiko, a Szovjet­ Unió kiküldöttje összefoglal­ta­­ a szovjet javaslata alapján kialakult vita anyagát. — Az Egyesült Államok ja­vaslata — mondotta Gro­­z­iko — nyilvánvalóan le­hetetlenné akarja­ tenni az atombomba­ törvényen kí­vül helyezését és az atom­erő ellenőrzését általában. A vita során bizonyos álla­mok úgy tüntették fel a dolgot, mintha az ellenőrzés elsősorban technikai, nem pedig politikai kérdés vol­na. Az atomerő Bizottság munkája — jelentette ki vé­gül Gromiko — csak úgy juthat előre, ha a bizottság minden tagja ráeszmél, hogy nem egyes államok önző érdekeiről, hanem a bé­ke nagy ügyéről van szó. A magyar fonóipar lesz Közép-Európában a legnagyobb öt hónapon belül üzembe lép az állami fonoda. Bensőséges háziünnepsé­get rendeztek az Országos Tervhivatalban abból­ az alkalomból, hogy az Ang­liából hozott fonógépek sze­relését meg­kezdték az ál­lami fonodában. A kor­mány részéről Vas Zoltán miniszter, a GF főtitkára mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a Duna— Tisza-csatoma munkálatai­nak megkezdése és a Ganz­­villagnossági avatása után a hároméves­­ terv egyik legszebb munkáját, az állami fonoda szerelési munkálatait kezdjük meg. A magyar fonóipar lesz Közép-E­orénában a legna­gyobb és ez újabb bizony­ságtétel a magyar demo­krácia munkateljesítménye mellett. Vas Zoltán kiemel­te, hogy a kormányzat munkale­hetőségek teremtésével küzd a munkanélküliség ellen. Vajda Imre államtitkár a Tervhivatal elnöke arról beszélt, hogy amit ma a nép ereje épít, az olyan jó­létet teremt az üzemekben, amilyen még nem­ volt a magyar nép történelmében és amilyen teljesítményre csak a magyar demokrácia népe képes. Ratkó Anna a Textilsza­k­­szervezet nevében csodálat­tal számolt be a fonodai munkások nagyszerű mun­­kakedvévől, amellyel az ál­lami fonodáért dolgoznak. Végül Todnár főbizalmi bejelentette, hogy az orszá­gos munkaverseny keretén belül az állami fonóipar­ is megindítja munkaverse­nyét. A verseny célja,­ hogy a hathónaos szerelési időt öt hónapra csökkentse. FELAKASZTOTTA magát és meghalt özv. Szűcs István­ná. — Acetonoldatot írott Kor­­ponai , Julia gyárhaunkisné. * BALTÁVAL agyonütött« Farck, Emil bányászt­­a- f fere­­béga. Az asszony azt vallotta, hogy tettét erős felindulásban követte­ el. MEGGYILKOLTAK Györ­­­gyöspataA községben Becsik­­Miklós gazdálkodót. ÖSSZEÜTKÖZÖTT a Lövölde téren egy­­személygépkocsi egy bérautóval, amelyben Her­mann Ottó gépészmérnök és­ felesége megsérült.. HALÁLRA GÁZOLTA Bugyi László bányamunkást Eszter­­gomban egy ismeretlen gép­kocsi.­­ Ugyancsak Eszter­­gomban egy másik autó halál­­ra gázolta Wéber István k­ihn­­i­vel­. FELROBBANT a­­kézigránát Gyálligeten és Szász Gyula hatéves, valami­nt Serfőző László kétéves kisfiú életve­szélyesen megsebesült. LEÜTÖTTÉK székesfehérvári lak­ásán Varga Ferenc MA­­TEOSZ fuvarozót. A tettesek 38.609 forint készpénzt és nagy­­értékű ékszereket vittek ma­gukkal. ELÜTÖTTE egy szentélygép­­kocsi Kispesten Mester Jó­zsefnek . KÉSSZÚRÁSSAL megölte a Bayer Miklós földművest Dus­­­ka János nagylaki lakos. ZSEBTOLVAJLÁS miatt el­fogták Járomi Antal­­ földmű­vest és feleségét. ELÜTÖTTE egy gépkocsi So­roksáron Nagy Sándor gépla­katost. ELÜTÖTTE egy m­otorkerék­pár az Oktogon­ téren Bihari Boriska gyárim­unkásnőt. — A vasúti síneken ak­art keresztül menni Mogyorósi József alkal­mi munkás. Az arra haladó vonat elütötte és lábait le­vágta. . . RÉSZEGEN­­összeesett Bihari Mária foglalkozásnélküli. Sú­lyos­ alkoholmérgezéssel kór­házba átállították. MÁVZ­störtén­et

Next