Tanítóképző intézet, Kőszeg, 1921

A szülők figyelmébe. Szülői ház és iskola egyre törekszik, az új nemzedék felnevelésére. Az iskola a jellemnevelésen kívül vállalja az ifjúság tanítását is. Kettős feladatának teljesítésére a nap 24 órájából csak 4—5 óra áll rendelke­zésére. Ha minden iskola tantestülete apostoli lelkű nevelőkből állana, ilyen rövid idő alatt egész embert, jellemes ember nevelni egymagában, a szülők közreműködése nélkül nem tudna. Legtöbb időt a gyermek az iskolán kívül a szülői házban tölt, legélénkebb benyomásait az otthonban kapja, azért az iskola nemzeti hivatásának egyedül megfelelni nem tud, ha a szülői ház nem segíti. A mai bonyolult és gazdaságilag nehéz életben a mindennapi kenyér teljesen lefoglalja a szülőt. Ma nem igével élünk, elsősorban kenyeret keresünk, hogy életünket tengethessük. A kenyérkereset keserves gondja könnyen megfeledkezik a gyermek szellemi, lelki szükségletéről. Az élet nagy hajszájában mindent az iskolától vár. A gazdasági leron­­gyolódást nyomon kíséri a jövő sötét árnya, a lelki lerongyolódás. Természeti kincseink elvesztek ; a magyar nép azon az úton van, hogy szerencséjét, jövő boldogságát saját maga veszti el azzal, hogy egyre kevesebbet törődik gyermeke nevelésével. Nem bírja. Se kedve, se ideje hozzá. Két éves szomorú tapasztalat diktálja e sorokat. Iskoláink tanulói­nak szülei igen távol estek gyermekeik oktató-nevelő műhelyétől. Sokkal távolabb, mint egyik-másik helyen a templomtól. A vidéki szülő oly egykedvűen adja ki gyermekét idegenbe, hogy az iskolának kell a szülő mulasztását pótolni azzal, hogy lelkivilágának megfelelőbb helyet keres a számára. A helybeli szülő annyira rábízza gyermekét az iskolára, hogy egész éven át feléje se néz, még a beiratásra is mással kísérteti el. A legtöbb szülő egyenesen sértésnek veszi, lealázónak tartja, ha alkalom­­adtán az iskola a szülőt is szeretné közelebbről megismerni. Pedig két­féle módszerrel egy ugyanazon gyermeki lelket helyesen, következetesen vezetni nem lehet. Azért, mint az iskola igazgatója, arra kérem növendékeink szüleit: 1. Beiratásra lehetőleg személyesen kísérjék el gyermekeiket. Ellen­kező esetben kénytelen leszek az egyedül jelentkezőt szüleiért vissza­küldeni. 2. Évközben egyszer-kétszer érdeklődjék a szülő az iskolában — és ne az iskolán kívül — gyermeke viselkedése, előmenetele felől. Közös megbeszéléssel az iskola is más szemmel látja a tanuló zavaró, hátráltató körülményeit. 3. Ne tekintse a szülő lealázónak, ha az iskola gyermeke ügyében néha-néha bekéreti. 4. Éljen együtt, érezzen az iskolával a szülő is. Együttérzését mutassa azzal, hogy az évmegnyító ünnepen, törvényolvasáson, évzárón, Te Deumon beleéli magát gyermeke eme fontos mozzanatába. 5. A szülői ház ne gördítsen akadályt az iskola fegyelmező, nevelő munkája elé. Tiltsa, amit az iskola tilt, ne adjon alkalmat az iskola

Next