Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 2. (1822)

A’ NYU­GALOMHO Hol van dlitso Országod, Eg lyánya , Nyugalom ? Feménylett társaságod , A’ mint tapasztalom, Az én osztályom nem lessz , Nem itt a’ hold alatt; Idom majd már bútsút vesz, Már nyárom el haladtt : Süvöltöz az őszi szél Fenyeget a’ komor tél; Szorgalmam fáradott Fázott és izzadott, Mind eddig tsalattattam Tsak keveset arattam ’S az a’ mit fogadott Éltem legszebb szakasszá, Hamar hervadtt tavassza , Adósság maradott, ’S ah mit nem álmadott, Hová nem ragadott Eszemnek hajnalában Heves képzeletem , Mig Tündérek’ várában Virágzott életem. Hány szép épületem Készült itt érzeteknek, Ott magas képzeteknek , Hírnek melly templomot*

Next