Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 5. (1825)

az ir­at, ’s felfedezé előtte árúló szövetségét az éj­­szaki Angolyokkal, é s szándékát, hogy alattvalójival a’ holnapi napon Bálánál azokhoz csatolja magát; kijelenté egyszersmind kívánságát, hogy a’ haramia is követné. Catty, ki éppen úgy kapott a’ csuda dolgokon, mint társai a’ prédán, reá állott, — ’s megegyezvén a’ feltételekbe, visszatértek a’ társa­sághoz , ’s kevés idő múlva lenyugodtak. Első szürkületkor a’ vadászkürt hangja serkente fel őket, ’s Glendower és szolgája nyergett lova­kat , ’s az asztalon gazdag fölöstökömöt találtak. Ezt elköltvén, az útazók útnak indúltak, de nem addig míg fülébe nem súgta a* Vitéz új szövetségesének , meg*emlékezz! — János Tamás, a’ Katalin hia, (régi mód Vallisban a’ nemzetségi név kijelentésére) kit olvasójim elébe olly hirtelen hoztam fel, egy Val­­lisi nemes és meleg vérű Familiából való ifjú volt. Eleji, kik sok ideig Lampeter’ szomszédságában laktak, az Angolyok ellen való gyülölségekröl es­­meretesek voltak. Maradékaik ugyan azon előítéle­tet vették örökségül, és János már mint gyermek kendvencze vala minden rendüeknek. Mikor a’ fér­­­fi kort elérte, R­oderik Am­aza, IV-dik Henrik király kendvencze iránt való gyülölséggel jelölte ki magát, ki Cerig-G­ennán várában lakott. A’ vis­­szálkodás azon kezdődött , hogy az Udvari ember az ifjúnak egy hirtelen kifejezését az Angoly igaz­gatásról úgy adta­­ be , mint pártütésre czélozó kinyi­latkoztatást. Ennek következése a’ lett, hogy az 5 Lampeteri jószágai elvétettek, és Roderik, kire a’ számkivetésnek végrehajtása bízatott, ellenséges leány testvérét elfogta, és a’ várat tulajdon emberei­vel megrakta. Az ifjú Nemes épen Penman-Mawr­­b­an volt, de alig tudta meg a’ történetet, azonnal alattvalójit öszvegyüjté , és Am­azát tulajdon­lá­

Next