Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 6. (1826)
A’ BÖLCS FEJEDELEM. (Az 1826-dik esztendei Aurorából) Cs n■a,icse sorsú nagy Halandó, Szelíd földi Istenség! Te kit azzá tett múlandó Hüvelyben a’ kegyes Ég; Kit Tituszként környékeznek A’ felség’ sugarai, Ma Terólad zengedeznek Lantom’ gyenge húrjai. Melly fejdelmi bűbájt játszik A’ korona fejeden, Róla életöröm látszik Szerte folyni székeden; De nem az érczcsillám teszi illy varázsló ezernek öt*, Saját nagy lelkedtöl veszi Csak e’ jeles bájeret. Mint ragyog az arany alma 'S Királypálcza kezedben! Egy földi Isten’ hatalma Hordja képét ezekben; De belső érdemet Néked Nem adnak e’ holt jelek, Igaz fejedelmi éked Az, hogy bölcsen élsz velek. * 1