Közalkalmazott, 1963 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
Az állami élet demokratizmusa és szakszervezetünk munkája írta: Dr. Jókai Lóránd »Szocialista államunk továbbfejlesztésének, az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása.« (Az MSZMP VIII. kongreszszusának határozatából.) A demokrácia a szocialista társadalmi rendben valódi néphatalmat jelent, amely a tömegek tényleges önkormányzatában nyilvánul meg. A szocialista állam fejlődésének ilteme, munkájának eredményessége döntő mértékben függ attól, hogy a széles néprétegek mennyiben helyeslik és érzik sajátjuknak az állami munka céljait és milyen mértékben veszik ki részüket azok megvalósításából. Az utóbbi években a párt és a kormány megfontolt, következetes politikájának eredményeként gazdasági és társadalmi rendünk átalakulásával együtt megszilárdult a népinemzeti egység, amely abban is kifejezésre jutott, hogy a lakosság körében fokozódott az állami munka iránt érzett felelősség. Az államhatalom és az államigazgatás különböző szintű szerveinek munkájában erősödtek a demokratikus vonások, de korántsem használtuk ki azokat a lehetőségeket, melyek a dolgozók széles rétegeinek az állami munkába való tervszerű bevonásában rejlenek. Az MSZMP VIII. kongreszszusa, amely mélyrehatóan elemezte gazdasági, társadalmi és politikai rendünk fejlődését, leszögezte, hogy a népgazdaság helyzetében, az osztályviszonyokban és népünk tudatában végbemenő változások maguk után vonják és szükségessé teszik szocialista államunk további fejlesztését. A pártkongresszus határozata az össznépi állam fokozatos kialakulásához vezető fejlődés kulcskérdésének éppen a szocialista demokratizmus széleskörű kibontakoztatását, a lakosságnak a közügyek intézésébe való közvetlen bevonását jelölte meg. Ebben a folyamatban szakadatlanul növekszik a szocialista társadalom szerepe az egész népet érintő kérdések megoldásában, az ország ügyeinek intézésébe a dolgozók legszélesebb rétegei kapcsolódnak be. A szocialista demokrácia fejlesztése tehát nem divatos jelszó és nem kampányfeladat, hanem társadalmi, történelmi szükségszerűség, mert a szocializmus felépítése csak az egész társadalom tevékeny részvételével lehetséges. Miután az államapparátus dolgozóinak túlnyomó többsége a Közalkalmazottak Szakszervezeteihez tartozik, szervezeteinek, aktivistáinak és egész tagságának ismernie kell a szocialista demokratizmu szélesítésének legfontosabb láncszemeit, ezzel kapcsolatban a közalkalmazottakra háruló feladatokat, közre kell működniük e feladatok eredményes megoldásában. A szocialista demokrácia fejlesztésének, az állami munka tömegbázisa szélesítésének két módszere alakult ki. Az egyik: a jelenlegi államszervezet keretei között mind több dolgozót kell bevonni az állami feladatok megoldásába, az állami munka gyakorlásába. A másik: egyes, jelenleg állami szervek által gyakorolt feladatokat fokozatosan át kell adni a társadalmi szervezetek kezébe. Hogy mikor melyik módszer és milyen mértékű felhasználása alkalmasabb a demokratizmus széleskörű kibontakoztatására, azt mindig az állam adott politikai és gazdasági fejlettsége, feladatai határozzák meg. A dolgozóknak az állami munkába való bevonása jelentős emelője a proletariátus diktatúrája fejlődésének, ama folyamat kialakulásának, amely majd az össznépi államot valósítja meg. Mely területeken segíthetik a közalkalmazottak legeredményesebben az állami élet demokratizmusának további fejlődését? Mindenekelőtt az államhatalmi népképviseleti szervek, közöttük különös súllyal a tanácsok és szerveik munkája színvonalának emelésével. Ez megkívánja e szervek munkájának a jelenlegi jogszabályi kereteken belüli rendszeresebbé és tartalmasabbá tételét. Fokozott mértékben kell érvényesülnie a tanácsülések irányító és tömegmozgósító szerepének, valamint az állandó bizottságok ellenőrző szerepének a szakigazgatási szervek felett. Javítani lehet és kell a tanácstagok választókerületi munkáját, a tanácsok együttműködését a más társadalmi és tömegszervezetekkel. Ugyanakkor szükséges, hogy jogszabálymódosítások és a szükséges előfeltételek megteremtése útján tovább bővüljön a lakossággal közvetlen kapcsolatban levő községi, városi, kerületi tanácsok hatásköre, így a lakosságot közvetlenül érintő ügyekre egyre inkább ott kerüljenek eldöntésre, ahol felmerülnek. A szakszervezeti bizottságoknak és a bizalmiaknak arra kell nevelniük az államapparátus dolgozóit, hogy azok ne csak hivatali, hanem egyben becsületbeli kötelességüknek tartsák a tanács-, a vb- és az ÁB-ülések előkészítésében, valamint e szervek határozatainak végrehajtásában reájuk háruló feladatok maradéktalan végrehajtását, a tanácstagi fogadóórák és beszámolók előkészítését, a lakóbizottságok támogatását, a társadalmi munkák szervezését és így tovább. A nevelés eszközeivel elő kell segíteni, hogy a dolgozók küszöböljék ki a lélektelen, mechanikus ügyintézés meglevő maradványait, hogy a törvényesség, az igazságosság és a bürokráciamentes munkastílus, az erkölcsi tisztaság, a szerénység és egyszerűség váljanak a szocialista állam közalkalmazottainak jellemző tulajdonságaivá. Az állami munka segítésének, a közalkalmazottak nevelésének fontos szakszervezeti eszköze a hivatalokban folyó munkamozgalom fejlődésének támogatása, irányának helyes megszabása. Elő kell segíteni, hogy valamennyi szakigazgatási szervnél rendszeresen tartsanak munkaértekezleteket, hogy a létrejövő munkakollektívák célkitűzéseiben megfelelő helyet kapjon a választott szervek munkájának segítése, a lakosság ügyeinek gondosabb intézése, a dolgozók nevelése. A népképviseleti rendszer további javítása mindinkább kiegészül a közvetlen demokrácia intézményeivel és elemeivel. Ezzel kapcsolatosan a VIII. pártkongresszus határozata kimondja, hogy fejlődésünk során fokozatosan mind több állami feladat ellátása kerül a társadalmi szervek és tömegszervezetek hatáskörébe. E folyamatnak már a közelmúltban több jelentős megnyilvánulása következett be: új, átfogó szabályozást nyert a társadalmi együttélés szabályainak betartatásában, a kisebb törvénysértések elbírálásában, az állampolgárok közötti kisebb jogviták eldöntésében egyre fontosabb szerepet játszó társadalmi bíróságok hatásköre. Szélesebb társadalmi alapokra helyezték a testnevelés és a sport irányítását. Egyre bővül a lakóházak fenntartásának, valamint rendjének biztosításában a lakóbizottságok szerepe. Az új társadalmi feladatok mellett szakszervezetünknek az elkövetkezendő időben fokozott mértékben kell segítenie a társadalombiztosítási munkát, amely az állami feladatok szakszervezeti szervek által történő ellátásának egyik legrégibb formája. Tovább kell javítani az egyeztető bizottságok munkáját. Fokozatosan létre kell hozni a társadalmi bíróságokat azoknál a szerveknél, ahol ezt a jogszabály kötelezően előírja és menetközben segítenünk kell munkájukat. A szakszervezetünkhöz tartozó dolgozók jelentős része munkája során komoly segítséget adhat az állami feladatokat ellátó társadalmi intézmények munkájához, így például a bírák és ügyészek fontos szerepet töltenek be a népi ülnökök munkájának segítésében, a társadalmi bíróságok patronálásában, tagjaik oktatásában. Az állami munka demokratizmusának továbbfejlesztése területén nagy fontosságú az 1963. február 24-i országgyűlési és tanácsválasztás. A választások megfelelő előkészítése és lebonyolítása szakszervezeti tagságunk jelentős részére — elsősorban a tanácsi dolgozókra — komoly feladatot ró. Szervezeteink mozgósítják a dolgozókat, hogy messzemenően segítsék elő a választók jogainak törvényes gyakorlását. A szocialista demokratizmus szélesebb körű érvényrejutásával egyidejűleg emelni kell az állami munka szakszerűségét és az államapparátus tevékenységének színvonalát. Ez a szakmai és politikai önképzés területén hárít jelentős feladatokat a közalkalmazottakra. A szocialista demokratizmus kifejlődésének egyik legjelentősebb előfeltétele a gazdasági fejlődés meggyorsulása, hogy emelkedhessék az életszínvonal, lényegesen javuljanak az emberek élet- és munkakörülményei, csökkenjen a munkaidő, hogy minél több mód és lehetőség legyen arra, hogy a dolgozók anyagi ellenszolgáltatás nélkül, munkaidőn kívül vegyenek részt az állami munkában. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szocialista demokratizmus kifejlődése hosszú folyamat, olyan, amelyben óvni kell magunkat minden túlzástól, de nem szabad elmulasztani azoknak az intézkedéseknek megtételét, melyek gyakorlati bevezetésére az előfeltételek már megérettek. Bizonyára számos értékes útmutatással szolgál majd szakszervezetünk márciusban összeülő V. kongresszusa arra vonatkozólag, hogyan segíthetik a közalkalmazottak az állami élet demokratizmusának fejlődését, az állami munka továbbfejlesztésére vonatkozó párthatározatok sikeres megvalósítását. A szakmai továbbképzés és a képesítési rendszer tapasztalatai Ismeretes, hogy hazánkban ma minden tisztség és funkció betöltésénél a szocialista rendszerhez való hűség mellett a hozzáértés és rátermettség a döntő. Ezért szakszervezetünk egyik legfontosabb feladata, hogy mozgalmi eszközökkel elősegítse a dolgozók szakmai tudásának további gyarapodását. Ezekről a kérdésekről tárgyalt 1962. november 30-i ülésén szakszervezetünk elnöksége és határozta meg a tennivalókat. Az utóbbi két évben kiszélesedett a tanácsi szervek dolgozóinak képzése. Az 1021/ 1960. (IX. 4.) Korm. számú határozat megteremtette annak lehetőségét, hogy a tanácsi dolgozók olyan szakmai, politikai és általános műveltséget biztosító oktatásban vegyenek részt, amely elengedhetetlen az egyes munkakörök betöltéséhez. Eredmények és formális eredmények A határozat hatálya alá tartozó mintegy 16 000 tanácsi dolgozó közül (VB-vezetők nélkül) az általános iskola és felsőfokú iskola elvégzésére kötelezettek száma körülbelül 1300 fő, míg a középiskolára kötelezés mintegy 3000 dolgozót érint. Az egyetemi és a főiskolai végzésre kötelezettek helyzete rendezettnek mondható. A továbbtanulókat megillető kedvezmények mértéke, a tanulmányi szabadságok, a munkaidő-kedvezmények, az utazási költségtérítések, a megyei konzultációs központok szervezett hálózata nagymértékben segíti az egyetemet és főiskolát végző dolgozók tanulását. Az ügyintézők többségét — a 40. életévet bezárólag — középiskola elvégzésére kötelezték. A múlt tanév tapasztalata alapján a legtöbb nehézség itt mutatkozott. Nem minden járási székhelyen működik ugyanis a dolgozó számára kötelező középiskolai típus, így a konzultációkon való megjelenés csak utazással, jogszabályilag nem rendezett munkaidő-kedvezménnyel oldható meg. A tanácsi végrehajtó bizottsági vezetők általában biztosítják az ezeken való megjelenést. Előfordul azonban, hogy egyes vb vezetők — főleg Borsod és Nógrád megyében —a konzultációkon való részvétel idejét levonják a dolgozók tanulmányi szabadságából, így felaprózva a szabadságot, a vizsgákra való felkészülésre kevés idő marad. Az utazás elkerülése végett olyan megoldáshoz is folyamodtak a dolgozók, hogy nem a munkakörükkel összefüggő szakközépiskolára iratkoztak be, hanem a munkahelyükön éppen működő középiskolába, így például a devecseri járási tanács pénzügyi osztályának dolgozói a közgazdasági technikum pénzügyi tagozata helyett a mezőgazdasági technikumba iratkoztak, mivel az helyben működik. Ezáltal a középiskola elvégzése formálissá vált. Indokolatlan követelés Gyakran előfordul, hogy egy 35 éves dolgozót, áld 10—15 éves szakmai gyakorlattal, munkaköréhez előírt valamennyi szakvizsgával rendelkezik, a középiskola elvégzésére kötelezik. Felmerül a kérdés, nyújt-e annyi műveltségbeli, szakmai és politikai előnyt akár a dolgozónak, akár a hivatalnak a középiskola elvégzése, mint amennyi megterheléssel ez jár. A dolgozó nőknél még fokozottabb mértékben jelentkezik ez a probléma. Célszerű-e például a középiskola elvégzésére kötelezni a veszprémi járási tanácsnak azt a nődolgozóját, aki 38 éves, özvegy, két gyermek édesanyja, 12 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, öt hónapos államigazgatási iskolát végzett és pénzügyi szakvizsgát tett. Mindazoknak, akik a kívánt iskolai végzettséggel rendelkeznek vagy azt időközben elvégezték, ezen felül a miniszterek által előírt szakmai ismereteket kell megszerezniük. A tanácsi szakigazgatási szervek szakmai vizsgája jogszabályilag rendezett ugyan, de a tanfolyamok szervezése, a vizsga anyagának elkészítése a legtöbb főhatóság részéről késlekedik. A Munkaügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Kormány Titkárság igazgatási osztálya ezen a téren szép eredményeket ért el. Ugyancsak eredményesen folyik a Pénzügyminisztérium által szervezett évek óta tartó szakmai oktatás. Gyakran azonban indokolatlan követelményeket állítanak a dolgozók elé. A felsőfokú pénzügyi szakvizsga letételét olyanoktól is megkövetelik, akik hosszú pénzügyi gyakorlattal, korábban előírt és megszerzett szakvizsgával rendelkeznek. Előfordult, hogy 55—58 éves dolgozót 90—80 éves szakmai gyakorlat ellenére, közel a nyugdíj-korhatárhoz a felsőfokú szakvizsga letételére kötelezték. A kormányhatározat a községi tanácsok apparátusának dolgozóira vonatkozólag 1963. január 1-én lép életbe. A képesítési rendszer végrehajtásával kapcsolatos szervező és felmérő munkát az év elején meg kell kezdeni. Hinnek során az eddig szerzett tapasztalatokat fel kell használni. Számolni kell ugyanakkor a községek sajátos helyzetéből adódó problémákkal is. A bírák és az ügyészek továbbképzése A bírói, a közjegyzői, a bírósági titkári és fogalmazói, az ügyészi és ügyészségi fogalmazói munkakört ellátó dolgozók alkalmazási feltétele az állami és jogtudományi egyetemi végzettség. Ezzel a feltétellel egy-két kivételtől eltekintve valamennyi dolgozó rendelkezik. A bírák is rendszeres szakmai továbbképzésben vesznek részt. A konferenciákon a büntetőjog és polgári jog témaköréből vitatják meg azokat a részeket, amelyeknek alaposabb elsajátítása az ítélkezés megjavítása céljából szükségesnek mutatkozik. Az ügyészek részére — hasonlóan a bírák továbbképzéséhez —, megyénként tartanak szakmai konferenciákat a munkaterületüket érintő aktuális témakörökből. A művelődésügyi miniszter a 148/1962. M. M. számú utasításában a közkönyvtári munkakörök képesítéshez kötéséről és a könyvtáros szakoktatásról intézkedett Az utasítás kidolgozásában szakszervezetünk tevőlegesen részt vett. Ügyelt arra, hogy olyan szabályozás jelenjék meg, amely a megkívánt szakmai követelményeknek és a dolgozóik érdekeinek is megfelelt. Szakszervezetünkkel egyetértésben ez év folyamán szabályozta az ÁFTH elnöke az ÁFTH megyei (fővárosi) földmérési és földnyilvántartási felügyelőséget, valamint a Központi Adat- és Térképtár alkalmazottainak képesítési rendszerét. Átadták rendeltetésének a csepeli bíróság új épületét. A korszerűen berendezett modern vonalú épület tisztaságát a műanyagpadló és a mosható falfestés is biztosítja. Az új épületet a Középülettervező Vállalat fiatal mérnöke, Almásy Sándor tervezte. T Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZALKA'tAMA SZOTTAK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 'V'fe t ÁRA 50 FILLÉR 1963 JANUÁR Az SZTK-dolgozók képesítése A társadalombiztosítás területén dolgozók képesítési helyzetével a SZOT-titkárság 1962. február 14-i ülésén foglalkozott. Határozatában feladatul tűzte ki, hogy az elnökségnek a szakszervezeti funkcionáriusok iskola végzettségére vonatkozó határozatát az SZTK- apparátus viszonyaira fel kell dolgozni és értelemszerűen kell alkalmazni, meg kell határozni, hogy egyes munkakörök betöltéséhez milyen iskolai végzettség szükséges. Jelenleg alap- és középfokú szakmai vizsga letételére van lehetőség önkéntes jelentkezés alapján. A vizsgák anyaga az egyes munkakörök ellátásához szükséges alapvető ismereteket öleli fel. Szakszervezetünk egyik jövőbeli feladata, hogy a Társadalombiztosítási Főosztállyal közösen szabályozza az SZTK dolgozóinak képesítési rendszerét. Indokolt, hogy a főhatóságok dolgozói részére is meghatározzák a munkakörük ellátásához szükséges iskolai és szakmai előfeltételeket és azt a főhatóságok külön utasításban szabályozzák.