Közalkalmazott, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1969-10-08 / 10. szám

EREDMÉNYEK—GONDOK Kielégíteni a változatos igényeket A ZRÍNYI KATONAI KIADÓ TERVEIBŐL • A katonai könyvkiadás fon­tos szerepet tölt be a katonák nevelésében, tudatformálásában. A kiadó feladatának tekinti azt is, hogy a katonai kérdések iránt érdeklődő polgári személyek is megtalálják a megfelelő irodal­mat. A kiadványok és a könyvek egy része a lakosság honvédel­mi nevelését hivatott elősegíte­ni. A következőkben címszavak­ban bemutatjuk a Zrínyi Kiadó néhány kiadványát PAVLOV: LENINGRADIAK Leningrád ostromáról eddig na­gyon sok könyv, irodalmi mű je­lent meg. A válságos napokban Pavlov a front csapatainak és a vá­ros lakóinak élelmezéséről, ellátásá­ról gondoskodott. Így a szemtanú hi­telességével fest megrázó képet a 900 napig tartó heroikus küzdelem­ről. A most megjelenő könyvben így ír a szerző: (Folytatás az 1. oldalról.) Bes­z­él a szocialista munkaver­seny, a munkastílus megjavítá­sáért folyó mozgalom, csaknem 300 szocialista brigád dolgozik több ezer taggal. Állandóan nö­vekszik a kiváló dolgozók száma is. A polgári alkalmazottak köré­ben erős törzsgárda van, amely­nek megbecsülésére minél na­gyobb, figyelmet kell fordítani, mert ez ellensúlyozhatja legjob­ban az egészségtelen fluktuációt, a létszámhiányt. — A polgári alkalmazottak anyagi és erkölcsi megbecsü­lésének további fokozása ér­dekében milyen problémákat kell megoldani? — A legközvetlenebbül érinti a dolgozókat a bérszínvonal, ami nagyon sok munkakörben számot­tevően elmarad az ipar hasonló munkaköreitől. A bérproblémák céltudatos és fokozatos megoldá­sa mind a dolgozók életnívójának emelése, mind a munkaerő meg­tartása és a szakmai utánpótlás biztosítása szempontjából rendkí­vül fontos. A munkaruha ellátás új rendje most van kidolgozás alatt, azzal a céllal, hogy a dolgo­zóknak a jelenleginél többet jut­tassanak s ezzel kapcsolatban bő­vüljön a parancsnokok és a szak­­szervezeti bizottságok hatásköre. Nagy gond a lakás biztosítása a polgári alkalmazottaknak. Bár a társasház építkezést — saját erő­ből — miniszteri intézkedés alap­ján támogatják (műszaki tanács­adással, szállító eszköz stb. bizto­sításával), azonban ami nagyon fontos: hosszúlejáratú kölcsönhöz csak kevesen juthatnak. Mi is úgy látjuk, hogy a lakásellátottság ja­vítására az állami szervekkel kö­zösen hatékonyabb intézkedésre van szükség. A minisztérium és a Közalkal­mazottak Szakszervezete elnöksé­ge által megkötött együttműkö­dési megállapodás alapján a két szerv együttesen kíséri figyelem­mel a polgári alkalmazottak élet- és munkakörülményeit, a bérek és a béren felüli juttatások ala­kulását, a szociális ellátottság színvonalát. Ennek alapján remé­lem, hogy több kérdésben sikerül további eredményeket is elérni és gyorsabb ütemű lesz a problémák megoldása. Szakszervezeti szerveink szá­mára nagy segítség, hogy munká­jukban mindenkor támaszkodhat­nak az MSZMP Néphadseregi Bi­zottságára, amely tavaly kezde­ményezett egy széleskörű vizsgá­latot a polgári alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek felmé­résére s határozatában támogatta a szakszervezet törekvéseit. A ha­tározatok realizálásaként több kérdésben történt előrelépés, bi­zonyára így lesz ez az elkövetke­zendő időszakban is. Szép és örömet okozó munka az emberekért dolgozni. Meggyő­ződésem, hogy ezt vallja sokezer szakszervezeti tisztségviselő és aktivista, aki a polgári alkalma­zottak területén dolgozik. Munká­jukhoz kívánunk: Erőt, Egészsé­get! V—M Az érettségi kötelező . A Rákóczi gimnázium elő­csarnokában kedd délutánonként nagy a sürgés-forgás. A levelező tagozat első éves hallgatói gyü­lekeznek. A zsibongó tömegben feltűnik három kedves, vidám fiatalasszony: Kürti Istvánná, Dorogi Sándorné, Raczkó István­ná. Mindhárman a XIV. kerületi kiegészítő parancsnokság dolgo­zói. — Miért jelentkezett? — kér­dem Kürti Istvánnétól. — Munkám alapja az emberek ügyeinek intézése. Naponta nyolc órát foglalkozom különböző vég­zettségű, beosztású emberekkel, akik munkám, magatartásom alapján véleményt alkotnak ar­ról is, milyen lehet a szellem a néphadseregben. Művelt, kultu­rált légkör kialakítása megfelelő alapműveltség nélkül nagyon ne­héz. Már évekkel ezelőtt érlelő­dött bennem az elhatározás, hogy beiratkozom levelező tagozatra, de hát annyi minden gátolt eb­ben. — Minden ősszel — folytatja Doroginé — szerettem volna én is továbbtanulni, de a család, a gyerekek gondja, a szakmai és az otthoni munka fáradtsága köny­­nyen „lebeszélt” a cselekvésről. Kellett ez a „fentről jött” intéz­kedés ahhoz, hogy a tervből tett legyen. Csoportfőnökségünk ugyanis bizonyos beosztási he­lyeket érettségihez kötött, ennek köszönhető, hogy most mind a hárman itt vagyunk. — Én a magam elhatározásá­ból az idén sem jöttem volna — folytatja Raczkó Istvánná — de így, ha hárman tanulunk, talán könnyebb lesz. Otthon a család egyetértésére volt szükségünk, az otthoni munkában is bizonyos módosításokat kellett végrehajta­ni, remélem ezt tartósan tudjuk biztosítani. Még csak a kezdet kezdetén vagyunk, de ha a parancsnokság­tól a továbbiakban is ennyi bá­torítást, segítséget kapunk, re­méljük, hogy mind a hárman si­keresen „élünk”! Dr. Gábos Kálmánné Hibás-e a szakszervezet ? A dolgozók naponta sokfajta ügyben keresik meg a szakszervezetet, hogy tanácsot, eligazítást, segítséget kapjanak. Sokan azonban meg­sértődnek, neheztelnek, ha tájékoztatják, hogy ügyük nem a szakszer­vezeti szervhez tartozik. Egyesek szerint ami a dolgozó környezetében előfordul, a szakszervezet felelős! Ezért egyik-másik dolgozó, ha sé­relem éri, például kevesebb béremelést vagy jutalmat kapott, mint amennyit várt — nem fizet tagdíjat, megszakítja tagságát mondván, miért nem intézte el ügyét a szakszervezet. E magatartásért azonban nem szabad csak a dolgozót hibáztatni. Ugyanis amikor a Munka Törvénykönyve vitája folyt, nagyon sok cikk jelent meg a napilapokban, folyóiratokban, sok előadás hangzott el, melyekből egyértelműen az derült ki, hogy a szakszervezetek sze­repe, feladata növekszik az új gazdaságirányítási rendszer bevezeté­sével. A dolgozók erre nagy érdeklődéssel figyeltek és úgy gondolják, hogy nálunk a szakszervezetek nélkül semmi nem történhet. Az már a szakszervezeti tisztságviselők hibája, hogy nem tájékoztatják ki­elégítően a szakszervezeti tagokat a szakszervezeti szervek jogosult­ságairól. Nem magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy az adott kér­désben milyen szerepe, feladata volt a szakszervezetnek, hogy nem mindenért a szakszervezet a felelős. Felvesznek egy szakmunkást, bérét magasabban állapítják meg, mint a már több éve ott dolgozó szakmunkásét. Ez bérfeszültséget okoz. A törzsgárda tagjai nem fogadják nagy lelkesedéssel és a szakszerve­zetet hibáztatják. Lehet, hogy az új dolgozó szakmailag képzettebb, hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkezik éppen olyan munkafá­zisban, amely az adott szervnél fontos. Az is lehet, hogy nem minő­sül a régieknél jobb dolgozónak. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a dolgozó ott helyezkedjen el, ahol esetleg jobban megta­lálja számítását, a munkáltató is maga választja meg, hogy kivel dol­goztat. Az is lehet, hogy a munkáltató a hiányzó munkaerőt kényte­len ilyen áron is pótolni. Lehet-e ezért a szakszervezeti bizottságot hi­báztatni? Sakszervezeti segélyt kér a dolgozó. Építkezés, bútor vagy egyéb beszerzés az indok. Az szb — mivel a segélykeret meghatározott — elsősorban azoknak ad, akiknek a szociális helyzete ezt indokolja (hosszabb betegség, elemi csapás, egyedülálló és több gyermek eltar­tásáról gondoskodik stb.). Az a dolgozó, akinek a kérelmét elutasít­ják, neheztel, de nyilvánvalóan megváltozik a véleménye, ha megérti, hogy a segélyt olyan dolgozók kapták, akik jobban rászorultak. A példák is bizonyítják, van még mit tenni a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek, hogy a dolgozók reálisan értékeljék a szakszervezet szerepét. Bíró Béla NEM A TÜKÖR TORZÍT Jogos fenyegetés Ha túllépik a súlynormát Hib­a csúszott a számításba *— Ha még egyszer megsért, nem ússza meg szárazon. — Csak semmi izgalom! Látok! — Vi-vi-vi-vigyázz, dő-dő-dő! a fa! Gyógyszer áramütés ellen — Kötözni való bolond az én szívem... — Miért? — Mert majdnem Pistámra szakadt a daruról a teher, mivel nem kötöttem föl rendesen. Vallomás dalban Könnyelmű válasz Alaposan megmondta — Mit művelnek azzal a géppel? — Elföldeljük, nehogy áramütés érjen ben­nünket .. . — Miért nem köti ki lánccal azt a létrát? — Minek? Úgysem megy ez a tilosba ... Jó a centrifuga fékberendezése? — Kitűnő ! A masina még nem ütött el senkit... Ravasz indok *— Miért nem keríti körül azt az aknát? — A tűzszerész azt mondta, teljesen felesleges, mert úgysem fog felrobbanni. „Ezek a könyvek az olvasót mél­tán érdeklő, általános adatokat és következtetéseket tartalmaznak. Ugyanakkor egyes művekben a tör­ténelemi igazság durva mellőzésével találkozunk amit nem hagyhattam válasz nélkül és amire kötelességem­nek éreztem megtenni az észrevéte­leimet.” HAZÁNK FELSZABADULÁSA (JUBILEUMI KIADÁS) Malinovszkij és Zaharov marsall vezette munkaközösség memoár Iro­dalmának azon fejezeteit, tartalmaz­za a kötet, melyek hazánk felszaba­dításáért vívott harcokról szólnak. Sarohin vezérezredes, az 57. hadse­reg parancsnoka részt vett a hadmű­veletekben és az is fémjelzi a mű hitelességét. Az írók az események ismertetési, során szépítés nélkül tárják az ol­vasók elé a sikerek és kudarcok okait. ZSUKGY MARSALL: EMLÉKIRATOK A kiváló hadvezér a Nagy Honvé­dő Háború alatt a legfőbb parancs­nok helyettese és a Berlint elfoglaló 1. Belorusz Front parancsnoka, sze­mélyes élményein keresztül tárgyal­ja a Vörös Hadsereg történelmi út­ját. Részletezi a Nagy Honvédő Há­ború eseményeit, a kezdeti súlyos nehézségeket, a leningrádi blokád borzalmas napjait, a Moszkva alatti harcokat, a sztálingrádi és kurszki csatákat, Ukrajna felszabadítását, a berlini hadművelet és Németország kapitulációját. Objektíven mutatja be Sztálin szerepét a hadvezetésben, rámutat a legfőbb parancsnok téve­déseire és erényeire. ÖLVEDI IGNÁC: DEBRECENI PÁNCÉLOSCSATA Hazánk felszabadításának egyik legértékesebb hadműveletét dolgozza fel a szerző. Bemutatja Malinovszkij marsall és vezérkara előkészítő te­vékenységét és a 2. Ukrán Front csapatainak tevékenységét. Az arc­vonal helyzetén kívül vizsgálja az 1944-es tragikus esztendő politikai eseményeit is, a horthysta kormány­zat kétbalkezes katasztrófa-politiká­jét. A mű értékét növeli, hogy ezek­ről a hadműveletekről magyar nyel­ven még nem jelent meg összefogla­ló írás. HERMAN WONK: ZENDÜLÉS A CAINE HADIHAJÓN A regény eddig 21 nyelven látott napvilágot. Nagy sikerű filmet is készítettek belőle, melyet még nem­régen is telt házak előtt vetítettek Európa nagyvárosaiban. A regény Willi Keith zászlós fő­szereplő fejlődését kíséri végig, aki végül hajóhadnagy, első tiszt lesz. Ez azonban csak keret a mondani­való kifejtéséhez. Végeredményben Keith zászlós egy szereplő csupán, akit a háború átalakít. BARCS SÁNDOR: A FÖLDGOLYÓRÓL JELENTEM Egy sokat utazó újságíró 33 riport­ját foglalja össze a kötet. Az írások elkalauzolják az olvasót csaknem minden ország metropolisaiba. A bemutatott könyvek is szemlél­tetik a kiadó színes és sokoldalú munkáját, törekvését a változatos igények kielégítésére. Vizi János

Next