Közalkalmazott, 1977 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1977-04-12 / 4. szám

A munkaidő és a túlmunka szabályai Mikor lehet eltérni az általános szabályozástól?­ ­ A munkaidő az államigazga­tási és igazságszolgáltatási szer­veknél 1973. június 1-től egysé­gesen heti 44 óra. Kivételt lehet tenni a jogszabály rendelkezése alapján a kapus, a portás vagy az egyéb őrszolgálatos dolgozóval, akivel a szerv munkaszerződés­ben megállapodhat napi 12 órai munkaidőben is. Ilyen esetben azonban a dolgozó részére ará­nyosan felemelt munkabér, vagyis a hosszabb munkaidőnek megfe­lelő személyi alapbér jár. A munkaidő-beosztás tekinteté­ben a munkaügyi miniszteri ren­delet úgy rendelkezik, hogy a munkaidőt — ha erről a felügye­leti szerv nem rendelkezett — az államigazgatási és az igazságszol­gáltatási szerv a szakszervezeti szervvel egyetértésben osztja be. A munkaidő a munkaközi szü­nettől eltekintve, osztatlan. A jog­szabály azonban lehetőséget ad arra, hogy a szerv osztott munka­időt vezessen be. Lehetőség van egyenlőtlen munkaidő-beosztás al­kalmazására is, amikor a mun­kában töltött napokra eltérő mér­tékű rendes munkaidőt határoz­­­nak meg. Ez főleg olyan munka­körökben lehet indokolt, ahol a munkafeladatok nem egyenlete­sen jelentkeznek, amelyeknél elő­fordul időszakos munkatorlódás. Ilyen munkaidő-beosztás esetén a napi munkaidő azokon a napo­kon, ameneken a dolgozó munkát végez, tizenkét óránál hosszabb nem lehet. Az Mt. V. 44. § (1) bek. szerint: A munkaidő-beosztást a dolgozó­val két héttel előbb és legalább kétheti időtartamra kell közölni. E szabály alól a kollektív szerző­dés kivételt tehet, de ilyen eset­ben a dolgozó következő heti munkaidő-beosztását lehetőleg há­rom nappal előbb kell közölni. E kivételt a jogszabály rendelkezése alapján az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv a szak­­szervezeti szervvel egyetértésben teheti meg. Az államigazgatás és igazság­szolgáltatás területén nagyon ke­vés olyan munkakör van, ahol a dolgozók éjszakai munkát végez­nek. Ezért a jogszabály úgy ren­delkezik, hogy az itt dolgozók ré­szére általában éjszakai pótlék nem jár. Kivételt képeznek ez alól azonban azok a fizikai munkát végzők, valamint, több műszakban beosztottak, akik rendszeresen (állandóan, hetenként vagy váltá­sos szolgálat keretében váltakoz­va) éjszakai műszakban dolgoz­nak. Ezek részére éjszakai pótlék­ként alapbérük tíz százaléka, ha pedig hat munkanapnál,­ folyama­tosan tovább tartó éjszakai mun­kát végeznek, alapbérük húsz szá­zaléka jár. A folyamatosságot nem szakítja meg a közbeeső szabad­nap, a heti pihenő- vagy a mun­kaszüneti nap. Az új szabályozás megszüntette azt a korábbi korlátozó rendelke­zést, amely szerint a­­ kisegítő és ügyviteli munkakörbe tartozó dol­gozónak a túlmunkáért pótlék nerre volt fizethető. Az új rendelkezés alapján az ügyviteli és a kisegítői munkakörbe tartozó dolgozót a túlmunka idejére díjazás, vagy kérésére a túlmunka ellenértéke­ként, annak időtartamával meg­egyező szabad idő illeti meg. Eb­ből következően e speciális szabá­lyon túlmenően a fenti dolgozókra vonatkozóan egyebek között a túl­munka díjazására vonatkozó 6/ 1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet azon általános rendelkezésére is alkalmazni kell, mely szerint a dolgozót a túlmunka idejére a rendes munkabére és ezen felül az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára huszon­öt százalékos, a további két órá­jára ötvenszázalékos, az ezt meg­haladó idő­tartamára pedig száz­­százalékos pótlék illeti meg. Továbbra is érvényben maradt az a rendelkezés, mely szerint nem jár a túlmunkáért ellenérték a vezetői és az ügyintézői munka­körbe tartozó dolgozónak. Út vi­­­szont, ezzel kapcsolatosan az a ren­delkezés, amely a szabadidő-áta­lány megállapításának lehetősé­gét szabályozza. Eszerint az ügy­intézői munkakörbe tartozó , dol­gozók, valamint a bírák, az ügyé­szek részére évi 12 munkanapig terjedő szabadidő-átalány állapít­ható meg, amennyiben rendszere­sen jelentős mértékű túlmunkát végeznek. A jogszabály rendelkezése aráp­ján a kapus vagy a házfelügyelő a túlmunkadíj megváltása címén térítésmentes szolgálati lakásban, fűtésben és világításban részesít­hető. Egyéb természetbeni jutta­tás azonban térítés nélkül nem adható. Dr. Issóka János S­jószen­tpéteren így csinálják Fogadónap és ügyfélfogadás az üzemben­ ­­ Sajószentpéter 15 ezer lakosú nagyközség. Közülük kétezren dol­goznak a helyi üveggyárban. A kétezer embernek, ha nem is naponta, de elég gyakran van kisebb-nagyobb elintézni valója a nagyközségi ta­nácson. Az ügyintézés ez ideig sokszor szabads­ág igénybevételével vagy a munkahelyről való elkéredzkedéssel volt megoldható. Szeptember 1-én új megállapodás lépett életbe a nagyközségi tanács és az üveggyár között. Erről beszélgettünk Péter András tanácselnökkel és Jakkel Bé­lával, a szakigazgatási szerv vezetőjével. A megállapodás értelmében minden hónap első hétfőjén a nagyközsé­gi tanács elnöke fogadónapot tart. Ennek keretében a tanácselnök tá­jékoztatja a dolgozókat és a vezetőket a nagyközség fejlesztéséről. Egy­úttal tájékozódik­­ a dolgozók véleménye alapján — a szakigazgatási szerv munkájáról, a problémákról, a megoldásra váró általános gon­dokról és egyedi ügyekről is. Ilyenkor kerül arra is sor, hogy a vállalat vezetőit és a szocialista brigádok vezetőit — rajtuk keresztül a brigádtagokat — mozgósítsák, megnyerjék a közös céloknak, a közös beruházásoknak, mint például az óvoda építésének, az egészségügyi központ és egyéb intézmények társadalmi munkával történő felújításának, korszerűsítésének. Az együttműködési szerződések keretében a közelmúltban átadott száz gyermek elhelyezését biztosító óvodához anyagilag az üveggyár is hoz­zájárul. A dolgozóknak a közvetlen termelőmunkából való kiesését akadályoz­za meg, illetve mérsékli az ügyfélfogadás is, amelyre minden hónap első péntekjén délután kerül sor az üveggyárban. Ezer a vb-titkár, aki egyben a szakigazgatási szerv vezetője is, fogadja a dolgozókat, átve­szi a beadványokat, és sok esetben azonnal intézkedik. Így például, mivel telefonon közvetlen összeköttetésben van a tanács illetékes elő­adóival , a helyszínen lakhatási engedélyeket, építési engedélyt, in­gatlanszerzés korlátozás alóli felmentést, hatósági bizonyítványokat ál­lít ki az ügyfeleknek. A meghonosított, úgynevezett röpcédulákon tájékoztatót nyújt át a hozzáfordulóknak a boradó, a házadó, a kisiparosok jövedelemadója és egyéb kérdésekben. A vb-titkár államigazgatási kérdésekben is jogi segítséget nyújt, tájékoztat az építési tilalmakról, illetve az építési öve­zetekről. Azokban a problémákban, amelyekben azonnal nem tud dön­teni, a törvényes határidőn belül hagyományos formában történik in­tézkedés. Az ügyfélfogadás eddigi tapasztalatai kedvezőek. A lakosság, a gyár dolgozói ugyanis nem is annyira egyéni ügyekben, mind inkább egy-egy nagyobb közösséget érintő kérdésekben — útkorszerűsítés, közvilágí­tás — fordultak az ügyfélfogadásokon a vb-titkárhoz. Mégis úgy tet­szik, hogy a jobb megoldást a vállalati jogsegélyszolgálat felhaszná­lása jelentené. Célszerű lenne egy tanácsi dolgozót a vállalati jogse­gélyszolgálat munkájába bevonni, aki az ügyeket intéző jogtanácsos által összegyűjtött kérdéseket, beadványokat folyamatosan intézné el, vagy továbbítaná az illetékes előadónak. Ez a módszer további időmegtakarítást eredményezhet, hiszen a ha­vonként egy-egy alkalommal megtartott fogadóóra, illetve ügyfélfoga­dás közötti időben sok olyan elintézésre váró ügy merülhet fel, ami nem tűr halasztást, aminek elintézésére az érdekelt dolgozó, a nagy­község lakója nem várhat egy hónapig. Minden­esetre az ügyfélfoga­dás bármilyen formája a tanácsi dolgozók áldozatos pluszmunkája árán, a dolgozók, a lakosság érdekét szolgálja. Buchert Miklós ­ A gyulai Vér­fürdő fedett részében három medence van: egy nagy az úszók­nak és két kisebb, a gyógyulást keresők­nek. Ülök az egyik kicsiben és fájó tér­dem kúrálom. El­eresztem magam, pi­henek. Aztán figyel­mes leszek egy férfi­ra, le-fel rója a me­dence partját. — Edző! — gondo­lom magamban. El­telik egy félóra és ő még mindig fel-le! Akkor megemelke­dem és átnézek. A versenymedence szél­ső pályáján parányi szőke buksit látok, az ő hosszait követi a férfi. Egy óra múl­tán már haragszom az emberre, s még egy óra múlva már túlzásnak tartom ed­zői utasításait. — Azt szeretné, ha a fiú vinné valamire! — próbálom azért mentegetni a férfit. A parányi óriás mert Székely Éva szavai jutnak eszem­be: „Néha, amikor a lányom sírt, leg­szívesebben kikap­tam volna a vízből mint anya, de az ed­zője voltam, azért továbbot parancsol­tam neki!” Valahogy így mondta! Egyszerre úgy ér­zem, nem bírom to­vább. Kimegyek a medencéből zuha­nyozni! Jólesik a hű­vös víz. Aztán meg­áll mellettem a nagy­darab férfi, a dere­káig érő szöszi fejjel. Zuhanyoznak, s köz­ben az úszásról be­szélgetnek. Elzárom a csapot, s meglátom a hétéves­­nyi emberke jobb lá­bát: a combján mű­tét helye, és nemcsak fejletlenebb, de rövi­­debb is a másiknál. — Apu, ma nem is vagyok nagyon-na­­gyon fáradt! — mondja prüszkölve a vízpermet alól a srác és én félek, hogy el­­bőgöm magam. Sze­retnék a nagydarab szőkétől bocsánatot kérni. Bemegyek a számomra jéghideg, nagy medencébe és úszni kezdek, be­­úszok négy hosszat. S közben arra gon­dolok, ha mindennap úsznék ennyit, ha mindennap sétálnék egy órát, mennyivel egészségesebb len­nék ... De kinek jut eszébe az egészsége, amíg nem fáj vala­mije? Emberi gyarló­ság ez... A szőke kisfiú na­ponta két órát úszik azért, hogy visszasze­rezze, vagy megsze­rezze azt, amit mi semmibe sem ve­szünk: az egészséget! Ez is emberi nagy­ság! Parányi óriás! Iván Rozália Helybe megy az ABC áruház • Az Észak-budai Munkás ÁFÉSZ mozgó ABC áruház járatot in­dított a XII. kerület kieső, ellátatlan területeire. Az IKARUSZ autó­buszból kialakított mozgóüzlet tizenegy kijelölt helyen várja a vá­sárlókat. Sokoldalúan kell fejleszteni kapcsolatainkat Szakszervezetünk nemzetközi munkája • A Központi Vezetőség elnök­sége márciusi ülésén megtár­gyalta és értékelte szakszerveze­tünknek a múlt évben végzett nemzetközi munkáját. Megállapí­totta, hogy elveiben és gyakorla­tában nemzetközi munkánk a Közalkalmazottak Szakszervezete VIII. kongresszusán elfogadott határozat alapján folyik, fokoza­tosan megvalósítjuk a kongresz­­szus céljait. Szakszervezetünk Európa legtöbb államának közal­kalmazott szakszervezeteivel kap­csolatot tart fenn. Európán kívül mintegy harminc fejlődő ország­gal van kapcsolatunk. Nemzetközi munkánkban a leg­fontosabb, a legalapvetőbb a Szovjetunió és a többi szocialista ország testvérszakszervezeteivel fenntartott szoros, baráti kapcso­lat és együttműködés. Szakszer­vezeteink között rendszeressé vált a szocializmus építése, a szakszervezeti munka és a nem­zetközi kapcsolatok terén szerzett tapasztalatok kölcsönös cseréje. Az utóbbi időben erősödött a bizalom és az igény a különböző irányzatú szakszervezetek közöt­ti párbeszédre és a kapcsolat fel­vételére. A közeledés és az együttműködés alapját elsősorban a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország szakszervezeteinek következetes internacionalista munkásszolidaritása teremtette meg. Ennek következtében isme­ri fel mind több tőkés ország szakszervezeti­­ vezetője azt a szükségességet, hogy fejlesszék kapcsolatai­kat a szocialista orszá­gok szakszervezeti mozgalmaival. Nagy jelentőségű volt ebben a fo­lyamatban, hogy a múlt évben a SZOT vezetői Európa több álla­mában folytattak tárgyalásokat és nyilatkozataikban ismertették a magyar szakszervezeti mozga­lom eredményeit, céljait és hely­zetét. Mindezeket az eredményeket szakszervezetünk is sajátos esz­közeivel és lehetőségeinek megfe­lelően gyümölcsözteti. A nemzet­közi munkásosztály egységéért fo­lyó harc erősítése, a munkásszo­lidaritás és a munkakapcsolatok elmélyítése, valamint a haladó erők támogatása érdekében pár­beszédet folytattunk és kapcsola­tot teremtettünk különböző irány­zatú szakszervezetekkel, mint pél­dául a finn és a svéd közalkalma­zottak szakszervezeteivel. Fő poli­tikai célunk volt a közös érdekek keresése, a kölcsönös megismerés és a kapcsolat továbbfejlesztésé­nek lehetősége annak tudatában, hogy a tőlünk eltérő társadalmi berendezkedésű országok dolgo­zóit nagyon sok közös érdek köti össze, ugyanakkor az eltérő felfo­gás nem zárja ki a gyakorlati mozgalmi együttműködés lehető­ségét A kezdeti eredmények mellett látnunk kell, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egység­­törekvéseinek útjában még min­dig sok akadállyal, a visszahúzó erők fokozódó aktivitásával, az ellenséges propaganda hatásával kell számolni. Nemzetközi munkánk másik nagyon fontos területe a Közal­kalmazottak és Rokonszakmák Szakszervezetei Nemzetközi Szö­vetségében való közreműködé­sünk, amely a múlt évben tartot­ta XXVII. igazgató bizottsági ülését. Ezen az ülésen készítették elő a Nemzetközi Szövetség soron következő VI. kongresszusát, melynek előkészítésében, aktívan részt veszünk. Szakszervezetünk nemzetközi munkájának továbbra is fő fel­adata a testvérszakszervezetekkel való szoros együttműködés mel­lett, hogy Európában erősítsük a különböző irányzatokhoz tartozó közalkalmazottak szakszervezetei­nek egységtörekvését. Célunk, hogy kapcsolatot teremtsünk a fejlődő országokkal. Támogassuk őket a szakszervezeti munka fej­lesztésében, függetlenségük meg­szilárdításában. ■K 3——mm^m­ A mozgalmi munka fontos része a foglalkozás az értelmiséggel • A Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa ez év elején tárgyalta az értelmiség körében végzett szakszervezeti politikai-nevelő munka helyzetét a közalkalmazott, az orvos-egész­ségügyi és a pedagógus megyei bizottságok területén. Megvizsgálták: a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel, módszereivel hogyan támogatja és serkenti a kongresszusi hatá­rozatok megvalósítását, figyelem­mel a SZOT-nak az értelmiség körében végzett szakszervezeti munka fejlesztésére vonatkozó, 1976. októberi határozatára. A je­lentés kiemelte a különböző ér­telmiségi rétegek fontos szerepét a lakosság szolgálatában, különös tekintettel a hatósági ügyintézés, az oktató-nevelő munka és az egészségügyi­ ellátás tekintetében. Az ülésen felhívták a figyelmet az értelmiség korszerű műveltsé­gének fontosságára, folyamatos továbbképzésének szükségességé­re, továbbá az értelmiség szocia­lista magatartásának formálásá­ra. Javasolták, hogy a szervezett képzés és továbbképzés mellett időszerű szakmai, politikai, ide­ológiai témákból szervezzenek konzultációkat, vitákat az értel­miségi rétegek részére együtt is és külön is, a téma és a helyi sa­játosságok figyelembevételével. Lényeges, hogy konkrét felada­tokkal bízzák meg az értelmiségi dolgozókat műveltségének növe­lése, alkotó, tenni akaró vágya kibontakoztatása érdekében. A szakszervezeti bizottságok legye­nek ösztönzői az értelmiségi és a nem értelmiségi dolgozók körében a kollektív szellem erősítésének, egymás megbecsülésének, a jó munkahelyi közérzet kialakítá­sának. Az értelmiség körében végzett sajátos szakszervezeti tevékeny­ség a mozgalmi munka fontos ré­sze, amely alapos elemző, minő­ségi munkát igényel, ezért még összehangoltabb, céltudatosabb és tervszerűbb tevékenységre van szükség. A fentieknek megfelelő­en a három szakmai terület szak­­szervezeti megyei bizottsága ki­munkálja a sajátos és közös ten­nivalókat és egy meghatározott időn belül visszatérnek a tapasz­talatok elemzésére. ^ ^ ^ Községszépítési verseny • A székesfehérvári járásban nagy hagyománya van a tisztasági mozga­lomnak. A községszépítési, a tisztasági versenyben legutóbb Pátka az utolsó helyen végzett. A mostanában Pátkán járók azonban tapasztalhatják, hogy az utóbbi időben megváltozott a helyzet. A Bicske felé vezető úton, a pátkai el­ágazótól a községig vezető utat kiszé­lesítette a KPM székesfehérvári köz­úti Igazgatósága 3,5 kiométernyi hosz­­szúságban. A 4,5 méter széles utat hét­méteresre bővítették. Így az autóbu­szok, a személygépkocsik és az egyéb járművek biztonságosabban közleked­hetnek. A jövőben a lakosság feladata lesz a vízátereszek rendbe hozása. Nagy Lajos, a községi tanács elnö­ke hangsúlyozza: sokkal könnyebb lesz ezután a falu belterületének tisz­tán tartása. A hepe­hupás út rengeteg gondot okozott a község vezetőinek és a bejáróknak. A Közúti Igazgatóság segítségével a sáros autóbuszfordulót is leaszfaltozták. A községi tanács a Petőfi Sándor utca kövezését is elvé­geztette. Folytatják a járdaépítést. A tanács már megrendelt ötezer járdalapot, amelyekből a Vak Bottyán téren, a Jókai utcában és a Gál közben lesz majd jó gyalogút. A Hazafias Népfront községi bizott­sága és a helyi tanács kiemelt fel­adatának tekinti az eredményesebb részvételt a tisztasági versenyben. A község parkjában megjavították, át­festették a padokat. Tovább folytatják a fásítást. Gondoltak a bejáró dolgo­zókra is: az utóbbi időben készült el a Videoton Gyár szűzvári telepe előtt az autóbuszváró. A vasvázas váróhelyi­séget a Videoton dolgozóinak segítsé­gével készítették el Csató József közalkalmazott.

Next