Közalkalmazott, 1979 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-06 / 1. szám
A párt és a kormány törekvéseivel összhangban Milyen új törvények, jogszabályok megjelenése várható 1979-ben? Látogatás az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztályán . Hazánkban a jogalkotásban mind jobban erősödik a tervszerűség, összhangban a párt, a kormány céljaival, jogpolitikánk tendenciáinak megfelelően. Szocialista társadalmunk építése újabb és újabb feladatok elé állítja a törvény előkészítést, új törvényeket, jogszabályokat kell kidolgoznia. Látogatást tettünk az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztályán, ahol dr. Szép György főosztályvezető-helyettes, igazságügyi főtanácsos, a Közalkalmazottak Szakszervezete elnökségének tagja, tájékoztatott arról, hogy ISZD-ben milyen új törvények, jogszabályok megjelenése, a régiek milyen korszerűsítése várható. Ebből a következőket tudtuk meg: Az új Büntető Törvénykönyv — Btk. — megjelenése, amely már régen időszerű volt, sok további feladatot jelent a törvényelőkészítésben dolgozó szakembereknek. Elsősorban ehhez kell igazítani a büntető eljárás és a büntetés-végrehajtás sokrétű szabályait, vagyis az új Btk-val párhuzamosam korszerűsíteni kell a már említett jogterületeket. Komoly és összetett munkának ígérkezik a szabálysértési kódex felülvizsgálata is, amely sok vonatkozásban már nem felel meg a társadalmi fejlődésnek. Sor kerül a bírósági szervezeti törvény kisebb arányú módosítására is. Teljes körű újraszabályozás várható a bírósági végrehajtásnál. Felülvizsgálják továbbá a közjegyzői és hagyatéki eljárásokat. A törvény-előkészítésben fontos szerepet kap az államigazgatási eljárások korszerűsítése. Ennek során szinte az egész jogrendszert át kell tekinteni, és megállapítani, miként lehet, még jobban szélesíteni az általános szabályok hatókörét, s hol kell meghagyni a specialitásokat. Ezt a sokrétű jogi munkát a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával szoros együttműködésben végzik. A nyilvános vitáknál jelentős szerepe lesz a Közalkalmazottak Szakszervezetének is. Első lépésként teljes helyzetfelismerésre és tudományos elemzésre kerül sor. A gazdasági fejlődéssel együtt járó igény az alapvető pénzügyi jogszabályok törvényi összefoglalása, így kerül majd az országgyűlés elé az állami pénzügyekről szóló törvény, amelynek fő témája a költségvetés, de a pénzügyi gazdálkodás egyéb lényeges kérdését is felöleli. Így például az új típusú pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, amely mind a költségvetési, mind a vállalati gazdálkodás területén rendkívül fontos. Az új évben megvalósul a nemzetközi magánjog magas szintű szabályozása is. Ez az eddiginél tisztázottabb lehetőséget nyújt egy-egy ügyben szereplő külföldi személy magyarországi, vagy magyar állampolgár határokon túli magánjogi ügyeinek rendezésére. Fontos helyet foglal el az új törvény-előkészítési feladatok között a Munka Törvénykönyvének általános felülvizsgálata, a munkajog egész szabályozási rendszerének korszerűsítése. Ennek keretében sor kerül a közszolgálati munkaviszony általános szabályainak újabb meghatározására. További feladat az egységes szociális segélyezési rendszer kidolgozása és jogi szabályozása. Új vonása a törvény-előkészítésnek, hogy vizsgálja néhány új törvény hatályosulását, figyelemmel kíséri a gyakorlat kialakulását. Ilyen vizsgálódás a jövő évben elsősorban a gazdasági társulások jogi szabályozásának hatályosulását, továbbá a gazdálkodó szervek szerződési fegyelmének betartását fogja ellenőrizni. Amint dr. Szép György elmondotta: új törvényeink, jogszabályaink tükrözik szocialista hazánk társadalmi, politikai, gazdasági és kuturális területen elért fejlődését. ^ 1 ^ A népgazdasági terveknek szerves része a tanácsok által tervezett beruházások megvalósítása a lakóterületek fejlesztésére. Az új esztendő küszöbén az V. ötéves terv eddigi eredményeiről, az 1979. évi tervben a tanácsok kiemelt feladatairól kértünk tájékoztatást dr. Fórján Gyulától, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala közgazdasági főosztályának vezetőjétől. — Az utóbbi három évben teljesítették-e a tanácsok beruházási terveiket? — Kiemelkedő a célcsoportos lakásépítési, valamint a telepszerű társasházépítési program teljesítése. kedvezően alakult a gyermekintézmények fejlesztése is. A tanácsok, valamint a központi szervek intézkedéseinek hatására meggyorsultak a folyamatban levő kórházi építkezések,, ezért várható, hogy az 1980. december 31-ig tervezett ágyfejlesztések teljesülnek. Az egyéb bombázások fő céljai is sikerrel valósultak meg. Mindezzel javították a lakosság ellátását, életkörülményeit. — Milyen gondok, feszültségek tapasztalhatók a tervek végrehajtása során? — Hiba volna, ha elhallgatnánk ezeket a gondokat és feszültségeket. Mindenekelőtt arról szólnék, hogy a telepszerű, több szintes lakásépítési program komplexitása több megyében nem kellően biztosított. A legjelentősebb az elmaradás a fővárosban, Miskolcon és néhány nagyobb városban. Jelentős költségtúllépés várható a lakásépítés kapcsolódó létesítményeinél (óvodáik, iskolák, kereskedelmi létesítmények stb.). Az általános iskolai tanteremépítésnél az V. ötéves terv utolsó két évére időarányosan nagy feladatok maradtak. Figyelembe véve a bekövetkezett technológiai változásokat, az épülő új iskolák jelentős részénél el fogják hagyni az egyébként szükséges tornatermeket, napközis termeket. Több nagyvárosban vontatott a szennyvíztisztító művek építése és nem megfelelő ütemű a víztermelés és a hálózatfejlesztés sem. A beruházási színvonal-gazdálkodás tervidőszak közbeni bevezetése nehéz helyzet elé állította a tanácsokat, főként azért, mert a telepszem, több szintes lakásépítési program elmaradt kapcsolódó beruházásainak pótlására alig ad lehetőséget. Ugyanakkor jelentősen megnövelte a tanácsok operativitását, szervező munkáját, s ily módon hasznára vált a gazdaságszervező tevékenységnek. Az 1978. évi beruházási színvonal 34,5 milliárd forint volt. — Hogyan alakul a beruházások összege 1979-ben? — A tervek kölcsönös egyeztetése során kialakult az 1979. évi beruházási színvonal, amely a minisztériumok, valamint egyéb országos főhatóságok részéről történő keret-, illetve feladatátadásokkal növelve 34,4 milliárd forintot tesz ki. Ez 1,4 milliárddal alacsonyabb, mint az V. ötéves terv időarányos része. A megyénként kialakított beruházási színvonalat a tanácsok tudomásul vették, és néhány kivételtől eltekintve, úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a kiemelt célok megvalósításának csorbítása nélkül ezzel is hozzá tudnak járulni a népgazdasági egyensúly javításához. A középtávú terv teljesítése érdekében az elkövetkezendő két évre milyen főbb tennivalókat lehet megfogalmazni?*• A lakásépítési program végrehajtása során az adott színvonal keretei között a komplexitásra kell törekedni. Ez annyit jelent, hogy a lakásokkal egy időben, kell átadni a kapcsolódó létesítményeket. Ez a lakásépi(Folytatás a második oldalon) korszerű és jó minőségű termékeket várnak a gyártóktól. Ennek biztosításában, az iparon kívül, fontos szerepe van a több mint 25 éves gazdag hagyományokkal rendelkező Textilipari Minőségellenőrző Intézetnek. Az intézet tevékenységének számottevő területe a minőség javítása. Ennek a komplex munkának egyik fontos eleme a gyártmányfejlesztés messzemenő segítése a vállalatoknál és az elért eredmények figyelemmel kísérése. Nem kétséges ugyanis, hogy a minőségszabályozás sikere elsősorban a tervezéstől függ, amelynek első megjelenési formája a kifejlesztett új termék. Az intézetben tett látogatásunk során arra a kérdésre keresünk választ: mit tesznek a gazdaságpolitikai célok megvalósításáért a minőségellenőrzés területén és ezt a törekvést miként segíti az intézmény szakszervezeti bizottsága. Elsőként Aschner Gábor igazgató nyilatkozik:" A IV. ötéves tervben végrehajtott rekonstrukció elindította a textil- és textilruházati ipart az intenzív fejlődés útján, amelynek folyamatosságát az V. ötéves tervben végrehajtásra kerülő programok biztosítják. Ebben intézetünknek sok fontos feladata van az 1980-ig terjedő időben: — korszerű vizsgálati és ellenőrzési módszerek kidolgozása, alkalmazása hazai viszonyok között; — a vállalatoknál a fogyatékosságok feltárása mellett segíteni a korszerű vizsgálati és ellenőrzési módszerek megismerését, alkalmazását, figyelemmel a gyártmányfejlesztés, a gyártás és a fogyasztói érdekvédelem összhangjára; — fokozni azoknak az információknak a gyűjtését, feldolgozását és értékelését, melyek lehetővé teszik a vállalatok minőségi munkájának differenciált megítélését, az ösztönzés és a szankcionálás segítését, valamint a társadalmi és a gazdasági követelmények optimális összhangját biztosító ágazati szabályozó tevékenység kialakítását. Az említett követelmények gyakorlati megvalósításaérdekében az intézeti tevékenységet elsősorban a következő területeken kell az elkövetkezendő időben fejleszteni: — minőségirányítási és szabályozási rendszerek kialakítása, fejlesztése; — minőségi fokozatok kialakítása; vizsgálati és ellenőrzési módszerek ; — új gyártmányok vizsgálata; a vállalatok minőségügyi munkájának segítése; — információk gyűjtése, feldolgozása és értékesítése; — a minősítés megbízhatósága, ellenőrzése ; — vállalati általános ellenőrzés. Munkánk nem nélkülözheti a megfelelő kutató tevékenységet a gyártmány minősége és a minőség összetevői témakörben. Szükségesnek tartjuk a minőség gazdaságosságával kapcsolatos további kutató- fejlesztő munkát is, hogy a textil- és a textilruházati ipari vállalatokat közvetlenül érdekeltté tegyük az általuk előállított termékek minőségi színvonalának növelésében. Az intézetben a feladatok megvalósításában tevékeny részt vállal a szakszervezet. Erről Bakonyi János titkár a következőket mondja: — Arra törekszünk, hogy intézetünk széles körű feladataiból kellőképpen kivegye részét a szakszervezet is. Minden évben együttműködési megállapodásban rögzítjük az igazgatósággal azokat a mozgalmi teendőiket, amelyek segítik megvalósítani az intézeti programokat. Így például komoly szerep jut a szakszervezeti munkánkban a felvilágosításnak, pontosabban egy-egy feladat népgazdasági jelentőségének a megmagyarázásában. Munkánk során sokoldalúan foglalkozunk a munkafegyelemmel. Úgy érezzük, hogy a helyi szakszervezeti szervek, azok tisztségviselői mindent megtesznek az intézet vezető testületének a támogatására és ezzel a magunk eszközeivel segítjük népgazdasági jelentőségű feladataink sikeres megoldását — mondotta Bakonyi János titkár. Karczag László Hatékony minőség ellenőrzés - korszerű műszerekkel . A piaci igének, a tudomány és technika hatalmas méretű fejlődésével párhuzamosan évrőlévre magasabbak, a fogyasztók 473 milliárd forinttal gazdálkodnak A tanácsok idei fejlesztési terve és költségvetése UTATA 1.0 *1 HOL: A SZAKSZERVEZETI SZERVEK 1979. ÉVI BÉR ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK IRÁNYELVEI A „MŰVELT NÉP”-PEL A MŰVELT KÉPÉRT ANYAKÖNYVVEZETŐK ÉS A MUNKARUHA PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS A DOLGOZÓK JAVÁRA XXXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1 FORINT 1979. JANUÁR ÓT A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ütéST TARTOTT A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 9 1978. december 19-én a központi székházban dr. Suhajda József elnökletével ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetősége. Az ülésen négy napirendi pontot tárgyaltak meg. Beszámoltatták a 68 ezer tag érdekeit képviselő budapesti bizottságot vezető irányító, ellenőrző és alapszervezeteket segítő munkájáról. Az írásos jelentéshez Hantos Jánosné, a központi vezetőség titkára és Ambrus Károly, a budapesti bizottság titkára fűzött kiegészítést E téma tárgyalásán részt vett Závori László, a Budapesti Pártbizottság párt- és tömegszervezeti oszályának vezetője és Fördös László, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára. A központi vezetőség elismerését fejezte ki a budapesti bizottságnak, a munkabizottságok tagjainak, valamint a 196 alapszervezet 13 ezer társadalmi munkájának tervszerű, kezdeményező, sokrétű munkájukért. Ugyanakkor felhívta, a figyelmet az 1979. évi népgazdasági feladatokkal összhangban, hogy a szakszervezethez tartozó munkahelyeken mozgalmi eszközökkel még jobban segítsék a szervezett, fegyelmezett, színvonalas munkát. A közhivatalokban különösen fontos, hogy eredményesen dolgozzanak a főváros fejlesztési programjának megvalósításáért, a hatósági ügyintézés javításáért, azért, hogy az állampolgárokat mind kevesebbszer érje érdeksérelem. A központi vezetőség dr. Tóth Ferenc osztályvezető előterjesztésében áttekintette a szociális és kulturális béren kívüli juttatások alakulását a közszolgálatban. 1977-ben a közalkalmazottiaknak 43 százaléka vett részt szervezett étkeztetésben; a tagság 19 százaléka pihent a saját kezelésű üdülőkben; a dolgozók 9,4 százaléka részesült segélyben; lakásépítési támogatást 296-an kaptak átlag 58 ezer forint öszszegben. Az egy főre jutó szociális, kulturális, sporttámogatás 881 forint volt. Ez lényegesen elmarad a vállalatok ilyen jellegű lehetőségeitől. Nagy a gond, hogy a közszolgálati szervek között igen aránytalan az ellátottság mértéke és színvonala. Például a megyei tanácsoknál 1282 forint, a községi tanácsoknál 660 forint, a vidékiközművelődési intézményeknél 235 forint. A központi vezetőség hosszabb távú programjában szerepel a vállalatokhoz hasonlóan jóléti és kulturális alapok bevezetésének igénye a költségvetési szerveknél is szociális terv készítése, a beszámolás egységes rendszerének kialakítása. Rövidebb távon a meglevő anyagi eszközök célszerű, tervszerű felhasználását ehhez az állami szervekkel együtt közös irányelvek kiadását tervezik. Végezetül jóváhagyták a központi vezetőség 1979. évi munkatervét és az elnökség első félévi üléseinek napirendjeit, valamint a szakszervezet jövő évi költségvetését. A program szerint alapvető feladat a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtása, a tervszerű felkészülés a IX. kongreszszusra. Ennek során részvétel a VI. ötéves terv előkészítésében, a közalkalmazottak életszínvonalát alakító koncepció kimunkálásában. A központi vezetőség ülése elé kerül egyebek között az 1979. évi népgazdasági feladatok és a szakszervezeti teendők; a munka- és egészségvédelem; a tudománypolitikai irányelvek végrehajtása az MTA kutatóintézeteiben; a szakszervezeti mozgalom szervezeti felépítésének korszerűsítése című téma. Szakszervezetünk 1979-ben 76 485 000 forinttal gazdálkodik. Ebből az alapszervezetek 47 millió 947 ezer forinttal. A taglétszám jelenleg 209 727, közülük 27 585 a nyugdíjas, 13 785 a jogfenntartó. A szervezettség 98,2 százalékos.