Közalkalmazott, 1988 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

0 SZERKESZTŐSÉGI POSTA Irányítószám: Budapest 1088 (például egészségügyi) hallgatnak meg és videofilm-vetítés nyújt to­vábbi szórakozási lehetőséget. A megyei tanács nyugdíjasainak kedvelt programja az utazás, ország­járás is. 1987-ben erre két esetben volt lehetőség — kevés egyéni meg­terheléssel — ugyanis a szakszerve­zeti bizottság ingyen autóbuszt bo­csátott a nyugdíjasok rendelkezésé­re. Nyári programunk volt: a jeli ar­borétum, a sárvári vármúzeum, a nagycenki Széchenyi-mauzóleum és múzeum és a fertődi kastélymúzeum megtekintése. Az országjárás Balfon fürdéssel fejeződött be. A közelmúltban Szombathely és Kőszeg város történelmével és neve­zetességeivel ismerkedtünk meg. Részletesen megszemléltük a kőszegi várat és vármúzeumot. Megtekintet­tük az országban egyedülálló Kámán István védett ragadozómadár-kórhá­zát és magángyűjteményét, amely rendkívüli élményt jelentett. A dél­utánt Bükön fürdéssel töltöttük, majd hazaérkeztünk Veszprémbe. Horváth Lajos Óbudaiak Nógrádban­ ­ Testvérmegye-látogatást szer­veztek a Budapest III. kerületi Ta­nács apparátusának dolgozói Nógrád megyébe. Első állomásuk Mikszáth Kálmán horpácsi kúriája volt, ahol a nagy palóc életének és munkássá­gának sok érdekes dokumentuma tá­rul a látogató elé. Innen a balassa­gyarmati Palóc Múzeumba vezetett az út: a megyében megőrzött ma­gyar, szlovák, német néprajzi érté­kek bemutatása mellett Mikszáth- és Madách-emlékek gazdag tábháza ez a hely! Gyarmatról csak egy ugrás Cseszt­­ve — főleg busszal. Madáchnak bi­zonyára tovább tartott az út egykori kúriájától a megyeszékhelyig... A völgyben húzódó kis falucskát ma sem lakják többen, mint 150 évvel ezelőtt. Néhány éve újították meg a csesztvei múzeumot is, ahol a Ma­­dách-család történetének, a Tragédia létrejöttének és diadalmas világkar­rierjének dokumentumai találhatók. A múlt századnál még korábbi idő­szakra emlékeztettek a következő ál­lomás­t Szécsény látnivalói: az egy­kori ferences kolostortemplom góti­kus ívei, a hajdani vár falaira épült Kubinyi-kastély és a híres 1705-ös országgyűlés színhelye. A kastélyban levő kiállítások (régészeti, vadászati, helytörténeti, képzőművészeti) anya­gait is hosszan elnézegették a cso­port tagjai. Ezután jártunk még Hollókő-Ófa­­lun, ahol a belsőleg komfortizált, külsőleg kicsinosított régi házak zö­me új feladatot kapott: turistaszál­lók, óvoda, posta, múzeum, ajándék­bolt stb. céljaira szolgálnak. Hason­lóképpen lesz mind ismertebb és ke­resettebb a sziráki Róth—Teleki— Dégenfeld-kastély is, ahová már az esti szürkületben érkezett a csoport. A hangulatos pince-presszóban fel­hörpintett kávé után egy jó óra múl­va az óbudai Fő térre értünk — sok élménnyel gazdagodva. Tóth József Kulturált környezet . A helyi lakosok már bizonyára megszokták, vagy sokan észre sem veszik a kis utca szépségét. Az át­utazó, netalán véletlenül arra járó idegennek viszont azonnal szembe­­ötlik a szokatlanul rendezett, beto­nozott szakasz, amelyen könnyedén, simán közlekedhetnek a járművek. Nem lehet észrevétlenül hagyni a szinte legyalultnak tűnő járdát, a tiszta árkokat. Kétoldalt is csábíta­nak a nemrégiben épített házak, hangulatos színekkel, gondosan ki­alakított bejáratokkal, kapukkal. Néhány évvel ezelőtt, a szári ta­nács vezetői anyagi támogatással kezdeményezték az egyik legújabb, a Béke utca környezetének átlagos­nál tetszetősebb szépítését. Urbán László Nyugdíjasklub Veszprémben . Hagyomány a megyei tanács­nál, hogy a tanács vezetése és a szak­­szervezeti bizottság minden évben az üdülési idény befejezésekor — az üdülésben a nyugdíjasok is részt vesznek — összejövetelt rendez nyugdíjasai számára a budatavai üdülőjében. A nyugdíjasok október­től kezdődően minden hónap első szerda délutánján rendszeresen ösz­­szejönnek a megyei tanácsházán. Az összejövetelen a kötetlen beszélgetés mellett minden alkalommal egy-egy közérdekű, tanácsi területet, nyugdí­jasokat elsősorban érintő előadást FA VIHAR UTÁN . Szakszervezetünk elnöksége 1987. december 15-én ülést tartott. Napi­­r­end­jén szerepelt: tájékoztató az igazságügyi és az ügyészi szervezetben dolgozó­­nőik helyzetéről, a szaktárca és a Legfőbb Ügyészség előadásában. Kiegészítőként pedig a központi vezetőség nőbizottsága, illetőleg az Igaz­ságügyi Dolgozók Bizottságának összegző állásfoglalása hangzott el. Ezt követően előterjesztés­­került a testület elé a közalkalmazottak munkavé­delmi helyzetéről és a munkakultúra alakulásáról. Ugyancsak előterjesztés hangzott el az új szakszervezeti tagdíjrendszer bevezetéséről. Januári számunk­ban közölt rajzos illusztrációkat Mo­hácsi Regős Ferenc készítette ­ A néphadsereg szakszervezeti titkárainak, szakszervezetünk néphad­sereg­­központi vezetőségi tagjainak részvételével — 1987. december 11-én — m­agyaktíva értekezletet stantold­tak a Honvédelmi Minisztériumban. Az érttekezleten részt vett H. Kovács Imre, vezérőrnagy, az MN személyügyi főcsoportfőnök általános helyettese és dr. Kőrössy Jenő, szakszervezetünk központi vezetőségének titkára. A tanácskozáson az alábbi előadások hangzottak el a­­néphadseregi titkárság tagjainak tolmácsolásában: A­­néphadsereg szakszervezeti mozgalma a gazdasági-társadalmi stabi­lizációért és a kibontakozásért — a Közalkalmazottak Szakszervezete Néphadseregi­­Bizottság ötéves cselekvési programjában megfogalmazott feladatok a stabilizációs­­és kibontakozási folyamat tükrében — a Nép­hadsereg szakszervezeti mozgalma előtt álló agitációs és propaganda­feladatok a stabilizációért­­és kibontakozásért. közalkalmazott Egy kerékpár sorsa • Juniálisunk tombolasorsolásán több szerencsés nyertes nem jelent­kezett a nyereményekért — egyebek között egy camping-kerékpárért. A nyereménylista közzététele után sem vették át a kerékpárt, így a Buda­pesti Bizottság úgy döntött, hogy alapszervezeteink egy-egy nagycsa­ládosa között sorsolja ki. A novem­ber 26-i ülésén a testület megszavaz­ta ezt a javaslatot: 84 név került a kalapba. A háromgyerekestől a tízgyereke­sig terjedt a sorsoláson részt vevők köre. Fortuna Zsolnai Péterné há­romgyermekes családanyának ked­vezett, aki a Könnyűipari Tervező Vállalat dolgozója. A kerékpár de­cember 17-én került a boldog tulaj­donoshoz, a tisztségviselők év végi jutalmazási ünnepségén. Örömmel adtuk át a nyereményt, azzal a re­ménnyel, hogy a Budapesti Bizottság ezzel a gesztussal hozzá tudott járul­ni egy család apró öröméhez. A Budapesti Bizottság a karácso­nyi ünnepekre öt nagycsaládosnak (10, 9, 8, 7,7 gyermekeseknek) az ünnepi vásárlásait anyagi hozzájá­rulással könnyítette meg. Szabó Gézáné Veteránokat köszöntöttek Hűséges évtizedekkel­ ­ Századunk minden sorsforduló­ját megérték ők, illetőleg többen ak­tív részesei voltak azoknak az ese­ményeknek, amelyek ma, a jelen nemzedékének már csak írott törté­nelemként kerülnek kezébe. ötvenen gyűltek össze szakszerve­zetünk székházában november 26-án azok a veteránok, akik kerek évfor­dulós szakszervezeti tagságukat ün­nepelték, 50, 60 és 70 esztendőt töl­töttek el a mozgalomban. Csendes, szerény szavakkal idézték fel a múl­tat, ma is elkötelezettséget vállalva a mozgalomért. Emlékeztek és emlé­keztettek. Évtizedek hűségét őrzik, szívükben és értelmükben — ma is. A kezdet persze más szakmákhoz vezet vissza mindegyiküknél, hiszen szakszervezetünk alig több negyven­évesnél, s jórészt mindnyájan a fel­szabadulás után kerültek a közszol­gálatba. Aztán hosszú évtizedek kö­vetkeztek az államapparátusban, a tanácsoknál, az igazságügyben, a fegyveres testületek polgári állomá­nyában, a tudományos kutatás kü­lönböző területein. S mindemellett részesei, résztvevői voltak a mozga­lomnak, annak állandóan alakuló, változó időszakainak. Buda Gábor, szakszervezetünk el­nöke így szólt erről: — A jelenlevők többsége még ak­tív résztvevője volt a Horthy-fasiz­­mus elleni harcnak, sztrájkoknak, tüntetéseknek. Részt vettek különbö­ző szolidaritási akciókban, a magyar szakszervezeti mozgalom újjászerve­zésében. Ahhoz is volt erejük, hogy a romokat eltakarítva, segítsék ki­vívni a munkásosztály hatalmát, új tartalmat adni a szakszervezeti tevé­kenységnek. Igen, valóban így volt. S a listán mind több név mellé írják, hogy „be­tegség miatt nem jött” — elfárad­tak, s az idő soha nem lassuló, sen­kit sem váró léptekkel tovább siet. S ők szinte élő történelemmé válnak, a jelennek. Csendes, félénk vidám­ság ült az arcukon, örültek egymás­nak, a körülöttük forgolódó kollé­gáknak, a törődésnek. Kedves műsor is köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Endre fő­titkár adta át a hűséges évtizedeket jelképező emlékplaketteket, közöttük Korda Bélánénak és dr. Komáromi Lajosnak a 70 éves tagsági viszonyu­kat „fémjelző” elismerést. Sokaknak emlékezetessé vált ez a nap, hiszen bizonyságául szolgált annak, hogy érdemes volt­ harcolni, tenni, amit a jobbító szándék sugallt, még ha nehézségekkel kellett is küz­deni. Továbbra is erőt, jó egészséget kí­vánunk mindannyiuknak– színi Dr. Szabó Endre főtitkár, a „hetven évesekkel”. Buda Gábor, szakszervezetünk elnöke üdvözli a vendégeket Szakszervezeti munka a Magyar Honvédelmi Szövetségben­ ­ A Magyar Honvédelmi Szövetség szerteágazó és sokrétű feladatait a szövetségben dolgozó szakszervezeti tagok, bizalmiak és vezetőségek — a sajátos körülményeket figyelembe véve — mind hatékonyabban és szer­vezettebben segítik. Az MHSZ Országos Központjának szakszervezeti bizottsága — a me­gyékben folyó munkát is koordinálva — minden érdemi döntésben, a dol­gozók széles körét érintő kérdésben hallatja a hangját, fejti ki vélemé­nyét. Az MHSZ nevelési és képzési tevékenysége, a sorkötelesek oktatása, a tartalékosok politikai továbbképzése, a jelentős létszámot megmozgató tömegsport-tevékenység, az élsport és a szakági feladatok szervezése, az ország szinte legkisebb településén is jelenlevő klubhálózat, mind-mind jelentős feladatokat ró a tagságra és tisztségviselőkre. Legfontosabb feladatának a szakszervezeti vezetőség a szövetségi mun­ka segítését, az érdekek egyeztetését, a dolgozók érdekvédelmét tekinti. Éppen ezért fontos szerep hárul rá: időben jelezni a problémákat, nehéz­ségeket, javaslatot tenni a megoldásra, majd teljes súlyával részt venni a megoldásban. A szövetség munkájában részt vevők körében jól ismert, hogy évek óta növekszik a szakszervezeti munka szerepe — ezen belül is a bizalmiaké — a feladatok napi ellátásában. Az MHSZ főtitkára követelményként hangsúlyozta: a szakszervezeti bizottság érdemi állásfoglalásaira múlha­tatlanul szükség van minden jelentős kérdésben! Az MHSZ különböző szintű vezetőinek igen jó az együttműködése a szakszervezettel. Jelzi ezt az is, hogy munkaügyi vita, döntőbizottság elé is kerülő, a dolgozókat hátrányosan érintő vitás eset évek óta nem for­dult elő. A szakszervezeti vezetőség harcol azért, hogy a kulcsfontosságú felada­tokat ellátó bizalmi legyen kezdeményezőbb, felkészültebb. A munkát segítő, az érdekvédelmi feladatokat jól ellátó szakszervezeti vezetőség nem számolhat be jelentős kulturális­­és sporttevékenységről. Ennek első számú oka, hogy akkora a polgári dolgozók leterhelése és szét­tagoltsága, hogy szervezett és rendszeres ez irányú tevékenységet nem si­került megvalósítani. Ezek a dolgozók a t­ömegsopor­tot, a honvédelmi sportokat és a szövetség mozgalmi feladatait szervezik — elsősorban mun­kaidőn kívüli és hétvégeken —, így aztán „ki vannak zárva” a szabadidős tevékenységből. Ezen belül a gépkocsivezetők leterheltsége még a többie­kéhez képest is nagyobb. Örömmel jeleníthetjük viszont, hogy a munka­társak döntő többsége — a nehézségek ellenére — nem csekély áldozat­­vállalással, kiemelkedően helytáll munkájában. Sikeres kezdeményezés volt viszont az MHSZ OK pártbizottságával és állami vezetés­ével közösen szervezett „családi hétvége” program. Az MHSZ dunakeszi repülőterén a dolgozók és családtagjaik részére egész­napos kulturális és sportolási lehetőséget biztosítottak. Megismerhették a családtagok közelebbről is az MHSZ-techni­­át és a kollégák szakácsk­odá­­sát a Bográcsgulyás főzőversenyen. Az ötszáz résztvevő véleménye alap­ján — jövőre is terveznek­­hasonlót! A munkahelyi párt- és KISZ-szervezetekkel az együttműködés — az alapszinttől a vezetőségekig — rendkívül szoros. A szakszervezeti munká­ban is érvényesül a párt irányító szerepe. A vezetőség évente­­tájékoztatja a pártbizottságot a végzett­­munkáról. Személyesen is — tisztségviselői ré­vén — jelen van a párt irányító testületeiben, összességében a szakszervezeti­­tevékenység megfelel a tagság és a ve­zetés igényeinek, és fejlődő tendenciát mutat. A társadalmi környezet változása, nehézségei következtében az elkövetkezendő időkben a­­munka növekedni fog, több lesz a magyarázni­való, nagyobb lesz a demokratikus fórumok, az érdekvédelmi munka szerepe. A szövetség vezetése és a szak­­szervezet közötti jó partneri kapcsolat, a közös célok és feladatok a biz­tosítékai annak, hogy a szakszervezeti mozgalom az MHSZ-ben is meg­feleljen küldetésének. Dvorak Eide 1988. JANUÁR

Next