Közbiztonság, 1911 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1911-01-02 / 1. szám

A bandák között valósággal csaták folynak néha, már említettük. És azért a bandákon belül vezérek kép­ződnek, kik intelligenciájukkal és vakmerőségükkel kitűnnek a többiek közül. Az apache és ,,tyúkja.“ Az apacheok között többnyire a fiatalság van képviselve. A párisi apacheok egyharmad része még nem huszonegy éves. A katonai szolgálat nagyon érezhetővé válik ebben a körben. Nemcsak a 21—25 év közötti apacheok száma ritkul meg, hanem sokra, akik sikamlós útra tértek át, a katonai szolgálat rendkívül gyógyító hatású. Az apache utcai lány nélkül el sem képzelhető. A viszony azonban egyáltalában nem ideális. Valami érdekközösség fele az, mely a két lényt egymáshoz láncolja. Az apache a lány hivatalos oltalmazója, a lány pedig az apache „leveses tála“ , jövedelmi forrása. Az apacheok tehát megengedhetik maguknak, hogy foglalkozás, munka nélkül lézengjenek, így van legalább a nagy városokban. A kisebbekben vannak azonban selyemlegények, kik nappal dolgoznak, este pedig ebbeli minőségükben a mellékkeresetet haj­szolják. Mások megint csak itt-ott dolgoznak, nehogy a rendőrséggel csavargás miatt gyűljön meg a bajuk. A dolgozó apacheok kérdését nemrég Parisban erős diskussió tárgyává tették a Liaboeuf-affaire alkalmával. Liaboeuf néhány rendőrt leterített. Hír­hedt legény volt, aki kabátja ujja alatt is­ éles hegyek­kel ellátott karkötőt viselt. Ezt az apacheot halálra ítélték, s az ítélet némely körökben erős récensiót keltett. Mindent elkövettek, hogy a halálbüntetést felfüggesztessék, sőt egy Anatole France is elment Falliéreshez, hogy kegyelmet kérjen Liaboeuf számára, miután Liaboeuf esküdözött, hogy nem apache, s dolgozott. A nyomozás azonban határozottan meg­állapította, hogy perditákkal lakott és pénzeltette magát tőlök. 3miből lehet megismerni az apacheot. Ezrek közül meg lehet ismerni az apacheot. Olyan a külseje, fellépése és egész megjelenése, hogy a gyakorlott szem nem tévedhet. Nyugodtan, feltűnést kerülve len­del az apache. De ép a sétatempós járás, a nonchalance és szinte elegánsnak mondható mozgása árulja el. Testének ruganyosságát a semmittevéstől veszi. Ha valaki dolgozik, és ha akárcsak a tollal is, merev lesz. Csak a semmittevésben őrződik meg a testmozgások har­móniája, ez teremti meg az élégan­ce -canaille-t­. Ter­mészetesen másról is meg lehet­­­ismerni az apacheot. A divatnak ép olyan rabja, akár valami félvilági hölgy. A nyolc évvel ezelőtti frizura, —­ egy pár hájfürt merészen oda volt kanyarítva a homlokra — még les rouflaquettes voltak. Aztán jött a la médhe : a hajfürt, mely az orrig leért, oldalt a halántékra volt húzva. Most a paquet de la perlet divatos. A haj hátul hosszúra van eresztve, a gallér fölé, attól­ öt centiméterre simára le van metszve, a nyak pedig borotvált. Az apacheoknak mindenkor megvolt a maguk külön helyiségei. A le bouchonok. Egész történelmük van ezeknek. Ilyen a „Guillotine“, a „Pere Lunette“, a „Vörös zászló“, gyülhelyei a legsötétebb Páris még sötétebb alakjainak. Ha ma végigmegy az ember a Quartier Maubert széles utcáin emelkedő hatalmas palota­sorok között, nem is sejti, hogy itt alig néhány évvel ezelőtt szűk, piszkos, ocsmány utcákon a nyomor és a bűn tanyázott. A leghíresebb, leghírhedtebb volt ezek közül a helyiségek közül a „Guillotine“. Ez a ház egyébként óriási előcsarnokával, hatalmas udvarával, széles lép­csőivel, magas ablakaival egyike volt a legtisztes­ségesebb kinézésű házaknak az utcában. De csak külsőleg. Benn a bűn tanyázott. Az utcára nyíló első szoba volt az ivó. Aki enni akart, annak a bal oldalon mellette levő­­szobába kellett mennie, amely szoba humoros képekkel volt ékesítve. Itt jöttek össze azok az emberek, akiket az élet ledobott a salakba. Csupa kétes exisztencia. Nem bízott bennük a vendéglős sem, mindegyiknek előre kellett meg­fizetnie az ételek árát. Csak ritkán történt meg, hogy közülük egyiknek-másiknak nagyobb pénzösz­­szeg állott rendelkezésére, mert arra gyávák voltak, hogy valami nagyobb bűnt kövessenek el, a kisebb csalások, koldulások pedig nem igen jövedelmeztek. Annál jobban éltek a belső szobában tartózkodó apacheok, akik egy-egy sikerültebb fogás után lu­­kullusi lakomát csaptak. Féktelen dáridozásuk nem egyszer vezette őket a rendőrség nyomára, amely ilyen lakomák alkalmával mindig jó fogást csinált. A „Guillotin“ mellett volt a „Pere Lunette“ Ez a helyiség két szobából állott. Az első szobában mindig hangos mulatozás volt. Itt volt a „vádlottak padja“, amelyen csak asszonyok ültek, akik versenyt ittak a férfiakkal. A helyiségnek egyetlen pincére volt, aki éjjel-nappal izgatottan szaladgált. Jaj volt annak, aki útjában állott. Azt egy mellbevágással vagy a falhoz, vagy a „vádlottak padján“ ülő asszo­nyokhoz lökte. Természetesen itt is előre kellett mindenkinek fizetni. A hitel ismeretlen fogalom volt. De a leggonoszabb volt ezek között a helyiségek között a „Moc aux Beaux“. Ha ide be akart jutni az ember előbb keresztül kellett menni egy hosszú folyosón, majd egy sötét, piszkos udvaron. Amikor pedig belépett a lebujba, úgy érezte, mintha nem vendéglőbe, hanem a pokolba került volna. Mintegy tizenöt asztal körül ült Páris szennyének a legalja. Csalók, hamis vakok, bénák, cigarettavég-gyűjtők, tolvajok, betörők, rablók, ezek közül is a legutolsók. Bárcsi apache a szeretőjével. ..-i.­.-A','-' - i Orvtámadás a Montmartre-n. KÖZBIZT­O­NSÁG II. (isi ) Hí d­ ■ Bradovka Gyula Kassa. Ruha­festő, vegytiszta tó és gőzmosó-gyára. Vegyileg tisztit! Minta szerint fest! Bárminő férfi, női és gyermek ruhát, szőrméket, függönyöket, disztollakat, kézimunkákat, stb. Legmodernebbül felszerelt gőzmosódájában gallér-kezelők, női- és f­ér­fi fehérnem­űek legki­fogást­alanabbul f­estetnek. ______________Csipke minta festőde. Csermelyvölgyi vasárugyár és vasöntöde Ajánlható cégek és legolcsóbb bevásárlási források.. K­olozsvár, Erzsébet gőz- és kádfürdő Kolozsvár, Kisszamos­ út 1. sz. Elsőrangú gőz- és kádfürdők, hőlégfürdő, kén, moor törpefenyő ri mes­­terséges fürdők, belégzés (Inhaláció). Nyitva reg­gel 1-6-től este 9-ig. Az árak mérsékeltek. Hirsch Jenő, DOBÓ ALBERT MATTAY és RAUSCHER cukrászain Kolozsvár. Főüzlet: Wesselényi Miklós­ utca 3. Fióküzlet: Hunyadi-tér 1. szám alatt, a Nemzeti Színházzal szemben. HARTIG VILMOS Kolozsvár, a Kőbányai első magyar Részvény-ser­főzde főraktárosa. Ajánlja a kiváló minőségű Már­ciusi, Udvari, Dupla márciusi, Maláta, Bak- és Tavaszi Részvénysöreit hordók és palackokban. Nagy János Kassa—Csermely völgy. Szállít vaskereskedők ré­szére elismert tiszta és szép kivitelben. Takarék- és asztaltűzhelyeket, sütőket, tüzelő- és kemenceaj­tókat- kereszt- és hosszupán­tokat és a szab. Meteor bőt ártó kályhákat, azonk­ívül légszeszgyári beren­dezéseket , légszeszlámpákat, lámpakarokat, kande­lábereket és mindenféle felszereléseket. — Rész­­szállítói a főváros hó fuvarozási targoncáinak. Ka­tonai edény gyártása, a cs. és kir. közös hadsereg szállítói. Lünden megrendelést 8 nap alatt szállí­tunk. Állandó nagy raktár! BAUERNEBL és FIA Kassa. Sörfőzde és malátagyár. Termeli a legjobb minőségben a következő söröket: Király-sör. Ko­rona-sör. Sötét bajor-sör. Legújabb műszaki beren­dezéssel és mesterséges pincehűtéssel felszerelve. Nagyobb küldemények saját jéggel hűtött sörszál­­litó-kocsijainkban szállíttatnak. A különböző minő­ségű sörök szállítása palackokban, történik. Kitűn­őivé aranyéremmel 1908 Temesvár. Az Ezredéves Országos Kiállítás kiállítási éremmel. ékszerész. Kolozsvár, Mátyás király­ tér 15. szám, volt Husznik János féle üzlet. Telefon sz. 842. sz. Fiók-üzlet Dós. Teljesen átalakított és ujjonnan berendezett ékszer-, óra-, látszer, valódi ezüst és china-ezü­st raktára. Saját műhelye. Specialista ék­szer és brilliáns munkákban. Szemüvegek orvosi rendelésre készülnek. Szállít Magyország minden részébe. Árjegyzék ingyen. Kolozsvári (Heinrich 1.) ásvány­ és gyógyszappangyár részvénytársaság. Az összes ragályos betegségek ellen biztos óvszer a kolozsvári Heinrich ,József-féle Szt. László szap­pan: 1 drb 70 fillér. Mendel Sörfőzöde és Kereskedelmi Részvény-Társaság Torda. Telefon: 399. Ajánlja kitűnő minőségű ko­rona és maláta söreit, hordókban és­ palackokban mindenütt kapható. Kolozsvári főraktára: Hernád­­utca 11. szám, kőfaragó üzlete Kolozsvárt. Villanyerőre berende­zett márvány, gránit, syenit, andesit, sírkő- ,és bu­­tormánvány-gyára. Elvállal mindennemű kőfaragó­munkákat. (Saját márvány- és mészkő-bányák.) Erdélyi Bank és takarékpénztár R.J. Kolozsvár,­­Mátyás király­ tér 32. Magy. kir. szabad, osztálysorsjáték főelárusitó helye. A bank elfogad betéteket takarékpénztári könyvekre, folyószámlák­ra s azokat felmondás nélkül visszafizeti. Leszámí­tol váltókat, utalványokat, járadékokat,­­checkeket, kisorsolt értékeket stb. stb. Értékpapírokat, idegen pénznemeket elad és vásárol. Előleget ad értékpa­pírokra, folyószámlán és előre meghatározott időre. Díjmentesen bevált szelvényeket és elvállalja a sorsjegyek revízióját. Kibocsát utalványokat, checkeket, hitel leveleket bármely külföldi piacra. Rendelkezésre tart felek saját, zárai alatt tűz- és betörésmentes páncélszekrényeket. (Safe Deposits.) Üzleti órák: d. e. 19-től 2-ig. 1911. január 2.

Next