Közbiztonság, 1911 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1911-01-02 / 1. szám

10 a rablógyilkos­ság, igazolás után elbocsájtotta. Ne­künk a dolog mégis támpontul szolgált. Időközben megállapítottuk ugyanis, hogy az Appel-fiút, eltá­vozásakor, 1. ház kapujában két cimborája várta: Hegyi Károly és Fuchs Mátyás, mindkettő ismert orfeumi és ősbudavári alak. Az első feladat termé­szetesen most már a gavallérok felkutatása volt, mert meg kellett állapítani, hogy jogos-e a gyanú, avagy nem, hogy azután a nyomozást gyorsan más irányban lehessen folytatni. Bezdek­ Károly és Magyary Gyula kollégáim­nak kedvezett a sors, mert Fuchs Mátyást sikerült hamarosan kézrekeríteniök. Természetesen mindent tagadott, bizonyító adat pedig kevés volt ellene. Én Egyedi László kollégámmal Hegyit vettem ül­dözőbe, akinek a feltalálása, miután bejelentett la­kása sem volt, nehéznek ígérkezett. Már csak a késő esti órákban jutottam annyira, hogy Hegyi lakását a Teréz­ körút 33. sz. alatt megállapíthattam, de még ezzel nem volt meg Hegyi barátunk. Szállás­adója állítása szerint soha sem szokott haza jönni reggel előtt. Hogy hol mulat, arról felvilágosítást adni nem tudott, mert csak pár nappal előbb költö­zött oda. Mit volt tenni, kénytelenek voltunk a ház kapuja előtt állást foglalni, nehogy megneszelje az ipse, hogy a rendőrség őt gyanúsítja, mert akkor bizonyosan megugrik. Értelmes házmesterünkkel közöltem az esetet,­­ megbeszélésünk szerint, han­gosan ,,jó estét“ vagy „jó reggelt Hegyi úr“ kö­szöntéssel fogja figyelmünket a gavallér rablógyil­kosra felhívni. Hát bizony elég nehéz és hosszú vá­rakozás Amit a lépcső alatt szorongva, a rettentő nyári hőségben, de mit meg nem tesz az ambició­zus detektív, ha egy ilyen illusztr­is gonosztevő el­fogásáról van szó. Hiszen az életét is képes feláldozni, ha a szük­ség épen úgy kívánja. Megállapítottuk később, hogy amíg mi a lép­csők homályában kucorogtunk, derék gavallérunk az egyik városligeti nyári színházban delektálta magát. Ott ült egyik páholyban, közel a színpadhoz s szórakozottan álmosan hallgatta a mókákat, pri­­madonna-kouplékat. Habitus lévén, a kulisszák mö­gött is megjelent, szokása szerint. A gyilkosságról beszéltek ott is a vidám szinészgyerekek, rémüldöz­tek a gyönge idegzetű szinésznőcskék s halvány sejtelmük sem volt arról, hogy a velük beszélő, fi­nom, enervált modorú, flanellruhás, elegáns alak, aki szórakozottan hallgatja a zűrzavaros részlete­ket, maga a véres, undorító rablógyilkos. A hosszú, fáradságos várakozásnak és kitartó figyelésnek meglett mégis a kívánt eredménye, mert éjfél után 2 óra tájban Hegyi úr, fütyürészve, tényleg haza érkezett. A házmester hangos „jó reg­gelt, Hegyi ur“ köszöntése elhangzott, amit ő nyeglén, hetyke módon viszonozott s a lépcsőn fel­felé indult emeleti lakására. E pillanatban rejtek­helyemből kiugrottam s megszólítottam : — Ön Hegyi Károly. Igenlő válaszára magamat megneveztem , a törvény nevében letartóztatottnak nyilvánítottam. Indignálódva kérdezte, hogy miért? Ekkor már szó nélkül kivizsgálásához fogtam, & zsebéből egy értékes arany láncot húztam ki. Eb­be tartottam azt. — Ez Appelé .volt, ugy­e? Maga gyilkolta meg és rabolta ki őt? A hatás frappáns volt. Egész testében megresz­ketett, azután összeesett. Karjaimmal felfogtam s a lépcsőre ültettem le. Ezalatt társam is odaérke­zett, akivel együtt vettük fel karon emeleti laká­sára, ahol egy pár pohár friss k ezzel magához térí­tettük. Nyomban részletes beismerést tett, az elrabolt ékszereket, az ő és Fuchs Mátyás Átérés ruháját mosdószekrényéből előadta. A gyáva, összetört urigyilkost, —­ akit társával együtt a féktelen urhatnámság s könnyelműség vitt a legundokabb, «­ legvéresebb tettre, — átadta az­után a rendőrség az igazságszolgáltatásnak, mely súlyos és nehéz fegyházzal sújtotta megtévelyedé­seikért őket. Talán még ma is­ valamelyik szürke fegyházb­an elmélkednek elromlott életük felett. Virágh József 3 Pécs, Pécs, Rákóczi-út 39. és Citrom-utca 3. Állandó nagy raktár új és használt ruganyos kocsikból, évekig terjedő jótállás mellett. Friedman Károly Pécs, Rákóczi-ut 50. Telefon 327. Bútor- és re­dőny­gyár. V­ersenyképes, szép és jó munkáért arany éremmel kitüntetve, 5 évi jótállással. Leg­­olcsóbb szabott árak. SZŐNYEGHÁZ Pécs, Jókai-tér 5. Dús választék mindennemű sző­nyeg, függöny, valódi triesti linóleum, kárpitos­­és kocsigyártó­ kellékekből. Különlegesség: Valódi Perzsa- és Smyrna-szőnyegekből. Legolcsóbb sza­bott­ árak. Pozsony. Dréher Antal Sörfőzdéi R.-T. Főraktára: Zöllner Gyula, Pozsony. Sánc-ut 3fi— 38. és Vám-utca 51—53. Távbeszélő 631. Sürgöny­eim : Dréherraktár Pozsony. Hubert J. E. cs. és kir. udv. szállító Pozsony. Rimaszombat. Rimaszombati takarékpénztár Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Elfogad be­téteket 3­2—4%1% kamatozásra. Betétállomány 8 millió korona. Kölcsönöket ad váltóra 3 aláírásra 7—71/2%-ra. Jelzálogra 6%—7% kamatra. , RIMASZOMBATI KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI BANK R.­T. Rimaszombat. Alaptőke 400.000 korona, üzletköre: Betétek, váltók leszámítolása, jelzálog kölcsön. Újonnan épült gazdasági gépgyára és gépjavító műhelye, megindul 1911. év január hóban. Készít mindenféle gazdasági gépeket. Elvállal bárminemű gépjavításokat. Autogén gyors forrasztás. Henger rovátkolás,­­ajánlható cégel­ és legolcsóbb bevásárlási források. Nagyszombat. Első nagyszombati Malátagyár Lessner Lipót, Nagyszombat. Szőllösy István első nagyszombati gőz-sír lőrinza. Kossuth Lajos­­utca 10. (saját ház.) Fiók-üzlet Rákóczi Ferenc­­utca 20. DROLL HENRIK Na£yszonilmi. Kutépitési, fúrási­ vállalat és gép­gyár. Pécset Hell! * Bécs nem kell. Elismert legolcsóbb és legjobb óra- és ékszer-bevá­sárlási forrás. Órák és ékszerekből, melyekből óriási nagy raktárt tartok, tessék egy próbarendelést esz­közölni. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Hell S. József Pécs, Király­ utca 20. Pécs. Magyarország legmodernebbül berendezett sör- és malátagyára. Évi gyártási képessége 50.000 Hl. Saját jéggyárral ellátva. Sürgönyeim: Rész­vénysörgyár Pécs. Ajánlja kiváló termékeit, melyek úgy a kül- mint a belföldi elsőrendű gyártmányok­kal teljesen egyenrangúak. Főraktár minden na­gyobb városban.­ ­Wetzenkircher József Pozsony. Császári és királyi kiváltságos szesz fino­mító, likőr-, rum- és lényeg-evár. SECESSIO KÁVÉHÁZ Pozsony. Naponta elsőrangú cigányzenekar. Egész éjjel nyitva. Külön buffet. HUBERT PEZSGŐ K Ö Z B I Z T O N S A G Rendőrök és csendőrök biztosítása. — A belgrádi „Politia“ közleménye.*) — A rendőr és csendőr — mint a rend és közbiz­­biztonság őre — első­sorban ki van téve közvetlenül az összes kellemetlenségnek és veszélynek, a­melyek nehéz és felelősségteljes kötelességével Amannak szo­ros összeköttetésben. Ha megjelennek a hajdukok (szegény legények, útonállók) életét kell kockáz­tatnia, hogy a társadalmat ezektől a veszedelmes ellenfelektől megszabadítsa. Ha gyanús helyek át­kutatásáról van szó, neki kell előre mennie. Ha a tüntető csoportokat, rendellenke­ző elemeket kell feloszlatni, ő teszi ki a támadásnak legelőször magát. Egyáltalán a csendőr és rendőr — mint a halálos őrségen levő katona — első, a­ki a társadalmi rend és jólét ellenségeivel szembeszáll. Tekintettel az ilyen nehéz és különleges köte­lességekre, a társadalom tartozik azzal, hogy a maga részéről mindent elkövessen helyzetük minél job­ban való biztosítására és hogy egyrészt a szolgá­latnak minél jobb katonákat nyerjen, másrészt pedig, hogy megbízható, szorgalmas és az önfelál­dozásra is mindenkor ott álló szolgálatkészséget biztosítsa. Az összes művelt országokban, a­melyek reá­értek és érzékkel is bírtak arra, hogy a rendőrséggel komolyabban foglalkozzanak — a rendőrök és csend­őrök bebiztosításának kérdését régóta levették a napi­rendről. Angliában, Németországban, Ausztriában, Hol­landiában és több más országban a szolgálat teljesí­­tése közben bekövetkezendő munkaképtelenség, vagy erőszakos halál esetére való biztosítást régóta beve­zették már, ezen biztosítást — majdnem mindenütt — azon alapelv szerint eszközük, hogy a biztosítási illeték egyik részét maguk a rendőrök fizetik, a má­sik — rendesen nagyobb — részt pedig az­ állam. *) Megemlékeztünk lapünkben arról, hogy Belgrád­­ban Lazarevits Vazul rendőrkapitány „Politia“ cím alatt egy re­ndőrújságot szerkeszt és­ ad ki. Ezt az érdekes cikket ebből a lapból vettük át. Ez alkalommal bemu­tatjuk a szerkesztőt, Lazarevits urat. 1011. január 2. A kisebb németországi városokban,a­hol a rendőrség a község kezeiben van, maga a község biz­tosítja a rendőri közegeket, kezdve a község első tisztviselőjénél egészen le az utolsó közrendőrig. Birbich, apró német városkában például az első tisztviselő 20.000, a felügyelők fejenként 8000, a közrendőrök pedig 4000—4000 márkára vannak bebiz­tosítva. A biztosítottaknak az illeték visszafizetésé­ben v­aló részv­ételét nem ismerjük. A biztosítás feltételei egyáltalán oly megfelelőek, tetszetősek, hogy a biztosítás létesítése semmiféle ne­hézségekkel, vagy nagyobb anyagi áldozatokkal nem jár. Ausztriában a gyalogos­ rendőrök a szolgálatban bekövetkezendő halál, vagy állandó testi szolgálat­képtelenség esetére való biztosításért 1000 korona összegre évenként 150 koronát fizetnek, 2000 kor. összegre 3 koronát és így tovább. A lovas csendőr, azért, mivel nagyobb veszélynek van kitéve, évente 2—3 koronával többet fizet. Ezen kiadásokon kívül, semmi mást nem kell fizetni, mert itt nem keresik az orvosi megvizsgálta­­tást, sem egyéb másutt előforduló kiadást. Ezek az országok elérik azt, hogy egyrészt hu­mánus kötelességet teljesítenek, másrészt a rendőri kar részére olyan embereket szereznek, a­kik­­— ha a kötelesség kívánja — életüket is feláldozzák. Nem­ csoda, hogy­ mindenki — a­ki­ bejárta ezeket az országokat, — elragadtatással és tisztelet­ Lazarevits Vazul a belgrádi rendőrlap szerkesztője.

Next