Közbiztonság, 1911 (18. évfolyam, 1-50. szám)
1911-01-02 / 1. szám
10 a rablógyilkosság, igazolás után elbocsájtotta. Nekünk a dolog mégis támpontul szolgált. Időközben megállapítottuk ugyanis, hogy az Appel-fiút, eltávozásakor, 1. ház kapujában két cimborája várta: Hegyi Károly és Fuchs Mátyás, mindkettő ismert orfeumi és ősbudavári alak. Az első feladat természetesen most már a gavallérok felkutatása volt, mert meg kellett állapítani, hogy jogos-e a gyanú, avagy nem, hogy azután a nyomozást gyorsan más irányban lehessen folytatni. Bezdek Károly és Magyary Gyula kollégáimnak kedvezett a sors, mert Fuchs Mátyást sikerült hamarosan kézrekeríteniök. Természetesen mindent tagadott, bizonyító adat pedig kevés volt ellene. Én Egyedi László kollégámmal Hegyit vettem üldözőbe, akinek a feltalálása, miután bejelentett lakása sem volt, nehéznek ígérkezett. Már csak a késő esti órákban jutottam annyira, hogy Hegyi lakását a Teréz körút 33. sz. alatt megállapíthattam, de még ezzel nem volt meg Hegyi barátunk. Szállásadója állítása szerint soha sem szokott haza jönni reggel előtt. Hogy hol mulat, arról felvilágosítást adni nem tudott, mert csak pár nappal előbb költözött oda. Mit volt tenni, kénytelenek voltunk a ház kapuja előtt állást foglalni, nehogy megneszelje az ipse, hogy a rendőrség őt gyanúsítja, mert akkor bizonyosan megugrik. Értelmes házmesterünkkel közöltem az esetet, megbeszélésünk szerint, hangosan ,,jó estét“ vagy „jó reggelt Hegyi úr“ köszöntéssel fogja figyelmünket a gavallér rablógyilkosra felhívni. Hát bizony elég nehéz és hosszú várakozás Amit a lépcső alatt szorongva, a rettentő nyári hőségben, de mit meg nem tesz az ambiciózus detektív, ha egy ilyen illusztris gonosztevő elfogásáról van szó. Hiszen az életét is képes feláldozni, ha a szükség épen úgy kívánja. Megállapítottuk később, hogy amíg mi a lépcsők homályában kucorogtunk, derék gavallérunk az egyik városligeti nyári színházban delektálta magát. Ott ült egyik páholyban, közel a színpadhoz s szórakozottan álmosan hallgatta a mókákat, primadonna-kouplékat. Habitus lévén, a kulisszák mögött is megjelent, szokása szerint. A gyilkosságról beszéltek ott is a vidám szinészgyerekek, rémüldöztek a gyönge idegzetű szinésznőcskék s halvány sejtelmük sem volt arról, hogy a velük beszélő, finom, enervált modorú, flanellruhás, elegáns alak, aki szórakozottan hallgatja a zűrzavaros részleteket, maga a véres, undorító rablógyilkos. A hosszú, fáradságos várakozásnak és kitartó figyelésnek meglett mégis a kívánt eredménye, mert éjfél után 2 óra tájban Hegyi úr, fütyürészve, tényleg haza érkezett. A házmester hangos „jó reggelt, Hegyi ur“ köszöntése elhangzott, amit ő nyeglén, hetyke módon viszonozott s a lépcsőn felfelé indult emeleti lakására. E pillanatban rejtekhelyemből kiugrottam s megszólítottam : — Ön Hegyi Károly. Igenlő válaszára magamat megneveztem , a törvény nevében letartóztatottnak nyilvánítottam. Indignálódva kérdezte, hogy miért? Ekkor már szó nélkül kivizsgálásához fogtam, & zsebéből egy értékes arany láncot húztam ki. Ebbe tartottam azt. — Ez Appelé .volt, ugye? Maga gyilkolta meg és rabolta ki őt? A hatás frappáns volt. Egész testében megreszketett, azután összeesett. Karjaimmal felfogtam s a lépcsőre ültettem le. Ezalatt társam is odaérkezett, akivel együtt vettük fel karon emeleti lakására, ahol egy pár pohár friss k ezzel magához térítettük. Nyomban részletes beismerést tett, az elrabolt ékszereket, az ő és Fuchs Mátyás Átérés ruháját mosdószekrényéből előadta. A gyáva, összetört urigyilkost, — akit társával együtt a féktelen urhatnámság s könnyelműség vitt a legundokabb, « legvéresebb tettre, — átadta azután a rendőrség az igazságszolgáltatásnak, mely súlyos és nehéz fegyházzal sújtotta megtévelyedéseikért őket. Talán még ma is valamelyik szürke fegyházban elmélkednek elromlott életük felett. Virágh József 3 Pécs, Pécs, Rákóczi-út 39. és Citrom-utca 3. Állandó nagy raktár új és használt ruganyos kocsikból, évekig terjedő jótállás mellett. Friedman Károly Pécs, Rákóczi-ut 50. Telefon 327. Bútor- és redőnygyár. Versenyképes, szép és jó munkáért arany éremmel kitüntetve, 5 évi jótállással. Legolcsóbb szabott árak. SZŐNYEGHÁZ Pécs, Jókai-tér 5. Dús választék mindennemű szőnyeg, függöny, valódi triesti linóleum, kárpitosés kocsigyártó kellékekből. Különlegesség: Valódi Perzsa- és Smyrna-szőnyegekből. Legolcsóbb szabott árak. Pozsony. Dréher Antal Sörfőzdéi R.-T. Főraktára: Zöllner Gyula, Pozsony. Sánc-ut 3fi— 38. és Vám-utca 51—53. Távbeszélő 631. Sürgönyeim : Dréherraktár Pozsony. Hubert J. E. cs. és kir. udv. szállító Pozsony. Rimaszombat. Rimaszombati takarékpénztár Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Elfogad betéteket 32—4%1% kamatozásra. Betétállomány 8 millió korona. Kölcsönöket ad váltóra 3 aláírásra 7—71/2%-ra. Jelzálogra 6%—7% kamatra. , RIMASZOMBATI KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI BANK R.T. Rimaszombat. Alaptőke 400.000 korona, üzletköre: Betétek, váltók leszámítolása, jelzálog kölcsön. Újonnan épült gazdasági gépgyára és gépjavító műhelye, megindul 1911. év január hóban. Készít mindenféle gazdasági gépeket. Elvállal bárminemű gépjavításokat. Autogén gyors forrasztás. Henger rovátkolás,ajánlható cégel és legolcsóbb bevásárlási források. Nagyszombat. Első nagyszombati Malátagyár Lessner Lipót, Nagyszombat. Szőllösy István első nagyszombati gőz-sír lőrinza. Kossuth Lajosutca 10. (saját ház.) Fiók-üzlet Rákóczi Ferencutca 20. DROLL HENRIK Na£yszonilmi. Kutépitési, fúrási vállalat és gépgyár. Pécset Hell! * Bécs nem kell. Elismert legolcsóbb és legjobb óra- és ékszer-bevásárlási forrás. Órák és ékszerekből, melyekből óriási nagy raktárt tartok, tessék egy próbarendelést eszközölni. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Hell S. József Pécs, Király utca 20. Pécs. Magyarország legmodernebbül berendezett sör- és malátagyára. Évi gyártási képessége 50.000 Hl. Saját jéggyárral ellátva. Sürgönyeim: Részvénysörgyár Pécs. Ajánlja kiváló termékeit, melyek úgy a kül- mint a belföldi elsőrendű gyártmányokkal teljesen egyenrangúak. Főraktár minden nagyobb városban. Wetzenkircher József Pozsony. Császári és királyi kiváltságos szesz finomító, likőr-, rum- és lényeg-evár. SECESSIO KÁVÉHÁZ Pozsony. Naponta elsőrangú cigányzenekar. Egész éjjel nyitva. Külön buffet. HUBERT PEZSGŐ K Ö Z B I Z T O N S A G Rendőrök és csendőrök biztosítása. — A belgrádi „Politia“ közleménye.*) — A rendőr és csendőr — mint a rend és közbizbiztonság őre — elsősorban ki van téve közvetlenül az összes kellemetlenségnek és veszélynek, amelyek nehéz és felelősségteljes kötelességével Amannak szoros összeköttetésben. Ha megjelennek a hajdukok (szegény legények, útonállók) életét kell kockáztatnia, hogy a társadalmat ezektől a veszedelmes ellenfelektől megszabadítsa. Ha gyanús helyek átkutatásáról van szó, neki kell előre mennie. Ha a tüntető csoportokat, rendellenkező elemeket kell feloszlatni, ő teszi ki a támadásnak legelőször magát. Egyáltalán a csendőr és rendőr — mint a halálos őrségen levő katona — első, aki a társadalmi rend és jólét ellenségeivel szembeszáll. Tekintettel az ilyen nehéz és különleges kötelességekre, a társadalom tartozik azzal, hogy a maga részéről mindent elkövessen helyzetük minél jobban való biztosítására és hogy egyrészt a szolgálatnak minél jobb katonákat nyerjen, másrészt pedig, hogy megbízható, szorgalmas és az önfeláldozásra is mindenkor ott álló szolgálatkészséget biztosítsa. Az összes művelt országokban, amelyek reáértek és érzékkel is bírtak arra, hogy a rendőrséggel komolyabban foglalkozzanak — a rendőrök és csendőrök bebiztosításának kérdését régóta levették a napirendről. Angliában, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és több más országban a szolgálat teljesítése közben bekövetkezendő munkaképtelenség, vagy erőszakos halál esetére való biztosítást régóta bevezették már, ezen biztosítást — majdnem mindenütt — azon alapelv szerint eszközük, hogy a biztosítási illeték egyik részét maguk a rendőrök fizetik, a másik — rendesen nagyobb — részt pedig az állam. *) Megemlékeztünk lapünkben arról, hogy Belgrádban Lazarevits Vazul rendőrkapitány „Politia“ cím alatt egy rendőrújságot szerkeszt és ad ki. Ezt az érdekes cikket ebből a lapból vettük át. Ez alkalommal bemutatjuk a szerkesztőt, Lazarevits urat. 1011. január 2. A kisebb németországi városokban,ahol a rendőrség a község kezeiben van, maga a község biztosítja a rendőri közegeket, kezdve a község első tisztviselőjénél egészen le az utolsó közrendőrig. Birbich, apró német városkában például az első tisztviselő 20.000, a felügyelők fejenként 8000, a közrendőrök pedig 4000—4000 márkára vannak bebiztosítva. A biztosítottaknak az illeték visszafizetésében való részvételét nem ismerjük. A biztosítás feltételei egyáltalán oly megfelelőek, tetszetősek, hogy a biztosítás létesítése semmiféle nehézségekkel, vagy nagyobb anyagi áldozatokkal nem jár. Ausztriában a gyalogos rendőrök a szolgálatban bekövetkezendő halál, vagy állandó testi szolgálatképtelenség esetére való biztosításért 1000 korona összegre évenként 150 koronát fizetnek, 2000 kor. összegre 3 koronát és így tovább. A lovas csendőr, azért, mivel nagyobb veszélynek van kitéve, évente 2—3 koronával többet fizet. Ezen kiadásokon kívül, semmi mást nem kell fizetni, mert itt nem keresik az orvosi megvizsgáltatást, sem egyéb másutt előforduló kiadást. Ezek az országok elérik azt, hogy egyrészt humánus kötelességet teljesítenek, másrészt a rendőri kar részére olyan embereket szereznek, akik— ha a kötelesség kívánja — életüket is feláldozzák. Nem csoda, hogy mindenki — aki bejárta ezeket az országokat, — elragadtatással és tisztelet Lazarevits Vazul a belgrádi rendőrlap szerkesztője.