Közérdek, 1891. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-04 / 1. szám

IllIK ÁVFOLYAM. Ezután következett a lóvásártérnek megvizsgálása, melyről a polgári képviselők kinyilatkoztatták, hogy a vzáradásnak kitéve nincsen. Katonai részről azonban az ezredorvos által kifogásoltatott, azért, mert a vizáradásnak kitett földeknek közelében fekszik s e miatt a környék ártalmas kigözölgésnel ki van téve; továbbá mert azon helynek egy része meg betöltetlen, végül mert ivóvíz csakis a talajból nyerhető s ez is kétes minőségű. A bizottság ennek következtében vizsgálat tárgyává tett még más 3 helyet u. m. az alsó vasúti állomással szemben fekvő kövesdombot, melyet a varacstól igen távolinak talált azután a királykát lelett a lövöldéhez vezető útközúti területet, a melyhez megkivántató összekötetést igen költségesnek nyilvánított és elvétre a Teleki kertet, melyet a katonai képviselők legalkalmasabbnak mindottak. A városi tiszti főorvos hivatkozva 26 évi tapasztalataira, a katonai ezredorvosnak a lovasai íveire nézve felhozott aggályait teljesen elenyésztette, miután ferlette, hogy a maros melletti építési hely a környék káros kigőzölgéseinek nincsen kitéve, s 15 év óta a betegülési esetek ottan mindig gyérebben fordulnak elő és aligha van a maros környékén meg oly hely, mely az üde levegőnek és a tisztító széláramlatnak jobban volna kitéve mint az. Szerinte a cholera és typhus járvány alatt is meg volt attól a kérdéses hely kímélve s a talaj minősége is ottan kedvezőbb, mint magában a városban és a Telekiben a pokrospatak okozta posványok kigőzölgése miatt kevésbé alkalmasak. A sóvásártér az ivóvizet illetőleg is előnyös bír a mások felett, mert mind a maros, mind pedig a malomárok havasi vize állandóan sekes folyású léven, az éjszaki szelekkel vegyülve, a talajvíznek gyors kicserélését eszközli s a talajfertőztetését megakadályozza. Minthogy a város érdeke úgy hozza magával, hogy a saját tulajdonát kepező hely hasznosittassék s ezáltal a kisajátitási költség , más egyéb kiadások megtakarítasánal, biztos adatok szerezhetése végett a lóvásártér lejtmerese a városi mérnök és a műszaki igazgató által végrehajtatott. Eredmény kedvező volt, mert bebizonyult, hogy az 0,65 czentimeterrel lenntebb fekszik a régi malovasok feletti hittaijanai es 0 90 csentimeterrel magasabb azon pontnál, mely a legnagyobb vízállást jelzi; a kutasásból pedig kiderült, hogy 250 centiméter mélységben ivóvíz találtatott, mely 0 70 czentiméternyi állandó magasságra nőtt, miglen akutfeneke 1 méter mélységre agyagos, 150 czeniméterrel lenne bbkavicsos. A vegyesbizottsági tárgyalás végül azon megállapodásra jutott, hogy miután felsőbb helyen egy rendes laktanyának építése rendeltetett el s ennek következtében a fióklaktanya építésére nézve szerkesztett tervezet hatályon kívülivé tétetett, a tárgyalási merőben új alapra vezettetett át, amelyen, hogy egy részletes építési tervezet készíttethessék, az érdekelt ministériumok jóváhagyása eszközöltessék. Ezen bizottsági jegyzőkönyvet a városi tanács következő javaslat kíséretében terjesztette be. Méltaztassék a törvényhatóság bizottság határozatiig kimondani, hogy a városi közönség kész egy szabályszerű (rendem) laktanyát T. gyalogsági ezred és 1 zászlóalj törzs, valamint 6 század részére, vagy ha a varacs 1 ezredtörzs, 1 zászlós és 1 pótzászlóalj keret, meg 1 vadász pótszázad keret számára fenntartatnék, az esetben 2 gyalogzászlóalj és 2 zászlóaljtörzs részére, egy erre alkalmas különálló helyre építtetni, s az elkészítendő tervrajzok és költségvetés jóváhagyása után az építkezést még 1891. év folyama alatt megkezdeni, a laktanyának a varacs melletti építésében pedig csak azon végső esetben bocsátkozni, ha ezen kívül más alkalmas hely feltalálható nem volna. A laktanya építési helyéül javaslatba hozatik a bizottság polgári tagjai által első helyen felajánlott lóvásártér és a Banyai-féle telek s az esetre, ha a tiszti pavilion ottan elhelyezhető nem volna, e czélra a „2 pisztoly“ hoz czímzett korcsoma, vagy a varacscsal szemben fekvő régi czédulaház telkei. Mert ezen helynek alkalmas volta ellen az ezredorvos részéről egészségi szempontból felhozott aggályok, a városi tiszti főorvos felvilágítása következtében elenyészetteknek tekintendők, miután az ivóvízbeli szükséglet vagy a Marosba alkalmazandó szülőkészülék által, vagy esetleg a piaczi kútból vízvezető csatornán át fedezhető, az épülendő laktanya udvara pedig az országúttal egyenlő magasságra kavicscsal feltöltendő volna. A tanácsi javaslat támogatásául felhozatik még azon körülmény, hogy a jelzett helyek a város tulajdonát képezvén, a laktanyának oda építése sokkal kevesebb költségbe kerülne, miglen annak katonai részről a fennálló várashoz tervezett csatolása a kisajátítási-, épületbontás-, földtöltési és egyengetési , meg alapépítményi- máskülönben majdnem teljesen elkerülhető kiadások mintegy 60.000 forintnyi hasznot nem hajtó befektetett tenne szükségessé s e kívül a felállítandó új épületeknek a régiekkel csoportosítása a tulajdon birtoklásában is előbbutóbb zavart idézne elő. Az esetre ha a lóvásártéreni építkezés a bizottsági tárgyalás folyama alatt katonai részről felhozott indokokból továbbra is kifogásoltatnék, ajánlatba hozatik annak egészségi szempontból az országos egészségügyi bizottság által leendő felülvizsgáltatása, miután azon terület a laktanyák építésénél egészség műszaki szempontból az idevonatkozó utasítás 404—411 pontjai által előszabott feltételeknek a városi tiszti főorvosnak jegyzőkönyvre adott véleményére való tekintettel a laktanya építési helyéül tökéletesen megfelel és máskülönben az ellen egyátalában semmi kifogás sem emelhető. Végül indítványoztatott, hogy az alaprajzi elrendezésnek a katonai műszaki igazgatóság felügyelete alatti elkészítése végett egy a nagyobbszabású laktanyai építkezések tervezésében jártas mérnöknek előre magállapítandó díjazás mellett Gyulafehérvárra küldetése határoztassék meg, hogy annak alapján az építési és költségtervek minden késedelem nélkül elkészíthetők legyenek. Fenntebbi tanácsi javaslat a polgármester által a város melletti építkezés tetemes kiadásairól adott részletes felvilágosítás után egyhangúlag elfogadtatván, határozattá emelkedett. Közügyek. I. A „marosvásárhelyi kereskedelmi- és iparkamara“ alakuló közgyűlését — mint lapunk múlt évi utolsó számának hírrovatában röviden jeleztük — múlt év deczember hó 28-án tartotta meg városunk tanácsháza közgyűlési termében. A gyűlést báró Bánffy Zoltán főispán, mint miniszteri biztos jelzett napon délelőtt 10 ó/a órakor nyitotta meg, üdvözölvén a megjelent új kamara tagjait s hangsúlyozta, hogy e kamara létesítésével a székelyföldöni kereskedők és iparosoknak egy régi óhajuk valósul meg, melynek ötletéből a megjelent tagokat higgadt és komoly eljárásra hívja fel s a jegyzőkönyv vezetésére titkárja Flölcy Mihály urat jelölte ki, kinek egyúttal elrendelte a kamarai tagok névsorának felolvasását és a megjelent tagoknak számba vételét. A kamara tagjainak megállapított névsorral felolvasása s a megjelent tagok számbavétele után a kamara elnökségére ejtetett meg a titkos szavazás útjáni választás, minek folytán elnöknek — Wagner Lipót városunk fiatal, kereskedelmi akadémiát végzett, világot látott kereskedőjével szemben — Tauszik B. Hugó az erdélyi kereskedelmi és hitelbank, az erdővidéki barnakőszén-bánya titkára, az Assicurationi Generali erdélyi képviselője választatott meg. Mi a többség óhajának, a Tauszik B. Hugó urbanus összpontosulását csak örömmel tudjuk üdvözölni mert Tauszik B. Hugó ur egy elismert előzékeny, finom modorú, szolgálatkész, s kiváló szorgalmú és munkás egyéniség. A kereskedelmi téren is hisszük, hogy birni fog azon minősítéssel, melyre egy kamarai elnöknek múlhatatlan szüksége van, mert hisz, mint bank és kőszénbánya titkára, s mint egy biztosító társulat vezérügynökének bőven volt alkalma magának a szükséges ismeretek megszerzésére. Azt azonban sajnosan kell constatálnunk, hogy Erdély negyedik kereskedő- és a székelyek fővárosában — a hói a kereskedők igazán nagy számban vannak, a hói a kereskedők évtizedeken keresztül zugolódtak, zaklátták az ipar és kereskedelmi kamara felállításáért és ott a kereskedők maguk közül nem találtak egy oly kereskedést űző egyéniséget, a kit méltónak, érdemesnek találtak volna a kamara elnökségére, a mely jelenség elmaradottság — valóban oly sajnos jelenség — mely feljegyzetlenül nem maradhatott s városunk kereskedői osztályának haladásául be nem tudható. Alelnöknek a pereskedői osztály Wagner Lipót elnöki canditatust, az iparos osztály Szabó István városunk derék iparossát választotta meg. A gyűlés 12 óra órakor véget ért s főispán ur , maga a gyűlés tagjait a csizmakészitő ipartársulat ujonnan épített vendéglőjében rendezett ebédre hívta meg, ahol a házigazda meghívása folytán a vendégkoszorút szíves megjelenésükkel, vallás különbség nélkül, a ritka szeretet és becsülésben álló Kovács Ferencz apát-plébános, Geréb Béla polgármester és Lázár Benedek főkapitány is megtisztelte. Pohárköszöntő volt quantum satis szellemes és nem szellemes. A házigazda b. Bánffy Zoltán ez alkalommal is megmutatta, hogy ő e város polgára s ő nemcsak városunk érdekei kivívásáért mindenre, hanem még polgárainkkal — ha azok úgy kívánják — mulatni is kész s mulatott is azokkal csaknem éjfélig úgy, igazi fesztelen jókedvvel. A kedélyes lakomának csak az éjfél, a főispánunknak szűnni nem akaró éljenzések melletti távozása vetett végett. II. Vármegyénk mult év decz. 30-án tartotta rendkívüli közgyűlését. A 68 számból álló tárgysorozat rövid 3 óra alatt letárgyalva lett és pedig jobban, mintha minden egyes tárgy felett — csupa személyes ellenszenvből — órákig tartó dicitek mondattak volna. Székelyeink, akik azért jöttek be, hogy hallják országos és megyei közügyeink miben állását, azok rövid idő alatt meghallották s családi tűzhelyeikhez még aznap visszautazhattak, hogy küldőiknek megmondhassák a közgyűlésben hallottakat. Nem egy közgyűlési tagtól hallottuk a gyűlés eloszlásakor, hogy mennyivel jobban van így, mikor a női urak nem jönnek a gyűlésbe, mert ha eljönnek is csak torzsalkodni jönnek, már pedig anélkül még jobban el lehet igazítani vármegyénk ügyét, mint igazítsuk torzsalkodással stb. stb. stb. Szabó István ein» te tart« bessl nyitja meg a közgyűlést, idén aedik évtized küszöbén az egy támogató hívja fel Marosvásárhely prait. A jegyzőkönyv hitelesíti felkéri Deák Lajos kir. tanfelügyel Szentgy. István iparos urak. László Gyula igazgatóságentésénelvezető részében elmondja :hy az ip polgári egylet ma nemcsak Kosvásárl.nek képezi elsőrangú, erkötestületétnem Erdély hasonirányuleteinél is elsők között foglal helyeti, itt hely arra van hivatva, hogy a pd elem művségét fejlessze, ipari és tállmi szempokból a különböző erőkelyesítse, ad kifelé tükröt, fokmérőjét szi a polgári műveltségének és haladási stb. A jelités további folytatásában jtelenti az elvet, hogy az iparos pd egylet önszélyezési egyesületté alaksék át s ez következőkben okolja meg „A marosvásárhelyi ip. polgári egyi nem más, mint részben tdaiini, részbi pedig kulturális intézmén mint ilyennt hivatása ép oly fontos, a milyen nékülözhetetlen maga az A közszüksé hozta létre, vagy is int a haladó ke szellemének kényszerén folyt be azt nézve, hogy Marosvásárz. kir. váró polgársága egy ilyen vitet megalkosson s azt fenntartsa, védelm s a körülményekhez képest fejlessze,adez pedig háromféle oknál fogva válmi helyzetünkben szükségessé: először art, hogy e város iparosai, illetve poni a különböző társadalmi osztályok elbizonyitsák azt, hogy a haladás és művés iránt kellő érzékkel bírnak, a kor ifiszavát megértették és tömörülnek a nézve, hogy a czivilizált világ versenyébe iltóképen részt vegyenek; másodszor azongy a székelyföld legnagyobb és legelsőosának polgársága a maga tisztességes teéseiben mintaképül szolgáljon a többi ság városok polgárainak; harmadszor pe azért, hogy a túlnyomóan idegen ajkú zeltségek által lakott Erdély legmagyara városa ne maradjon hátra az idegeneik által nagyra fejlesztett többi erdélyi vöktől. Az önsegélyzés eszméjei után hála istennek városunkban már ének erre hivatott intézetek, nem tanulfogadhatónak, de különben is — ugyao— Baross Gábor kereskedelemügyi miérnek a betegsegélyzés és a baleset elbiztositás ügyének törvényhozás utján hő állami szervezését ezélzó legújabb irényjavaslatai épenséggel fölöslegessé te, hogy mi ezen eszmével tépelődjünk. „Másnemű bajai és beégei vannak az iparosoknak, melyekenben társadalmi uton lehet segíteni. Az iparidekek háttérbe szorítása, az iparosok elmlottsága és ezeknek kísérője: az üzleti pis képezik azon betegségeket, melyek minálunknak fájnak Végül igy fejezi be: „ügylet maga alkalmat nyújt arra, hogy ivelődjünk, tanuljunk és megismerjülzon eszközöket, melyekkel az említetton segíthetünk, másfelől megint alkalmat fujt arra, hogy ezen egylet teljes erkölcsejével foglaljunk állást és száljunk síkra magunk jól felfogott érdekei mellett. Az egyes ember hiába panaszol s talán ha kiabál, nem halgatják meg, ám ha e testületté tömörült tényező szólal fel jó érdekei mellett, s az imponálni, az felszólalnak inkább tud érvényt szerezni, stb. stt A közgyűlés úgy az eki megnyitónak, mint az igazgató jelentés jegyzőkönyvben leendő iktatását egyhangú kimondta. A jövő évi költségeányzat 1860 frt bevételben és 1831 frt kasban állapíttatott meg. A számvizsgáló bizottba megválasztottak: Molnár József, Papános és Deuse Manó, a leltárvizsgálóbttságba: Petrás Géza, Szathmári József és Hntgyörgyi István Ezek után elnök tisztáival együtt leköszönt, a közgyűlés azoan egyhangú felkiáltással az elnököt s vs együtt az összes tisztikart újból megválthatta. A választmányba mint uj tagok valasztattak Deák Lajos kir. tanfelügyelő és Bányai Ferencz mészáros. A közgyűlés folytatása 891. évi január 11-ére (jövő vasárnapra fizetvén ki, elnök az ülést bezárta, Török Jánosné, Gálffi Róza, valódi székelynő, jól megtermett alak, erős izomzattal, tüzes fekete szeme inkább kihívó, mint lebilincselő ; nagy homloka s férfias nézése nagy bátorságra mutat, hazaszeretete rajongásig megy, később ennek lett áldozata. E jelesnőről is írtam több helyen, könyvben s lapokban. Forradalmi katonára nézve ily hölgy társaságában lenni ritka szerencse. Én éreztem s hálás voltam érette. Természetes, hogy háborús dolgokról folyt a szó. Nekem a csatáinkról kellett beszélnem, hogy folyt le a január 20-iki szebeni véres csata? Miért tartott hét napig a piakii? S kétszeri visszavonulás után, hogy fordult oly kedvezőre Bem harmadik támadása? Én elmondottam, s a lelkes hölgyeket rendivül érdekelte elbeszélésem közvetlensége s az élénk színezés. Elbeszéltem a tábori élet néhány részletét, hogy néha hetekig nem voltunk szobában, hideg földön, kövezeten s ha van háltunk, megváltozni nem volt idő, főtt, rendes ételt napokig nem kaptunk; igen sokszor lovon útközben szundikáltunk, néha egész éjét előőrsön töltve, kémlelve: hol van, mit csinál az ellenség? Máskor a földre hajtottuk fejünket s úgy hallgattuk, ha van e mozgás az ellenség hallgató táborában, midőn cselből nem raktak őrtüzet? nem közelit e valahol czirkáló csapat s előőrs? Mert a föld jó hangvezető, ráhajolva félórai távolságra is megtudtuk hollétét a lovak patkója dobogásáról, erről, vagy amiról közeledik e az ellenség ? (Folyt. köv.) -KÖZÉRDEK-IIARO8VÁSÁRSELYŰ , 1891 ANYA Az Ip. polg. egyl. közgyűlése. A marosvásárhelyi iparos polgári egylet deczember 28 án tartotta meg évi közgyülését. A közgyűlés tárgyai a következők voltak: